Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-10 / 238. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1957 október 10. A harmadik millió kilometer A világsajtó változatlan érdeklődéssel kíséri a szovjet mesterséges hold röptét a világűrben flz Egyesült államok kész a Szovjetunióval tárgyalni a világűrbe küldendő rakéták nemzetközi ellenőrzéséről A Pravda vezércikket ír, amely­nek címe „Nagy győzelem a kapita­lizmussal folytatott békés verseny- oen“. Méltatja a mesterséges hold történelmi jelentőségét s hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió legutóbbi győzelméből komoly politikai követ­keztetéseket kell levonni. El kell vetni az afféle vélekedéseket, ame­lyek az élet logikájával szembenáll­nak, s amelyeket a nyugati reakciós körök oly szívesen hangoztatnak. Ezek a körök a két rendszer technikai ver­senyét fegyverkezési hajszává szeret­nék tenni. Ideje már, hogy az ameri­kai uralkodó körök kilépjenek abból a bűvös körből, amelybe beletéved­tek. A nemzetközi kapcsolatok fejlő­dése a két rendszer békés együttélé­séhez, a gazdaság, a tudomány és a technika területén való békés ver­senyhez vezet. Washington (AP). Dulles amerikai külügyminiszter kedden este Eisen­hower elnökkel való találkozása után kijelentette, hogy az Egyesült Álla­mok kész tárgyalni a Szovjetunióval a világűrbe küldendő rakéták nem­zetközi ellenőrzéséről. Dulles a Fehér Házban újságírók előtt kijelentette, az Egyesült Álla­mok reméli, hogy a Szovjetunió elfo­gad egy nyugati javaslatot arra vo­natkozólag, hogy tanulmányozzák an­nak lehetőségeit ,hogyan biztosítják a világűrbe repített objektumoknak csakis békés célokra való felhaszná­lását. Azt követően ,'hogy Dulles a fentie­ket a Fehér Házban közölte az Újság­Államoknak és a Szovjetuniónak ta­nulmányozni kellene a világűrbe kül­dött objektumok ellenőrzését, az Egyesült Államok külügyminiszté­riuma emlékeztet arra, hogy augusz­tusiban Kanada, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok Londonban ilyen tanulmá­nyozásra vonatkozó javaslatot ter­jesztett elő. Remélhető, hogy ezt az ajánlatot a Szovjetunió elfogadja. A külügymi­nisztérium hangsúlyozza, hogy a lon­doni javaslatok, sokoldalú nemzet­közi tanulmányozásra, nem pedig az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kétoldalú tanulmányozásra vonatkoznak. A külügyminisztérium Az atmoszféra térképe Kibelju akadémikus a Szovjet- szkaja Rosszija című lapnak adott nyilatkozatában rámutat, hogy a me­teorológiai tudomány számára rend­kívüli érdekes adatokat szolgáltat a mesterséges hold. Az atmoszféra felső rétegeiből ugyanis a meteorológusok mindezideig nem tudtak megfelelő adatokat szerezni és így fontos prog­nózisokat készíteni. A mesterséges hold segítségével lehetővé válik, hogy valóságos térképet készítsenek az atmoszféráról. Ugyancsak lehetővé válik annak megállapítása, hogy Föl­dünk mennyit ver vissza a ráeső fénysugarakból, eközben mennyi energiát veszít, valamint az is, milyen a felső légrétegek sűrűsége és moz­gása. A sajtóban közölt nyilatkozatok kie­melik : a mesterséges hold tökéletesíti a meteoritokról alkotott tudományos képet. A meteofitok egyrésze ugyanis nem jut el a Földig, mert zuhanás közben súrlódás következtében elég. A mesterséges hold, amely nagy ma­gasságokban találkozik ezekkel, szá­mos fontos adatot szolgáltathat ró­luk. Az ionoszféra titkai Több tudós hozzászólásában rámu­tat, hogy a mesterséges égitest fel­tárja a tudomány előtt az ionoszféra titkait. Ez elsősorban a rádiózás szempontjából nagy jelentőségű. Számos nyilatkozat utal arra, hogy szovjet tudósok a mesterséges hold elkészítése után a korábbinál is na­gyobb figyelmet fordítanak a bolygó­közi rakétákkal kapcsolatos kutatá­sokra. Hangsúlyozzák, az elért ered­mények lehetővé teszik, hogy követ­kező lépésül már elkészítsék a koz­mikus rakétát, amely a Holdba, sőt a közeli bolygókra is eljuthat. Az olvasók körében egyébként igen nagy érdeklődést keltett a Lityera- turnaja Gazeta kedd reggeli számá­ban megjelent riport. A riport szer­zője O. Opari újságíró, katonai re­pülőgépen 6750 méter magasságig emelkedett és a repülőgépről huza­mosabb ideig szemmel tarthatta a mesterséges holdat. Az erről szóló beszámolót egyébként a moszkvai televízió is közvetítette. A moszkvai lapok részletesen fog­lalkoznak a külföldi tudományos és kulturális személyiségeknek a mes­terséges holdra vonatkozó kijelenté­seivel. így idézik André Barsacnak, a párizsi Atelier színház igazgatójá­nak következő szavait: „A mestersé­ges hold a jövő emberének többet jelent, mint Amerika felfedezése! Hiszen Columbus korlátozott világot fedezett fel az embereknek, a szovjet mesterséges hold útnakindítása azonban a végtelen világot tárta fel az emberiség előtt.” — íróasztalom fiókjában — írja Gordon Shaffer angol publicista — még őrzök egy kivágást az egyik ame rikai folyóiratból, amely az amerikai mesterséges hold tervezetéről szól. A folyóirat cikke arról elmélkedik, hogy az amerikai mesterséges hold a világhegemoniát hivatott biztosítani az Egyesült Államok számára. A Szovjetunió most előbbre került s a Szovjetunió nem „világhegenjoniá- ról“, hanem béketörekvéséről és ar­ról az óhajáról beszél, hogy észlelé­seit az egész emberiség hasznára for­dítsa. Ezt az igazságot mind többen értik meg Angliában — jelenti ki Shaffer. Tito elnök nyilatkozata Belgrád. A Tanjug és a Borba szerkesztősége Joszip Broz Tito köz- társasági elnökhöz fordult azzal a kéréssel, mondjon véleményt az első mesterséges hold kibocsátásának je­lentőségéről. Tito elnök a kérésnek eleget tett és a következő nyilatkoza­tot adta: — Az első mesterséges holdnak a szovjet tudósok részéről történt felbo­csátása a szovjet tudomány győzel­mét jelenti. Óriási jelentősége lesz en nek a világűr további kutatása, meghó dítása szempontjából. Ez az egyik leg­nagyobb hozzájárulás a világ tudo­mányos gondolkodásához. Ami a béke, vagy a háború kérdé­sét illeti, ez a legújabb felfedezés az atom- és hidrogénbomba után, annak a bizonysága, valóban oktalanság azt hinni, hogy a háború ma lehetsé­ges anélkül, hogy a legnagyobb katasztrófa ne sújtaná az egész em­beriséget. Ezért — véleményem sze­rint — egyre inkább közeledünk an­nak felismeréséhez, hogy a háború nem lehetetlen és hogy az emberi szellem vívmányait csakis békés cé­lokra és az emberek javára szabad felhasználni. Szíria az ENSZ elé viszi a török-szíriai határincidensek ügyét Damaszkusz (AFP). Khalil Kel­lasz ideiglenes damaszkuszi külügy­miniszter kedden közölte a sajtóval: „A szíriai kormány arra utasította •Szalah Bittar külügyminisztert, ENSZ küldöttségének vezetőjét, hogy a vi­lágszervezetben vesse fel a török- szíriai határincídensek és a határon fennálló helyzet kérdését.“’ „A szíriai határon török csapatokat vontak össze — folytatta Kellasz. — Ezenkívül török járőrök különböző alkalmakkor tüzet nyitottak szíriai polgárokra s ugyanakkor török re­pülőgépek többször is elszálltak Szí­ria területe felett.“ Aláírták a magyar-mongol kulturális egyezményt A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kulturális egyezményt kötött egymással. Az egyezményt szerdán délben ün­nepélyesen írták alá. Magyar részről Kállai Gyula művelődésügyi minisz­ter, mongol részről D. Adilbis a Mongol Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Az egyezmény aláírásakor Kállai Gyula művelődésügyi miniszter be­szédet mondott, amelyben hangsú­lyozta: „a magyar—mongol kulturális egyezmény megkötése jelentősen hoz­zájárult a két nép között már eddig is kialakult barátság és testvéri együttműködés további erősítéséhez.’’ D. Adilbis, a Mongol Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete beszédében rámu­tatott: az utóbbi években eredmé­nyesen fejlődtek a két ország kö­zötti kulturális kapcsolatok, s a mos­tani egyezmény megkötése újabb lé­pést jelent a kapcsolatok fejlesztésé­ben. Hangsúlyozta, hogy a két ország között most megkötött kulturális egyezmény nagy lehetőségeket nyújt a már eddig is kialakult kapcsolatok gyümölcsözőbbé tételére, további el­mélyítésére. HETVEN ÁLLAM KÜLDÖTTSÉGE VETT RÉSZT AZ ENSZ-KÖZGYÜ­LÉS ÁLTALÁNOS VITÁJÁBAN Newyork (TASZSZ). Az ENSZ köz. gyűlés kedd délelőtti teljes ülésén végétért az általános politikát vita. A vitában hetven állam küldöttségének vezetője fejtette ki kormányának ál­lásfoglalását. Majdnem minden felszólalásból tükröződött ,hogy a népek rendkívül érdekeltek a leszerelés problémájá­nak megoldásában s aggódnak amiatt, hogy tovább tart a fegyverkezési hajsza és a nukleáris kísérletezés — pozitívum az, hogy még az Egyesült Államoktól függő országok képviselői sem tanúsítottak különösebb lelkese­dést az Egyesült Államokkal szolidá­ris álláspontjuk védelmezésében. írókkal ,az amerikai külügyminisz­térium a következő nyilatkozatot adta ki: „Utalással arra, a Hruscsov úr által felvetett javaslatra, hogy az Egyesült Mint az AFP jelenti, a nemzetközi atomerőértekezlet kedden folytatta tanácskozását. Lengyelország, Hollandia, Izrael, Svájc, Magyarország és Brazília de­legátusai áttekintették a nemzetközi atomerőhivatal előtt álló problémá­kat s a hazájuk atomtudósai által el­ért eredményeket. Lengyelország és Magyarország küldötte elismeréssel nyilatkozott ar­ról a segítségről, amelyet hazája a Szovjetuniótól kapott. A lengyel de­legátus a továbbiakban utalt hazája Franciaországgal és Nagy-Britan- niával való együttműködésének meg­kezdésére, amely Perrin professzor és Sir John Cockcroft legutóbbi len­gyelországi látogatása óta öltött konkrét formát. Izrael és Svájc küldötteinek felszó­lalása után Pál Lénárd, a fizikai tu­dományok kandidátusa mondott be­szédet. Jánossy Lajos akadémikus hazautazott és így Pál Lénárd vette át a magyar küldöttség vezetését. — E napokban — mondotta Pál Lénárd — a szovjet tudósok és mér­nökök korszakalkotó tudományos és egyben gyakorlati eredményt értek el az első mesterséges hold felbocsá­tásával. Nem szabad elmulasztanunk, hogy erről a helyről is szerencsekí- vánatainkat fejezzük ki a Szovjetunió tudósainak és körünkben időző kép­viselőinek. A továbbiakban Pál Lénárd közöl­te, hogy a magyar műszaki értelmiség kész együttműködni az atomerőható- sággal, azt kívánja azonban, hogy száműzzék erről a munkaterületről egyszer s mindenkorra a mindenfajta politikai megkülönböztetést. Magyar- ország nagy érdeklődéssel fordult az hangsúlyozza továbbá, hogy az Egye­sült Államok nem óhajtja a javaslat eme részének semmiféle módosítását megfontolás tárgyává tenni. atomenergia gyakorlati felhasználá­sát célzó akció felé, mivel gyors ütemben fejlődő korszerű ipara és mezőgazdasága számára nem rendel­kezik kellő mennyiségű hagyomá­nyos energiaforrással. A meglévő mennyiségű hagyományos energiar források nemsokára csak 80 százalék­ban tudják majd fedezni az ország energiaszükségletét. A további húsz százalékot atomerőből kell előterem­teni. Magyarország a Szovjetunió test véri segítsége következtében nemso­kára abban a helyzetben lesz, hogy atomenergiát tud biztosítani népgaz­dasága részére. A Magyar Népköz- társaság egész sor rendkívül tehetsé­ges és nagyrahivatott idősebb és fia­talabb atomkutató tudóssal rendel­kezik. Büszkék vagyunk rájuk, éppen úgy, mint azokra a magyar tudósok­ra, akik a második világháború előtt és alatt kénytelenek voltak ki­vándorolni és külföldön nagy sikere­ket értek el az atomfizikai kutató­munka terén. Az a segítség, amit Magyarország az atomerő békés cé­lokra történő felhasználásához a Szovjetuniótól kap, nagyjelentőségű hazánk gazdasági felemelkedése szem pontjából. Magyarország, mint kis ál­lam, saját jól felfogott érdekében is, teljes sikert kíván az atomerőhatósá- goknak, amelynek tevékenységéből elsősorban a kis államok húznak majd hasznot. Készek vagyunk ta­pasztalatainkat más államokkal ki­cserélni. Úgy véljük, hogy az atom- erőhatóság eredményes munkájához elsősorban arra van szükség, hogy a tagállamok képviselői között baráti légkör alakuljon ki — mondotta a magyar küldött. A magyar küldött felszólalása a nemzetközi atomértekezlet vitájában IV. TŰZKERESZTSÉG Már három napi menet állt mö­göttünk' amikor egy pihenő alkal­mával'a Novipazár környékén tar­tózkodó partizánok rövidhullámú adója jelezte számunkra, hogy né­met gépkocsioszlop közeledik felénk a tőlünk 4 kilométernyire levő út­vonalon. A parancsnok harminc embert je­lölt ki a gépkocsioszlop megsemmisí­tésére. Én is köztük voltam. Misics- nek, a géppuskásnak, aki egyúttal a brigád pártszervezetének a titkára is volt, lettem a töltényese. A lőszeres ládák, amiket cipeltem, nehezek voltak, törték a váltamat, rogyadoztam alattuk. Amikor az út. hoz értünk a különítmény parancs­noka elosztott bennünket arányosan az út két oldalán húzódó cserjék közé. Misics, a párttitkár a géppus­ka irányzékot állította, miután ne­kem megmutatta, hogyan kapcsol­jam össze a hevedereket. Az arcán izgatottságnak feszültségnek nyo­ma sem volt. Ezalatt Kosztics Jocó a „robban­tás nagymestere" apró olasz gyalog­sági ásójával gödröt vájt a kövesút közepére, majd miután a robbantó­szert a gödörbe helyezte, gondos, körültekintő mozdulatokkal kaparta a köveket vissza a gödörbe, s úgy el­egyengette az utat hogy nyoma sem maradt az ásásnak. Vártunk. A virágbaborult hegyi bozótok között darazsak zümmög­tek. A felhőnélküli ég kéken csil­logott a napsütésben, s valahol az egyik fa tetejéről rigófütty trillá­zott. A táj nyugodt volt, mozdulat­lan és végtelenül békés. Másfélóra telhetett el, megérke­zésünk után, amikor egyenletes, egy re jobban erősödő autóbúgásra let­tünk figyelmesek. Misics mégegy- szer leellenőrizte, hogy jól állította-e be a géppuskát. Az arca ezekben a percekben ünnepélyes kifejezést öl­tött. Némán hallgattunk. Zavartan motoztam kezemmel az összekapcsolt hevedereken, s a szemeim az izgatottságtól tágra me­redtek, amikor a tőlünk mintegy 100 méternyire lévő útkanyarban terepszínűre festett német katonai tehergépkocsi tűnt fel. A gépkocsi tömve volt katonákkal, akik valami pattogó német katona dal refrénjét ismételgették. Az első gépkocsi után újabbak tűntek fel. Ezeken csak 2—3 ember ült, sátorlapokba burkolózva. a pla­tón felhalmozott hatalmas ládák tetején. Amikor velünk egyvonalba ért az első gépkocsi, úgy tűnt fel nekem, mintha a vezető mellett ülő tiszt mélyet szívott volna a cigarettáján. Mindez csak egy pillanat műve volt* mert a következő másodpercekben hatalmas robbanás reszkette meg a levegőt és a légnyomás a gépkocsi apró darabokra szakadt részeit és rravua vezemnnc Moszkva (MTI). A szovjet központ lapok változatlanul nagy figyelme szentelnek a mesterséges holdró szóló közleményeknek. A Pravda elsi oldalán fényképet közöl a mestersé ges holdról. Második oldalon szer kesztőségi cikkben részletesen leír a mesterséges hold pályáját, ismerte a holdról leadott rádiójelzéseket, pályájával kapcsolatos megfigyelés két. A cikket vázlatokkal is illusz rália.

Next

/
Thumbnails
Contents