Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-18 / 219. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1957 szeptember 18. Thaiföldem Sárii Thanarat tábornagy ragadta magához a hatalmat A Pravda a „magyar kérdésben66 hozott ENSZ határozatról Mint nyugati hírügynökségek beszámolnak róla, Thaiföídön a keddre virradó éjszaka a hadsereg megbuktatta Phibul Songgram miniszterelnök kormányát és Sárit tábornagy ragadta magához a hatalmat. A thaiföldi hadsereg egységei hétfőn este tankok kíséretében bevonultak Bangkokba, az ország fővárosába. Csatlakoztak hozzájuk a légierő és a haditengerészet egységei is. A katonaság megszállta a posta és távíró hivatalokat, valamint őrséget állított valamennyi nagyobb rendőrparancsnokság elé. A kormánypalotát tankok vették körül. A hadsereg rádió- állomása ötpercenkint közleményt ol- vaisottí fel és bejelentette, hogy miután az ország belső helyzete megrendült és a katasztrófa felé rohan, a hadsereg kénytelen lépéseket tenni a belső béke megőrzésére. A keddre virradó éjszaka folyamán királyi rendelettel Thanarat tábornagyot nevezték ki az összes thaiföldi fegyveres erők legfelső parancsnokává. A királyi rendelet szerint „Phibul Songgram tábornagy képtelen vezetni a népet és kormányozni az országot.” Kedden hajnalban az egész országban elrendelték a rendkívüli állapotot. Thanarat tábornagy reggeli rádiófelhívásában bejelentette, hogy megbuktatta a kormányt, miután az „a jelenlegi súlyos politikai helyzetben képtelen helyreállítani a rendet, s ha továbbra is hatalmon marad, méginkább súlyosbodik a helyzet.’1 A legfrissebb jelentések szerint a fegyveres erők ellenőrzésük alatt tartják egész Bangkokot. A hadsereg rádiója felszólította Phibul Songgram megbukott miniszterelnököt, valamint Phao Sriyamond tábornokot, eddigi belügyminisztert és a rendőrség főparancsnokát, továbbá Yut- tasarat Kosol tengernagyot, a hadi- tengerészet főparancsnokát, hogy azonnal jelentkezzenek a hatóságoknál. A két utóbbi eleget tett a felszólításnak, Phibul Songgram azonban ismeretlen helyre távozott. A Reuternek a hadsereg megbízható köreiből szerzett értesülése szerint Thanarat tábornagy most koalíciós kormányt készül összeállítani. A Thanarat-féle államcsíny jellegének megítélésében a nyugati hírügynökségek véleményei eltérők. Az AP amerikai hírügynökség „Nyugat-ellenes beállítottságúnak" mondja Thanarat tábornagyot. Ezzel ellentétben áll a Reuter jelentése, amely a már fentebb említetteken kívül arról ad hírt, hogy Thanarat tábornagy megbízottam keresztül biztosította Max Bishop bangkoki amerikai nagykövetet, hogy nem változik meg az ország nyugatbarát külpolitikája. Akárhogyan áll is a helyzet, a SEATO tanácsadóinak csütörtökre tervezett bangkoki értekezletének hivatalosan az a célja, hogy megvitassák a teendőket „a SEATO térségébeni esetleges támadás” esetére. Moszkva (TASZSZ). A világ közvéleménye nem most először találkozik az ENSZ-ben működő amerikai szavazógép tevékenységével — írja a Pravda egyik keddi cikkében, amelyben kommentárt fűz ahhoz, hogy az ENSZ többsége az úgynevezett magyar kérdésben elfogadta az amerikai küldöttség előterjesztette határozati javaslatot. ' — Nincs semmi meglepő abban — j mutat rá a Rravda —■, hogy a nemlétező „magyar kérdésben’’ hozott határozatot minden ország elítéli, amely nem függ az Egyesült Államoktól. Sok ország sajtója hasonlóképpen elítélően ír az Egyesült Államok meggondolatlan politikájáról, amely aláássa a népek hitét az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a minden nép által ünnepélyesen elfogadott alapokmányáton. Az Egyesült Államok diplomáciája olyan határozatot kényszerített rá az ENSZ-re, amely nyílt beavatkozás Magyarország belügyeibe. Ma Magyarországról van szó, de senki sincs biztosítva az ellen, hogy holnap az Egyesült Államok nem akar az ENSZ leple alatt más országok belügyeibe beavatkozni, kieszelve erre a célra valamilyen „kommunista veszélyt” vagy valamiféle „légüres teret”, amely azáltal keletkezett, hogy a nép elűzte a gyarmatosítókat. — Ami a magyar nép sorsát illeti, — írja befejezésül a Pravda — ezt a magyar nép már maga eldöntötte, mégpedig véglegesen. A magyar nép magabiztosan és szilárd elhatározással építi országában a szocializmust, a szocialista tábor testvéri segítségére támaszkodva. Wladyslaw Gomulka és Joszip Broz Tito nyilatkozata Belgrád (Tanjug). Wladyslaw Gomulka, a LEMP első titkára és Joszip Broz Tiltó köztársasági elnök a Beli Dvorban a lengyel—jugoszláv közös nyilatkozat aláírása alkalmából a következő nyilatkozatot adta a Borba és a Politika, valamint a PAP lengyel hírszolgálati iroda munkatársának: Wladyslaw Gomulka: — Az imént aláírt nyilatkozat régi testvéri proletár kapcsolataink felújítását jelenti. — ügy véljük, hogy küldöttségünk jugoszláviai látogatása mind a lengyel, mind pedig a jugoszláv nép érdekeit szolgálja, erősíti a szocialista országokat, a szocializmus pozícióit szerte a világban és hozzájárul a népek közötti megnyugvás irányzatának erősítéséhez. — A le'gmesszebbmenően fejlesztjük kölcsönös kapcsolatainkat, az állami és pártkapcsolatokat egyaránt. Javára válik ez mind országaink népeinek, mind pedig a szocializmus és a nemzetközi munkás mozgalom érdekeinek. — Megragadom ezt az alkalmat, hogy átadjam Jugoszlávia népeinek meleg és szívélyes üdvözletemet és köszönetemet azért a kedves fogadtatásért, amelyben részesültünk. Egyidejűleg a lengyel nép jókívánságait tolmácsolom, hogy a szocializmus építése útján, amelyen eddig olyan győzedelmesen haladtak, újabb sikereiket érjenek el. Tito elnök: — Teljesen egyetértek azzal, amit az imént Gomulka elvtárs mondott. Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy teljesen elégedettek vagyunk azzal, ahogyan a felvetett kérdéseket megtárgyaltuk. Ez azt bizonyítja, hogy együttműködésünknek nagy lehetőségei vannak állami és pártvonalon egyaránt. — A közös nyilatkozat kifejezésre juttatja népeinknek és országunk vezetőségének óhajait. Az,t is bizonyítja, hogy teljesen tévesek voltak azok a különböző várakozások, amelyek szerint a lengyel küldöttség jugoszláviai látogatása frakciót teremt a szocialista világban. Ellenkezőleg, úgy véljük, hogy kötelesek vagyunk megtenni mindent annak érdekében, hogy a szocialista országok között az együttműködés minél építőbb legyen. Egyidejűleg azon az állásponton vagyunk, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok és népek közötti aktív egymás mellett élés hasznos a szocializmus továbbfejlesztésére és hozzájárul a világibékéhez. — Ezúttal a magam és a többi elv- táns, valamint Jugoszlávia népei nevében szívélyes, őszinte üdvözleteimet küldöm a lengyel népinek és sok sikert kívánok a szocialista építéshez. Mi következik a nyugatnémetországi választások után ? A FRANKFURTER RUNDSCHAU beszámol arról, hogy az ismét kormányra kerülő Keresztény Demokrata Unió fasiszta mintára készült meghatalmazási törvényt kíván megszavaztatni. Létre akarja hozni újra a Gestapot és törvényt akar hozni arra, hogy a nyugatnémet hadsereget a sztrájkoló német munkások ellen is fel lehessen használni. „Már hetek óta gondot okoz a Keresztény Demokrata Unió vezetőinek — írja a lap — hogyan tudja majd az elkövetkező négy évben felfogni a feléje irányuló ütéseket, s hogyan tudja elfeledtetni a teljesíthetetlen választási ígéreteket. Nagyon jól tudják, hogy a választások után újabb ár- emelkedési hullám indul meg, s a gazdasági konjuktura hanyatlásával együtt válsághangulat születik Németországban, mint 1931-től 1933-ig. Most is a meghatalmazási törvény elfogadtatását tartják egyedüli megoldásnak. A kereszténydemokrata politikusok egy csoportjának programján egészen konkrét javaslatok vannak. Ilyen például a sajtószabadság megszüntetése, ami gyakorlatilag az ellenzék véleményének elhallgattatását jelentené, továbbá a hadseregnek a belpolitikai vitás kérdések erőszakos megoldására való felhasználása is. Ha ezek a tervek tényleg megvalósulnak, akkor ismét az „erős fér_ fiák’1 jutnak szóhoz és az az ördögi körforgás, amely 1933-ban a meghatalmazási törvénnyel megindult, most más színezettel, újra mozgásba jönne” — írja a lap. ERICH OLLENHAUER, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke hétfőn délután Bonnban újságírók előtt kijelentette, hogy a választási eredmény nem elégíti ki a szociáldemokratákat, de a szociáldemokrata párt nem érzi magát legyőződnek. Ollenhauer szerint az eredmény jelentős következményekkel jár a parlamenti munkára. A szociáldemokrata párt az új szövetségi gyűlésben a mandátumoknak több mint egyhar- madával rendelkezik, úgy, hogy csak beleegyezésével lehet az alkotmányt módosítani. Ezenkívül bármikor követelheti a szövetségi gyűlés összehívását. Az első és a második szövetségi gyűlésben a szociáldemokratáknak nem volt meg ez a két lehetőségük. Ollenhauer kijelentette, hogy pártja és a közvélemény komolyán aggódik a kereszténydemokraták abszolút többségének újabb megerősítése miatt. Aggódik amiatt, hogy tekintély uralmi kormány irányában mutat a fejlődés. „Egyik legfontosabb feladatunk lesz kiküszöbölni azokat a veszélyeket, amelyek ezzel a fejlődéssel járhatnak” — mondotta Ollenhauer. „Az 1957-es szövetségi gyűlési választás végétért, a német nép egységéért, szabadságáért és békéjéért vívott harc folytatódik“ — fejezte be nyilatkozatát Ollenhauer. ESEMÉNYEK SOROKBAN Prága (TASZSZ). Közös csehszlovák —mongol záróközleményt adtak ki a J. Cedenbal mongol miniszterelnök vezette mongol kormányküldöttség csehszlovákiai tartózkodásáról. * Newyork (TASZSZ). Gromiko szov jet külügyminiszter iátogatást tett Hammarskjöldnél, az ENSZ főtitkáránál. A találkozón jelen volt Szobol- jev, a Szovjetunió állandó ENSZ megbízottja. • Tirana (TASZSZ). Az albán dolgozók vasárnap ünnepelték meg a Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 15. évfordulóját. Tizenöt észté,ndővel ezelőtt a Nemzeti Felszabadítási Front hívtji harcba az albán népet a fasiszta megszállók ellen. * Zsenminzsípao az ötösbizottság jelentéséről Peking (MTI). A Zsenminzsipao budapesti tudósítója „Az amerikaiak újabb ostobaságot követtek el” címmel kommentálja az ötös bizottságnak a magyarországi eseményekkel kapcsolatban készült jelentését. A kínai tudósító szerint az ötös bizottság hazug jelentése olyan fegyvernek bizonyult, amely visszafelé sült el, ellentétben az .imperialisták azon szándékával, hogy a jelentés hatására a magyar néptömegek szembefordulnak majd kormányuk álláspontjával. A széles tömegek országszerte egységesen lépnek fel. az imperialista tervek és hazugságok ellen. Kinek higyjenek hát most pz Egyesült Nemzetek Szervezetének tagországai — teszi fel a kérdést a Zsenminzsipao tudósítója — annak a Ilinek, aki elmenekült Magyarországról, vagy azoknak a millióknak, akik otthon maradtak? Indiai lapvélemények Uj Delhi (Tanjug). A hétfői indiai lapok kommentálják az ENSZ rendkívüli közgyűlésénék Magyarországra vonatkozó határozatát. A lapok többsége bírálja a nyugati államok magatartását s megállapítja, hogy a vitában a hidegháború szelleme dominált. A Hindustan Standard szerint ezt bizonyítja, az is, hogy nem vették figyelembe Írországnak azt a javaslatát, hogy az összes idegen csa patokat vonják ki Európából. A lap hozzáfűzi, hogy ez a javaslat a probléma velejébe vágott. A Hindustan Times megállapítja, hogy a határozat igazi célja nem a magyar nép megsegítése, mert ez a hidegháború szempontjából csak veszteséget jelentene. Ellenkezőleg — hangoztatja a lap — e hadjárat motívumai nem humánusak, hanem hideg számítás politikai haszonnyerés ■céljából. Peking (Tanjug). A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés küldöttsége Petar Sztambolicsnak, a nemzetgyűlés elnökének vezetésével megérkezett Pekingbe. A jugoszláv parlamenti küldöttség ezzel viszonozza a kínai parlamenti küldöttség múltévi jugoszláviai látogatását. * Varsó (Tanjug). A lengyel párt- és kormányküldöttség hétnapos jugoszláviai látogatása után hétfőn este visszaérkezett Varsóba. • Bonn (AFP). A bonni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy hazahívták dr. Karl Georg Pfleide- rert, a Német Szövetségi Köztársaság belgrádi nagykövetét, A nagykövet jelentést terjeszt elő az Odera-Neisse határ elismerésével \foglalkozó lengyel—jugoszláv nyilatkozatról. Ebbe-n a kérdésben egyébként a nyugatnémet külügyminisztérium még nem nyilatkozott hivatalosan. y *4 Közös nyilatkozat a jugoszláv mongol megbeszélésekről Ulan-Bator (Tanjug). Ulan-Bator, ban közös közleményt adtak ki a jugoszláv kormányküldöttség látogatásáról. A két ország képviselői kicserélték tájékoztatásaikat Jugoszlávia és a Mongol Népköztársaság gazdasági és kulturális fejlődéséről s eszmecserét folytattak a két ország gazdasági és kulturális együttműködésének egyes konkrét kérdéseiről. A közlemény végül hangoztatja, hogy a két fél véleménye szerint a szocializmus építésében és a békeharcban az együttműködésnek megvannak a reális feltételei és az .együtt működésre irányuló óhaj is kifejezésre jutott. Elhatározták, hogy Jugo-. szlávia és a Mongoj Népköztársaság gazdasági küldöttséget cserél. Mennyit ér az ENSZ határozata? Berlin (MTI). A nyugatnémet lapok általában igen kevés helyet szentelnek a rendkívüli ENSZ-közgyűlés Magyarországgal kapcsolatos határom zatának. A legtöbb lap csupán a tények ismertetésére szorítkozik. A Frankfurter Rundschau glosszát ír az ENSZ-határozatáról és ebben leszögezi, hogy „az ENSZ teljesen kilátástalan helyzetben van.” A Berlin demokratikus körzetében megjelenő National Zeitung, a Nemzeti Demokrata Párt lapja az ENSZ határozattal összefüggő cikkében megállapítja: — Hazugság kísérte a dicstelenül hírhedté vált ötösbizottság egész tevékenységét. Mindszenty beszédének elhallgatása — amelyben a földreform során kiosztott földek visszaadását követelte — a budapesti pártbizottság épülete megtámadásának elhallgatása, a magyar munkásmozgalom kipróbált harcosai elleni gyilkosságok és merényletek elhallgatása jellemző erre a „tárgyilagos“ jelentésre. Nem igaz az sem, hogy most az ENSZ rendkívüli ülésén a népek többsége elítélte Magyarország forradalmi munkás-paraszt kormányát és a Szovjetunió fellépését. A határozat mellett leadott hatvan szavazattal — tíz ellenében és tíz tartózkodással — nem lehet a népek erőviszonyait jellemezni. Az ötös bizottság jelentése ellen szavazott Albánia, Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország, többek között. Ez országok lakosságának együttes száma 305 millió. Azokban az országokban, amelyek tartózkodtak a szavazástól, mert nem értettek egyet az amerikaiak által előterjesztett határozati javaslattal, 527 millió ember él. Ehhez a táborhoz tartozik például India a maga 376 millió lakosával. Figyelembe kell venni azt isf hogy Kínát mindeddig megfosztották az ENSZ- tagságtól. Ez az ország 602 millió embert képvisel. Mindebből az következik, hogy 1447 millió embert képviselő országok nem fogadták el a’ határozatot. Ä határozatot megszavazó országok lakosságának száma 129 millió, s ezek között olyan amerikai csatlósországok vannak, mint Salvador, két millió lakossal, Honduras 1.6 millióval, vagy Paraguay 1.4 millióval, de ezeknek az országoknak a lakossága is aligha ért egyet kormányuk képviselőinek állásfoglalásával. I J.