Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-30 / 255. szám

1957 október 30.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

GÁRDONYI GÉZA

halálának SS. évfordulójára

1922 OKTOBER 30-án halt meg a magyar irodalom haladó hagyományainak egyik kiváló képviselője: Gárdonyi Géza.

Mint író, pedagógus és mint népművelő, gazdag örökséget hagyott ránk. Sajnos meg kell vallanunk, hogy az utóbbi években keveset szóltunk róla, s még ma sem áll mindenki előtt elég tisztán Gárdonyi életműve.

Gárdonyi Géza a Fejér megyei Agárd pusztán született 1863-ban. Apja a szabadságharc idején fegyverkovács, majd később uradalmi gépész. Nehéz anyagi körülmények között nevelte hét gyermekét. Géza az alsófokú iskolák elvégzése után Sárospatakon, majd pedig Budapesten jár gimnáziumba. A kenyérgond azonban elszólítja a gimnázium padjából. Olyan állás után kell néznie, ahol mielőbb kereshet. így szerzi meg a tanítói oklevelet Egerben.

Több dunántúli községben taní- toskodik. Sokat megfordul az egyszerű emberek között és nagyon jól látja a falusi élet nehézségeit és ellentmondásait. A babonás hiedelmek, a kocsmázás és az analfabétizmus a falu nagy átka, ami ellen Gárdonyi is felemelte szavát. Megtett minden tőle telhetőt, hogy előremozdítsa a falu kulturális fejlődését. Hogy sok eredményt mégsem érhetett el, arról ő nem tehet. Ö maga nem volt forradalmár, a néptömegek nehéz helyzetén pedig csak gyökeres változás segíthetett volna.

NAGY ROKONSZENVVEL és meleg hangon írt a falu szegényeiről, a társadalom kitaszítottjairól, öt megelőzően szóltak már többen is a falusi életről, de ez a hang túlságosan stilizált, idealizált és nagyon hamisan csengett. Gárdonyi

szívesen időzött a falusi emberek társaságában, ott élt közöttük, érdekelte a sorsuk. „Az én falum’‘-ban .hamisítatlan színekkel festi a magyar falu igazi képét.

Gondoljunk csak a Hópehely című megrázó novellájára, amelyben a rongyosruhájú kis Kovács Roziról ír.

„Óh, mert az ilyen foltos ruhájú teremtésnek is éppen olyan a szíve, mint a bársonyba öltözött gróf- leánykáé.’’

Mennyire őszinte, mennyire emberi hang ez! S nagyon jól mutatja Gárdonyi hovatartozását is.

Az első jelentősebb regénye, amelyen érződik a realista ábrázolásra való törekvés, a Lámpás. Ebben a regényben döbbenetesen mutat rá a tanítók kiszolgáltatott helyzetére.

Mint tanító, maga sem tűri sokáig a sok megaláztatást, s így megválik a tanítói pályától. Az ország különböző városaiban dolgozott, mint újságíró. így is állandó anyagi nehézségekkel küzd, s kénytelen silányabb ponyva-füzetek írásával is fog lalkozni. Erre az időre esnek a

„Göre Gábor“ könyvek, amelyek

meghozzák írói hírnevét. Ezek a

parasztcsúfoló regények nem méltók Gárdonyi szelleméhez, később maga is megtagadja őket. Miután anyagi helyzete megjavult, ott hagyja az újságíró pályát is és csak az irodalomnak él.

GÁRDONYI, aki úgy indul, mint a parasztság és a széles tömegek

realista írója, lassan az uralkodó- osztály világszemléletéhez idomul. A Bor című színműve és más írásai mutatják még, hogy az elkezdett úton meddig juthatott volna Gárdonyi.

Egri magányában írta élete legszebb alkotását, az Egri csillagokat. A magyar irodalomtörténetbe ezzel a művével írta be nevét.

Az Egri csillagok a török ellen folytatott évszázados kemény harcok és dicső küzdelmek hőskölteménye. Ebben a regényében a hazafiság és a hősiesség mesteri példáját alkotta meg Gárdonyi.

Az a nép, amely megtalálja a helyes kapcsolatot vezetőivel, sokszoros túlerővel tud szembeszállni az ellenségeivel. Csakis az összefogás vezethet eredményre, győzelemre. Ez a fő mondanivalója regényének. Az igaz hazaszeretet, becsület és meg nem alkuvás jellemzi a vár hősi védőit. A vár védői a belső ellenséggel, az árulókkal épp oly kíméletlenül elbánnak, mint a törökkel.

Színesen ábrázolt gazdag jellemekkel ismertet meg a regény. Főhőse Bornemissza Gergely, aki egyszerű jobbágy fiúból lesz vitéz harcossá. Kardjára ezt íratja: „Hazámért!” Minden nehézséget legyűrő harcos szilárdság jellemzi Gergely feleségét, Cecey Évát is.. A mély hazafiság és az ellenség gyűlölete ad erőt Dobó- éknak és a vár névtelen hőseinek az emberfeletti küzdelemben.

NEM TÚLOZUNK, ha azt mondjuk, hogy az Egri csillagok most éli tulajdonképpen a virágkorát. Egyik kiadás a másikat éri és rövid időn belül elfogynak a nagy példányszámok.

Nemzedékek nőnek fel, nevelkednek az Egri csillagokon, s még fiatal szívek dobognak és olyanok élnek, akik lélekben megmaradnak fiatalnak, nem feledik el az Egri csillagokat.

Hamar Imre

As igazgató főorvos • • •

lVfem valami reklámot akarok ’ csinálni, — csak megsérteném vele. Csupán mint embert akarom bemutatni, az embert, aki fáradságot nem ismerve dolgozik embertársaiért, a legtöbbet, az egészségüket, az életüket igyekszik visszaadni nekik. Egyszerűen csak ember dr. Pilaszanovits Tivadar, akinek a hivatása a mindene, ezért tesz gyakran, nagyon gyakran éjt is nappallá.

Biztos kéz, józan fej, gyors ítélőképesség — ami egy sebésznek kell, mind-mind megvan venne. És mindezek még hallatlan akaraterővel párosulnak. Győzné-e enélkül a sok megerőltető munkát, teljesen egyedül, hónapok óla. Be nézzük meg egyik napját.

Csütörtök, amikor éppen betoppanok, műtéti nap a pincehelyi kórházban. A műtőben reggel nyolc óra óta folyik már a munka. A folyosón,, a műtő bejárata előtt levő táblán, nyolc műtét van kiírva erre a napra. Nézzük csak: Két felkarcsonttörés — mint szaknyelven mondják, „csontvarrást”- kell alkalmazni — egy gyomorfekély, egy epekő, egy sérv, két vakbél, egy lábszáramputálás.

lVTyolc műtét egy napon, egy em- ” bernek elvégezni nem könnyű, ráadásul lent a várószobában már jó- hányan várakoznak sebészeti szak- rendelésre. Tizenegy órakor kezdődne a szakrendelés, de délben még hátravan a sérves és a két vakbeles. Már csak az is fárasztó, hogy reggel nyolc óra óta ott kell állni a műtőasztal mellett, alig-alig van közben egy lé- lekzetvételnyi idő. Elmúlik már egy óra. amikor a nyolcadikat — egy vakbélműtéten átesett fiatalembert — kiviszik a műtőből.

A sebészfőorvos alig áll a lábán a fáradságtól, amikor a műtőből kilep, de még le sem ülhet pihenni, ott vannak a szakrendelésre várók. Mire azokkal is végez, elmúlik két óra. Gyerünk, gyorsan bekapni az ebédet, aztán vissza. El kell látni a délelőtti operáitokat — kettő közülük vért kap

— négy betegnek úi gipszelést kell adni, de ottvan a két beteg, akit az éjszaka folyamán kellett — vakbéllel

— operálni. Nagyon gyakori volt az előző napokban a műtőben az éjszakai „műszak”. Vasárnap, hétfő, kedd, szerda . .. minden éjjel egy-egy sürgős műtét...

És

?s május óta mindezt egyedül végzi. A sebésznek állandóan talpon kell állni. Emellett aztán ittvannak az igazgatói teendők. Nem lehetne meghatározni, melyik elsősorban; igazgató, vagy sebész? Mindkettő, mert ha történetesen szabadulni tud a betegek mellől, a kórház ügyesbajos dolgait kell intézni. Az ügyesbajos dolgok . .. van belőlük annyi, hogy teljesen lefoglalhatnának egy embert. Ezen felül — szinte elképzelhetetlen, honnan van erre is ideje — ő a mozgatója a kórház kulturális ' életének, még abból a gondból is vállal magára, hogy minél több szórakozási lehetőség könnyítse a kórház dolgozóinak mindennapi nehéz munkáját.

Még legközelebbi munkatársai is csodálkoznak sokszor azon a teherbíráson, az akaraterőn, amellyel mindenütt ott tud lenni úgyszólván pihenő nélkül — pedig nem is mondható erős fizikumú embernek. Vezetni, firányítani a kórházat, intézni a sok ügyes-bajos dolgot, hónapok óta

egyedül helyt állni a legforgalmasabb osztályon, a sebészeten, azonfelül eleget tenni a sokoldalú társadalmi kötelezettségeknek — kevés ember tudná mindezt elvégezni, ö azonban még — legalábbis ezideig — bírja . . .

— Fáradt vagyok — mondja, — de nemsokára kapok egy alorvost, de azt még be kell tanítani. Szeretnék menni külföldre, újat tanulni. . . De mikör egyáltalán? Pedig szükség, nagy szükség lenne új tapasztalatokra az én szakmámban is ...

Tlyen körülmények között végzi hivatását dr. Pilaszanovits Tivadar. Legközelebbi találkozásunkkor bizonyára azt mondja: — Nem kellett volna, hogy rólam írjanak . ..

Ügy gondolom viszont — bizonyára azok a betegek is ezen a nézeten vannak, akik kikerültek a keze alól — ennyit megérdemel. Mindazt, amit róla írtam, vegye csupán köszönetnek. Köszönetnek azért, amit embertársaiért tesz. „Ha a világon mindenki ilyen volna . . .”

(BOGNÁR)

A termésátlagok növelésének útján...

2.

Szükséges a két esztendő csapadék- viszonyairól is tájékozódni. Ha a kétesz1955- ben leesett csapadék mm

1956- ban leesett csapadék mm

Ezekből az alábbi következtetést vontuk le:

1. A helyes növényi sorrend mindenki által ismert előnyei vitathatatlanul megvannak. Az egyes növények előnyös tulajdonságait (korai letakaríthatóság, visz- szamaradt jó talajstruktúra, nitrogéngyűjtés stb.) nem mellőzni, hanem fokozottabb mértékben ki kell használni.

2. Noha az elővetemények százalékos részesedése a búzavetés alá már évadi évre nem változik lényegesen, a termésátlagokban jelentős az eltérés.

A számok azt bizonyítják, hogy éppen a közismerten jó elővetemények termésátlagai mutatnak legnagyobb eltérést egyik évről a másikra. így az évelő pillangósok, a zabosbükköny és a kertimagvak. Néhány növénynél (burgonya, siló,

A csökkent termést adó területből

tendő nyári csapadélelosztását figyelembe vesszük, úgy az 1955 és 56 év között igen eltérő a nyári időben lehullott csapadék mennyisége:

Júliusban Augusztusban Szeptemberben

166,2 204,9 25,7

81,4 32,7 31,6

móhar, köles, napraforgó) bár az átlagtermésben legtöbb esetben alacsonyabb hozamot jelentenek a búzánál, nincs ilyen ingadozás.

3. Az időjárási tényezőknek tulajdonított szerep, a nyári szárazság nem kap elsődleges helyet az alacsony és ingadozó termésátlagok kialakításában, mert az 1955. évi rendkívüli csapadékos időnek 1956-ban magasabb termésátlagokkal kellett volna realizálódnia, s ennek az ellenkezője történt.

Ezekből kiindulva, az 1955. évben évelő pillangósok után vetett 2339 kataszteri hold búza termelési adatait vizsgáltuk meg. A vizsgálat szerint a terület 533 kh-ján, a terület 22,7 százalékán az átlagnál kevesebb búza termett, 1806 Ich-nál, a terület 77,5 százalékán az átlagnál több búza termett.

0— 5%-os kiesést 213 kh adott, 9,10%-a a területnek 5—10%-os kiesést 320 kh adott, 13, 6%-a a területnek

Az átlagnál nagyobb termést adó területből

10—15%-os terméstöbbletct 196 kh adott 27,4%

15—20%-os terméstöbbletet 583 kh adott 32,2%

20%-nál nagyobb terméstöbbldtet 727 kih adott 40,4%

Majdnem ugyanazt az eredményt kaptuk a borsó vizsgálatánál is. A vetési idő vizsgálata pedig a következőket adta:

Október 10-iq elvetve 1304 kh 55 %

Október 20-iq elvetve 711 kh 30 %

Október 30 iq elvetve 127 kh 5,5%

November 10-iq elvetve 197 kh 9,5%

Nyilvánvaló, hogy nem az elővete- mény, nem az időjárás, hanem az a helytelen agrotechnika az akadálya termésátlagaink növelésének, mely még gazdaságainkban megtalálható.

Hogy ezen változtatni tudjunk, véleményem szerint, beszélni kell az okokról is. Az egyik ok á helytelen szemléletből

ered. A helytelen szemlélet elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a talajművelés mechanikai eszközeit helyezik előtérbe, és háttérbe szorítják a biológiai talaj művelést. A helytelen szemléletből ered a kiszántásra kerülő lucernások, he- iések nyári legeltetése is, amikor két- három mázsa szénáért négy-öt mázsa búzát veszít a gazdaság. A takarmánybázis megteremtésének azt a járhatatlan útját, hogy a borsó után a földet bevetik mo- harral, kölessel, ma már csak igen kevés hozzá nem értő vallja magáénak.

(Folytatjuk)

Géczi Károly,

a Tolna megyei állami gazdaságok igazgatóságának főagronómusa

Tudja-e, hogy ...

...a legmagasabb embernek Cajanus óriást tartották, alti 283 centiméter magas volt? — A legkisebb „felnőtt” rekordját viszont egy 37 éves törpe asz- szony tartotta, aki mindössze 42 centiméteres magasságig vitte. Az eddig ismert adatok szerint a világ legsúlyosabb embere E. Brigiit malderi (Essex grófság) kereskedő volt, aki 305 kilót nyomott;

... az cinbe ' testmagassága napközben megváltozik? Reggel, közvetlenül a felkelés után a legmagasabb és estig egy-két centiméterrel csökken, sőt megfeszített járás vagy állás után négy centiméterrel is. Ennek az a magyarázata, hogy a csigolyaközti porckorongok (discus inter- vertebralis) vesztenek víztartalmukból és ezáltal hosszúságukból;

... a növény rengeteg vizet fogyaszt a.

Jön Lenin elvtárs

NEGYVEN ÉVE, 1917 októberében, az akkori keleti fronton, a két front katonái között igazi, bajtársias barátság fejlődött ki. Mi, magyar katonák, akik az elnyomás súlyát jobban éreztük mint a velünk szövetséges országok katonái, különös szeretettel fogadtuk az orosz katonák barátságát, szeretetét. Mikor a kora reggeli órában, a két front katonái lementek a közeli patakhoz ivás és főzés céljából vizet szerezni, a barátság egészen közvetlenné vált és beszélgetés indult meg közöttünk tört orosz és magyar nyelven a hálóőr úról, a háború végéről és a bolsevikokról.

— Az atyuska, értve alatta a mindenek hatalmasát, már nincs Moszkvában — mondta egyik nap a kievi vasúti munkás — és nem parancsol Oroszországban. Nem úgy mint nálatok, ahol még azok parancsolnak, akik még mindig a háborút akarják. Kerenszkyj ugyan még háborút akar, akár az atyuska. De már nem sokáig, mert jönnek a bolsevikok. A bolse- yikok jönnek Leninnel. Lenin békét akar és az orosz katonák is békét akarnak. Lenin és a bolsevikok a

béke igaz harcosai, akik az egész világ dolgozó népét felszabadítják az elnyomás alól. Magasra tartjuk a béke vörös zászlaját és a magasra tartott vörös zászló alá sorakoznak a dolgozók milliói, akik a békét, szabadságot, és függetlenséget akarják.

— CSAK PAR NAPOT várjatok és akkor olyan események történnek, amire ma még nem is gondoltok. El-, fogjuk kergetni a cári Oroszország papjait, földesurait, gyárosait. Mindazokat, akik a szegény nép ellenségei és a háborút akarják. Jön az igazi forradalom. A vörös forradalom, a bolsevik]' forradalom. Jön Lenin elvtárs az orosz nép és az egész világ dolgozó népének vezetője, hogy megvívja harcát a világ békéjéért, a világ dolgozóinak boldogságáért — fejezte be beszédét a mi igaz barátunk, Lenin elvtárs eszméitől átitatott igazi bolsevik elvtársunk.

Mi nekünk magyar katonáknak nem volt alkalmunk azelőtt Lenin elvtársat és az orosz bolsevikokat megismerni. De ott a kis patak partján, amikor orosz elvtársainkkal beszélgettünk, napról-napra jobban

megismertük és jobban megszerettük az orosz elvtársakat és Lenin elvtársat. Célunk' azonos volt. Mi is a békét, a szabadságot és a függetlenséget akartuk. A mi vörös zászlónk azonban ekkor még nem volt teljesen kibontva és nem volt Lenin elvtársunk, aki vezetett volna bennünket. A kis patak partján, a víz mellett megtanultuk szeretni orosz barátainkat, a béke igazi barátait.

NEGYVEN ÉVVEL ezelőtt a szemben lévő két front katonái megkötötték a szovjet—magyar katonák örök barátságát, amely barátságnak magvait közösen vetettük el az orosz földön, távol hazánktól. A magok a drága, vértől áztatott szovjet földön kikeltek és az egész világot telehintették a béke virágaival, amely virágok ma már mindenütt nyílnak és száz torokkal hirdetik, hogy béke! Béke az egész világ dolgozó népének! Béke a jövő fiatalságának, hogy békében építhessék a szabad, független országukat a Szovjetunió népeivel együtt, amely áldozatok árán az egész világ csodálatára megalakította az első proletár államot.

...z... r

vegetációs időszak alatt? A felvett víz- mennyiségnek 98 százalékát ismét elpárologtatja, csak két százalékát használja fel a növényi anyagok felépítéséhez. Egy nyírfa például köiülhelül 7000 liter vizet vesz fel.

... az oroszlán négy-öt métert ugrik, ami testhosszúságának háromszorosa? A bolha viszont 0,6—1 métert ugrik, ami testhosszúsága kétszázszorosának felel meg;

. . . egyes virágos növények megterrné- kenyülés nélkül hoznak magot? Ezekhez tartozik a többi között az oroszlánfog (Taraxacum officinale). Virágain bonyolult be:iendezéseket figyelhetünk meg a hímpor általi megtermékenyítés biztosítására, de ezek teljesen feleslegesek, mert a virágpor1 hatástalan és nem segíti elő a megtermékenyülést;

.). . az Északi-tengerben két mérges halfajta él? Ezek: a mérges pókhal vagy petrusz-halacska (Tradhinus draco), valamint a tengeri vipera (Tinchinus vipera). E két halfaita hátúszóiban tüskék vannak, amelveg méregmirigyekkel állnak összeköttetésben. A méreg a tüskék vékony csatornáján keresztül belefolyik a tüskével okozott sebbe és megöli a kisebb állatokat. Az ember számára ez a méreg nem életveszélyes, viszont éles fájdalmat és sok kellemetlenséget okoz. Ezek a halak előszeretettel megbújnak a tengerfenék iszapjában és onnan csak mérges tüskékkel ellátott úszóikat nyújtják ki.

Illusztráció Vidám K8ov' b6>