Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-11 / 239. szám
1957 október 11. TOLNA MEGYEI NEPOJSAG 3 disznótoron... Ketten ballagunk a vágóhíd felé. Előttünk egy nagy csorda „vágásra érett” sertést terelnek. Mikor kerül ezeknek húsa az üzletbe? Talán holnapután? ... Vagy egy hét múlva? ... Alig érünk az üzembe, alig telik el félóra, kezdődik a disznótor. Disznótor, nagyüzemi módra. És pár órával később már mehet is a hús a város húsboltjaiba. Itt is levágják a disznót, fel is darabolják, kolbászt és hurkát is készítenek belőle, még a zsírját is kisütik, de a tor, ami a falusi disznóvágás fénypontja, elmarad. Elmarad, mert ki is győzné enni azt a sokféle jó falatot, amit itt készítenek, amit még megkóstolni is sok hiszen előfordul, hogy egy napon százhúsz, százharminc sertést is levágnak. Pedig van ilyen ember a vágóhídon, Dr. Ács Kálmán állatorvos, aki gondosan I megvizsgálja mindegyik levágott állat belsőrészét (ebből lehet elsősorban megállapítani, volt-e valami olyan betegsége az állatnak, ami miatt nem kerülhet fogyasztásra a húsa), a kész termékeket is minőségi vizsgálat alá veszi úgy is, hogy a bekevert töltelékeket megkóstolja. Végignéztük, hogyan tartják a vágóhídon a „disznótort”. Itt nem egy böllér van, közel száz dolgozó öli, vágja, forrázza, darálja s tölti a sertést, a húst. Köztük Fetter Anna, aki a megyében bizonyára egyedül, de talán az egész országban is csak néhányadmagával választotta — nő létére — a hentes szakmát. Mert Fetter Anna már két éve hentes segéd. És bármennyire hihetetlen, a legerősebb bika levágására is vállalkozik. Pedig ... balkezes. 2 Sorsukra várnak a vágóhíd udvarán a hízók. Belőlük egyszerre hat darabot hajtanak fel a szúróhelyre, ahol csak egy dolgozó van. Egyedül, egy kalapáccsal és egy szúrókéssel. A kalapáccsal fejbeüti a sertést, amikor az elkábul, késsel leszúrja, kiereszti a vérét. A többi addig nyugodtan vár, sőt, az is előfordúl, hogy egyikmásik tolakszik, előre akar kerülni. A leszúrt sertést legurítják a forrázóba. A lábak fülek forrázása után tovább hengergetik a munkaasztalon az állatot a ka- parókhoz és a perzselőkhöz. Csak percekig van itt, ezután már Komsár István veszi kezelésbe a leforrázott, megtisztított disznót, lefejti a bőrét, naponta száz sertést is megnyúz. Nem minden húst adnak át közvetlen fogyasztásra, naponta közel húsz mázsa tölteléket is készítenek. A legfinomabb kenőmájastól a veronai és milánói kolbászig mindenfajtát. Bár a kerítés nincsen kolbászból, mint a mesében, ahogy a következő képről hinné az ember, de ha a képhez az illatot is hozzáképzeljük, könnyen a mesék világában érezhetjük magunkat. Úgy mondják, a vágóhídnál ő az egyik legjobb munkás. Próbáltuk mérni, mennyi idő alatt húzza le egy sertés bőrét. Alig akartunk hinni szemünknek, hét perc alatt végzett egy sertéssel, amit aztán a hasítok vettek kezelésbe. Négyen is tevékenykednek a vas- kampós fogasok mellett. Amikor a belsőrészt eltávolították, felakasztják a félsertéseket a görgős, láncos emelőre — alábbi képünk ezt ábrázolja — s a hűtőbe viszik. Onnét már az üzletekbe, a fogyasztókhoz kerül. Sok érdekességet lehet tapasztalni a vágóhídon. Megtudtuk például azt, hogy három szarvasbikát hoztak be feldolgozásra — persze agancsok nélkül —. a nyugatnémet vadász, aki lőtte a három bikát, csak a trófeákat vitte el. Amikor el akartunk jönni, megkínáltak bennünket az elvtársak termékeikkel, hogy legalább kóstoljuk meg, érezzük úgy, mintha disznótoron lettünk volna. Úgy éreztük... Pálkovács—Jantner Dobfelsserelés — TAVASSZAL, amikor a dalmandi fiatalok létrehozták a KISZ-szervezetet, — ugyanúgy, mint sok más szervezetnél az volt az egyik főgond, honnan teremtsenek pénzt. Mert ahhoz, hogy szórakozási lehetőségeket biztosítsanak maguknak, pénzre volt szükség. Pénzre volt szükség, csak az volt a kérdés, honnan. Addig, addig folyt a tervezgetés, a pénzszerzési lehetőségekre vonatkozóan, mígnem arra az elhatározásra jutottak, hogy kendert termelnek. A tanácstól kérnek földet, a vetéshez, aratáshoz kémek segítséget a gépállomástól, a többi munkát elvégzik maguk a fiatalok. Így is történt. Két hold földet adott a tanács a tartalékból, a többit részletezni már nem kell. A gépállomás adott gépet a kender aratásához és már meg is kapták a kender árát, amelyből különböző kiadások rendezése után—a gépi munkáknál az elfogyasztott gázolajat, a föld adóját kellett többek között fizetni — a szervezetnek tisztán maradt 4800 forintja. Mivel a dalmandi fiatalok is szeretnek táncolni, szórakozni, úgy ha-' kendi távoztak, alakítanak egy zenekart, amelyhez a feltételek részben már megvannak. Van ugyanis köztük egy tangóharmonikás és egy zongorista. Az előbbinek van saját hangszere és van zongora is. Mi kell még tehát a zenekarhoz? Egy dobfelszerelés, azt vásárolnak tehát a kenderért kapott pénzből. A befektetés rövid időn belül megtérül, ugyanis ha a szervezetnek saját zenekara lesz, egy-egy bál alkalmával nem kell olyan nagy összeget fizetni, mint amikor úgy fogadtad valahonnan zenekart. A GÉPÁLLOMÁS nemcsak azzal segítette a fiatalokat, hogy gépet adott nekik. Ennél többet is adott, helyiséget biztosított részükre. Téli estéken itt jöhetnek majd össze szórakozni. Ez azonban csak olyan átmeneti szállás lesz. A dalmandi KlSZ-fiatalok majd a kul- túrotthonban kapnak végleges szállást — amelyet ők maguk építenek fel. Az építkezés^ anyag túlnyomó részét a tanács biztosítja, egy rozzant régi uradalmi istállót bontanak le. A szállításhoz a gépállomás ad vontatót, a fiatalok az építkezéshez »rből szükséges munkaerőt adják, amely — előreláthatóan — még most, az ősz folyamán megkezdődik, amint egy kicsit több idejük lesz a fiataloknak. Jórészük ugyanis, mint trak toros dolgozik a gépállomáson és kint dolgozik a határban, egyrészük az állami gazdaságban dolgozik. — Amint az őszi mezei munkák, zöme elfogy ,akkor kezdik meg ezt a munkát és a jövő őszre készülne el az új kultúrház. A kultúrház lesz majd a végleges otthona a dalmandi KISZ-szervezet tagjainak, Takács Józsefnek, Kőmíves Istvánnak, Márffi Tibornak és a többi fiataloknak. Gerő József peda gógus, akit beválasztottak a vezetőségbe, már a kultúrcsoport létrehozásán tevékenykedik, a nemrég odakerült fiatal tanítónő pedig a lányokat — akik még idegenkednek, távoltartják magukat a szervezettől — akarja összehozni téli varrótanfolyamra. ■ A dalmandi fiatalok példája azt igazolja, lehet szervezeti életet teremteni úgyszólván semmiből is. Csupán egy kis fiatalos lelkesedés, szív és leleményesség kell hozzá. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA televíziós készülék AZ ESZTERGAPADON A koLomnai nehézgépgyárban egy „Ekran’’ típusú különleges televíziós készüléket szereltek egy karusszel esztergapadra, amelyet 20 méternél nagyobb átmérőjű munkadarabok megmunkálására használnaak. Az új szerkezet a következőképpen működik: az esztergakések közelében felszerelt televíziós adóállomást egy kábel összeköti a hatalmas eszterga vezérlő-asztalával, s az itt elhelyezett vetítőemyőn az operatőr figyelemmel kísérheti az egész gép működését és a forgácsoló szerszámok helyzetét .anélkül, hogy el kellene távolodnia munkahelyétől^ Ez természetesen lényeges időmegtakarítást jelent, s így nagymértékben növeli a munkatermelékenységet. TEXTILKIKÉSZÍTÉS INFRAVÖRÖS SUGARAKKAL A moszkvai Szverdlov-gyár mérnökei új, infravörös sugárral történő textilkikészítő módszert dolgoztak ki. A világos színű szövet egy speciális kereten lassan halad előre. Amint a szövet a keret közepéig ér, máris eljut az infravörös sugár hatáskörébe. Az infravörös sugár hatására az oldat .amellyel a szövetet előzetesen, impregnálták, behatol az elemi szálakba. Az ilyen kikészítés után a műselyem új tulajdonságot kap: nem gyúródik és mosáskor nem ugrik össze. UJTIPUSU BOLGÁR MOTORKERÉKPÁR Bulgáriában a mezőgazdasági gépgyár munkásai VMZ—M—250 típusú motorkerékpárt szerkesztettek, amelynek első példánya már elkészült. Az újtipusú motorkerékpár előnye a nagy sebesség és a minimális benzinfogyasztás. Az üzem még ez év végéig 300 darab ilyen motorkerékpárt és 12.000 darab „Balkán típusú kerékpárt fog gyártani. A motorkerékpár és a kerékpáralkatrészek előállításához szükséges gépeket a népi demokratikus országok szállították. Az üzemben egy új részleg épül, a kerékpárgyártás számára. A motorokat a szófiai 12. számú üzem készíti. NAPI 180.000 IZZÓLÁMPA A rigai izzólámpagyár a háború utáni második ötéves tervben épült. A gyár építésében az egész ország résztvett, sok automataberendezést a testvéri népi demokratikus országok küldtek. Ma már minden alapvető műveletet gépesítettek és automatizáltak. A gyár naponta 180.000 izzólámpát készít. Az izzólámpák nemcsak a szovjet városokba és falvakba jutnak el hanem Kínába, Indiába, Bulgáriába és más országokba is. AZ ANTARKTISZ TERMÉSZETI GAZDAGSÁGA Két újzélandi tudós kutatásokat szándékozik végezni az Antarkti- szon. Feltételezhető, hogy a Rosa-föl- dön és a Viktória-földön — az Antarktisz déli részén — fontos szén, réz, vas és arany lelőhelyek vannak. AUTÓVAL A TENGER ALATT A japán szigetek között általában vizi úton történik a közlekedés, ami gyakran kényelmetlen az erős széljárás miatt. A japán mérnökök ezért érdekes tervet készítettek és azt javasolták, hogy Hokkaido és Hanado szigeteket kössék össze egy 8 méter átmérőjű vasbeton csővel. A partokon a csövet pillérek tartanák. A víz alatti alagutat a Cugaru szorosban építenék meg 20 méterre a tengerszint alatt és többszáz kilométer hosszúságban. Az óriási alagút belseje neovilágítású autóút lenne. SZÉTTÉPHETETLEN, TŰZÁLLÓ PAPÍR Egy milánói műanyaggyárnak sikerült szintetikus műrostból olyan papírt előállítania, amely nemcsak szét- téphetetlen, hanem tűzálló is. ATOMINFLUENZA Dr. Herhst, frieburgi orvos, a III. Nemzetközi Élelmezésügyi Értekezleten kijelentette ,hogy véleménye szerint a jelenleg világszerte terjedő influenza nem egyéb, mint „atominfluenza”. A kongresszus több felhívást bocsátott ki a kísérleti atombomba-robbantások megszüntetése és a rádióaktív sugárzások kiküszöbölése érdekében. Dr. Herbst-hangsúlyozta ,hogy különösen aggasztja a rádióaktív tej megjelenésének lehetősége. A legelőket ugyanis egyre gyakrabban borítja be rádióaktív csapadék. A HAJÓ LEGÉNYSÉGE: EGY Fő Japánban megépítették az 570 tonnás „Harima Maru’’ nevű hajót, amely óránkénti 15 kilométeres se. bességgel közlekedik, egyetlen ember vezetésével. A hajó összes vezérlő berendezése egyetlen kabinba összpontosul. — A „kapitány” ebből a kabinból indíthatja meg, vagy állíthatja le a gépeket, kormányozhat, s gombnyomásra leengedheti, vagy felhúzhatja a horgonyt. VILÁGSZERTE EMELKEDETT A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Az 1956—1957. gazdasági évben a mezőgazdasági termelés felülmúlja a Föld lakosságának gyarapodását. A termelés növekedése ugyanis 3 százalékos, miközben a lakosság szaporodása a világon mindössze 1.6 százalékos. UJ SZOVJET ROBOGÓ Egy moszkvai sportláp jelentése szerint a Szovjetunióban megkezdték egy új robogó sorozatgyártását. — A „Vijatka—150” típusú új robogó 148 köbcentiméteres motorja 100 kilométerenként 3.2 liter benzint fogyaszt, legnagyobb sebessége pedig 70 kilométer óránként. CSEHSZLOVÁKIA MOTOR- KERÉKPÁRT SZÁLLÍT AMERIKÁBA Csehszlovákia a brnói vásáron kötött megállapodás értelmében 300 000 fontsterling értékben motorkerékpárt, illetve robogót szállít az Egyesült Államokba. Ezenkívül 450.000 fontsterling értékben szerszámgépeket exportál Nagy-Britanniába, Dániába, Svájc ba és Spanyolországba. Portugália 200.000 fontsterlingért személygépkocsit és teherautót vásárolt Csehszlovákiától. NEM-MEGÁLLAPÍTÓ KÉSZÜLÉK Dr. Manuel Gordon, a berkeleyi egyetem genetikatanára elektronikus készüléket szerkesztett, amely- lyel megállapítja az utódok nemét a terhesség időszakában. A nyulakon folytatott kísérletek 67 százalékban eredményesnek bizonyultak. Gordon azonban kijelentette: egyelőre szó sem lehet arról, hogy a készüléket terhes asszonyokon i» kipróbálják.
