Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-20 / 221. szám
1957 szeptember 20. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 H község lakóinak megelégedésére végzi munkáját a tamási tanács végrehajtó bizottsága A SZÖVOSZ igazgatóságának felhívása a korrupció és az anyagi visszaélések leküzdésére A két tanácsülés között a községek lakóinak ügyes-bajos dolgaival, a községek életében felmerülő csaknem minden problémával a helyi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozik. Tamásiban a végrehajtó bizottság hogy tervszerűvé, sokrétűvé tehesse munkáját, negyedévre előre meghatározza azokat a legfontosabb problémákat, amelyeket meg kell oldania. A tervben meghatározott témákról értesítik az érdekelt feleket, mint például a kultúrház vezetőjét, amelynek munkáját vitatták meg. Tamásiban is SOK-SOK OLYAN PROBLÉMA ADÓDIK, amelyet nem tudhat előre a végrehajtó bizottság, s így nem is veheti be azt a tervébe. Éppen ezért minden vb. ülésnek — amely kétszer van havonta — van egy állandó jellegű napirendje, az úgynevezett „időközi ügyek.“ Ennek a napirendi pontnak keretében vitatták meg például a közelmúltban a szőlőhegyi dolgozó parasztok kérését. Azt kérték a községi tanács vb-től, hogy a járási tanácsnál járjon el egy vízi erővel meghajtott daráló működési engedélyének kiadása ügyében, mert annak üzemeltetése sokkal előnyösebb, kényelmesebb, mint Szőlőhegyről a községbe szállítani a darálásra szánt terméket. A vb. a dolgozó parasztok valóban méltányolandó kérésével egyetértett, s határozati javas lattal élt a járási tanács illetékes osztálya felé az ügy érdemi elintézése érdekében. Minden alkalommal, legalább 8— 10 hasonló problémát tárgyal a vb. az „időközi ügyek’1 napirendi pontban. Honnan vesz tudomást a vb. arról, hogy milyen problémák foglalkoztatják a község lakóit? Kardos Ferenc elvtárs, a községi tanács elnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A végrehajtó bizottság AZ „IDŐKÖZI ÜGYEK" napirendjének anyagát havonta megtartandó tanácsüléseken, a tanácstagi fogadóórákon és beszámolókon elhangzott kérések, kérdések, problémák felvetése alapján gyűjti össze. Ezek mellett természetesen igen sokan fel is keresik a tanácsot ügyesbajos dolgaikkal. Igen sok javaslatot is kapnak egy-egy kérdés megoldásához a község lakóitól, amelyeket természetesen örömmel fogadunk és felhasználunk. A problémák megismerésénél jelentős szerepet játszik a személyes tapasztalat is, amit a vb. tagjai napi munkájuk során szereznek. A végrehajtóbizottság a tanácsülés elé terjesztett beszámolójában 120 000 forintot javasolt fordítani a község villanyhálózatának bővítésére. A tanácsülés azonban nem értett egyet ezzel a javaslattal. Azt kérte: teremtse meg a vb. annak a lehetőségét, hogy a Rácvölgy, az Oncsa-telcp, valamint az Adorján pusztai új telepi részt kapcsolják be a hálózatba. Ennek a kívánságnak a teljesítéséhez azonban a rendelkezésre álló ösz_ szegnek háromszorosa kell. A tanács vb. a kívánság teljesítéséhez megtette az első lépéseket. Megszervezte a társadalmi összefogást. A három telep lakói ígéretet tettek arra, hogy biztosítják a fuvart, elvégzik az oszlopok helyének kiásását. Ez a társadalmi munka bármenynyire is jelentős a költségvetések csökkentésében, mégsem lesz megvalósítható a terv, ha a három telep érdekelt lakói anyagilag nem járulnak hozzá annak végrehajtásához. A vb. eljár az illetékeseknél, pontos költségvetést kér és azt tudatosítja az érdekeltekkel. A VB. A TERMELÉS PROBLÉMAIVAL IS FOGLALKOZIK A szeptember 6-i vb. ülésen például, ahol az őszi betakarítási munkák megszervezéséről volt szó, Péti József tsz-elnök arra kérte a vb-t, szólítsa fel a gépállomást, hogy a betakarításoknál elsősorban a fogat tál nem rendelkezőknek nyújtson segítséget. A vb. az egyéni dolgozó parasztok érdekében felszólította a földművesszövetkezetet, hogy a gép- használati társulásnak adjanak meg minden szükséges mezőgazdasági gépet. A gépeket az arra megbízott dolgozó parasztoknál kell tárolni. És lehetne sorolni tovább: szociális kérdések (segélyezések), vízellátás, a diákotthonnak a vízhálózatba kapcsolásának ügye, lakás-ügyek, közellátás — mind, mind a vb. napirendjén szerepel. A sokrétű munka sikeres végzése sok körültekintést, türelmet és jó tömegkapcsolatot igényel. A VB. ÉS A KÖZSÉG LAKÓINAK SZOROS KAPCSOLATA teszi lehetővé, hogy a vb. értesül minden fontos kérdésről, s ezeket rendszerint, amint azt a villamosítási program végrehajtásánál is teszi — igényelve a dolgozók aktív közreműködését — oldja meg. K. Balog János A SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezeti szervekbe befurakodott és a szocialista erkölccsel szemben álló ellenséges elemek tevékenysége következtében a szövetkezeti kereskedelemben is széles körben mutatkoznak korrupciós jelenségek és a szövetkezeti vagyont károsító anyagi visszaélések. Ezek esvaránt előfordulnak a földművesszövetkezeteknél, a fogyasztási, értékesítőjés egyéb szakszövetkezeteknél, néha még a szövetkezeti irányító szerveknél és szövetkezeti vállalatoknál is. Ezért a SZÖVOSZ Igazgatósága elhatározta, hogy a szövetkezeti hálózatban valamennyi szervezeti szinten harcot indít a visszaélések és kártevések leleplezéséért és megszüntetéséért. Ennek érdekében felhívja a szövetkezetek tagságát és választott szerveit, hogy tevékenyen működjenek közre a korrupció és az anyagi visszaélések felfedésében és gyökeres kiirtásában. Jónéhánv szövetkezetnél nem egyszer előfordul, hogy a szövetkezeti tagok és a falusi lakosság csak úgy tudnak megfelelő áruhoz jutni, ha a szövetkezet egyes dolgozóit különféle anyagi juttatásban, előnyökben részesítik. Ilyen eselek különösen az úgynevezett hiánycikkeknél, de a felvásárlásnál is gyakoriak. Hasonló káros megnyilvánulások tapasztalhatók az áruelosztásban. Egyes esetekben az irányító szervek, MESZÖV-ök és a földművesszövetkezetek járási központjainak egyes dolgozói az áruelosztás során csak azoknak a földművesszövetkezeteknek juttatnak árut, amelyek részéről valami viszontszolgáltatásban részesülnek. A korrupciós tevékenységet sok esetben nem lehet elválasztani azoktól az anyagi visszaélésektől, amelyek már bűncselekménynek minő— A megye nőtanácsai lelkesen tevékenykednek a téglajegyek árusítása — a Gyermekváros megépítése érdekében. Németkéren 1550 forint, Dunaszentgyör- gyön 1000 forint, Pakson 1500 forint, Bátaszéken 1988 forint, Tolnán 1000 forint. Regölyben 1780 forint. Páriban 1000 forint. Gyünkön 1505 forint. Szakoson 1000 forint, Dombóváron 2650 forint. Závodon 1018 forint. Mázán 2350 forint, Dunaföldváron 1200 forint értékű téglajegyet adtak el és a lakosság eny- nyivel járult hozzá a Gyermekváros felépítéséhez. — Mónus István országgyűlési képviselő szeptember 21-én, szombaton délelőtt 12 őréig fogadónapot tart Szek- szárdon, a Hazafias Népfront megyei irodájában (Vörösmarty utca 5. szám). — Eljárás indult a Simontornyai Cipész KTSZ ellen árdrágító üzérkedés miatt. A Dél-Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat rendelt nála munkát (új cipő készítését), de a cipőket nem a megfelelő — előírt — anyagból készí. tette el, hanem selejtanyagból és ezáltal körülbelül 60 százalékkal megrövidítették a cipők használati időtartamát. sülnek (árdrágítás, csalás, stb.) és amelyek közvetlenül a vásárlóknak a megkárosítását is jelentik. A lel árhiányok és többletek szaporodása összegének növekedése is nagyon gyakran visszaélése* két takar. A visszaélések felfedése és megelőzése minden szövetkezeti szervnél hatékony ellenőrzést kíván a szövetkezeti ellenőrök és felügyelők részéről. A SZÖVOSZ igazgatóságának véleménye szerint ebben a munkában tevékenyen részt kell venniök a földművesszövetkeztek választott vezetőinek és egész tagságának. Szükséges ennek érdekében, hogy a földmű vesszövetkezetek igazgatósági, felügyelőbizottsági, valamint boltbizottsági tagjai állandóan ellenőrizzék a szövetkezeti vagyon kezelését, a boltok, a vendéglők, a felvásárlóhelyek munkáját és az áruelosztást. Alapos ellenőrzéssel derítsenek fel minden visszaélést, fedjék fel azokat, gondoskodjanak az igazságos büntetés kiszabásáról is. A korrupció és a visszaélések elleni harc csakis akkor lehet eredményes, ha a szövetkezeti tagok széles - körben megmozdulnak és fellépnek ellene. A SZÖVOSZ igazgatósága jól tudja, hogy a szövetkezed kereskedelmi dől* gozók túlnyomó többsége tisztakezű, becsületes ember. A visszaélést elkövetők, a korrupt elemek azonban a becsületes szövetkezeti dolgozók hírnevét rontják. Éppen ezért ne tűrjék maguk között a kártevő, spekuláns és korrupt személyeket: teremtsenek olyan légkört, amely lehetetlenné teszi az ilyen cselekmények elkövetését és erélyesen utasítsák vissza a vásárlók olyan kísérleteit is, amelyekkel szabálytalanságok elkövetésére akarják őket rábírni. — Nagy javító munkálatokat végeznek a pincehely—nagyszékelyi maka. dámúton, a Tolnanémedi Téglagyár után következő meredek lejtőn. A hegyről lezúduló sok esővíz az évek során egyre jobban kimosta az útmenti vízlevezető csatorna medrét és erősen veszélyeztette az út használhatóságát is, mivel nincs mód arra, hogy az úttesttől távolabb vezessék le a vizet. Most gátakat építenek a vízlevezető csatorna medrén ben és ezek megakadályozzák, hogy a víz tovább mossa a íjiedret és rongálja az utat. A munkálatok már javában folynak és már több gátat elkészítettek. — A Szekszárd Városi Nőtanács gyermekjátékkészítő szakkört indít szeptember 23-án. Azok az asszonyok, akik részt kívánnak venni a szakkör munkájában, a Városi Nőtanácsnál érdeklődhetnek (Egészségház). — A járványos gyermekbénulás elleni II. védőoltást 1957 szeptember hó 23— 24—25-én, délután 2—5 között végzik a Szekszárd városi tanács nagytermében. Az oltásra kerülő gyermekek szülői trás^ beli értesítést is kapnak. OKULÁSKÉPPEN... Novak János lakásán karhatalmi közegek jelentek meg a napokban, kocsira pakolták szegényes kis szobaberendezését és négy apró gyermekével együtt elvitték a pálánki tangazdaságba, s az udvaron lepakolták. S hogy mégis legyen valami a fejük felett, a tangazdaság vezetősége ideiglenesen egy műhelybe engedte beköltözni a kritikus helyzetben lévő családot, s most Novák János hatodmagával ott lakik. Ennyi röviden a tényállás. De azok a körülmények nagyon érdekesek, amelyek „indokolttá” tették Novák János kiköltöztetését... Különösen pedig az „érdekes” (!). ahogy végrehajtották az ügyészség és a tanács kiköltöztetési határozatát. Leírjuk... i , Novák János cigány. Hat esztendeje dolgozik becsülettel a Palánki Tangazdaságban. És hogy mennyire elégedett gnunkájával kezdettől fogva a tangazdaság, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy négy esztendővel ezelőtt emberhez méltó lakást biztosított neki a gazdaság. (Ez pedig nagy szó!) Közben azt a területet, amelyen Novák János lakása volt, a tangazdaság átadta a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetnek lakással együtt. De mindezideig nem tudott a tangazdaság saját területén Novák János számára lakást biztosítani. A tsz viszont nem nézte jó szemmel, hogy a területén cigánycsalád lakik, s bizonyára — mert neki is kellett a lakás, — a tsz vezetők gyakran jártak a tanácshoz, s végül az ügyészségre, hogy költöztessék el Novák Jánost a tsz területéről. így született meg az ügyészség és a városi tanács határozata, amely kimondta: — A tsz területéről a cigánycsalád kiköltöztetendő! Ezt közölték a tangazdasággal, de Novák Jánossal nem. (Mivel ő cigány!?) Másik lakást számára nem jelöltek ki, ahova költöztetik, egyszerűen kitették az utcára, pontosabban a tangazdaság kellős közepére, az isten szabad ege alá. (Pedig rendelet mondja ki hogy csak abban az esetben szabad valakit kiköltöztetni, ha számára másik lakást jelölnek ki, s a rendelet nem tesz különb, ségef cigány, vagy magyar között. A becsületes ember az ilyen eljáráson (törvénysértésen!) felháborodik: Ilyet a XX. században, ahof népi demokrácia van nem szabad tűrni! S ha valami mégis csitítja az emberek felháborodását — akik tudnak az esetről — az, hogy több szerv akcióba lépett, hogy Novák Jánosnak a lehető legrövidább időn belül igazságot szolgáltassanak. A megyei tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Palánki Tangazdaság vezetősége, szak szervezete, és pártszervezete eljártak a városi tanácsnál ez ügyben, kérték a tanácsot, hagy javítsák ki a törvénysértést... Mi is felkerestük Herceg Jánost a városi tanács titkárát és Palásti Pált a városi tanács lakáshivatali előadóját ,hogy kikérjük az ő véleményüket is az esetről. Utólagosan és önkritikusan bevallották, hogy törvénysértést követtek el, — az ügyészséggel együtt —, emberi méltóságában sértették még Nováfc Jánost. De mindjárt azt *s közölték, hogy igyekeznek részére1 igazságot szolgáltatni, két héten belül emberhez méltó lakást szereznek számára ... Novák Jánossal szemben törvénytelenül jártak el, de ezt kijavítják és rendbejön minden — joggal mondhatja bárki. Ez igaz, mi hisszük, hogy így is lesz. Akkor miért írtuk meg mégis az esetet? Okulásképpen! MOLNÁRNÉ HÍREK — A Déryné Színház a következő kedden este mutatja be Szekszárd város közönségének Nicodémi Tacskó című 3 fel- vonásos vígjátékát. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés. — Nász István és Székely János — mindketten az Alsópéli Állami Gazdaság alsórácegresi üzemegységének dolgozói — fegyverrejtegetés miatt kerültek a bíróság elé. Nász Istvánt négyhónapi. Székely Jánost pedig háromhónapi börtönbüntetésre ítélték. A szekszárdi bor ereje... Szekszárdi Garay János Gimnázium 60 éves fennállásának megünneplésére készül. Az ünnepség programjáról még nem kaptuk meg a tájékoz tatást, hisz most van kidolgozás alatt. Ezekről a későbbiek során számolunk be. Hogy mégis a Garay János Gimnázium építésével kapcsolatos problémákról írunk, azzal magyarázható, hogy a levéltári kutatások során érdekes aktacsomagot talált Hadnagy Albert, a Megyei Levéltár vezetője. A régi aktákból, amelyek 1810-ben íródtak, megtudjuk, hogy az itt élő jobbágyságnak már akkor is megvolt a kultúrigénye. Jéger János akkori városbíró vezetésével a hatvanak tanácsa (nyilván a városatyák és esküdtek testületé 60 tagból állott), úgy döntött, hogy eljárnak a kamaránál a szekszárdi gimnázium építése ügyében. A szekszárdi jobbágyok nem sajnálták az anyagi áldozatot és úgy határoztak, hogy „megkenik a kerekeket” ügyük elintézése végett. Vesztergombi Jakab Antal hajós vállalkozott arra, hogy 13 akó szekszárdi Aufbruckot (aszút) szállít Budára, s azoknak adják majd a bort, akik az ügyben a legnagyobb befolyással bírnak. jyj^indazon állal, hogy Budán is a felséges helytartó tanáccsal ezen ügyekezetekben a szekszárdiak annál jobban boldogulhasanak egy közönséges városi és hites hatvanosi gyűlésben azt határozták, hogy akár mind ajándékot tegyenek a tudományok direkciójánál, mert e szívességeket egynéhány akó borral, nevezetesen Auf- bruckkal kívánták bemutatni azon uraknak, akik az iskolai direkciónál ülnek." Az egyszerű nép kultúrigénye nyilvánul meg a levéltári anyag minden sorában. A borküldeményt kísérő esküdtek igyekeztek becsületesen eljárni, s így öt akó bor Táhler királyi főépítő mester úrnak adatott honoráriumba, aki az építés plánumát (tervét) kidolgozta. Egy akó aszút Sax úr kapott, aki az ügy előadója volt. Két akót pedig Tarródy tanácsos úrnak ajándékoztak nagy szívességgel. A megmaradt bőrből két akót egy Mayer nevezetű budai borkereskedőnél helyeztek letétbe tartalékként. ha ne adj isten valakit kihagytak volna az ajándékozásból, hát ne jöjjenek zavarba. Hogy mi okból akadt el a szekszárdi gimnázium építése abban az időben, a rendelkezésre álló iratokból nem de- rűl ki. De lehet, hogy a Budapesti Levéltárban történő kutatások eredményeként arra is fény derül. * £ok olvasónk bizonyára elgondol- kodik, miért íródott ez a visszaemlékezés a szekszárdi gimnázium múltjáról. Egyrészt azért, hogy megismerkedjünk városunk múltjával, történelmével. E régi história bemutatása "* arra is alkalmas, hogy tudomást szerezzünk arról, őseink nemcsak áhították a kultúrát, a tudást, hanem áldozni is tudtak érte. Megismerjük továbbá az akkori társadalomberendezkedést, az „ágensek” világát, amikor a hivatalokban a lefizetés és a megvesztegetés járta. Végül visszavezetjük, honnét eredt a szekszárdi vörösbor hírneve, amelynek olyan értéke volt, hogy a királyi kancelláriák zárt ajtaját is megnyitotta. POZSONYI IGNACNE Olvasd, terjeszd a TOLNA MEGYEI Népújságot!
