Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-20 / 221. szám

M AGY A R: S L ü C IA LIST A Ml) NKÁSP A RT ÉS A TANÁCSOK L A PJ A TOLN/ OLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PE II. évfolyam, 221. szám. ARA: 50 FILLÉR. Péntek, 1957 szeptember 20. Ebben az évben több mint 100 építkezést adtak át a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói Június 1-e óta a Tanácsi Építőipari Mi újság a megyében ? Az Alsóleperdi Állami Gazdaság­ban az őszi betakarítási munkák ide­jére is céljutalmat tűztek ki. A gaz­daság vezetősége úgy határozott, hogy a legjobb fogatosokat, a legjobb szál­lító munkásokat, a legjobb trakto­rosokat és az egyéb munkaterületen legjobb munkát végző dolgozókat ju­talomban részesíti. Összesen mint­egy 20 000 forint céljutalmat oszta­nak ki az őszi munkák befejezése után. * A Pakson épülő csónakház villany- szerelési munkálatait is társadalmi munkával végzik. Ezt Rév András, a paksi járási pártbizottság titkára vál­lalta el harmadmagávál. * Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága megrendelt egy kisfil- met, melyben az aprómagtermelés agrotechnikáját és hasznosságát do­kumentálják. A filmet a tél folyamán szakelőadásokkal együtt vetítik az állami gazdaságokban és községek­ben az állami gazdaságok legjobb szakemberei. * A bátaszéki Búzakalász Termelő- szövetkezetben ebben aaz évben mint egy 800 köbméter silót készítenek. A silózás most is folyik, az elmúlt na­pokban 100 köbmétert silóztak. — S most új módon építenek falsilót, amely olcsóbb és jobb, mint az eddig használatban lévő beton silógödrök. * A dalmandi gépállomás vezetősége panasszal élt felsőbb hatóságához, hogy a szedresi gépállomás a körzeté­ben lévő Alsóleperdi Állami Gazda­ságnak olcsóbban dolgozik, mint sza­bad lenne, illetve, mint ahogy ók el­vállalhatták volna a munkát. Az Alsóié 1 perdi Állami Gazdaság vezetőségénél érdeklődtünk, ahol közölték, hogy bár a szedresi gépállomás teljesítmény­ben dolgozik, de körülbelül ugyan­annyit keres, mintha időbérben vé­gezné a trágyaszállítást. így viszont jobban jön ki az állami gazdaság, mert ellenőrizhető, hogy mennyi munkát végzett a gépállomás. S ele­jét vették annak, hogy olyan mun­káért is fizessenek ki bért, ami mö­gött nincs teljesítmény. Vállalatnál is már szervezett formá­ban versenyeztek a dolgozók. Ter­melési tanácskozásokon beszélték meg, hogy melyek a legfontosabb célkitűzések a létesítmények meg­valósítása érdekében. A munkaverseny vállalásokat és az értékelést is termelési értekez­leten tették meg a versenyző dolgozók. Ezzel a módszerrel új formát kapott a munkaverseny. Alig két hónapja, hogy munkaverseny van a vállalat­nál, máris az élre törtek a legjob­bak, akik munkájukkal nagy segítsé­get adtak a lakások és egyéb építmé­nyek átadásánál. A vállalat nagymányoki munkahe­lyén a bányászlakás építők arra tet­tek fogadalmat, hogy a 150 lakást a határidőre átadják, felajánlásuk első Tegnap délelőtt a szakszervezetek me. gyei tanácsának elnöksége, elnökségi ülésen tárgyalta meg a megye munkás­ifjúságának helyzetét, valamint a szak- szervezetek munkáját a munkásifjúság között. Az ülésen mintegy tíz üzem szakszer, vezeti elnöke is részt vett. A beszámoló — mely mintegy húsz üzemi tapasztalat alapján készült —, a megye ipari és Tolna megye kivételes helyzetnek ör­vend az áramellátás tekintetében, kevés megyében hasonló csak a helyzet. Talán két-liárom község és öt-hat település van csak, ahova még nem jutott el a vülany. Majd ezekre is sor kerül. Azokban a községekben viszont, ahova már eljutott a villany, kisebb-nagyobb mértékben bővül a hálózat, egyre több fogyasztót kapcsolnak be az ellátásba. Most például Dombóváron folyik na­gyobb mértékű hálózatbővítés. Üjdombó­részét a bányásznapra teljesítették. Tizennégyezer forint jutalmat osztottak ki a bányászlakás épí­tői között. Többek között Axt János kőműves, Teobold József, Jordán István es Wiedemann István kőműves, Máté János kubikos és Wiedemann János ács brigádjai között. De megjutal­mazták a segédmunkásokat, a mű­szaki és adminisztratív dolgozókat is, akik a termelésben, a termelés segí tésében kiválóak voltak. Határidő előtt négy hónappal a vállalat dolgozói átadták a bölcs­kei tanácsházat, a sióagárdi óvo­dát is, összesen ebben az évben mér több mint 100 építkezést adott át a válla­lat rendeltetésének az előző évihez viszonyítva lényegesen kevesebb hiányossággal — és határidőben. mezőgazdasági üzemei ifjúságának hely­zetével foglalkozott. A ^«számolót vita követte, majd határozatot hoztak a szak- szervezeti munka megjavítására a mun­kásifjúság között. Ugyancsak ezen az ülésen beszélték meg a szakszervezetek képviselői a me­gyei üzemekben 1957 első félévében ta­pasztalt baleseti, illetve munkavédelmi helyzetet. vár-Üjtelepen 1600—1700 méterrel bő­vítik a hálózatot. Az utóbbi időben ezen a részen nagyon sok új ház épült fel, s épül még a következőkben s az itteni lakosoknak már nem lesz gondjuk arra, mikor jut el hozzájuk is a villany, Szakályban ugyancsak nagyobbszabású hálózatbővítés folyik, ez már a befejezés előtt áll. Még ebben az évben további öt községben kerül sor nagyobb hálózat­bővítésre. Ülést tartott a szakszervezetek megyei elnöksége Bővítik a villanyhálózatot Dombóváron, Szakályban A MAI SZÁMBAN: Tito elnök cikke egy amerikai folyóiratban (2. oldal) A% élet rejtélye (3. oldal) „A szerszám és a fegyver kihullt a kezemből, tollal akarom tovább folytatni a harcot66 (4. oldal) n szekszárdi bor ereje (5. oldal) A lakosság háromnegyed része részt vesz Miszlán a társadalmi munkában Miszlán is összefogtak a község lakói, hogy szépítsék, építsék, csinosítsák a fa­lut, A községben a járdák építése hosszú évtizedeken át állandóan visszatérő prob­léma volt. A községfejlesztési alap ke­vés, s hogy a kis összegből mégis a le­hető legtöbbet csinálhassák, társadalmi munkával végzik a járda építését. így csupán a betonlapok kerülnek pénzbe. Tavasszal már mintegy 300 méteren végezték el a munkát, s most, az ősz folyamán, újabb 300 méterre ke rül sor. A dolgozó parasztok a földegyengetési és esetleges fuvarozási munkáin túl el­végzik a betonlapok lerakását is. A községben állandóan növekszik az állatállomány. A sertések száma különö­sen gyorsan, de a szarvasmarhaállomány is egy év alatt mintegy 10 százalékkal emelkedett. Igen nagy szüksége van tehát a községnek a többszáz holdnyi legelőre. A legelő' azonban éveken keresztül el­hanyagolt állapotban volt. A község dolgozó parasztjai össze­fogtak és már az idén — társadalmi munkával — mintegy 100 holdnyi területet megtisztítottak a (tüskés növényektől. Még az ősz folyamán mintegy 25 — 40 hold megtisztítását végzik el. A községi tanács véleménye szerint a község dolgozóinak mintegy 75 száza­léka rendszeresen részt vesz a társadalmi munkákban. A végzett munka értéke meghaladja a 30 000 forintot. Kukoricatolvajt fogott el a rendőrség Diósberényben Gyenei János 15 holdas diósberényi gazda ellen kukoricalopás miatt indult eljárás, A nyomozás során megállapítot­ták, hogy július 17-től fokozatosan lop­kodta Huszlinger István, ugyancsak diós­berényi lakos kukoricáját és összesen mintegy két és fél mázsát lopott el. A csöveket nem törte le, hanem szárastól együtt kivágta és úgy szállította haza kocsijával. Az ügynek érdekessége, hogy a sértett — Huszlinger István — nem is tett fel­jelentést. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem jelenetté azonnal a lopást, így felelt: „Miért jelentettem volna. Az elmúlt, években úgyis annyi volt a kukoricalopás, hogy az ember félt még elvetni is a magot és a rendőrség mégsem lett semmit a lopások megaka­dályozása érdekében, és gondoltam hogy most is hiába jelenteném.” Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor megtudta, hogy már a tettes is megvan. A rendőrség a dolgozók bejelen­tései alapján szerzett tudomást a lopás­ról és — nem várva a feljelentést — igyekezett felkutatni a tettest, hogy a kukoricatolvajok, már most, az érés kez­detén győződjenek meg arról, hogy a lopásért nem marad el a büntetés sem. Az ügyet vádemelésre átadták az ügyész­ségnek. Az eset egyébként mutatja, hogy a rendőrség a társadalmi tulajdon védelme maílqtlt mostanában Hőbbet törődik a magánszemélyeket ért sérelmek megtor­lásává is. • Az állami gazdaságok azzal is segí­teni akarják a termelőszövetkezete, két, hogy fajtiszta apaállatokat és süldőket szabadkézből adnak el a termelőszövetkezeteknek. Sőt, most már olyan intézkedés is van hogy az állami gazdaság kicserél a termelő- szövetkezetnek elpiszkált vagy ide. gén magvas terményeket, a gazdaság­ban termelt kommersz terményekért. A termelőszövetkezetnek a cserénél nem kell semmit ráfizetni. Megjelentek a szőlő és must új fel- vásárlási árai, E szerint a megyében 5—10 százalékkal többet fizetnek az idén a minőségi szőlőért, illetve mustért, mint az elmúlt években. A gazdák között máris nagy az érdeklő­dés a szőlő, illetve a must felvásár­lási ára iránt, s a felvásárlási szervek számítanak arra, hogy sokan adják el az államnak felesleges szőlőjüket, il- ‘ letve borukat. Kérlelhetetlen harcot a kereskedelem MÍG RÁ NEM JÖTTEK a csalásra, az áruelosztást szidták a dunaföldváriak. Ma már a boltvezetőt és az ellenőröket szid­ják. Ugyanis a dunaföldvári Vendéglátó­ipari Vállalat egyik boltvezetője úgy akart egy „kis mellékjövedelemre” szert tenni, hogy a hordós sört titokban áttöltögette Kinizsi-palackokba, és természetesen ezen az áron árusította. Ez a kis „külön­munka” napi háromezer forint jövedel­met jelentett a jó vendéglősnek. Sajnos, nem ez az egyetlen lelkiisme­retlen boltvezető a megyében. Sokan van­nak, akik a vásárlók becsapásából, lopás­ból, sikkasztásból szerzett pénzen építe­nek házakat, vásárolnak néhány hét alatt motorkerékpárokat, drága bútorokat és rendeznek nagy dáridókat. Csak Tolna megyében havonta 90 ezer forintot lop­nak ki így az állam és közvetlenül a vásárlók zsebéből, becstelen emberek. ÖCSÉNYBEN a ruházati bolt volt ve­zetője pl. rövid féléves működése alatt 80 ezer forint értékű áruval nem tudott elszámolni. Közvetlenül a vásárlókat úgy csapta be, hogy az egyes szövetek méterét az eredeti árnál 120 forinttal drágábban árusította. Ezek az emberek a csalási módszerek legkülönbözőbb fajtáit alkalmazzák, csakhogy minél több pénzhez jussanak. Az egyik paksi földművesszövetkezeti bolt volt vezetője mintegy százötven- százhatvan féle áruról szándékosan — hogy drágábban adhassa —, eltüntette azokat a cédulákat, amelyeket a gyárban azért erősí’ették az anyagok szélére, hogy mindenki meggyőződhessen a mi­nőségről és a valódi árról. De úgy lát­szik, még ilyen mérvű csalás sem fedezte a boltvezető költségeit, mert újabb ma­nipulációt kezdelt. „Elfelejtette” végre­hajtani a kormány által előírt árleszállí­tást és „véletlenül” a régi árat számí­totta fel ezután is. EGYÉBKÉNT ezek a szavak, mint véletlenség, feledékenység, gyakoriak a kereskedelem szótárában. Véletlen és fe­vámszedői ledékenység ürügyén árusítják a selejtes zománcedényt elsőosztályú áruként, a zacskóba mért élelmiszert öt-tíz dekával kevesebb súlyban, s e mentegetőző sza­vak hangsúlyozása közben cserélik ki a kötött áruk árcéduláit, vagy vesznek zug­ban pálinkát, hogy árusítsák hivatalos áron. Dehát miképpen lehet ez? Hol az ellen­őrzés? VALÓBAN, a rendszeres ellenőrzés le- csökkentheti a csalási lehetőségeket. És­pedig nemcsak az állami, hivatali, hanem elsősorban a széleskörű társadalmi ellen­őrzés. Ha minden egyes vásárló, mielőtt kifizeti, meggyőződik az áru minőségé­ről, mennyiségéről és valódi áráról, sok­kal hozzájárulhat a csalások csökkenté­séhez. Ez azonban természetesen nem pótol­hatja a rendszeres szakmai ellenőrzést. Sajnos, a megyében ez még eléggé gyen­gén megy. Előfordul, hogy évekig nem ellenőriznek egy-egy vállalatot, vagy bol­ellen! tot, vagy ha ellenőrzik is, akkor is csak a könyvelést és a nyugtákat nézik meg. Nagyon kevés a bolti áruellenőrzés. A leltározást pedig —- amely lényegében ellenőrzés is — nem mindig szakemberek végzik, s a boltvezető könnyen félre­vezetheti őket. A NAPOKBAN volt Szekszárdon egy megyei tanácskozás, amelyen a párt, a rendőrség, az állami kereskedelmi fel­ügyelőség, és a nagykereskedelmi válla­latok tartottak megbeszélést. Többek kö­zött megállapodtak, hogy érvényt szerez­nek annak az új rendele'mek, mely sze­rint csak büntetlen előéletű ember fog­lalkozhat pénz- és anyagkezeléssel. Ezen­kívül becsületes és hozzáértő ellenőröket válogatnak ki, és nagy gondot fordítanak a társadalmi ellenőrzésre. Ügy gondoljuk, hogy ezeknek az intéz­kedéseknek a végrehajtása és néhány szi­gorú büntetés kiszabása csökkenteni fogja a csalás, lopás lehetőségeit. Nr Rapai Piroska

Next

/
Thumbnails
Contents