Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-20 / 221. szám
1957 szeptember 20. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A% élet rejtélye í. Moszkvában, nemrég értekezletre jöttek össze a világ számos országának tudósai, hogy megvitassanak egy kérdést, amely ősidők óta érdekli az embereket: Hogyan keletkezett az élet. Az alábbiakban az értekezleten résztvevő néhány tudós nyilatkozatát közöljük. Milyen az élet fejlődésének általános sémája a mai tudomány adatai alapján? Ezt a kérdést intézi tűk A. I. Oparin akadémikushoz, az élet keletkezésének egyik legnagyobb kutatójához. — Hogyan keletkezett Földünkön az élet? Ez a kérdés nemcsak a tudósokat érdekli. A kutatások lehetőséget adnak annak megállapítására, vajon ma is létrejönnek-e az életnek azok a formái, amelyek valaha a Földön keletkeztek, s ha igen, milyen feltételek mellett. Ha tudjuk, hogyan keletkezett az élet, megoldhatjuk az élet mesterséges reprodukciójának problémáját is és tisztázhatjuk. van-e élet más bolygókon, s ha igen, milyen formában. Mindezek a kérdések régóta nyug talanítják a tudósokat. A múlt század végéig és századunk elejéig azonban a természetkutatók többsége azt a meggyőződést vallotta, hogy a legprimitívebb élőlények- követlenül a szervetlen természet anyagaiból is létrejöhettek. A pontos kísérletek azonban meggyőzően bizonyították, hogy élet „autogenezise” a kutatás módszertanában elkövetett hibák gyümölcse. Idők múltán a tudósok megszabadultak ezektől a helytelen nézetektől és ráléptek az élet evolúciós fejlődésére elismerésének termékenyebb útjára. Nézzük, hogy évmilliárdok során milyen szakaszon ment végbe ez a folyamat? Az első szakasz az volt, amikor a még teljesen élettelen Földön megjelentek a legegyszerűbb szerves anyagok — a szénhidrogének és származékaik. Később a Földön, a Föld felületén, a vízben és a levegőben ezek az anyagok kompliká- lódtak. Ez még nem volt élet, de a bonyolult kémia; vegyületekben már megvoltak az élet f eltételei. Ezt már a fejlődés második szakaszának tekinthetjük. Ennek eredményeként megjelentek a fehérjékhez és savakhoz hasonló bonyolult, sokmolekulás vegyületek. Ennék alapján feltételezhető bizonyos kezdeti rendszerek létrejötte. Ezek a rendszerek a külső közeg hatására már képesek voltak változni és ezzel együtt a természe. szetes kiválasztódás iránt fogékonnyá válni. E rendszerek élő formákká való evolúciós fejlődését úgy tekinthetjük, mint a Földön az élet keletkezésének harmadik szakaszát. Vannak-e kísérleti bizonyítékok e feltevések igazolására? Igen. Hogyan lehet bizonyítani például azt, hogy az élő testekhez hasonló rendszerek valaha szerves anyagból képződtek? Két út van erre: Vagy megkísérlünk létrehozni egy hasonló rendszert azokból a szerves anyagokból, amelyekből a sejt áll, vagy a sejtet legegyszerűbb alkotó részecskéire bontjuk. vezet, ahol a vegyi folyamatok már másként mennek végbe, mint abban a környező víz-közegben, amelyben keletkeztek. A másik fajta kísérleteknél, amikor a sejtet összetevőire bontottuk, ugyanilyen koacervátu- mokat kaptunk, ahol a vegyi folyamatok ugyanúgy mentek végbe, mint a mesterségesen létrehozott koacervátumokban. Az evolúció elméletét vallja-e az élet keletkezéséről — kérdeztük S. Millert, a columbiai egyetem híres professzorát, akinek a földi atmoszféra gázaiból szintézis útján aminosavakat sikerült létrehoznia. — Az evolúció elmélete lehetőséget ád annak megértésére, hogyan fejlődnek ki az egysejtű szervezetekből a (bonyolult soksejtű szervezetek. Ezenkívül feleletet kell adnunk egy másik néín kevésbé fontos kérdésre: Hogyan keletkezett az első szervezet, vagy szervezetek — a szervetlen természetből? A máj természettudománynak erre a legnehezebb kérdésére kutatásainkkal próbáljuk megadni a választ. Jelenleg a világkeletkezéstan- ban a Föld keletkezésére vonatkozólag két ellentétes álláspont van. Az egyik kellő megalapozással azt állítja, hogy bolygónk, amely gázfelhőből keletkezett, izzó állapotban volt és fokozatosan hült le. Végülis ' kialakultak rajta azok a feltételek, amelyek közepette la, iszerVetlen ve- gyületekből szerves vegyületek jöttek létre, ezekből pedig fokozatosan FELE AGYAT KIVETTEK, MÉG SINCS SEMMI BAJA New Yorkban egy 39 éves embernek műtéti úton kivették a fele agyát. A műtétet végrehajtó két sebész: Jan H. Bruell és George W. Albee doktorok az Amerikai Lélektani Társaság 65. kongresszusán tartott beszámolójukban elmondták, hogy betegük agyának egész jobb felét kioperálták anélkül, hogy a beteg értelmi képességei a legcsekélyebb mértékben megváltoztak volna. VILLANYÁRAM MESTERSÉGES ESŐBŐL Az Anio folyó fölött mesterséges esők hullanak. Az „esőelőidéző" cent- rá’é a Tirrhén tengerről érkező nedves légáramlás „megérkezésekor" klórezüstöt égető berendezéseket helyez üzembe és a keletkező gáz cseppkondenzációt és felhőképződést idéz elő. RAKÉTAELLENES RAKÉTÁVAL KÍSÉRLETEZNEK LONDONBAN Nagy-Britanniában az interkontinentális rakétalövedéket ártalmatlanná tevő rakétával kísérleteznek. Mint hírlik, Ausztráliában rendezik az első kísérleteket szeptember hónap folyamán. Az „ellenrakéta“ irányától eltéríti, vagy idő előtt felrobbantja az eredeti lövedéket. ÉPÜLET PIKKELYEKBŐL Honolulu közelében furcsa előadóterem épül, amely a*maga nemében egyedülállóan tér el a hagyományos építkezési stílustól. Az előadótermet 38 munkás 20 óra alatt építi fel, s az a jellegzetessége, hogy nincs belső oszlopa és váza. Férőhelye 1800 fő. Építésekor rombusalakú alumíniumlemezeket kapcsolnak egymásba pik- kelyszerűen. A tudomány mindkét úton ért el eredményeket. Miller (Egyesült Államok), valamint Pavlovszkaja és Paszinszkij (Szovjetunió) professzorok bebizonyították, hogy bolygónk gázaiból képződhetnek szerves anyagok. S. Akabort professzor kísérletei megmutatták továbbá _ 'hogyan megy végbe a szerves anyagok komplikálódásának ez a folyamata, s hogyan közelítik meS a növényi és állati szervezetekben lévő mai fehérjék struktúráját. Kutatásaikkal megállapították hogy az élő testek további kialakulása az úgynevezett koacervátumok stádiumán át ÜJ FÉNYKÉPEZŐ ANYAG AMERIKÁBAN I Az Egyesült Államokban újfajta fényképező-anyagot állítottak elő. A közönséges fényképező-papír helyett műanyagalapra veszik fel a fényképet, amelyet öt perc alatt 160 —175 Celzius fokon hívnak elő. Abból a célból, hogy a műanyaglemezen egyenletesen terjedjen a hő, a lemezt alumínium lapra erősítik. Viszont az előhívásnál a fényképésznek azbesztkesztyűt kell húznia. A fény- képezőlemez összetételét és azt, hogy létrejött az élő anyag. A második álláspont, amely ugyancsak kellő megalapozással bír, azt állítja, hogy a Föld hideg volt és a rádióaktív folyamatok következtében fokozatosan melegedett fel. Olyan hőmérséklet és más feltételek alakultak ki. amelyek közepette lehetségessé vált egyes elemek más elemekké való átalakulása, a szerves vegyületek létrejötte, az élet megjelenése. Nem akarom elbírálni, hogy melyik álláspont helyes. Számomra csupán egyetlen dolog világos: mindkét álláspont azt tételezi fel, hogy a „kezdeti’’ Földön a szerves vegyületek a szervetlen természet elemeiből alakultak ki. De hogyan lehet ezt bebizonyítani? Abból indulok ki, hogy abban a távoli időszakban a „kezdeti” Föld légkörében a szénihidrogén, a metán stb. volt túlsúlyban. A Föld felületének jelentős részét óceán borította, a hőmérséklet 100 fok alatt volt, a kiinduló szerves vegyületek keletkezéséhez az energiát az ibolyántúli sugarak, az elektromos kisülések és egyes helyeken, például a vulkánokban ,a magas hőmérséklet szolgáltatta. Kísérleteinkben megpróbáltuk kicsiben megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyek annakidején a Földön voltak, s ugyanazokból az elemekből, ugyanazon energiafajták segítségével reprodukálni a szerves vegyületeket, az úgynevezett aminosavakat. ' (Folytatjuk.) dig még nem közölték. PERUI FŰTÖK Élhejnek-e hosszabb ideig emberek nagyon magas hegyeken? Nem is olyan régen ezt még lehetetlennek tartották, mert nagy magasságokban kevés az oxigén. Nemrégen azonban Peruban felfedeztek egy 1800 főből álló indián törzset 3360 méter magasságban. A törzs földműveléssel foglalkozik, burgonyát és kukoricát termel. A törzs férfi tagjainak átlagos magassága 152 centiméter, testsúlya pedig 50 kg. Feltűnő, hogy e furcsa törzs minden tagjának igen nagy a mellkasa és a tüdeje, ami lehetővé teszi, hogy az oxigénben szegény levegőből is megkaphassa szervezetük a nehéz munkához szükséges oxigénmeny nyiséget. Az indiánok a magas hegyiutakon súlyos terheket szállítva futólépésben közlekednek. Ezután már nem csodálkozhatunk azon, hogy a törzs legnépszerűbb sportága a futás, mégpedig 70 kilós krumpliszsákkal a vállon. MESTERSÉGES ESŐ AFRIKÁBAN A Keletafrikai Meteorológiai Intézet első ízben vette igénybe az úgynevezett „felhőképző” technikai berendezést abból a célból, hogy a nyugati tartomány egyik aszályos körzetében növelje a vízgyűjtő medence vízszíntjét. E célból 50 milliméteres tengeri sóval töltött tengeri rakétákat alkalmazott. A kísérletek eredményeként 12 perccel a rakéta felbocsátása után eső esett. A kísérlet befejez tével a medence vízszintje 50 milliméterrel növekedett, figyelembe véve azt is, hogy naponta több mint 1 millió liter vizet használtak fel és >gen nagy a természetes párolgás is. ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ EGYIPTOMI REPÜLŐGÉP Elkészült az első, egyiptomi szakemberek által, egyiptomi gyárban gyártott repülőgép: a „Gumhurija“ (köztársaság). A 145 lóerő motoros monoplán tanrepülésre és postagépként használható. Az Egyiptomban járó európaiak és azok. akik vezették ezt a gépet, di- csérőleg nyilatkoztak az egyiptomi repülőgépipar első szülöttjéről. V ÍRTA: JUTKA MÉMI IkKANADÁBÓL Á Levelet hozott a posta Kanadából. Az ilyesmi még ma is szenzáció erejével hat, bár a külföldi levelek hitele az utóbbi időben erősen megkopott. Forgatják a volt barátok, ismerősök, s sokszor még az ilyen illetéktelenekhez — mint én vagyok — is eljut. A levelet sajnos, nnics módomban teljes terjedelmében közölni, de rövidített tartalmát ezúton közreadom. Irta: . . . Nem árulom el, barátai hátba szégyenkeznének miatta — nevezzük egyszerűen csak Jutka néninek. Szóval írta Jutka néni, ki megunva az itthoni „nyomort és nélkülözést” (csoportvezető volt egy vállalatnál ‘havi 1500-ért) fogta a sátorfáját novemberben és férjével együtt disszidált, boldogságát a korlátlan lehetőségek hazájában keresendő. Onnan írja mostanában leveleit, melyekben beszámol, melyik lehetőséget ragadták üstökön a számtalan és korlátlanok közül. „Tudjátok, azért itt sem könnyű az élet — így ír —, nehezen bírom ezt a nagy strapát. Képzeljék, minden étkezéshez más ruhát kell öltenem itt, a kanadai spanyol követségen.” Hű, de felvitte az isten a dolgát) ennek a Jutka néninek, ha egy követségen nem is egy, hanem több étkezésen is résztvehet és amint a leveléből kiderül, bejáratos ide. Aztán közös ismerősünk, aki jobban van értesülve Neme... akarom mondani Jutka néniékről, megnyugtat: — Csak semmi meghatódás, öregem! A kedves Jutka néni valóban sokat forgolódik azon a bizonyos spanyol követségen, ugyanis felszolgáló. Havi 40 dollárért. (Nem amerikai, hanem kanadai dollár értendő.) De olvasd tovább a levelet: „A férjem — a könnyebbség kedvéért nevezzük Ernőnek — nehezen kap állást, tudjátok Ti is, milyen gyenge a fizikuma. (Itthon könyvelő volt egy másik vállalatnál havi 1600-ért.) Béla — a vő — jól keres, eléri a nyolcvan dollár|t is havonta. (Rakodómunkás egy szállítási vállalatnál — világosít fel közös ismerősünk), csak ő is szeretne a diplomájának megfelelő állásban elhelyezkedni. (Azt elhiszem!) Nagyon örülök, Ihogy elkerültem a sok faragatlan ember közül, akikkel otlhon kénytelen voltam együtt dolgozni, itt igazán előkelő emberek közt forgolódom.” Nem folytatom a levelet, azt! hiszem, ebből ennyi is elég. Míg diák voltam, milyen kegyetlennek tartottam a rómaiak „oculum pro oculo’ törvényét. Kegyetlen emberek eszelték ki ezt a törvényt, de lám, az élet sem kegyesebb. A „szemet szemért” elvet, most alkalmazza maga az élet Tudni kell ugyanis, hogy Jutka néni viág életében tartott cselédet. Durván, kegyetlenül bánt velük, hogy egy-két hétnél többet senki sem bírt ki nála. A sors iróniája folytán most ő lett cseléd — pardon, felszolgáló. És most igazán előkelő emberek közt forgolódhat, miniszterek, követek, magasállású közéleti személyiségek asztaláról hordhatja el az — ételmaradékot. Azért sajnálom, hogy annyit át kell öltöznie! » —i—y 40 személyes óvoda — 29 000 forintból Hihetetlenül hangzik, de így van, 29 csak a téglát, az ajtókat, ablakokat, a ezer forint költséggel építenek fel Nagy- dorogon egy negyvenszemélyes óvodái. Ebből az összegből legfeljebb egy fél- szert lehetne építeni az igaz, — ha nem volna társadalmi munka a világon. Ez viszont nem kis összegeket pótolhat. Nézzük talán az előzményeket. A jelenlegi óvodában 30 gyereket lehetett elhelyezni, most, az őszre viszont 70 jelentkező volt. Tanácsülésen tárgyalták, milyen megoldást lehetne találni a gyerekek elhelyezésére. Ott hangzott el a javaslat, szavazzanak meg bizonyos ösz- szeget a községfejlesztésből, a munkákat viszont végezzék el társadalmi úton. A pénzt is csak a legszükségesebbre költsék el, amit lehet, készítsenek el használt anyagból. Ezeket a javaslatokat elfogadták a tanácstagok, elfogadta a község lakossága. A KTSZ-től jelentkezett három kőműves, azonkívül négy maszek kőműves és három ácsiparos. Száznyolcvanán jelentkeztek gyalogmunkára, tizennégyen fogat- munkára és a szállításokhoz a gépállomás is adott vontatót. A községfejlesztésből 29 ezer forintot szavaztak meg, a tető faanyagának egyrészét máris biztosították, bontásból származó faanyagból. így MIKOR ÁLLT MEG AZ ÓRA ? óra pere másodperc Feladó: Lakása : tetőcserepet kellett vásárolni. Padlóra már nem futja a pénzből, de azért mégi» lesz padló, — fűrészpor-, gipsz- és mész- keverékből. Egy-két évig kibírja ez is, addigra rendes padlóra is jut pénz. Az építkezés már folyik is, a falak felhúzásán dolgoznak öregek, fiatalok egyaránt. Az öreg Máthé István bácsi együtt keveri a maltert a fiatal Reimann Máriával, Sztupa József, Füves János és az öreg Fekete József bácsi rakják a falat; öreg, ráncosképű néni, Patai Istvánná, rakja a kezük ügyébe a téglát — az unokája jár majd az új óvodába. Jánosa Lajos is a falat rakja, kőművesnek hinné az ember, pedig — földművesszövetkezeti dolgozó. Dolgoznak szívesen, fizetés, ellenszolgáltatás nélkül, hiszen fiaik, unokáik látják majd hasznát. Mire a tél beköszönt, már tető alatt is lesz az új óvoda, ebbe jönnek majd a gyerekek. Csupán a külső vakolás marad jövőre. Büszkék lehetnek majd új óvodájukra a nagydorogiak, már csak azért is, mert ezzel szép példáját adták a társadalmi összefogásnak, és azért is, mert úgyszólván a semmiből teremtettek újat. SZENZÁCIÓK ü VILÁGBÓL
