Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-11 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VOLNA MEGYEI II. évfolyam, 239. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1957 október 11. Mechanize!! árútisztító asztalok a Tolnai Textilgyárban A Tolnai Textilgyár múlt évi műszaki fejlesztési tervében szerepelt az árutisztító asztalok mechanizálása, hogy ezzel megkönnyítsék és meggyorsítsák az árutisztításnál foglalkoztatott munkásnők munkáját. Beke Árpád, a TMK vezetője, Ganczer Márton, a rezsi műhely vezetője és Baller Mihály csoportvezető vállalkozott e műszaki feladat megvalósítására. Még tavaly elkészítették az új árutisztító asztal első példányát. A mechanizált árutisztító asztalnál a régivel szemben — ahol állnia kellett — ülve végzi munkáját a dolgozó1, a tisztítandó szövetet nem kell kézzel húzkodni, azt gép továbbítja. Egyszerű lábmozdulattal lehet megállítani és indítapi a szerkezetet. A közelmúltban további 11 ilyen árutisztító asztalt készítettek a gyár lakatosműhelyében és így teljes egészében az új asztalokon végezhetik a gyárban az árutisztítást. A mechani- zált árutisztító asztal rajzait már több gyár elkérte, hogy ott is megvalósítsák ezt az újítást. Felajánlások november 7-re A C'ementáruipari Vállalat dombóvári telepének dolgozói felajánlásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Az I-es és Il-es számú telep cementgyártó brigádjai vállalták többek között, hogy minden nap 30 darabbal több cementlapot fognak gyártani a minőség megtartása mellett. A III-as számú telep csőgyártó brigádja pedig vállalta, hogy a forradalom tiszteletére naponta egy százalékkal növeli teljesítményét. flz országos silázási versenyhez csatlakoznak megyénk fiataljai is Megyénk KISZ fiataljai is bekapcsolódtak az országos silózási versenybe. Egymásután érkeznek a KISZ járási és megyei bizottságához a nevezések. „Mi, a tengelici Petőfi Tsz KISZ szervezete — írják vállalásukban a fiatalok — benevezünk az országos silózási versenybe. Megfogadtuk, hogy október 31-ig 540 köbméter silót készítünk, mivel ennyi a téli silószükségletünk.” „Tsz ifjúságunk vállalja — írják a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet KISZ szervezetének tagjai, — hogy 1957. október 31-ig a földterületünkhöz és az állat- állományhoz arányosan 800 köbméter silót fogunk készíteni.’’ A Megyei KISZ Bizottság a versenyben résztvevő fiatalok jutalmazására 2000 forintot fordít az országos jutalmazáson kívül. A versenyben első helyezést elérő fiatalok ezer, ,a másodikak 600, s a harmadikak 400 forin tos jutalomban részesülnek. Növekszik a rét és legelőterület a gyönki járásban Az állattenyésztés fejlődésével párhuzamosan nem emelkedett kellő mértékben a rét- és legelőterületek nagysága a járás területén. A rét- és legelőterületeknek egy része gondozatlan volt, másrészén pedig csaknem egész éven keresztül víz állt. A legeltetési társulások elhatározták, hogy társadalmi munkával, vagy társadalmi munka megváltásával hozzálátnak a víz lecsapolásához. Ennek eredményekép. pen a számítások szerint 1500 kataszteri hold eddig értéktelen savanyú füvet termő réten és legelőn véazik el a lecsapolási munkákat. Gyönkön már meg is kezdték a 100 kataszteri holdas területen a lecsapolással kapcsolatos kubikos munkákat. A kistó/,nási termelő- szövetkezet tagjai társadalmi munkával látnak hozzá, hogy területükből 50 kataszteri hold rétet és legelőt felszabadítsanak a víz alól. Bonyhádon tartották a nyereménybetétkönyvek negyedévi sorsolását Október 9-én este Konyhádon, a Cipőgyár kultúrotthonában került sor az OTP nyereménybetétkönyvek negyedévi sorsolására. Erre az alkalomra zsúfolásig megtelt a kultúrotthon nagyterme, mintegy ötszázan voltak kíváncsiak a nyerőszámokra. Budapestről lehozták a négy sorsolási kereket és helyi megbízottak közreműködésével, a jelenlévők szemeláttára megejtették a sorsolást. A sorsolást műsorral kötötték egybe, amelyen fellépett Pataki fej- számolótművész, aki a többi közreműködő szereplővel együtt igyekezett növelni a nyertesek örömét s csökkenteni azok bánatát, akikre nem mosolygott a szerencse. A nyertesek azok a nyereménybetétkönyvek, melyeknek utolsó három számjegye megegyezik az alább felsorolt három szám valamelyikével. Kinek 200, kinek 100, a több ségnek pedig 50 százalékos nyereménnyel húzták ki könyvét. Ezen az értendő, hogy az elmúlt negyedévben a betétösszeg átlagának annyi százalékát írják a betétkönyv jelenlegi értékéhez, ahány százalékra a könyvet kisorsolták. A nyertes betétkönyvek: 200 %-lék: 167-es, 100 százalék: 371 és 734-es, 50 százalék: 715, 603, 966, 555, 299, 589, 458, 986, 193, 947 és 871-es. Az esetleges számhibákért természetesen sem az OTP, sem a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Három hónap alatt 22 ezer kötet könyvet kölcsönzött a szekszárdi könyvtár A Megyei Könyvtár egyik jelentős feladata ellátni a szekszárdi olvasók igényeit. Elkészítették az elmúlt negyedév kölcsönzésének mérlegét. Eszerint az 1900 beiratkozott olvasó a három hónap alatt 22.106 kötet könyvet kölcsönzött ki olvasásra. Ez jelentős emelkedés az elmúlt év megfelelő negyedéhez. A legnagyobb érdeklődés természetesen a szépirodalom iránt volt, 15.600 regényt, novellás- és verseskötetet adtak kölcsön a könyvtár dolgozói, a gyermekek 6793 ifjúsági regényt vittek' el olvasni. A többi kölcsönzött könyv a szakirodalom különböző ágai között oszlik meg. Ezekben a számokban nincs benn a város területén működő négy fiókkönyvtár olvasóinak és forgalmának száma. Ha ezeket is figyelembe vesszük,„közel háromezer állandó és rendszeres olvasója van a szekszárdi könyvtáraknak. A városi könyvtár mellett lévő olvasóterem napt látogatottsága átlag 18—20 fő. Az olvasóterem könyvanyaga az olvasásinyuj tóttá szórakozáson és pihenésen kívül lehetőséget biztosít az elmélyült, tudományos munkára is. Toldi-esteket rendeznek a megyében A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága kezdeményezésére megalakult Arany János emlékbizottság megkezdte munkáját. A bizottság legfőbb célkitűzése az, hogy a megye valamennyi falujában megemlékezzenek Arany Jánosról, halála évfordulója alkalmából. Ezért az egész megye területére kiterjedő szavaló- versenyt hirdetett meg az emlékbizottság, amelyen az általános és középiskolások mellett külön csoportba indulhatnak a felnőttek. A már elkészült tervek szerint a falusi pedagógusok irányításával családi körökben Toldi felolvasó esteket rendeznek, amelyen egy-egy nagyobb diák folytatólagosan felolvassa Arany Toldiját. Piaci jelentés Olcsó a csöves kukorica Drága a nagyobb süldő Tolna megyében a decsi, a tolnanémedi és koppány- szántói vásárokon nemcsak a növendékállatokat, hanem a fejős és vemhes teheneket is igen keresték. — A tolnanémedi vásáron az élénk kereslet miatt az árak is magasak voltak. Egy 5—6 literes tejhozamú, másod- osztályú, nem teljesen biztosra vehető vemhes tehénért 5600 forintot fizettek. A lovak, közül általában igen kevés cserélt gazdát, meri a gyengébb minőségű lóért is 3500—4000 forintot kértek. A fiatal jóképességű igás- lóért pedig 7000—8000 forintot is kaptak az eladók. A fiatal, jóállású tehenekért 5500—8000 forintot adtak. A malacok párja 400—500 forintért kelt el, a süldők kilójáért pedig 18—20 forintot fizettek. A gabonapiacokon is élénk volt a forgalom. A májusi morzsolt kukorica 340—350, a csöves kukorica 100—110 ,az árpa 230—250, a rétiszéna 50—80, a pillangós széna 70—110 forinteri kelt el mázsánként. November 7-re készülnek a szekszárdi járás KISZ szervezetei A szekszárdi járás valamennyi köz ségében, termelőszövetkezetében és állami gazdaságában résztvesznek a KISZ szervezet tagjai a november 7-i ünnepségek előkészítésében. Az ünnepségek kulturális műsorát a fiatalok adják és szervezőmunkát is végeznek. A Felsőtengelici Sertéstenyésztő Vállalat KISZ fiataljai új kultúrtermet kaptak, amelyet november 7-én avatnak fel. A fiatalok műsorral készülnek a terem átvételére. Ugyancsak november 7-én avatják fel a Fácánkert—Géniai Állami Gazdaság KISZ helyiségét is. A fiatalok rendelkezésére két terem áll, ahol szórakozhatnak, művelődhetnek. A forradalom évfordulójának tiszteletére ifjúsági brigádok alakultak a Tolnai Selyemgyárban, a Textilgyárban és a Bátaszéki MÄV Fűtőháznál. Silózó brigádok működnek többek között a bátaszéki Búzakalász és a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetben. A vállalatok és szövetkezetek vezetői mindenütt elismeréssel nyilatkoznak az ifjúsági brigádok munkájáról. Az idén már több, mint 5 millió liter tejet adtak el az államnak a Tolna megyei állami gazdaságok All Tolna megyei állami gazdaság igen jelentős mennyiségű tejet szállít naponta a közellátás részére. Az év elejétől eddig már több mint 5 millió 50 ezer liter tejet adtak el az államnak a megye állami gazdaságai. Néhány állami gazdaságban kiváló eredményeket érnek el a tehenészetben. A Leperd pusztai Állami Gazdaságban 480, a kajmádi gazdaságban is 327 literrel több a tehenenként! tej hozam az év első kilenc hónapjában, mint a múlt év hasonló időszakában. A tizenegy gazdaság együttes eredménye is jobb a múlt évihez képest. Tavaly 2251 liter volt a tehenenkénti átlagos tejhozam a kilenc hónap átlagában, most 41 literrel magasabb, 2292 liter az eredmény. Vannak gazdaságok, amelyek az állami értékesítési tervüket már túl is teljesítették. A Kajmádi Állami Gazdaságból az állam részére eladásra tervezett 279 000 liter helyett már több mint 280 000 liter tejet küldtek a városokba a munkások ellátására. A Gerjeni Állami Gazdaság tehenészei már mintegy tízezer literrel több tejet küldtek értékesítési tervüknél. Egy-két gazdaságban azonban mélyen alatta vannak a tehenészek a múlt évi eredményeknek. A kanacsi gazdaságban 338 literrel, a biri- tói gazdaságban is 184 literrel kevesebb átlagosan a tehenenkénti tejhozam az idén, mint a múlt év első kilenc hónapjában volt. • Gép-bejáratás a Szekszárdi Kézműipari Vállalat új üzemében A Szekszárdi Kézműipari Vállalat bogyiszlói úti telepén — mint azt már korábban hírüladtuk — szövőüzemet rendeznek be. A gépek — egyelőre csak két gyapjúszövőgép — felszerelésével már korábban elkészültek, a villanyáram-bekötés késése miatt néni tudtak eddig indulni. A múlt héten azonban bekötötték az üzemet a villanyhálózatba és így hétfőn megkezdték a szövőgépek próbajáratását. Jelenleg a bejáratás közben tapasztalt kisebb hibák kijavítása folyik és a jövő héttől kezdve már szövetet készítenek a két gépen. A továbbiakban sor kerül majd az üzem bővítésére is, szövőgépekkel, felvetőgéppel, szerelik már a kereszt- orsózó és cémázó gépét. Az új üzem elsősorban á vállalat konfekció bedolgozó részlege számára gyárt tejx- tilanyagot. Megkezdte a szőlő-átvételt a Körforgalmi Vállalat A Borforgalmi Vállalatnak a Szekszárd-csatári téglagyárban létesített feldolgozó telepén máé teljesen elkészültek a szőlő feldolgozásához szükséges berendezések felszerelésével, így csütörtöktől kezdve itt vásárolják fel a szekszárdi és környéki szőlősgazdáktól a szőlőt. Mint Urbanyecz István üzemvezető tájékoztatta szerkesztőségünket, tegnap délelőtt 20 mázsa kadart hoztak be a telepre, és nyomban megkezdték ennek feldolgozását. A beérkezett szőlő még csak 18 és fél cukorfokos, azonban a szép, napos időjárás következtében nagymértékű javulás várható az érő szőlő minőségénél, cukortartalmánál. Különösen nagy forgalmat várnak a hét végére, vasárnapra, amikor már teljes ütemben megindul a szüret Szekszárdon. Az üzem teljesen készen áll a várható többezermázsás beérkező termés vörösborrá való feldolgozására. Eldőlt, hogy kinek van igaza írtunk már lapunkban arról, a vitáról amely a dombóvári Rákóczi Tsz ejnö- ke, Visegrádi János és a járási tanács főagronómusa, Schmidt János között folyt. A vita a két mezőgazdasági szakember között a B. 40-es őszi árpa j vetőmag csíraképessége körül kere- í kedett. A tsz elnöke ugyanis azt állította, hogy a mag nem megfelelő, ezért vonakodik attól, hogy az őszi árpát elvesse. Ahogy Schmidt János agronómus telefonon értesítette a szerkesztőséget, a vita eldőlt a járási tanács mezőgazdasági osztálya által ellenőrzött próbacsíráztatással, amely 100 %-foan igazolta a B. 40-es őszi árpa vetőmag csíraképességét. A vita lezárult, a tsz vezetősége 30 holdon azon nal elvétette az őszi árpát.
