Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-20 / 221. szám
I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 szeptember 20. Tito elnök cikke egy amerikai Washington (Reuter). A Foreign Af- faiars című, negyedévenként megjelenő amerikai folyóirat közli Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének cikkét, amelyben Tito azt tanácsolja a Nyugatnak, oszlassa el a Szovjetunió vezetői iránt táplált bizalmatlanságát. Tito ismételten hangoztatja azt a meggyőződését, hogy az országok békés egymás mellett élése — függetlenül különböző társadalmi rendszerüktől — az egyetlen megoldás a háború helyett. Cikkében azt írja Tito, nehéz ifleg- érteni, hogy négy évvel Sztálin halála után a Nyugat bizalmatlansága „nem folyóiratban csupán létezik, hanem valójában még erősödik is.” Az a tény, hogy a Nyugat továbbra is katonai támaszpontokat létesít Európában, a Közép-Keleten és Ázsiában, egyértelmű a béke állandó veszélyeztetésével, mely indokoltan idézi elő a Szovjetunió vezetőinek neheztelését és bizalmatlanságát — jegyzi meg Tito, majd hangoztatja: „Nem rejlik ellentmondás abban, hogy amikor Jugoszlávia jó kapcsolatokat létesít a Szovjetunióval és a keleteurópai országokkal, „a legtávolabbról sem áll szándékunkban elrontani a nyugati országokkal fennálló kapcsolatainkat.” Az ENSZ közgyűlés főbizottsága 63 kérdés napirendre tűzését javasolta Newyork (MTI). Mint a nyugati hír ügynökségek jelentik, az ENSZ közgyűlés főbizottsága, amely a jelen ülésszak napirendjének megvizsgálására ült össze, szerdán délután hat. vanlhárom kérdés, többek között Algéria, Ciprus, a leszerelés, az atomkísérletek radioaktiv hatása, Nyugat- Mán s a délafrikai faji megkülönböztetés kérdésének napirendre tűzését javasolta. A főbizottság tagjai az algériai kérdés napirendre tűzését egyhangúan ajánlották. — E probléma megvitatását — mint ismeretes — az afrikai—ázsiai csoport már három éve minden ülésszakon követeli. A csoport emlékiratában, amelyben a probléma napirendre tűzését kérte, leszögezte, hogy a közgyűlésnek ismételten foglalkoznia kell az algériai ügyekkel, „mert eddig semmiféle eredményt sem értek el az algériai kérdésnek az ENSZ alapokmányában leszögezett elvekkel összhangban álló békés, demokratikus és igazságos megoldása útján.“ Miután a főbizottság vita nélkül megszavazta az algériai probléma napirendre tűzését, Gaillaume Geor- ges-Picot, a francia küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Azt mondotta, hogy noha Franciaország véleménye szerint az algériai ügy „kizárólag" saját hatáskörébe tartozik, a francia küldöttség nem ellenzi a kérdés napirendre tűzését. Francia- lország azonban — tette hozzá — arra használja majd fel az algériai vitát, hogy válaszol azokra a „vádakra”, amelyekkel az algériai ügyben illetik. A főbizottság szerda délutáni ülésén csak Ciprus, a délafrikai faji megkülönböztetés és Nyugat-Irián kérdése képezte a vita tárgyát. A délafrikai unió küldötte erélyes tiltakozást jelentett be arra az esetre, ha a közgyűlés megvitatná a hazájára vonatkozó problémákat. Ciprust illetően a főbizottság elutasította azt a görög indítványt, hogy a közgyűlés külön vitassa meg az angolok kegyetlenkedését. A főbizottság ahelyett hozzájárult ahhoz hogy a közgyűlés napirendjére felvegyék az egyszerűen „ciprusi kérdésnek“ nevezett pontot. A döntést tizenegy szavazattal hozták meg négy tartózkodás mellett. (Ellene senki sem szavazott.) A szavazástól Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és Csehszlovákia tartózkodott. Kuznyecov szovjet küldött és Jiri Nősek Csehszlovákia képviselője kifejezte, tartózkodásának oka az volt, hogy az ere deti görög indítványt részesíti előnyben. Nyugat-Iriánt illetően Wyck holland küldött vitatta Indonéziának azt a jogát, hogy felségjogot követel Nyugat-Mán fölött. Sastroamidjojo indonéz küldött viszont arra érte az ENSZ-et, hogy működjék közre a probléma békés megoldásának kérdésében. A leszerelés kérdését többféle vonatkozásban is a közgyűlés napirendjére tűzték. A leszerelési bizottság jelentést terjeszt majd elő az albizottság londoni tárgyalásairól, s ezenkívül „kollektív tájékoztató akciót" is indítanak. A közgyűlés főbizottsága csütörtökön délután ismét összeült, hogy javaslatot tegyen a napirend utolsó pontjainak tárgyában, amely nevezetesen a Kínai Népköztársaság ENSZ képviseletére s az úgynevezett magyar kérdésre vonatkozik. II szíriai belügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata Damaszkusz (Reuter). A szíriai belügyminisztérium szóvivője szerdán dél- titán tett nyila'kozatábaii (kijelentestei hogy nagvobbszabású török csapatösszevonásokat figyeltek meg a szíriai határ mentén. Hozzáfűzte, hogy Törökországnak Kirikhan, Rihorijeh és Antab körzetében török tank- és páncélos egységeknek a szokásostól eltérő mozdulatait észlelték. A szóvivő cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint török repülőgépek berepültek Szíria légiterébe. Dnmaszkuszban elrendelték a biztonsági intézkedések megszigorítását. ESEMÉNYEK SOROKBAN Newyork (Reuter). Az ENSZ leszerelési albizottsága — jól tájékozott körök közlése szerint — szeptember 30-án ül össze ,hogy foglalkozzék albizottságénak londoni tárgyalásairól készült jelentésével. * Szplit (Tanjug). Kotov altengernagy a szovjet balti flotta helyettes parancsnoka, aki szeptember 12-én a „Zsdanov” cirkálón baráti látogatásra Szplitbe érkezett, szerdán hajóival együtt elhagyta a szpliti kikötőt. * Moszkva (TASZSZ). A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának napjaiban a Szovjetunió színházaiban mintegy négyszáz bemutatót tartanak. Az új darabok próbái 300 drámai és 100 zenés új színházban, illetve operában folynak. A jubileumi műsoron a szovjet zeneszerzők és drámaírók legjobb alkotásai szerepelnek. * Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés folytatta a kormány gazdasági és mezőgazdasági politikájával kapcsolatos interpellációk megtárgyalását. A független- és parasztpárt országos központjának képviselőcsoportja ülést tartott és ezen valóságos ultimátumot intézett a kormányhoz, követelve ,'hogy a mezőgazdasági programról kerettörvény-tervezetet dolgozzon ki és tűzzön a nemzetgyűlés rendes ülésszakának napirendjére. — Abban az esetben, ha a független- és parasztpórt nem kap megfelelő választ e követelésére, akkor még a gazdasági vita vége előtt a kormányt elítélő javaslatot terjeszt a nemzet- gyűlés elé. A francia parlamenti szabályok szerint ennek elfogadása ugyanolyan hatású lehet, mint a bizalmi kérdésben a kormány leszavazása, * Baden-Baden (Reuter). Jól tájékozott szaudarábiai személyiség szerdán Baden-Badenben kijelentette, hogy dr. Ibrahim Isztuani, Szíria bonni nagykövete Szaud királlyal Baden- Badenben folytatott bizalmas megbeszélésén közölte: — Szíria diplomáciai kapcsolatokat óhajt létesítem a Német Demokratikus Köztársasággal. * Belgrad (MTI). Á jugoszláv—magyar hazatelepítési vegyesbizottság képviselői Szrbobranból (Szenttamás) csütörtökön újabb tizenöt főből álló magyar disszidens csoportot indíiottak útnak hazafelé. A disszidenseket a horgosi ha- tárátlépőhelyen adták át a magyar hatóságoknak. A disszidenseket saját elhatározásuk és kérésük alapján repatriálták. * New Porth (MTI). Adam Clayton Powell demokratapárti néger pap-képviselő kedden táviratban kérte az elnököt, hogy „haladéktalanul fogadja őt és más néger vezetőket az iskolai néger-elkülönítés megszüntetése ügyében.” Eisenhower azt válaszolta, hogy „utasítottam washingtoni tisztviselőimet, hogy beszéljék meg önnel a velem találkozását.” Az elnök távirata azonban csak személyesen Powellről szól és nem említi azt, hogy más néger vezetők is résztvegyenek a tervezett megbeszélésen. Válságos helyzetben a francia kormány Párizs (MTI). A francia jobboldali sajtó örömének ad kifejezést afelett, hogy a szerdai minisztertanácson a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy a kormánytöbbség pártjai pénteken ke- rekasztal-konferencia formájában újra vitassák meg az algériai keret- törvény vitás szakaszait, a kormányon belüli „ellenzék”, André Móricé hadügyminiszter és disszidens radikális társai is egyhangúan elfogadták. A Figaro ujjong azon, hogy a jóslatok ellenére szerdán nem került sor lemondásra a kormányon belül. Az Aurore is kiemeli, hogy André Móricé hajlandó volt lemondását visz- sza vonni. Ugyanekkor a Combat megírja, hogy a minisztertanács ülésén a hadügyminiszter benyújtotta lemondását. Később valóban felfüggesztette, de a lap arról is hírt ad, hogy a mi- ; nisztertanácson Lacoste algériai miniszter is lemondással fenyegetőzött arra az esetre, ha Móricé vagy az algériai minisztérium arab államtitkárai kiválnának a kormányból. A Franc-Tireur szerint csak 48 órás fegyverszünetről van szó a kerettörvény csatájában. A Liberation aláhúzza, hogy Bourges Maunoury nem tudja elkerülni a válságot. A kerettörvény ügye Móricé és Guy Mollet merev állásfoglalása miatt jutott holtpontra. A csütörtökön megjelent France Observateur című baloldali polgári hetilap Bourges-Maunoury „utolsó negyedórájáról“ beszél. A Combat vezércikke erős kormányt követel és a jelenlegi kormány tekintélyéről nem túlságosan hízelgő módon nyilatkozik. A vezércikk, bár nem mondja ki, sejteti, hogy De Gaullera gondol. Az Humanité megállapítja, hogy Bourges-Maunoury görcsösen ragaszkodik miniszterelnöki bársonyszékéhez. A lap a miniszterelnököt egy olyan kígyóhpz hasonlítja, amely akkor is megpróbálja lenyelni áldozatát. ha a nagy falat lenyelése saját magát is megfojtaná., t Küszöbön a „vénasszonyok nyara66 A múlt hét végén megérkezett sark vidéki hűvös légáramlás erős lehűlést okozott országszerte: A hideg betörést szórványos zivatarok, záporok kísérték. A nappali hőmérséklet általában 15 fok körüli volt az utóbbi napokban, sőt, csütörtökön a déli megyékben már a húsz fokot is elérte. Sajnos, a közeli napokban lényeges javulás nem várható, s a jelek szerint még a jövő hét elején is változékony, őszies lesz az idő — mondja dr. Berkes Zoltán a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályának vezetője. — Idönkint felhősödés, csapadék is valószínű, megélénkül a széljárás, a jövő hét közepetáján azonban előreláthatólag megérkezik a hagyományos „vénasszonyok nyara” s a hőmérsékleti maximumok tartó- sabban a húsz fok fölé emelkednek. Európaszerte hűvös és többnyire borult az idő 15—18 fok körüli hőmér- lékleti maximumokkal, egyedül az Ural vidékén erősödik még a nyár, ahol csütörtökön is 30 fokos meleget mértek. KIS HlREK NAGYVILÁGBÓL űrra lett a gyermekbénuláson MÚZEUM NYÍLIK A „VLAGYIMIR ILJICS” GYÁRBAN Conrad Dube kanadai lakos, aki most 28 esztendős, két éves korában gyermekparalízis következtében féloldalára teljesen megbénult. Tíz éves korában kezdett járni tanulni, 16 éves volt, amikor kínlódva ki tudta mondani az első szavakat. Most kerékpárján 84 000 kilométeres körutat tett Nyugat- és Közép-Európá- ban, Dube 1958-ban Japánba is el akar látogatni kerékpárján. „Azért járom a világot — mondja —, hogy bebizonyítsam a gyermekbénulás által sújtottaknak: fel kell ve.nniök a harcot betegségükkel és bízniok kell saját erejükben.“ A Nagy Október 40. évfordulójának előkészületei során a moszkvai „Vlagyimir Iljics” gyárban üzemi múzeum nyílik. A múzeum kiállítási anyaga ismerteti a gyár történetét a forradalom előtti időktől kezdve, az üzem munkásainak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban való részvételét, a forradalmat követő évek hősi munkáját és küzdelmeit, a gyár épületének és berendezésének állandó fejlődéséi, a modernizálást, munkásainak állandóan javuló élet- és munkakörülményeit, a termelés bővülését. Az üzemi múzeum megszervezésére a pártbizottság titkárának vezelésével előkészítő bizottságot alakítottak. A hetvenkodők lakatot tettek a nyelvükre Irta: D. Kraminov K. A. Versinyin repülőmarsall- nak. a szovjet légierők főparancsnokainak egyes amerikai, angol és nyugatnémet tábornokok és államférfiak harcias kijelentéseiről tett nyilatkozata Nyugat-Európában és kivált Amerikában furcsa, első pillantásra egyenesen érthetetlen visszhangot váltott ki. Szeptember 8-án, e nyilatkozat közzétételének napján, csupán néhány nyugateurópai rádióállomás fűzött hozzá rövid kommentárt. Az amerikai angol és más hírügynökségek, amelyek egyes atlanti tábornokok és tengernagyok harcias beszédeit rendszerint lázas sietséggel kürtölik világgá, jóformán egy szót sem ejtettek Versinyin nyilatkozatáról. Csupán az Associated Press küldött aznap Londonból egy zavaros kijelentést: „A moszkvai rádió Közép-Keletre sugárzott adásában kijelentette, hogy az Egyesült Államok jelenleg nincs katonai fölényben Oroszországgal szemben. Az arabnyelvű rádióadás közölte annak a nyilatkozatnak a teljes szövegét, melyben Konsztantyi,n Versinyin a szovjet légierők főparancsnoka ezt állította a Pravda tudósítója előtt.” Az amerikai, angol és nyugateurópai lapok sem másnap, sem a i^övetkező nap nem tájékoztatták olvasóikat Versinyin marsall nyilatkozatának igazi jellegéről. A hetvenkedő amerikai tábornokok sem reagáltak K. A. Versinyin szavaira. Nem állt módjukban megcáfolni a szovjet légierők főparancsnokának kijelentéseit, ah- hoz meg valószínűleg nem volt kedvük, hogy támogassák a marsallnak a békés lakosság ijesztgetésének abbahagyására tett felhívását. A hetven- kedők, nehogy újra megszégyenüljenek, jobbnak látták ha lakatot tesznek a nyelvükre. Azt azonban nem tehették meg sem ők, mégkevésbé gazdáik, hogy beismerjék „erőpolitikájuk” vereségét. A megszégyenített hetvenkedők helyett az államférfiak léptek a porondra. Az Egyesült Államok honvédelmi miniszterhelyettese, amikor Versinyin marsall nyilatkozatának hatását kiseb bíteni próbálta, a róka és a savanyú szőlő példázatát keltette életre. Szeptember 9-i newyorki beszédében arról próbálta meggyőzni az amerikai városok polgármestereit, hogy a világrakéták katonai jelentőségét eltúlozzák, mert — úgymond — az ilyen rakéta „csupán egyik eszköze” a hosszútávú atommegsemmisítésnek. Ám a széles közvéleményt nem tudjál;; meggyőzni sem a tábornokok, amikor azzal dicsekednek ,hogy „meg tudják semmisíteni a Szovjetuniót’’, sem a miniszterek, amikor elővigyázatosabb, megnyugtató kijelentéseket tesznek. Még egyes török lapok is gúnyolni merték atlanti szövetségeseiket. Mint a Donja című lap írta szeptember 9-i számában. „Bármenynyire is titkolni próbálják, az interkontinentális rakéták kipróbálásáról közzétett szovjet jelentés Nyugaton aggodalmat és zavart keltett. Világos, hogy a nyugati hatalmak, az Egyesült Államokat is beleértve, még nem rendelkezne^ ezzei a fegyverrel.” A Pentagon ügyeiről általában jóltájékozott amerikai katonai szemleírók nyíltan kimondják, hogy az Egyesült Államok a modern haditechnika terén elmarad a Szovjetuniótól. Ez az elmaradás késztette M. Hig- gins-et. a New York Herald Tribune szemleíróját „Nyugat alkonya?” című cikkének megírására. Az újságírónő szeptember 9-én megjelent cikkében a Szovjetunió vívmányairól szólva kifejtette: „Amikor kormányunk azt állítja, hogy gyakorlatilag semmi lényeges nem történt, természetszerűleg megmenti magát mindenekelőtt attól, hogy módosítsa irányvonalát... De ez veszélyes játék, mert valójában igen sok minden történt és kell, hogy történjen. A történitek annyit jelentenek, hogy világméretekben újra megváltoztak az erőviszonyok... — Többé nem férhet kétség ahhoz, hogy a Szovjetuniónak van ballisztikus rakétája. Ez az esemény megfosztja az Egyesült Államokat attól az előnytől, amelyre eddig alapozta külpolitikáját.” f Igen, az „erőpolitika” dicstelenül megbukott. Az Egyesült Államoknak valóban meg kell változtatnia politikáját, jóllehet nem olyan értelemben, amilyen értelemben a Higginsek, Alsopok és a fegyverkezési hajsza más hirdetői javasolják. A fegyverkezési hajsza az amerikai politikát zsákutcába vitte, amelyből nincs kiút. Csak az lehet a kiút az Egyesült Államok és az egész világ számára, ha elfogadják a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére vonatkozóan előterjesztett konkrét és reális javaslatát. A világ minden országa, így az Egyesült Államok is csak nyerhet, ha hozzájárul a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez.
