Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-30 / 255. szám

4 TOLNA MEGYEI NlPÜJSAG t 1957 október 30. A megyei aktivaérlekezlet után ladó nemzeti hagyományainkat. Ezek a célkitűzések azok, amelyek az egész dolgozó nép részéről szeretetet és megbecsülést váltanak ki. SEGÍTIK ÉS TÁMOGATJÁK MUNKÁNKAT. Ezt igazolja a megye területén mutatkozó érdeklődés mun- kánjj iránt. Alapszervezeteinkfoen folyó technikai, sportágak, motoros, autós lövész, repülős, rádiós, ejtőer- nős, Íjász, modellező szakkörök ki- szélesedése. A Magyar Szabadságharcos Szövet ség és a Repülő Szövetség egyesülé­sével létrejött az MHS, amely még alig kezdte meg működését, máris ko­moly eredményeket ért el. Egymás­után alakulnak az alapszervezetek. Nő a taglétszám. Szövetségünk nem lesz egy olyan széles tömegszerve­zet, mint a MÖHOSZ volt. Tagjait a munkás-paraszt hatalomért kitüntet- tekből, tartalékos tisztekből, tiszthe­lyettesekből nyugállományú tisztek­ből, katonai szolgálatot teljesített személyekből é® hazájukat szerető dolgozókból, férfiakból és nőkből tömöríti. AZ MHS FELADATUL TŰZTE, •hogy megteremti a politikailag szi­lárd, a párt politikáját következete­sen végrehajtó alapszérvezeteket. — Tagjaikat a politikai nevelésen kérész tül arra buzdítják, hogy a legnehe­zebb körülmények között is bátran és egységesen védjék pártunkat és a Magyar Népköztársaságot. Biztosítja a tartalékos tisztek to­vábbképzését és elősegíti a fejlett haditechnika elsajátítását, a honvéd­séghez bevonuló fiatalok a katonai alapképzést. Alapszervezeteink a Magyar Szo­cialista Munkáspárt irányítása alatt dolgoznak. Széles alapokon nyugvó szálak fűzik a Néphadsereg egységei­hez, de nem utolsósorban a KISZ-hez. Ha ez a két tömegszervezet, a párt politikájának szellemében neveli tag­ságát és elmélyíti kapcsolatát a Nép­hadsereggel, nincs az az erő, amely képes lenne arra, hogy megbontsa sorainkat. Egy esztendeje annak, hogy a nyu­gati imperialista nagyhatalmak ké­mek és diverzánsok előkészítésével fegyveres ellenforradalmat robban­tottak ki hazánkban, hogy megdönt- sék a nép hatalmát. A Szovjetunió se­gítségével felszámoltuk az imperia­listák által támogatott bandákat. Ezekben a napokban szövetségünk dolgozói közül az ország területén je­lentős számmal voltak, akik fegyvert ragadtak vérüket hullatták a nép ha­talmáért, békénkért, szabadságun­kért, függetlenségünkért. Az elesettekért való fájdalom teszj nehézzé az emlékezésnek, a kegyelet­nek az óráit. De boldog örömmel tölt el bennün­ket az a tudat, hogy a harc nem volt hiábavaló, mert népi hatalmunk győ­zött az ellenforradalom sötét erőj felett. Büszkék vagyunk elvtársainkra. A békés munkában, békénk védelmére való felkészülésünkben, erőfeszíté­seinkben méltók akarunk lenni hoz­zájuk. ^ Úgy akarunk dolgozni és őrködni, hogy soha többé senki ne emelhesse kezét a nép hatalmára. BACSA JÓZSEF MHS megyei elnök. Hz igazgatóság elnöke a szövetkezeti demokráciáról EGY HETE tartották Regölyben a földművesszövetkezeti küldöttválasztó közgyűlést. A közgyűlésen a szövet­kezeti demokrácia különös fajtájával találkoztak a földművesszövetkezeti tagok. Pár perccel a gyűlés előtt a gyűlést vezető elnök figyelmét fel­hívták arra, hogy tegyen javaslatot a felügyelőbizottság elnökének, Benke Jánosnak a leváltására, illetve vissza­hívására. Az igazgatóság elnöke és az igazga­tóság többi tagja az esetről semmit nem tudott előzőleg. Benke János pedagógus is csodálkozott amikor meghallotta, hogy ellenforradalmi te­vékenységéért nem felel meg arra a posztra. Felháborodott a közgyűlés is. Végül anélkül, hogy a feladatát elvé­gezte volna, a közgyűlés parázs vita között, félbe kellett azt szakítani. HÁROM NAPPAL később,, szerda délután kértük erre vonatkozóan a regölyi földművesszövetkezet igazga­tósága elnökének, Dóczi Mihálynak a nyilatkozatát, aki bár tartózkodva, de néhány szóval mégis kifejezésre jut­tatta nézetét. Kétségkívül a szövetke­zeti demokrácia durva megsértéséről volt szó Regölyben, hisz Benke János ma is abban az iskolában tanít, amelyben múlt év októberében taní­tott. Ha a tevékenységére ma is ki­ható ellenforradalmi munkát fejtett volna ki, először is az iskolából távo­lították volna el, hisz a mindennél, még a földművesszövetkezet pár ezres vagyonánál is drágábbat, a gyerme­kek, az ifjúság nevelését bízták rá. — Van azonban a Benke tanítónak egy hibája — vette át a szót Dóczi ügyvezető elnök, — hogy mint fel­ügyelőbizottsági elnök az elmúlj egy esztendő alatt egyetlen egyszer sem hívta össze a felügyelőbizottságot, hogy a szövetkezet ügyei iránt fokoz­za a megválasztott vezetők aktivitá­sát. Az utóbbi hónapokban az igazga­tósági ülésektől is távol tartotta ma­gát, s ezek miatt, a szövetkezeti de­mokrácia megsértése nélkül maga a földművesszövetkezet tagsága, illetve a tagok által megválasztott küldöttek is visszahívhatják tisztségéből. a fel­ügyelőbizottság elnökét. Ezt a bírála­tot megértette volna a 733 tag által megválasztott 73 küldött is. DÓCZI MIHÁLY elmondotta azt is, hogy a küldöttgyűlést 27-én este új­ból összehívták. Reméljük most már a szövetkezeti demokrácia érvénye­sülése jegyében. ' (nagy) Ötezer forint értékű munka terven felül Iregszemcsén is készülnek a kis­ipari szövetkezet tagjai november hétre. A szövetkezet tagjai vala­mennyien munkaversenyben végzik a cipész munkájukat jés felajánlásokat tet­tek, hogy vítási munkálatok elvégzésére tettek fogadalmat, részleg vezetője, Selyem Károly vezetői munkája mellett 300 forint értékű javítási munkát vé­A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség megyei aktíva ülése értékelte a MÖHOSZ munkáját és kiemelte, hogy a Magyar önkéntes Honvédel­mi Szövetség rövid fennállása alatt komoly eredményeket ért el a dol­gozó tömegek között. Tudott mozgósí­tani egyes kiképzési ágak végrehajtó sára és nem rajta múlott, hogy az októberi ellenforradalom idején nem töltötte be teljes mértékben hivatá­sát. Az ellenforradalom vezetői felis­merték azt az erőt, amelyet a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség je­lentett. Ha rendezi sorait, komoly katonai erőt jelent, amely a proletárdiktatúra megvédésére, a he­lyi fegyveres alakulatokkal egyesül, képes lett volna megvédeni a népi de­mokratikus rendszert és a munkás­hatalmat. AZ OKTÓBERI ELLENFORRA­DALOM ezért igyekezett kettéválasz­tani a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetséget úgy, mint Magyar Re­pülő Szövetségre és a Magyar Szabad­ságharcos Szövetségre. Ezzel az erő­megosztással mesterséges ellentétet szított a két szövetségen belül és megkezdte annak felszámolását. A Szovjetunió testvéri segítsége tette lehetővé, hogy a munkás-paraszt kormány a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével mozgósította a forradalmi erőket az ellenforradalom teljes katonai, politikai, gazdasági fel­számolására. Ebbe a megtisztelő feladatba szö­vetségünk dolgozói is bekapcsolódta^ úgy is, mint kaihatalmisták; úgy is mint munkásőrök fogadalmat tettek arra, hogy nem engedik, hogy még egyszer ellenforradalmi elemek meg­kíséreljék hátbatámadni a munkás-_ hatalmat. A MEGYEI AKTIV AÉRTEKEZ- LET levonta a tanulságot a MÖHOSZ munkájából és elvetette azt, ami gá­tolta a haza védelmére való mozgó­sítást. Felkarolja és továbbfejleszti mindazokat a jó tanulságokat, amely szövetségünk és a dolgozó tömegek kapcsolatát elmélyítik. A megyei aktivaértekezlet felada­tul tűzte ki, hogy a dolgozók széles tömegeit bevonja a haza védelmébe. Ebben a munkában komoly feladatot kell vállalni a proletár internaciona­lizmus szellemében való nevelésből az ifjúság soraiban. Meg kell találni a szocialista haza- szeretet elmélyítését, ki kell szélesí­teni a dolgozó tömegekkel a kapcso­latainkat. A dolgozó tömegekkel való kapcso­lat arra kötelez bennünket, hogy tü­relmesek legyünk. A munkások és parasztok tömegei helyeslik célkitű­zéseinket ,de nem mindenki érti meg azonnal a célok érdekében tett intéz­kedéseket. Ilyen esetben szövetsé­günk minden egyes tagja meggyőző szóval, az igazság eszközével győzi meg a vitatkozókat, a meg nem értő­ket. Az az elv vezet bennünket, hogy a kommunisták nevelők, a nép ne­velői, akiknek mindennap az embe­rek között kell lenniök, foglalkozni azok ügyes-bajos dolgaival és segíte­ni őket. A NÉP NAGYON TUD SZERET­NI, de kérlelhetetlenül tud gyű­lölni is. Ha azt akarjuk, hogy dolgozó né­pünk szeressen bennünket, akkor a népünk javára végzett munka mellett, kérlelhetetleneknek kell lennünk a dolgozó nép ellenségeivel szemben. A keménység az ellenséggel szemben, erőssé teszi a nép hatalmát,nyugodttá és biztonságossá a termelést és meg­elégedetté a népet. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség feladata a honvédelmi tömeg­munka népszerűsítése, katonai elő- és utóképzés, valamint a technikai sport­ágak irányítása, szervezése és ellen­őrzése. Részt kívánunk venni a lakos­ság széleskörű honvédelmi, légoltal­mi, atomvédelmi kiképzésében, szé­leskörű politika^ munkán keresztül megismertetni a néphadsereg életét, a néphadsereg szeretetének és megbe­csülésének elmélyítését. Ápoljuk ha terven felül közel ötezer forint értékű munkát végeznek. A szövetkezet asztalos részlegének tagjai terven felül november 7-ig két darab íróasztalt készítenek el. Az íróasztalok értéke háromezer forint. A cipész részleg tagjai napi ter­vükön felül 500 forint értékű ja­gez el. A szövetkezet bádogosai és fes­tői határidő megrövidítést vál­laltak munkájukban. November 2-án a szövetkezet tag­jai együtt a község dolgozó paraszt­ságával, ünnepségen emlékeznek meg a nagy évfordulóról. Levelezőink írják: Tsz elnökök látogatása Érdekes találkozó színhelye volt a közeli napokban a Dombóvári Ser­téstenyésztő és Hizlaló szarvasdi üzemegysége. A járási pártbizottság kezdeményezésére a vállalat vezető­ségével egyetértésben a dombóvári járás tsz elnökei látogattak el a szarvasdi telepre, hogy a nagyüzemi gazdálkodás módszereivel gyakorlati­lag is megismerkedjenek és a látot­tak alapján a számukra hasznosakat termelőszövetkezetükben is megho­nosítsák. A mintegy 30 főnyi csoportot Ba­lás Ferenc elvtárs, a vállalat”" igaz­gatója fogadta és kísérte végig az egész üzemegységben. A látogatás megkezdése előtt röviden ismertette az üzemegység adottságait, mező- gazdasági földterületét, állatállomá­nyát, valamint a telep feladatait a népgazdasági terv követelményeinek megfelelően. Ezután következett a telep-látoga­tás. Legelőször a légáramlásos szénaszárító be­rendezéseket szemlélték meg a látogatók, melyekkel esős év­szakban a vállalat nagy minő­ségi és önköltségi megtakarítást ér el. Ezután a szabadelletőkhöz látogat­tak el. Itt különösen felkeltette ér­deklődésüket a téli—nyári szabadel- letők primitív kivitelezési módja, melyeknek építési költsége 20 000 forint körül mozog. A náddal fedett elletők szellősek, világosak és a ma­lacnevelés szempontjából a legelő­nyösebbek. Alkalmuk volt a látoga­tóknak összehasonlítást tenni a ré­gebbi típusú kőelletőkkel, melyek­nek nagy légtere és ridegsége úgy­szólván a malacok temetője volt. Ugyancsak érdeklődéssel szemlél­ték a tenyész- és árusüldő állo­mányt, a tenyészkocákat, kanokat azok etetését és higiénikus elhelye­zését. Itt találkoztak a legújabb tí­pusú burgonyagőzölő géppel, mely­nek nagy teljesítőképessége csekély tüzelő fogyasztása nemcsak idő, hanem munkaerő megtakarítással is jár. Megtekintették az egyik korszerű munkásszállást is. Ugyanakkor kellemes hatást gyakorolt vala­mennyi látogatóra a telepen uralkodó rend és tisztaság és ál­talában a gondozottság. $ Végezetül a vállalat szénporos tégla- égetőjét tekintették meg, melynek egyszerű üzemeltetése és viszonylag magas teljesítőképessége ugyancsak nagy önköltség megtakarítást jelent a vállalatnak. A látogatás ideje alatt Balás Fe­renc igazgató elvtárs mindvégig szemléltető előadással nyújtott fel­világosítást. A menetközben felme­rült kérdésekre és problémákra szakszerű magyarázattal szolgált. A teleplátogatás után a vállalat vezetősége ebédre látta vendégül a látogatókat. Az ebéd végeztével ter­melési tanácskozás következett. A, látogatók elmondták véleményüket a látottakról, de egyidejűleg arról is beszéltek, amit saját területükön be vezetésre alkalmasnak láttak. így különös tetszést aratott a vállár latnál meghonosított mezőgazda- sági táblatörzskönyv. Komoly érdeklődés mutatkozott a téli— nyári elletők építkezése, a lég­áramlásos szénaszárító, a szén­poros téglaégetés és általános­ságban az üzemvezetés szem­pontjából rendkívül fontos ad­minisztrálás módszere iránt. A jelenlévők közül többen kérték, hogy a hasznos látottak bevezetésé­hez a vállalat vezetősége továbbra is nyújtson segítséget szakemberein keresztül is. Balás Ferenc igazgató elvtárs erre komoly ígéretet tett. A vállalat vezetősége időközben ellátta valamennyi tsz-t a szükséges táblatörzskönyv nyomtatványokkal. Jelenleg a vállalat szakvezetői a dombóvári Rákóczi Tsz vezetőségé­vel együttesen készítik a tsz 1958. évi ütemtervét. A vállalat vezetősége tervbe vette a többi tsz látogatását is, hogy a helyszínen adott tanácsok­kal is segítse őket munkájukban. Gundi Géza SZB elnök. Bizakodással várjuk az évvégi ' zárszámadást Amióta a tsz megalakult, mi tsz- tagok mindig nagy várakozással néz­tünk az év végi zárszámadások elé. így van ebben az évben is. Tagjaink körében egyre gyakrabban halljuk, vajon mit és mennyit kapunk egész évi munkánkért. Bár az idei évben is volt jövedelem-kiesésünk — 120 mázsa borsónkat leminősített a vál­lalat — elmondhatjuk, sMp eredmé­nyeink voltak. Amikor az ellenforradalom rombo­lása után ezév februárjában újra alakítottuk a tsz-t, voltak a községe ben olyan hangok, „mit akarnak ezek, hisz semmijük sincs.’’ Igaz, hogy voltak nehéz napok, de az aka­rat, a tagság szorgalma és összefo­gása nem volt hiábavaló, amelyet néhány számadaton keresztül szeret­nék bemutatni. Eaévi állatszaporulatunk 10 darab borjú, 60 darab kisebb, nagyobb sertés és egy darab csikó volt. Ezt az eredményt nem kölcsön útján, hanem saját erőnkből értük el. Jószágállományunkat bárkinek meg merjük mutatni, nem kell szégyen­keznünk. Etetnivalóval, abrakkal és szálastakarmánnyal el van látva a tsz az új termés betakarításáig, pe­dig állatállományunk nem kevés. Je­lenleg van 31 darab szarvasmarhánk, 73 darab sertésünk, 5 pár lovunk és egy darab csikónk. A terményeink is szépen fizettek, s az év végén egy-egy munkaegységre 5 kiló búzát, 2 kiló burgonyát, árpát, kukoricát osztunk, nem beszélve a cukorról és egyéb terményekről. Át­lagtermésünk egyik-másik termény­ből eléri, sőt túlhaladja az egyéni pa­rasztokét. Bár a teveli gazdáknak is megnőtt a termelési kedvük melyet mutat az is, hogy ebben az évben nem volt egyetlen egy darab gazdátlan föld sem Tevel község határában. Tsz-tagságunk bizakodással várja az évvég; zárszámadást amely meg­mutatja, ki hogyan dolgozott, de meg­mutatja azt is, hogy a közösben vég­zett munka meghozza gyümölcsét. LUDAS ANDRÁS Tevel Mozit létesítettek a cikói fiatalok Cikó községben mindeddig nem dalmi munkával építették fel a gép­működött mozi, s ha filmet akartak házat és a belső berendezéshez a látni, a szomszédos községekbe kel- községi tanács is hozzájárult. A cikói lett menniök a cikóiaknak. A falu fiatalok több mint 15 000 forint ér- fiataljai most elhatározták, hogy a tékű társadalmi munkát végeztek s Szovjet Film Ünnepe alkalmából a cikóival együtt az idén megyénk- községükben is avatnak mozit. A ben már 84 filmszínházban rendez- MOKÉP-nek csak a gépi felszerelést Hetik meg a Szovjet Film Ünnepi kellett adnia, a falu fiataljai társa- Hetét.

Next

/
Thumbnails
Contents