Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-18 / 219. szám
vtár A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA A szőlősgazdákat érdekli: Jó árakat fisét as állami borpincésset II. évfolyam, 219. szám. ARA: 50 FILLÉR. Szerda, 1951 szeptember 18. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VOLNA MEG' A MAI SZÁMBAN: Thaiföldön Sárit Thanarat tábornagy ragadta magához a hatalmat (2. oldal) Középiskolások (3. oldal) Fél Ara a MEZŰSZÖV telepén (5. oldal) Érik a szőlő mindenütt a szekszárdi hegyvidéken s nemcsak érik, hanem bő termést is ígér. A bő termés azonban még nem minden, a gazdát az is érdekli legalább ennyire, hogy milyen lesz a szőlő- és borértékesítés lehetősége, mert hiszen számára így válik értékké a sok jófajta szőlő — a bő termés. Most már tudunk válaszolni erre a kérdésre is — a jó termést jó árakon tudják értékesíteni a gazdák s a bő termés miatt nem kell tartaniok még a szabadpiac „szeszélyeitől“ sem, mert az állami borpincészet szinte korlátlan mennyiségben fel tudja vásárolni a gazdáktól az eladásra szánt termést. A napokban érkezett meg a hivatalos árjegyzék, Szekszárdon a gazdák anyagilag is érdekeltek a szőlő eladásában. Már hírt adtunk arról, hogy létesít a borpincészet egy szőlőfeldolgozót, hogy nagymennyiségű, egységes szekszárdi vörösbort tudjanak előállítani és exportálni. Ahhoz viszont, hogy a gazdák szőlőként adiák el a termés egy részét — nyilvánvalóan anyagi érdekeltség is kell és ez meg is van. A szekszárdi borpince vezetőjével, Saramé Jenővel végzett számítások szerint egy „kocsiteri“ szőlőért (kimondottan kékszőlő) a gazda mintegy 1500 forinttal többet kap, mintha azt must formájában értékesítené. A szőlő felvásárlási ára körülbelül azonos a piaci árral, ahol étkezésre kilózzák a szőlőt. Sőt, a borpincészet még előnyben is van annyival, hogy nem kívánja azt a válogatást, mint amit az étkezésre vásárlók megkívánnak. Öt forintért vásárolja fel a kék szőlő kilóját, amelynek a cukorfoka 11—19 között van és egyedüli kikötés az, hogy ne keveredjen más fajtákkal, amelyek nem alkalmasak vörösbor készítésére. A 19—21 cukorfok közötti szőlőt 5.60 forintért vásárolja a pincészet, az ennél nagyobb cukorfokú szőlőt pedig 6.15 forintért. Egy liter mustért, amelynek cukorfoka 19, öt forint és 51 fillért ad a pincészet, de ugyanazért a szőlőért, amelyből egy liter 19 cukorfokú must készíthető és alkalmas vörösbor készítésére, 7 forint és 15 fillért ad a vállalat. Jelentős tehát az anyagi érdekeltség a gazdák részére. Ennek az oka az is, hogy azoknak a gazdáknak a jelentős része, akik musteladási szerződést kötöttek a vállalatnál, már bejelentették, hogy szőlő formájában kívánják leszállítani azt a mennyiséget. (Meg kell jegyezni még azt is, hogy a szerződéses árak 10 százalékkal magasabbak a szabad áraknál.) Ha a 20 évvel ezelőtti árakat vesz- szük alapul, a gazdák akkor is nagy előnyben vannak az eladásnál. Erről azért érdemes beszélni, mert több helyen azt mondják, hogy nincs a bornak olyan ára, mint régen volt. A borpincészet tulajdonában több mustátvételi elszámolás van. Nézzünk meg ebből egyet és kalkuláljunk: Máth Ferenc szekszárdi szőlősgazda 1936 október 20-án — az elszámolás tanúsága szerint — eladott az akkori pinceszövetkezetnek 1900 liter 19.5 cukorfokos mustot. Ezt cukorfokonként 8 fillérért vették át, tehát kapott érte 269 pengő és 40 fillért. Akkor egy pár csizma ára 24 pengő volt, tehát körülbelül 12 pár csizmát tudott érte vásárolni. Ha Máth Ferenc most adná el ezt a mustot, mondjuk fehér mustként, kapna érte 15.561 forintot. Jelenleg körülbelül 650 forint egy pár csizma ára, Szállítják az export konyakos meggyet Eredményesen fejezte be két hónappal ezelőtt a nyugatnémet rendelésre készülő konyakos meggy gyártását a Paksi Konzervgyár. A tavalyi gyártás kétszeresét kitevő húsz vagonos tervet túlteljesítette a gyár. Az eredmény azonban nemcsak mennyiségben, hanem a minőségben is megmutatkozik, a nyugatnémet vevő meg van elégedve a gyár munkájával. Szeptember elején megkezdték a konyakos meggy elszállítását Nyu- gat-Németországba. Naponta átlagosan egy vagon konyakos meggyet szállítanak ki a gyárból, így a hét végére befejezik az export-szállítást. Tőzegprések készülnek a Mezőgazdasági Gépjavítóban A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a nyár folyamán kezdték meg a tőzegprés sorozat- gyártását. A prototípus már korábban elkészült, a hét végére azonban már kész lesz a tíz darabból álló első sorozat is. ^ ■■ ■■ I II . Gyümölcsöt A volt Vármegyeháza udvarán lévő három tiszafa gyümölcsöt hoz. Mint sok apró piros gyöngy csillognak a napfényben a bogyók a tűlevelekkel borított ágak végén. Kedves hírnökei az ősznek. A növénytannal behatóbban foglalkozókon kívül kevesen tudják, hogy a szekszárdi három tiszafa különle- gesség_ országos ritkaság. A Bakonyban lévő tiszafaerdőn kívül az ország ban alig található ebből a nagyon kemény és hosszúéletű fából. Bizonyos idegenforgalmi érdekessége is van. Ezt mutatja, hogy amikor A MEZÖSZÖV 50 darabot rendelt a vállalatnál ebből az új gépből, amelyet a mezőgazdaságban trágyaigényes növények vetéséhez, illetve palántázásához lehet felhasználni. Jövő héten a vállalat már leszállítja az első tíz darabot. hoz a tiszafa Martyn Ferenc neves pécsi festőművész először Szekszárdon járt, mindjárt a három tiszafát kereste. Hogy a szekszárdiak is jobban megismerjék, jó lenne egy táblát elhelyezni egyik fán, amely nevén kívül rövid ismertetőt is közöl a ritka növényről. De mindenekelőtt jó lenne körülkeríteni, mert így ágait vázába dísznek tördelik az épületben dolgozók, s nem kímélik a fák törzsét sem. Amikor láttam, éppen az EÜ 698. rendszámú motorkerékpár támaszkodott neki. tehát értékben a dupláját kapná a mustért, mint amennyit 1936- ban kapott. A feldolgozóhoz, amelyet a Csatári Téglagyárnál állítanak fel, megérkeztek a szükséges felszerelések. Megérkezett a bolgár gép is, amely először zúzza, utána bogyózza a szőlőt, majd pedig 50 méter távolságra a kádakba szállítja. Ez óránként 70 mázsát képes feldolgozni. A szőlőfelvásárlással és feldolgozással a pincészet természetesen nem akarja „kivenni” a gazdák kezéből a vörösborkészítést, csupán feléleszteni igyekszik ezt a kihalófélben lévő és egykor világszerte ismert és kedvelt borkészítési eljárást. Ugyanis sok szőlősgazdának nincs hozzá megfelelő felszerelése, több gazdának pedig mindössze néhány mázsa vörösborkészítésre alkalmas szőlője van és nem is érné meg neki külön feldolgozni, a pincészet viszont nagyszerűen tudja hasznosítani ezt a sok elaprózott mennyiséget s ugyanakkor a termelőknek is hasznosabb, mintha egyszerűen összekevernék más szőlőfajtákkal, A Tolnai Fémtömegcikk KTSZ-ben Százszámra készülnek a különféle használati cikkek, így mosdóállványok, motorkerékpár csomagtartók, kerék párra szerelhető gyermek-ülések a megye egyik legfiatalabb kisipari szövetkezetében, a Tolnai Fémtömegcikk KTSZ-ben. Képünk: Gömbvas-leszab ás a mosdóállványhoz. Hz keres többet, aki jobban dolgozik a Tolnai Textilgyárban A minőség — évek óta komoly probléma a Tolnai Textilgyárban. A gyárban terv szabja meg, hogy az előállított pamutszöveteknek milyen százaléka legyen elsőosztályú minőségű. Néha sikerült elérni, túlhaladni, ezt a százalékot, de sokszor hónapokig nem teljesítette a gyár a minőség terén a tervet. Pedig a minőség javítása nem csak egyszerű tervteljesítést jelent, hanem komoly mértékben befolyásolja a gyár gazdaságos működését is, a jövedelmezőséget. Az októberi ellenforradalom után — mint általában az egész iparban — támadás indult a régi „rossz“ bérezési rendszer ellen, a Tolnai Textilgyárban is megszüntették a minőségi bérezést, illetve nagymértékben csökkentették a bérezésnek a minőség javítására ösztönző hatását. A szövő ugyanannyit kapott — darabbérben — a másodosztályú áruért is, mint az elsőrendűért. Csak a harmadrendűnek a darabbére volt ennél 20 százalékkal alacsonyabb. Nem csoda hát, hogy a gyárban állandóan kevesebb volt az elsőosztályú pamutszövet aránya a tervezettnél. Augusztusban például a tervezett 86.5 százalékkal szemben csak 84 százalékban szőttek elsőosztályú árut. Látták a hibát a gyár dolgozói is, különösen az idősebb, tapasztaltabb szövők, akik méltatlannak tartották, hogy ugyanannyi bért kapjanak, ha 95—98 százalékban szőnek elsőosztályú árut, mint akinek a gépéről csak 50 százaléknyi elsőosztályú pamutszövet kerül le, a többi másodrendű. Előfordult többször az az eset is, hogy amikor egy szövőt — akinek túlsók volt a másod- osztályú áruja — figyelmeztettek, ezt mondta: „Miért fejtsem ki a fészket az áruból, azzal csak telik az idő, hiszen ugyanannyit kapok így is, mintha jobban vigyáznék.“ Egyre többen beszéltek arról, hogy változtatni kellene a bérezésen. Kiderült, hogy a régi bérezési rendszer nem is volt olyan rossz és mind az üzem, mind a dolgozók érdeke egybeesik azzal a kormányhatározattal, amely szerint a bérezésben is teljesen helyre kell állítani a rendet. Szeptember 1-e óta újra a tavaly október előtti bérezési rendszer van érvényben a Tolnai Textilgyárban, persze a kormány által engedélyezett béremeléssel módosítva. Az üzem: dől gozóival több alkalommal ismertetA megye kisipari szövetkezeteiben verseny folyik a tervek határidő előtti teljesítéséért. Elsőként a Bátaszéki Kádár KTSZ fejezte be negyedéves tervét, a szövetkezet dolgozói augusztus végére teljesítették harmadik negyedévi tervelőirányzatukat. Azóta már újabb három kisipari szövetkezet jelentette a negyedéves terv befejezését. A Bátaszéki Ruházati KTSZ e hónap elején, a SzekAz ellenforradalom idején jelentősen meglazult a társadalmi tulajdon védelme és mostanában — a nyomozó szervek munkája nyomán — sorra lelepleződnek a társadalmi tulajdon megsértői. Így lepleződött le Vass Sándor, volt faddi italboltkezelő is, akit társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt ítélt el a bíróság 3 hónapi börtönbüntetésre. Az italboltban, amelyet Vass Sándor egyszemélyes felelősséggel vett át, a múlt év december 31-én tartott ték az új (azaz a régi) bérezésre való áttérést, ennek köszönhető, hogy már most — az új bérek első kifizetése előtt is — komoly eredmény mutatkozik a minőségnél. A hónap első felében a 86.5 százalékos tervvel szemben 87.5 százalékban került le elsőosztályú pamutszövet a szövőgépekről. Voltak olyan napok, hogy a 89—90 százalékot is elérték. Ez is elősegíti azt, hogy az év végén minél több nyereségrészesedést kapjanak a textilgyáriak. szárdi Szabó KTSZ és a Dombóvári Faiparj KTSZ ugyancsak szeptember első dekádjában fejezte be a negyedéves tervet. Különösen jó munkát végeztek a Bátaszéki Ruházati KTSZ dolgozói, akik hét hónap alatt hatezer darab leányka és női kombinét készítettek, ebből selejt mindössze néhány darab volt. A terv határidő előttj teljesítését elősegítette az a négy új ipari varrógép is, amelyet e negyedévben kapott a ktsz. leltár során közel kilencezer forint hiányt állapítottak meg. A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy az italbolt üzemeltetése során sok tekintetben nem az előírásoknak megfelelően járt el, nem vezette megfelelően a szükséges könyvelést, idegen személyeket alkalmazott, azokat több esetben magúikra hagyta és így a hiány feltétlenül az ő hanyag munkája következményeként lépett fel. A bíróság ezért tette felelőssé a társadalmi tulajdon m egk árosodásáért, Négy kisipari szövetkezet teljesítette már negyedéves tervét Felelősségrevonás a társadalmi tulajdon hanyag kezeléséért...
