Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-10 / 238. szám
1957 »któbcr 10. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Antikor egy községi tanács tehetetlen A CÍM UTÁN bizonyára azt várná az olvasó, hogy a községi tanácsról alapos bírálatot olvas, amiért egyik, vagy másik ügyben tehetetlenek. Ezúttal azonban a bírálat alól felmentjük a tanácsot, nevezetesen a várdombi községi tanácsot, amiről szó van, mert... De nem vágunk az események elé ... Szóval nagy bajban van a várdombi tanács. A helybeli Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, Kovács András naponta jár követelni, hogy a községi tanács tegye lehetővé, hogy a szövetkezet visszaköltözhessen régi épületébe, melyet 1952-ben számára kijelöltek. Teszi ezt Kovács elvtárs azért, mert nincs a tsz-nek istállója, ahová beköthetnék a teheneket, nincs góréja, ahová berakhatnák a kukoricát, nincs sertésfiaztató, ami nagyon kellene. És a tanácselnök nem tud mást tenni — nem is tehet mást — széttárja a karját és újra meg újra ismétli: nem tehetek semmit, mert a megyei tanács ... mert Márkus Lajos az igazgatási osztály munkatársa ezt, meg azt mondta ... IGEN ... 1957 március 7-én a megyei tanács igazgatási osztálya rendeletekre hivatkozva Farkas Istvánná osztályvezető aláíráséval, a járási tanács megkerülésével hozott egy határozatot, hogy a — kilenc lakosztályból álló, három vagon kukoricát befogadó góréval, 30 férőhelyes tehénistállóval és beépített sertésfiaztatóval ellátott házat — visszaadják a volt tulajdonosnak, Villy Gyulánénak. A tsz tagok ez ellen már akkor jogosan felháborodtak, de ennek nem volt semmi eredménye. A Várdombon lakó Márkus Lajos minden alkalommal „megnyugtatta’1 a tsz tagokat, hogy a megyei tanács törvényesen és jogosan járt el. És mivel a várdombi tsz tagok törvény- tisztelő emberek, ezt elhitték. EKKOR TÖRTÉNT egy érdekes fordulat. Mivel a tulajdonos Pesten lakik és nincs szándékában Várdombra költözni, jelentkeztek az örökösök. (Hogy igazi örökösök-e, az még nincs tisztázva.) Vilmos Lajos és Villy Károly „örökösök” kezdték „agitálni“ a tsz tagokat, hogy költözzenek ki, mert ők saját házukból átköltöznek az „örökölt“ nagyházba. S mivel látták, hogy ez nem megy simán, egy kicsit „megkenték“ a tsz tagokat. ötezer forintot és 50 liter bort (!) adtak a tsz-nek lelépés címén s a tsz „lelépett“. Átköltöztették a tsz gazdaságának központját Vilmos Lajos és Villy Károly saját házába, ők pedig elfoglalták a tsz épületét. S hogy a lelépési díj megtérüljön, saját házukat bérbeadták havi 50 kiló daráért a tsz-nek. Na, meg még kikötötték azt, hogy a tsz fizesse az adót. DE MIT AD ISTEN... A megyei tanács igazgatási osztálya, dr. Lencsés Gyula osztályvezető aláírásával és a járási tanács ismételt megkerülő sével szeptember 4-én megint küldött egy határozatot, melyben érvényben lévő rendeletekre hivatkozva, érvénytelennek mondta ki, a március 7-én hozott határozatát. Értesítette dr. Lencsés Gyula a községi tanácsot még arról is, hogy a házat juttassák vissza a tsz-nek. S a határozat utolsó mondata leszögezi: „Ez ellen a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.“’ Mikor hozzáláttak a várdombi tanácsnál a megyei tanács határozatának végrehajtásához, ismét közbelépett a megyei tanács. A már többször említett Márkus Lajos telefonon értesítette a várdombi tanácsot, hogy Vilmos Lajost és Villy Károlyt a lakásból nem lehet kiköltöztetni, mert panasszal éltek az ügyészséghez és meg kell várni az ügyészség döntését. MIT TEHET ezek után a várdombi tanács? Elsősorban levonja a konzekvenciát a megyei tanács igazgatási osztályának intézkedéseiről. És reméli a helyi Kossuth Tsz-el együtt — és mi is csatlakozunk hozzájuk —, hogy az ügyészség soronkívül megvizsgálja ezt a tengeri kígyóhoz hasonló ügyet. És a tsz rövidesen visz- szaköltözhet abba az épületbe, melyet már neki egyszer megmásítha- tatlanul odaítéltek és szüksége is lenne rá, annyira, mint vaknak a látásra. Molnárné Fiatalkorút biztatott fel a lopás elkövetésére A részjegyalap növelési akció során több mint 322 000 forinttal nőtt a Tolna megyei földművesszövetkezetek pénzalapja, közel 3000-reI nőtt a tagok száma. A párt és a kormány javaslatára alig egy hónapja indult a földművesszövetkezeti mozgalomban az új tagok toborzása és a földművesszövetkezetek eddigi részjegy alapjának növelése —, hogy a szövetkezetek részére nyújtott állami támogatás egy része felszabaduljon és azt más beruházásokra fordíthassák. Máris eredményekről adnak számot a Tolna megyei földművesszövetkezetek. A tagtoborzás során eddig közel háromezer új szövetkezet; taggal gyarapodtak a megye földművesszövetkezetei s jelenleg már 56 600 körüli a megye föld művesszövetkezeti tagok száma. Különösen a dombóvári földművesszövetkezet ért el jó eredményeket a tagtoborzás és részjegyalap növelés terén. Két éve még csak 1500 volt a szövetkezet tagjainak száma, ma már több mint kétszerese a két év előttinek. Több mint kétszáz új taggal és mintegy 29 000 forint részjegygyei erősödött a dombóvári földművesszövetkezet. A megye földművesszövetkezetei együttesen 322 825 forinttal növelték részjegyalapjaikat a párt és kormány javaslata alapján a tagtoborzó akció első heteiben. Nem mindennapi bűnügyi eset játszódott le a közelmúltban Pincehely községben. Niedermeier Béla darálóját még az előző években átvette használatra a helyi földművesszövetkezet. Az később átadta a darálót a Rákóczi Termelőszövetkezetnek, de mivel a tsz-nek sem volt erre szüksége, tavaly visszakapta a volt tulajdonos. A tulajdonos engedélyt kért a daráló üzemeltetésére, de az engedély ügye még nem intéződött el. A tulajdonos, Niedermeier Béla ettől függetlenül is beindította és üzemeltette. Az üzemeltetéshez azonban alkatrészekre is szükség van, különösképpen pedig meghajtó szíjra. SZAKSZERŰ KIOKTATÁS A fiatalkorú Both Mihályt bérelte fel a lopásra, aki már 14 hónapot javítóintézetben töltött. Niedermeier megmutatta Both Mihálynak, hogy milyen rossz a meghajtószíj és panaszkodott, hogy sem a malomból, sem a gépállomástól nem lehet szerezni, csak a termelőszövetkezettől és „az lesz majd egy jó üzlet“. Ezután kioktatta a fiatalkorút, hogy hogyan kell ellopni a szíjat. Megmagyarázta neki, hogy egy vasdarabot hova kell tenni a gépen, hogy ne induljon be, amikor letekeri róla a szíjat, sőt még azt is, hogy hogyan tudja elrontani a tsz darálóját, hogy ezáltal egyedül darálhasson a községben. Még azt is megmagyarázta neki, hogy úgy tud könnyen kimászni a daráló helyiségéből, ha a dereka köré csavarja a szíjat. EGY POHÁR SÖR ELŐLEGKÉNT Ezután fizetett Both Mihálynak egy pohár sört, mintegy előlegképpen a szíjlopásért. Both még aznap este átmászott a falon a tsz darálóhelyiségébe, késsel elvágta a szíjat, dereka köré csavarta és vitte Niedermeierékhoz. Both bejelentette, hogy meghozta a szíjat, Niedermeier ezután fizetett neki egy kisfröccsöt. Both természetesen pénzt kért, mert előzőleg 500 forintot helyezett neki kilátásba a felbujtó ADDIG JÁR A KORSÓ A KŰTRA... Természetesen rövid időn belül lelepleződött a lopás és megindították az eljárást. Both Mihályról a nyomozás során kiderült az is, hogy egy hét tel a szíj ellopása előtt 200 forintot lopott el özvegy Király Istvánná pincehelyi lakostól. Eljárás indult Niedermeier Béla ellen felbujtás, felesége ellen orgazdaság miatt, Both Mihály ellen pedig lopás miatt. emberi testrészeket röpített a magasba. Az utána következő gépkocsit a robbanás ereje az árokba borította, s a ládákból amelyek szétszakadtak, sárgásán csillogó hatalmas kon- zerves dobozók gurultak szerteszét. A harmadik, negyedikj ötödik és hatodik gépkocsinak sikerült meg. állni, de mielőtt a fasiszták észbe kaphattak volna, az úttest két oldaláról jólirányzott lövések érték őket. Misics, a párttitkár egyelőre nem lőtt a géppuskával. Az arcán most megfeszültek az izmok, a szemöldökét összevonva figyelte néma mozdulatlansággal az utat. A hatodik gépkocsi fasisztáinak úgy látszik, sikerült megmenekülni az első lövések össztüzétől. mert a gépkocsi alá húzódva, a kerekek mellől visszalövöldöztek géppisztolyaikkal. Misics leadott egy-két pontlövést a gépkocsi alatt rejtőzködő fasisztákra, s amikor meggyőződött róla, hogy jól be van állítva a géppuska, hosszú sorozatot küldött a kerekek között bujkálok felé. A fasiszták lövései egyre ritkultak valaki keservesen nyöszörgőit közülük. Az ütközet 14. percében kézigránátköteg repült a kerekek alá, s a robbanás után végkép megszűnt az ellenállás. Összeszedtük a zsákmányt. A géppisztolyokon kívül golyószórót is találtunk az egyik gépkocsin- A konzervdobozokkal megrakott ládákból amennyit tudtunk magunkkal cipel tünk, a többit pedig a gépkocsikkal együtt felgyújtottuk. Igyekeznünk kellett, nem maradhattunk sokáig az úton. A zsákmányt magunkkal cipelve, s az összenőtt bozótok közt utat vágva, megindultunk az erdő belseje felé. A brigádban nagy volt az öröm, amikor megérkeztünk. Én is nagyon boldog voltam, sikerült fegyvert szereznem, s megkaptam a tűzkeresztség jelét, a vörös szalagot a sapkám mellé. Leszállt az esí> hűvösebb lett, az egyik tábortűznél Eldigó. a vöröshajú szicíliai tanító szomorú olasz nótát énekelt. S aztán amikor a szicíliai abbahagyta a nótát, Milan, a belgrádi orvostanhallgató felénk fordult, és azt mondta: — Most ti, magyarok énekeljetek valamit. — Schechter Vili, Szabó Miki, meg én, szinte egyszerre zendítet- tünk rá a nótára, amely kissé fúr- ' csán hangzott a balkáni éjszakában. Piros bársony süvegem, Most élem gyöngy életem Balogh Ádám a nevem, Ha vitéz vagy, jer velem. Utána a bécsiek énekeltek egy munkásindulót. Aztán egy gyorsmozgású, égő feketeszemű macedón lány népi táncokat mutatott be. Másnap hajnalban folytattuk utunkat, menetünk végcélja a montenegrói Lovcsen-hegység irányába(Folytatjuk.) H. T. Megoldódott a dombóvári kiszisták legnagyobb problémája A dombóvári KISZ szervezetnek 220 tagja van, s az egyik legjobban működő ifjúsági szervezet a megyében. Fél évvel ezelőtt még szinte minden KISZ gyűlésen azon problé- máztak a fiatalok, hogy 'nincs megfelelő helyiségük, ahol gyűléseket, különböző összejöveteleket tarthatnának. A kívánságuk az volt, hogy a KISZ kapjon irodahelyiséget és különböző rendezvényekre alkalmas nagy termet a járási kultúrházban. Ez akkor szinte megvalósíthatatlan- nak látszott. A dombóvári járási kul- túrház vezetői felsőbb rendelkezésre hivatkozva ez elől elzárkóztak. Ezelőtt három héttel azonban mégis megegyeztek. Németh Zoltán, a járási kultúrház vezetője és Tóth Kálmán a dombóvári kerületi KISZ szervezet titkára tárgyaltak a helyiség problémájáról, melynek a vége az lett, hogy a KISZ szervezet egy nagy termet és irodahelyiséget kapott a kultúrházban. Ez kezdetnek jó volt, s a kapcsolat tovább fejlődött. Ma már ott tartanak, hogy a járási kultúrház és a dombóvári kiszisták közösen rendeznek színdarabokat, bálokat és közösen szerveznek szakköröket. Első nagy közös rendezvényük vasárnap egy nagyszabású szüreti bál lesz, amelyről lapunk vasárnapi számában már hírt adtunk. Olyan tervei vannak a kultúrház vezetőségének és a KISZ szervezetnek, hogy javaslatot terjesztenek a Művelődésügyi Minisztériumba. A javaslat lényege az, hogy a minisztérium járuljon hozzá, hogy a Dombóvári Járási Kultúrház és a KISZ 1958-ban közös költség- vetésből gazdálkodjon. Ez egyedülálló kezdeményezés a megyében, érdemes vele foglalkozni annál is inkább, mert a fiatalok és a járási kultúrház célja, feladata sok tekintetben azonos. Községi orvost kapott Magyarkeszi Több mint harminc éven keresztül hiába várta Magyarkeszi lakossága, hogy körzeti orvost kapjon. A község lakóinak kérését januárban a községi pártszervezet vette kezébe. Pártvezetőségi üléseken, taggyűléseken sokszor került szóba a köz ség orvcs ellátásának ügye. A pártszer vezet javaslata alapján a községi tanács is foglalkozott az üggyel. Helyet biztosítottak az orvosi rendelőnek és az orvosnak lakást. Amikor mindez megvolt, elmentek a járáshoz, mentek a megyéhez és tolmácsolták a község lakóinak kérését. A magyarkeszi dolgozók örömmel látják, hogy a pártszervezet tevékeny sége meghozta a kívánt eredményt, teljesült régi vágyuk. Négy nap óta ott van a községben az orvos, a fiatal dr. Koródi Gyula. A fiatal orvos még jól le sem rakta holmiját, máris megérkezett hozzá az első beteg. A sportolni szerető fiatal orvost a község fiataljai is örömmel fogadták, mert remélik, hogy sok segítséget kapnak tőle, az egykori versenyzőtől. r Érdemes fizetni .. • yjunakömlődön tanácsülésen ismertették a pénzügyminiszter 183/1957. /PK. 34./ P. M. számú utasítását, amely a juttatott vagyontárgyak megváltási árának kiszámításáról és a megváltási ár 1957. évi részletének kivetéséről szól. A községben több mint 150 olyan gazda van, aki vagyonmegváltást tartozik fizetni. Maródi János 1945-ben 9 hold földjuttatásban részesült. A tanács pénzügyi osztályán most dolgoznak a juttatás megváltási árának kiszámításán. Maródi Jánosnak például a 9 hold föld után aranykoronánként 60 kilogramm búzaértéket kell fizetnie. Dunakömlőd határában általában 10—13 aranykoronás földek vannak. így tehát Maródi Jánosnak a 9 hold föld után 522 kiló búza pénzértékét kell kifizetnie ebben az évben esedékes részletként. A föld megváltásával kapcsolatban különböző vélemények alakultak ki a gazdák körében. A legtöbben elismerik azt, hogy a felszabadulás előtt legalább 150 kiló búzát kellett fizetni egy hold föld haszonbérleteként. S így elismerik azt is, hogy kedvezményes áron kapják a földet az államtól. A község határában lévő 10 aranykoronás földekért ugyanis holdanként 1 300—1 500 forintot kell fizetni, amelyet 10 év alatt is törleszthetnek. A rról is beszélnek a községben, hogy azok a gazdák járnak jól, akik ■‘•ebben az évben kifizetik a teljes vételárat, mert a rendelet értelmében a teljes vételár kifizetése esetében a kifizetett összeg 35 százalékát elengedik. Vannak Dunakömlődön olyan gazdák is, akik részleges juttatásban, illetve birtok kiegészítésben részesültek. Ezeknek négy év alatt kell ki- fizetniök a vételárat, de abban az esetben, ha 1957. december 31-ig rendezik tartozásukat, 20 százalékos kedvezményt kapnak. Dunakömlődön általában úgy vélekednek, érdemes a vagyon juttatás árát ebben az évben teljesen kifizetni, mert a 35, illetve a 20 százalékos engedményeken kívül törlik a korlátozásokat is. A teljes vételár kifizetése után, ellentétben a korábbi rendelkezéssel, a fiú örökösön kívül a család többi tagja is örökölheti a vagyont. Jelentős a rendelkezésnek az a része is, amely úgy intézkedik, hogy a teljes vételár kifizetése után a jelzálogjog törölve lesz. Tehát a bankba a gazda kölcsönt kaphat a földjére, sőt szabadon rendelkezhet vele, el is adhatja. Ezek a problémák foglalkoztatják a falu népét, s a tanács végrehajtó bizottsága, a pénzügyi osztály dolgozói és a tanácstagok részleteiben is megbeszélik a gazdákkal a rendeletet, hogy mindenki megismerje. JMm- megyei Szekszárd Mártirok-tere 15-17
