Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-04 / 233. szám
1957 október 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Mi újság a Kajmádi Állami Gazdaságban Ágnes dolgozni szeretne KUKORICÁBÓL 30, CUKORRÉPÁÉ ÖL PEDIG 140 MÁZSA A HOLDAN- KÉNTI TERMÉSÁTLAG A gazdaságban javában folyik a kapásnövények termésének a betakarítása. Kukoricából eddig 70, cukorrépából pedig mintegy 30 hold termését takarították eddig be. A cukorrépa terméseredményével elégedettek a gazdaságban, kukoricából viszont jobb termést vártak. A helyzet ugyanis az, hogy a 140 mázsa holdankénti cukorrépa — a gazdaság talaj- viszonyait figyelembevéve — kiváló termés. A gazdaság 8 éves fennállása óta ilyen magas cukorrépatermést még nem takarítottak be. A kukoricára nem a legjobb volt az idén az időjárás. Már a 30 mázsa holdankénti átlagtermés nem megvetendő ((bár ennyi lenne megyei viszonylatban az átlagtermés), de a kajmádiak ezzel nincsenek megelégedve, 40 mázsa holdankénti átlagtermést vártak. SZÜRETELNEK A Kajmádi Állami Gazdaságban 92 hold termőszőlő van. Az idén jó közepes a szőlőtermés. A szüretet már megkezdték. Egyelőre a korai érésű szőlőket szedik, ami nagyrészt a gazdaság központi üzemegységében van. A szekszárdi bikavért adó kadarkát — ami a gazdaság szekszárdi üzemegységében van — a jövő hét elején kezdik szedni, s úgy számítják, hogy november 1-re fejezik be a szüretet. A várható termést illetően Kovács János a gazdaság főagronómusa elmondotta, hogy 22 hektó bort ad egy hold szőlő, ami jó közepes termésnek számít. JÖVÖRE EGY CSALÁD LEARATJA A GAZDASÁG ÖSSZES GABONÁJÁT A Kajmádi Állami Gazdaságban van egy család, amelynek mind a négy férfi tagja traktoros. A családfőt Szommer Ferencnek hívják* Ö az idén a két nagyobbik fiával együtt kombájnnal aratott. Legkisebb fia pedig traktort vezetni tanul, s ha min den jól megy, jövőre már ő is kombájnnal arat, s akkor a Szommer család learatja a Kajmádi Állami Gazdaság összes gabonáját, amit — mikor még nem volt kombájn — 100 pár arató alig győzött aratni. A Szommer-családot meg is becsülik a gazdaságban. Az idén kaptak új két szoba, összkomfortos családi házat, amibe már be is költöztek. FIGYELEMREMÉLTÓ KEZDEMÉNYEZÉS ... Megyei bortermelő szakemberek már régóta problémáznak azon: hogyan lehetne létesíteni egy szőlőanya- telepet a kipusztult tőkék pótlására és új telepítésű szőlők létesítésére. Ezideig azonban nincs semmi konkrét intézkedés. Azaz, hogy van ... A Kajmádi Állami Gazdaság főagronómusa ugyanis merész lépésre szánta el magát. Még az idén 10 holdon létesít szőlőanyatelepet, két éven belül pedig ezt 50 holdra bővíti ki. A szőlőanyatelep létesítéséhez szükséges földmunkálato^at a jövő héten megkezdik. A villányi és a balaton- boglári állami gazdaságban pedig már ígéretet tettek arra, hogy kapnak 'megfelelő mennyiségű és kiváló minőségű alanyokat. Kovács János, a gazdaság főagronómusa kiszámította: ha meglesz az 50 hold szőlőanyatelep, akkor 2 800 000 dugványt tudnak évente adni annak, akinek éppen szüksége lesz rá. Ezzel a mennyiséggel 300 hold újtelepítésű szőlőt lehet létesíteni évente és 150 holdat felújítani, s akkor így meg is oldódik Székszárd és vidéke szőlőtermelésének reprodukciós terve. 3.4 HOLDRA JUT EGY SZÁMOSÁLLAT Sok szó esik mostanában arról, hogy miképpen lehet a mezőgazdasági termelést a belterjesség irányába fejleszteni. Kétségkívül ennek egyik alapvető feltétele az állattenyésztés fejlesztése, hogy minél több legyen az istállótrágya, ami a növénytermeléssel is szorosan összefügg. A Kajmádi Állami Gazdaságban e tekintetben az idén sokat javult a helyzet, pillanatnyilag teljesen kielégítő. Egy holdra jelenleg 3.4 számosállat jut. Ez azt jelenti, hogy négy évenként tudják trágyázni a földeket. Á számosállat létszám a Kajmádi Állami Gazdaságban ebben az évben emelkedett meg ennyire. Mégpedig azért, mert állandóan 160 szarvasmarhát hizlalnak exportra. Ez a jövedelmezőség szempontjából is nagyon kifizetődő, meg a növénytermelés hozamát is növeli. A DOHÁNYNAK MÁR A SZÁRÁT IS BETAKARÍTOTTÁK A Kajmádi Állami Gazdaságban a búzától a dinnyéig, szinte minden növényféleség termelésével foglal- j koznak. A 300 holdas gazdaságban termeltek az idén sokféle konyhakerti zöldséget és ipari növényt. A négy holdon termett fűszerpaprikát például mosit szüretelik. De a dohánytermelés mezei munkáival már végeztek. A 36 hold dohányról 57 800 zsinórral szedtek le, fűztek fel. A dohánynak már a szárát is betakarították. Ezt az ipari növényt — ahogy a kajmádiak mondják — megéri termelni még annak ellenére is, hogy sok vele a munka. Mert amíg 7000 forintot fizetnek ki egy hold dohány megtermeléséért, addig 30 000 forintot jövedelmez. ( 1500 FORINTOT KERES EGY TEHENÉSZ A gazdaság tehenészei nem a legjobbankereső dolgozók közé tartoznak az állami gazdaságban. Pedig az ő fizetésük is megvan annyi, mint egy ótlagképességű ipari munkásé. A bérjegyzékek szerint átlagban 1500 forintot keres egy tehenész. De van olyan, amelyik ennél is többet. Varga György például 2000 forintot kapott a legutóbbi fizetésnél, s emellé még kapott 28 liter prémium tejet is. Van persze, aki kevesebbet keres. Sátrán János például 1200 forintot keresett augusztusban. A tehenészek között összesen 580 liter tejet osztanak ki prémiumként a szeptemberi teljesítések alapján. De meg is érdemlik, mert jól dolgoznak, 10.3 liter a fejési átlag a gazdaságban. NAGYSZABÁSÚ SZÜRETI BÁLRA KÉSZÜLNEK A GAZDASÁGBAN A szekszárdi üzemegység fiataljai vasárnap tartanak nagyszabású szüre,ti bált az üzemegységben. De készülnek szüreti mulatságra a kajmádi üzemegység fiataljai is. Galgóczi András, a gazdaság KISZ titkára elmondotta — ha minden jól megy — október 22-én, szombaton a gazdaság központjában. Kajmádon tartanak nagyszabású szüreti bált. Képek A KÓRHÁZ ÉLETÉBŐL A júliusi nagy zivatarok után hirtelen, annyit sűlyedt a fertőző osztály épületéinek fala ,hogy a (benntartózko- dás már életveszélyessé vált. Valósággal féloldalra dőlt, sűlyedni készülő hajóhoz hasonlított már a fertőzőosztály. (Ebben nem sok túlzás van.) Tekintélyes, több centiméteres repedések keletkeztek a falon, a folyosó ugyancsak lejteni kezdett egyik oldalára, a kémény pedig a pisai ferde torony nyomdokaiba lépett, s minden pillanatban a ledőléssel fenyegetett. Sürgős, mielőbbi beavatkozásra volt tehát szükség. Nem lehetett mást tenni, a jövőre tervezett átépítést sürgősen el kellett végezni. A beteglétszámot a felére csökkentették, és azon a részen ,ahol a legkritikusabb volt a helyzet, megkezdték az épület újbóli alapozását. Nem nehéz elképzelni, milyen nagy munkát jelent egy ilyen épület sűlyedésének megállítása, újból való alapozása. Ezideig már eljutottak a kőművesek az épület hosszanti fala újból történő alapozása feléhez. A betegeket fokozatosan átköltöztetik erre a szárnyra és tovább folynak a munkák, előreláthatóan november közepére fejeződnek be. * Országos viszonylatban eléggé elmaradott a szekszárdi kórház felszerelés tekintetében. Bármennyire kitűnő is az orvosi kara, ha a technikai adottságok mélyen az országos átlag alatt vannak. Csupán néhány kiragadott dolog a jelenlegi technikai állapotról. Nagyon ráférne a konyhára a bővítés, a korszerűsítés. Annakidején úgy épült meg, hogy 600 személy részére főznek benne. Az idők folyamán ez a szám kétszeresén felülire, 1300-ra növekedett. Ennyi személyre főznek most a kórházban. Hogy mit jelent ez ,ahhoz nem kell -bővebb magyarázatot fűzni. A központi fűtést kilenc kazánnal látják el, 31 éves, kiöregedett kazánokkal. Sokkal jobban jönnének ki, olcsóbba kerülne a fűtés, ha a központi fűtést korszerűsítenék, a kilenc kiöregedett kazán helyett egy korszerű, nagyobb teljesítményű kazán látná el a fűtést. Erre. sajnos, az ellenforradalmi események által okozott gazdasági nehézségek miatt egyelőre nem kerülhet sor. Csupán erre nagyobb összeget kellene fordítani, mint ami a megye összes egészségügyi költségvetése. Nagyon, kevés az ágyszám is a megyei kórházak átlagához viszonyítva. Amíg más megyék átlagát tekintve a 10.000 lakosra eső ágyszám 32.1, -addig a szekszárdi kórházban, illetve Tolnia megyében 21.9. Még rosszabb a helyzet a gyermekágyakkal, amíg országosan 10.000 csecsemőre 5.1 ágy jut addig itt csak 2.8. Ezeket a gondokat csak egy új, 80—100 ágyas pavilon szüntetné meg. * Az SZTK rendelőintézetben elhelyezett röntgengép jelentősen megkönnyítette a kórház munkáját, a járóbetegekinek ezután nem kell bemenni a kórházba röntgenfelvételekre, a rendelőintézet látja el őket. A kórházban levő röntgengépet most már kizárólag a tüdőosztály — és a többi osztályok — részére tudják felhasználni. * Elkészült a kórházban a proszektúra új épülete, amelyre ugyancsak nagy szükség volt már. Az erre a célra használt épület már olyan állapotban volt, hogy jóformán lehetetlenné- vált az ott folyó munka. Az új épületet előreláthatóan a jövő héten adják át rendeltetésének. * A kórház mostani élete a megszokott. szinte köznapi egyhangúság. A -betegek száma is megcsappant, amint mondják, itt is érezhető, hogy közeledik a szüret ,mert csak az megy most kórházba, aki járni is alig tud. Akinek nincs olyan baja, hogy sürgős lenne az orvosi kezelés, későbbi időkre halogatja. Lám. ki hitte volna, hogy a szüret a kórházban is érezteti hatását? ... B. I. Olvasd, a TOLNA MEGYEI Népújságot! TALÁN rossz kedve volt a gólyának, amikor 19 évvel ezelőtt meghozta Ágnest, vagy a szemmértéke volt rossz? — Nem lehet tudni. De az is lehetséges, hogy nem te. hetett mást, hiszen Ágnes mamája és papája sem érte el a 150 centit. Ágnesben minden megvan, ami kell egy 19 éves lánynak, értelmes is, csinos is, közepes eredménnyel végezte el a technikumot és bizonyára talál majd magáhozillő vőlegényt is — persze nem a kétméteres óriások között. Ágnes ugyanis mindössze 136 centi magas. Nem nőtt nagyobbra. És ez most már úgy látszik, sorskérdéssé vált Ágnes életében. Minden gyerek ábrándozik a jövőről. Egyik világutazó, a másik feltaláló, vagy éppen miniszterelnök akar lenni. Ágnes álmai szerényebbek voltak, tanítónő szeretett volna lenni. Dehát mire kijárta a nyolcadikot, le kellett mondani erről. Hogyan tudjon tekintést tartani a gyerekek közt az olyan tanítónő, aki az egész osztályban a legalacsonyabb termetű? — „Gyenge vagy kislányom a fizikai munkára, talán valamelyik hivatalban majd elboldogulsz“’ — mondta mamája, így iratkozott be Ágnes a közgazdasági technikumba. Gyorsan elmúlt a négy esztendő, az iskolában mindenki megszerette a kistermetű, de mindig vidám kislányt. Érettségi után pedig — a többiekkel együtt — ő is megkapta munkakönyvét. A végzetteknek nem volt gondjuk az elhelyezkedésre, a különböző vállalatok, hivatalok bejelentették igényeiket az iskola igazgatójánál, hova, hány most végzett növendék kell. ÖRÜLTEK a szekszárdi Hivatalban is, amikor megkapták az értesítést arról, hogy Ágnest helyezi hozzájuk az iskola, és nem valami fiatalembert. Hogyisne! Fiatal, 18 éves, érettségizett lánnyal szívesen dolgoznak együtt a férfiak. A csalódás — a Hivatalé és Ágnesé is — azonban hamar bekövetkezett. A Hivatalé azért, mert ők nem „törpét" vártak, Ágnes csalódása pedig azért, mert nem ilyen fogadtatásra számított élete első munkahelyén. Beutazqtt Szekszárdra, jelentkezett a Hivatalban. — Maga az? — kérdezték nem tit költ meglepetéssel. * — Igen, én. Az igazgató elvtárs- sal szeretnék beszélni. — Az igazgató nincs itthon. — És a főkönyvelő? — Az sincs itthon. EGY HÉT MÚLVA újra jelentkezett. Akkor már fogadta a főköny velő. Gúnyosan végigmérte és kijelentette— Magára nincs szükségünk. — Miért? — Hát az iskolától kértek munkaerőt. —Igen, egy dolgozó kell nekünk, de nem maga. Nálunk ugyanis kaszálni, állatokat etetni, trágyát hordani kell, azt a munkát maga nem tudja elvégezni. — Ezért kértek a közgazdasági technikumból valakit a most végzettek közül? — Sajnálom, de nem alkalmazhatjuk. És Ágnest elutasították anélkül, hogy egy sort leírattak volna, egy összeadást elvégeztettek volna vele, hogy mégis fogalmuk legyen képességeiről. Harmadszorra, mikor is már az iskola igazgatója lépett közbe, erélyesen értésükre adva a vezetőknek, hogy kötelességük alkalmazni az iskolától igényelt és az iskola által közvetített dolgozót, végre felvették. Nem csoda, hogy ilyen előzmények után állandóan éreznie kellett, hogy szinte gyermekszámba veszik. Az első hónapban egyáltalán nem kapott munkát, nem sokat törődtek vele később sem. Végül aztán áthelyezték, amit nem fogadott el — nem akart messzire kerülni édesanyjától — megmagyarázták, hogy legjobb, ha felmond. Még a felmondólevelet is megfogalmazták neki. ÁGNES azóta munkanélkül van. Hiába próbál elhelyezkedni, még fizikai munkára sem fogadják fel. „Mit gondol, majd talán külön kisasztalt, kisszéket csinálunk magának?“ — Ezt mondták az egyik üzemben. Nagyon el van keseredve és valami csodában reménykedik; „Majd ha bánatomban megnövök, akkor talán találok munkahelyet magamnak, mert most, amit más a puszta megjelenésével elér, azt én érettségi bizonyítvánnyal a zsebemben sem érem el.’“ — Ilyen gondolatok emésztik nap jjjint nap. Persze, Ágnes most már 19 éves, sokat már nem fog nőni. Inkább azoknak kellene véleményüket meg változtatni, akik szerint a legfontosabb követelmény a megfelelő test- magasság. Mert Ágnes nem akar „Balaton szépe’“, vagy éppen „Szek- szárd szépe“ lenni, ahol centiméterre mérik a csípőt, mellbőséget, combkerületet és testmagasságot, hanem egyszerűen, dolgozni szeretne. J. J. HÍREK — SEBESTYÉN ISTVÁN ország- gyűlési képviselő október 5-én reggel fél 9-től 12 óráig tart fogadónapot a Hazafiaas Népfront megyei irodáján. (Vörösmarty-u. 5.) * — UJ TANÁCSELNÖKÖT választott a fácánkerti tanács. Október 1-től Fácánkert községben Ujj Gyula elvtárs személyében új tanácselnök irányítja a község életét. — ISMERKEDÉSI ESTET rendezett a tolnai gimnázium KISZ szervezete. Az ismerkedési est célja az volt ,hogy közelebb hozza egymáshoz a KISZ tagokat és a szervezeten kívüli fiatalokat. * — MA ESTE megbeszélésre ülnek össze Kakasd község kultúrális életének vezetői. A megbeszélésen kidolgozzák a község féléves kulturális tervét Székszárd Mártirok-tere 15-17
