Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-18 / 219. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1957 szeptember 18. Thaiföldem Sárii Thanarat tábornagy ragadta magához a hatalmat A Pravda a „magyar kérdésben66 hozott ENSZ határozatról Mint nyugati hírügynökségek be­számolnak róla, Thaiföídön a keddre virradó éjszaka a hadsereg megbuk­tatta Phibul Songgram miniszterelnök kormányát és Sárit tábornagy ra­gadta magához a hatalmat. A thaiföldi hadsereg egységei hét­főn este tankok kíséretében bevonul­tak Bangkokba, az ország fővárosába. Csatlakoztak hozzájuk a légierő és a haditengerészet egységei is. A ka­tonaság megszállta a posta és távíró hivatalokat, valamint őrséget állított valamennyi nagyobb rendőrparancs­nokság elé. A kormánypalotát tan­kok vették körül. A hadsereg rádió- állomása ötpercenkint közleményt ol- vaisottí fel és bejelentette, hogy miután az ország belső helyzete megrendült és a katasztrófa felé rohan, a hadsereg kénytelen lépéseket tenni a belső béke megőrzésére. A keddre virradó éjszaka folyamán királyi rendelettel Thanarat tábor­nagyot nevezték ki az összes thaiföldi fegyveres erők legfelső parancsno­kává. A királyi rendelet szerint „Phibul Songgram tábornagy képte­len vezetni a népet és kormányozni az országot.” Kedden hajnalban az egész or­szágban elrendelték a rendkívüli ál­lapotot. Thanarat tábornagy reggeli rádiófelhívásában bejelentette, hogy megbuktatta a kormányt, miután az „a jelenlegi súlyos politikai hely­zetben képtelen helyreállítani a ren­det, s ha továbbra is hatalmon ma­rad, méginkább súlyosbodik a hely­zet.’1 A legfrissebb jelentések szerint a fegyveres erők ellenőrzésük alatt tartják egész Bangkokot. A hadsereg rádiója felszólította Phibul Songgram megbukott miniszterelnököt, valamint Phao Sriyamond tábornokot, eddigi belügyminisztert és a rend­őrség főparancsnokát, továbbá Yut- tasarat Kosol tengernagyot, a hadi- tengerészet főparancsnokát, hogy azonnal jelentkezzenek a hatóságok­nál. A két utóbbi eleget tett a fel­szólításnak, Phibul Songgram azon­ban ismeretlen helyre távozott. A Reuternek a hadsereg megbíz­ható köreiből szerzett értesülése sze­rint Thanarat tábornagy most koalí­ciós kormányt készül összeállítani. A Thanarat-féle államcsíny jellegé­nek megítélésében a nyugati hírügy­nökségek véleményei eltérők. Az AP amerikai hírügynökség „Nyugat-elle­nes beállítottságúnak" mondja Tha­narat tábornagyot. Ezzel ellentétben áll a Reuter jelentése, amely a már fentebb említetteken kívül arról ad hírt, hogy Thanarat tábornagy meg­bízottam keresztül biztosította Max Bishop bangkoki amerikai nagykö­vetet, hogy nem változik meg az or­szág nyugatbarát külpolitikája. Akár­hogyan áll is a helyzet, a SEATO tanácsadóinak csütörtökre tervezett bangkoki értekezletének hivatalosan az a célja, hogy megvitassák a teen­dőket „a SEATO térségébeni esetle­ges támadás” esetére. Moszkva (TASZSZ). A világ közvé­leménye nem most először találkozik az ENSZ-ben működő amerikai sza­vazógép tevékenységével — írja a Pravda egyik keddi cikkében, amely­ben kommentárt fűz ahhoz, hogy az ENSZ többsége az úgynevezett ma­gyar kérdésben elfogadta az amerikai küldöttség előterjesztette határozati javaslatot. ' — Nincs semmi meglepő abban — j mutat rá a Rravda —■, hogy a nem­létező „magyar kérdésben’’ hozott határozatot minden ország elítéli, amely nem függ az Egyesült Álla­moktól. Sok ország sajtója hasonló­képpen elítélően ír az Egyesült Álla­mok meggondolatlan politikájáról, amely aláássa a népek hitét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében és a minden nép által ünnepélyesen elfo­gadott alapokmányáton. Az Egyesült Államok diplomáciája olyan határozatot kényszerített rá az ENSZ-re, amely nyílt beavatkozás Magyarország belügyeibe. Ma Ma­gyarországról van szó, de senki sincs biztosítva az ellen, hogy holnap az Egyesült Államok nem akar az ENSZ leple alatt más országok belügyeibe beavatkozni, kieszelve erre a célra valamilyen „kommunista veszélyt” vagy valamiféle „légüres teret”, amely azáltal keletkezett, hogy a nép elűzte a gyarmatosítókat. — Ami a magyar nép sorsát illeti, — írja befejezésül a Pravda — ezt a magyar nép már maga eldöntötte, mégpedig véglegesen. A magyar nép magabiztosan és szilárd elhatározás­sal építi országában a szocializmust, a szocialista tábor testvéri segítségé­re támaszkodva. Wladyslaw Gomulka és Joszip Broz Tito nyilatkozata Belgrád (Tanjug). Wladyslaw Go­mulka, a LEMP első titkára és Joszip Broz Tiltó köztársasági elnök a Beli Dvorban a lengyel—jugoszláv kö­zös nyilatkozat aláírása alkalmából a következő nyilatkozatot adta a Borba és a Politika, valamint a PAP lengyel hírszolgálati iroda munka­társának: Wladyslaw Gomulka: — Az imént aláírt nyilatkozat régi testvéri proletár kapcsolataink fel­újítását jelenti. — ügy véljük, hogy küldöttségünk jugoszláviai látogatása mind a len­gyel, mind pedig a jugoszláv nép érdekeit szolgálja, erősíti a szocia­lista országokat, a szocializmus pozí­cióit szerte a világban és hozzájárul a népek közötti megnyugvás irány­zatának erősítéséhez. — A le'gmesszebbmenően fejleszt­jük kölcsönös kapcsolatainkat, az állami és pártkapcsolatokat egy­aránt. Javára válik ez mind orszá­gaink népeinek, mind pedig a szo­cializmus és a nemzetközi munkás mozgalom érdekeinek. — Megragadom ezt az alkalmat, hogy átadjam Jugoszlávia népeinek meleg és szívélyes üdvözletemet és köszönetemet azért a kedves fogad­tatásért, amelyben részesültünk. Egy­idejűleg a lengyel nép jókívánságait tolmácsolom, hogy a szocializmus építése útján, amelyen eddig olyan győzedelmesen haladtak, újabb sike­reiket érjenek el. Tito elnök: — Teljesen egyetértek azzal, amit az imént Gomulka elvtárs mondott. Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy teljesen elégedettek vagyunk azzal, ahogyan a felvetett kérdéseket megtárgyaltuk. Ez azt bizonyítja, hogy együttműködésünknek nagy le­hetőségei vannak állami és párt­vonalon egyaránt. — A közös nyilatkozat kifejezésre juttatja népeinknek és országunk ve­zetőségének óhajait. Az,t is bizonyít­ja, hogy teljesen tévesek voltak azok a különböző várakozások, amelyek szerint a lengyel küldöttség jugo­szláviai látogatása frakciót teremt a szocialista világban. Ellenkezőleg, úgy véljük, hogy kötelesek vagyunk megtenni mindent annak érdekében, hogy a szocialista országok között az együttműködés minél építőbb legyen. Egyidejűleg azon az állásponton va­gyunk, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok és népek közötti aktív egymás mellett élés hasznos a szocializmus továbbfejlesztésére és hozzájárul a világibékéhez. — Ezúttal a magam és a többi elv- táns, valamint Jugoszlávia népei ne­vében szívélyes, őszinte üdvözletei­met küldöm a lengyel népinek és sok sikert kívánok a szocialista építés­hez. Mi következik a nyugatnémetországi választások után ? A FRANKFURTER RUNDSCHAU beszámol arról, hogy az ismét kor­mányra kerülő Keresztény Demo­krata Unió fasiszta mintára készült meghatalmazási törvényt kíván meg­szavaztatni. Létre akarja hozni újra a Gestapot és törvényt akar hozni arra, hogy a nyugatnémet hadsere­get a sztrájkoló német munkások el­len is fel lehessen használni. „Már hetek óta gondot okoz a Keresztény Demokrata Unió vezetőinek — írja a lap — hogyan tudja majd az elkö­vetkező négy évben felfogni a feléje irányuló ütéseket, s hogyan tudja el­feledtetni a teljesíthetetlen válasz­tási ígéreteket. Nagyon jól tudják, hogy a választások után újabb ár- emelkedési hullám indul meg, s a gazdasági konjuktura hanyatlásával együtt válsághangulat születik Né­metországban, mint 1931-től 1933-ig. Most is a meghatalmazási törvény elfogadtatását tartják egyedüli meg­oldásnak. A kereszténydemokrata po­litikusok egy csoportjának program­ján egészen konkrét javaslatok van­nak. Ilyen például a sajtószabadság megszüntetése, ami gyakorlatilag az ellenzék véleményének elhallgattatá­sát jelentené, továbbá a hadseregnek a belpolitikai vitás kérdések erősza­kos megoldására való felhasználása is. Ha ezek a tervek tényleg meg­valósulnak, akkor ismét az „erős fér_ fiák’1 jutnak szóhoz és az az ördögi körforgás, amely 1933-ban a megha­talmazási törvénnyel megindult, most más színezettel, újra mozgásba jönne” — írja a lap. ERICH OLLENHAUER, a Német Szociáldemokrata Párt el­nöke hétfőn délután Bonnban újság­írók előtt kijelentette, hogy a válasz­tási eredmény nem elégíti ki a szo­ciáldemokratákat, de a szociáldemo­krata párt nem érzi magát legyőződ­nek. Ollenhauer szerint az eredmény je­lentős következményekkel jár a par­lamenti munkára. A szociáldemokrata párt az új szövetségi gyűlésben a mandátumoknak több mint egyhar- madával rendelkezik, úgy, hogy csak beleegyezésével lehet az alkotmányt módosítani. Ezenkívül bármikor kö­vetelheti a szövetségi gyűlés összehí­vását. Az első és a második szövet­ségi gyűlésben a szociáldemokraták­nak nem volt meg ez a két lehetősé­gük. Ollenhauer kijelentette, hogy pártja és a közvélemény komolyán aggódik a kereszténydemokraták abszolút többségének újabb megerősítése miatt. Aggódik amiatt, hogy tekintély uralmi kormány irányában mutat a fejlődés. „Egyik legfontosabb felada­tunk lesz kiküszöbölni azokat a ve­szélyeket, amelyek ezzel a fejlődéssel járhatnak” — mondotta Ollenhauer. „Az 1957-es szövetségi gyűlési válasz­tás végétért, a német nép egységéért, szabadságáért és békéjéért vívott harc folytatódik“ — fejezte be nyi­latkozatát Ollenhauer. ESEMÉNYEK SOROKBAN Prága (TASZSZ). Közös csehszlovák —mongol záróközleményt adtak ki a J. Cedenbal mongol miniszterelnök vezette mongol kormányküldöttség csehszlovákiai tartózkodásáról. * Newyork (TASZSZ). Gromiko szov jet külügyminiszter iátogatást tett Hammarskjöldnél, az ENSZ főtitká­ránál. A találkozón jelen volt Szobol- jev, a Szovjetunió állandó ENSZ megbízottja. • Tirana (TASZSZ). Az albán dolgo­zók vasárnap ünnepelték meg a Nem­zeti Felszabadítási Front megalaku­lásának 15. évfordulóját. Tizenöt ész­té,ndővel ezelőtt a Nemzeti Felsza­badítási Front hívtji harcba az al­bán népet a fasiszta megszállók el­len. * Zsenminzsípao az ötösbizottság jelentéséről Peking (MTI). A Zsenminzsipao budapesti tudósítója „Az amerikaiak újabb ostobaságot követtek el” cím­mel kommentálja az ötös bizottság­nak a magyarországi eseményekkel kapcsolatban készült jelentését. A kínai tudósító szerint az ötös bizott­ság hazug jelentése olyan fegyvernek bizonyult, amely visszafelé sült el, ellentétben az .imperialisták azon szándékával, hogy a jelentés hatá­sára a magyar néptömegek szembe­fordulnak majd kormányuk állás­pontjával. A széles tömegek ország­szerte egységesen lépnek fel. az im­perialista tervek és hazugságok ellen. Kinek higyjenek hát most pz Egye­sült Nemzetek Szervezetének tag­országai — teszi fel a kérdést a Zsen­minzsipao tudósítója — annak a Ili­nek, aki elmenekült Magyarországról, vagy azoknak a millióknak, akik ott­hon maradtak? Indiai lapvélemények Uj Delhi (Tanjug). A hétfői indiai lapok kommentálják az ENSZ rend­kívüli közgyűlésénék Magyarország­ra vonatkozó határozatát. A lapok többsége bírálja a nyugati államok magatartását s megállapítja, hogy a vitában a hidegháború szelleme do­minált. A Hindustan Standard sze­rint ezt bizonyítja, az is, hogy nem vették figyelembe Írországnak azt a javaslatát, hogy az összes idegen csa patokat vonják ki Európából. A lap hozzáfűzi, hogy ez a javaslat a pro­bléma velejébe vágott. A Hindustan Times megállapítja, hogy a határozat igazi célja nem a magyar nép megsegítése, mert ez a hidegháború szempontjából csak vesz­teséget jelentene. Ellenkezőleg — hangoztatja a lap — e hadjárat mo­tívumai nem humánusak, hanem hi­deg számítás politikai haszonnyerés ■céljából. Peking (Tanjug). A Jugoszláv Szö­vetségi Nemzetgyűlés küldöttsége Petar Sztambolicsnak, a nemzetgyű­lés elnökének vezetésével megérke­zett Pekingbe. A jugoszláv parla­menti küldöttség ezzel viszonozza a kínai parlamenti küldöttség múltévi jugoszláviai látogatását. * Varsó (Tanjug). A lengyel párt- és kormányküldöttség hétnapos jugosz­láviai látogatása után hétfőn este visszaérkezett Varsóba. • Bonn (AFP). A bonni külügymi­nisztérium szóvivője közölte, hogy hazahívták dr. Karl Georg Pfleide- rert, a Német Szövetségi Köztársaság belgrádi nagykövetét, A nagykövet jelentést terjeszt elő az Odera-Neisse határ elismerésével \foglalkozó len­gyel—jugoszláv nyilatkozatról. Ebbe-n a kérdésben egyébként a nyugatnémet külügyminisztérium még nem nyilatkozott hivatalosan. y *4 Közös nyilatkozat a jugoszláv mongol megbeszélésekről Ulan-Bator (Tanjug). Ulan-Bator, ban közös közleményt adtak ki a jugoszláv kormányküldöttség látoga­tásáról. A két ország képviselői kicserélték tájékoztatásaikat Jugoszlávia és a Mongol Népköztársaság gazdasági és kulturális fejlődéséről s eszmecserét folytattak a két ország gazdasági és kulturális együttműködésének egyes konkrét kérdéseiről. A közlemény végül hangoztatja, hogy a két fél véleménye szerint a szocializmus építésében és a béke­harcban az együttműködésnek meg­vannak a reális feltételei és az .együtt működésre irányuló óhaj is kifeje­zésre jutott. Elhatározták, hogy Jugo-. szlávia és a Mongoj Népköztársaság gazdasági küldöttséget cserél. Mennyit ér az ENSZ határozata? Berlin (MTI). A nyugatnémet lapok általában igen kevés helyet szentel­nek a rendkívüli ENSZ-közgyűlés Magyarországgal kapcsolatos határom zatának. A legtöbb lap csupán a té­nyek ismertetésére szorítkozik. A Frankfurter Rundschau glosszát ír az ENSZ-határozatáról és ebben leszö­gezi, hogy „az ENSZ teljesen kilátás­talan helyzetben van.” A Berlin demokratikus körzetében megjelenő National Zeitung, a Nem­zeti Demokrata Párt lapja az ENSZ határozattal összefüggő cikkében megállapítja: — Hazugság kísérte a dicstelenül hírhedté vált ötösbizottság egész te­vékenységét. Mindszenty beszédének elhallgatása — amelyben a földreform során kiosztott földek visszaadását követelte — a budapesti pártbizottság épülete megtámadásának elhallga­tása, a magyar munkásmozgalom kipróbált harcosai elleni gyilkossá­gok és merényletek elhallgatása jel­lemző erre a „tárgyilagos“ jelentésre. Nem igaz az sem, hogy most az ENSZ rendkívüli ülésén a népek többsége elítélte Magyarország forradalmi munkás-paraszt kormányát és a Szov­jetunió fellépését. A határozat mel­lett leadott hatvan szavazattal — tíz ellenében és tíz tartózkodással — nem lehet a népek erőviszonyait jel­lemezni. Az ötös bizottság jelentése ellen szavazott Albánia, Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország, többek között. Ez or­szágok lakosságának együttes száma 305 millió. Azokban az országokban, amelyek tartózkodtak a szavazástól, mert nem értettek egyet az ameri­kaiak által előterjesztett határozati javaslattal, 527 millió ember él. Ehhez a táborhoz tartozik például India a maga 376 millió lakosával. Figye­lembe kell venni azt isf hogy Kínát mindeddig megfosztották az ENSZ- tagságtól. Ez az ország 602 millió embert képvisel. Mindebből az követ­kezik, hogy 1447 millió embert kép­viselő országok nem fogadták el a’ határozatot. Ä határozatot megsza­vazó országok lakosságának száma 129 millió, s ezek között olyan ame­rikai csatlósországok vannak, mint Salvador, két millió lakossal, Hondu­ras 1.6 millióval, vagy Paraguay 1.4 millióval, de ezeknek az országoknak a lakossága is aligha ért egyet kor­mányuk képviselőinek állásfoglalá­sával. I J.

Next

/
Thumbnails
Contents