Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-13 / 215. szám

1957 szeptember 13. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Megvitatták az MSZMP agrártéziseit Regölyben Termelői társulások megalakítását javasolják a dolgozó parasztok A dolgozó parasztok a község lakói­nak régi panaszát mondták el, amikor a sertéstenyésztésről volt szó. Annak ellenére, hogy a szomszédos Szakály községbe naponta mintegy 30.000 liter tejet szállítanál?: a község lakói, mon­dották. nem kapnak vissza savót, ami pedig jelentősen emelhetné a sertés­tenyésztés színvonalát. Bagoly a múltban nemcsak arról volt híres, hogy kiváló lovakat tenyésztettek, hanem arról is, hogy a környéken se­hol nem neveltek olyan gyönyörű hússertéseket, mint Regölyben. A hosszantartó vita, amely sok sok javaslatot hozott felszínre — s ame­lyek teljesen megegyeznek az MSZMP agrártéziseivel — sok ta­pasztalatot adott a pártvezetőségnek és a községi tanács vezetőinek is. A vita során elhangzott javaslatok be­kerülnek az MSZMP alapszervezeté­nek és helyi tanács munkatervébe, s megkezdik a munkálkodást azoknak megvalósításáért. A KOMMUNISTÁK, akik figye­lik és kikérik a pártonkívüliek véle­ményét azokról a problémákról ame­lyek őket foglalkoztatják, olyan út­mutatásokat, tapasztalatokat kapnak, amelyeket felhasználhatnak további pártmunkájuk során. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány számos gazdasági jellegű intéz­kedése nyomán szerte az országban jelentősen növekedett a dolgozó pa­rasztok anyagi érdekeltsége a terme­lés és a hozamok emelésében. Meg­nőtt falun a föld becsülete, — min­den talpalatnyi földnek van gazdája, egyre többen vesznek földet, s olyan növényeket termesztenek, amelyekhez a legjobb feltételek biztosítva van­nak. REGÖLYBEN IS nagy az érdeklő­dés a kormány mezőgazdasági politi­kája iránt. Figyelik és helyesléssel fogadják a kormány intézkedéseit. A rendeleteken kívül — amit rendsze­resen tanulmányoznák — alaposan megbeszélték maguk között a dolgozó parasztok a Magyar Szocialista Mun­káspárt agrárpolitikai téziseit, amely- lyel teljes egészében egyetértenek. A község lakót arra is kíváncsiak volták, hogy milyen állást foglal el ezekkel kapcsolatban a községi ta­nács és a pártalapszervezet. Amikor a kommunisták látták, hogy a dol­gozó parasztok körében igen nagy az érdeklődés az agrártézisek iránt, úgy határoztak, hogy adandó alkalommal megvitatják ezt velük és néhány vo­natkozásban igyekeznek a helyi vi­szonyoknak megfelelően alkalmaz­ni is. A KÖZELMÚLTBAN a pártszerve­zet vezetősége és a tanács vb. kezde­ményezésére mintegy 30 dolgozó pa­raszt gyűlt össze, hogy megvitassa a téziseket. A dolgozó parasztoknak az volt a véleményük, hogy mivel a köz­ségben hagyományos volt az apró­magvak termesztése, valamint a rost- növények termesztése, erre a jövő­ben különös gondot fordítanak ismét, mert nem köti őket a központilag megadott vetési arány. Elmondták azt is, hogy legmegfelelőbb módja lenne az aprómagvak és rostnövé­nyek termesztésének, ha termelői társulás jönne létre. A dolgozó pa­rasztok kezdeményezése nyomán a községi tanács vezetői úgy beszélnek, hogy a községben lévő mintegy 600 holdnyi táblás terület egy részét, át­adja termelői társulásnak apró- és rostnövények termeszésére, ha ilyen alakulna. A VITA SORÁN sok kezdeménye­zés, javaslat hangzott el. Egy javas­lat szerint — amit a vita résztvevői támogattak — ismét életre kell hívni a megalakult, de az ellenforradalom óta nem működő gépi társulást is. — Hasonlóan nyilatkoztak a szőlőterme­lési szakcsoport újjászervezésének szükségességéről is. Ankéton tárgyalták meg Tolna megye vízellátási problémáit A Tolna megyei Tanács és az orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság ankétot rendezett Szekszárdon. Az ankéton a Megyei Tanács, a Vízügyi Főigazga­tóság vezetői, a járási és a községi ta­nácsok vezetői Tolna megye vízgaz­dálkodási kérdéseiről tárgyaltak. A megye vízügyi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos teendőkről Sándor Gá­bor, a megyei tanács építési osztályá­nak vezetője, Vajda József, a Vízügyi Igazgatóság helyettes igazgatója és Illés György, a Vízügyi Főigazgató­ság osztályvezetője tartott beszámo­lót. A beszámolók rámutattak, hogy bár a megye vízellátása sokat javult a háború óta, ezen a téren az illeté­kes szervek még ma is komoly ne­hézségekkel küzdenek. A megye lakosságának ma is csak mintegy 32 százalékát tudják egészséges ivóvízzel ellátni. Különösen nehéz a helyzet abban a nyolc községben, ahol az ivóvíz egyál­talán nem nevezhető kielégítőnek. A rossz ivóvíz jelentős egészségügyi ki­hatással van a lakosságra. Éppen a kutak elhanyagoltságának köszön­hető, hogy egyes területeken, első­sorban a dunamenti községekben sok a golyvás megbetegedés. Az ankéton megbeszélték a három­éves terv vízellátási feladataival kapcsolatos teendőket. Az előadók hangsúlyozták, hogy új kútak fúrása mellett fokozott gondot kell fordítani a meglévő kutak karbantartására, mert a megye nem kielégítő víz­ellátását éppen az okozza, hogy a kutak nagyrésze elhanyagolt, sőt használhatatlan. A beszámolók elhangzása után a 65 jelenlévőből 19-en jelentkeztek hozzá­szólásra. A felszólalók, köztük a taná­csok és egészségügyi intézmények képviselői részletesen megvitatták a következő évek vízellátási feladatait. A megye hároméves tervjavaslatá­val kapcsolatban figyelembeveszik az ankét tapasztalatait, az itt elhangzot­tak alapján jelentős javulás várható már a közeljövőben a vízellátásban, főleg akkor, ha a községek saját kez­deményezésükben, társadalmi erők fokozott igénybevételével törekednek a jelenlegi helyzet megváltoztatására. Megváltozott az árpa ás zab ára A Terményforgalmi Vállalat felvá­sárlói a jövőben az eddigi áraktól el­térően alacsonyabb áron vásárolják fel az árpát és a zabot. Az árleszál­lítás folytán az árpa ára 210 forintról 200 forintra, a zab ára is 200 forintról 190 forintra csökkent. Sörgyártásra alkalmas tavaszi árpát az eddigi 280 forint helyett 270 forintért veszi át ezután a Terményforgalmi Vállalat. Végleg befellegzett az autótolvaj oknak August Bernhardt hamburgi mér­nök olyan készüléket szabadalmazta­tott. amely gyakorlatilag lehetetlen­né tesz minden gépkocsilopást. Amint valaki erőszakkal megpróbálja az ilyen készülékkel felszerelt gépkocsi ajtaját kinyitni, sziréna szólal meg, meggyulladnak a külső és belső lám­pák és önműködően elzáródik a gyujtókontaktus. A készülék bár­mely autóra felszerelhető. Képviselők programja Megyénk országgyűlési képviselői a hónap folyamán_számos helyre lá­togatnak el és foglalkoznak válasz­tóikkal, meghallgatják azok vélemé­nyét, panaszait. Bogos Domokos és Hosnyánszky János képviselők pro­gramjában a következők szerepelnek: Hosnyánszky János képviselői fo­gadónapot tart szombaton, 14-én a Hazafias Népfront megyei irodáján a délelőtt folyamán, 12 óráig. Bogos Domokos a napokban több községbe látogat el. így szeptember 16-án Bátaapátiba, 18-án Grábócra megy, ahol résztvesz a tanácsülésen, utána beszélgetést folytat a községbe- liekkel. Majd szeptember 26-án Mó­rágyra, 30-án Szálkára látogat el. — Ezekben a községekben fogadónapot tart délelőtt 9-től déli 12 óráig. Egy kis humánum Az ember, ha megy az utcán, néha csoportosulást lát, odatekint és látja, hogy valamilyen ’baleset történt, s mivel sietős a dolga, tovább megy. Ez városban rendjén is van, hisz orvost könnyen lehet találni, s a sok néző csak zavarja a hozzáértő segítség munkáját... A szerencsétlenül járt embernek segítséget nyújtani — írat­lan törvény — kötelessége az arra ha­ladónak. Többször előfordul, hogy egy gép­kocsivezető vagy motoros nyilt tere­pen elüt valakit és otthagyja áldoza­tát az út mellett, pedig lehet, hogy életét menthetné meg, ha ottmaradna mellette. A napokban — nem ilyen esettel kapcsolatban — dicsérendő emberiességet tapasztaltam: A falu­tól távol kint a mezőn egy szénával megrakott szekér mögött páran cso­portosultak, s közöttük egy élettelen­nek látszó ember feküdt. Mindez az úttól lehetett talán kétszáz méterre. Autók mentek el sűrű port verve fel. de egy se kérdezte meg, hogy mi baj, s lám ez az egy megállt. A szerencsét­len embert betették a hátsó ülésre és már robogott is a kocsi az orvos la­kása felé. Ennyi a történet, amely mögött egy kis melegség, egy kis emberség van. Lehet, hogy a gépkocsivezetőnek si­etni kellett valahova, s mégis meg­tette, nem várva köszönetét, elisme­rést. Letette betegét és ment tovább, senki sem tudja, hogy ki volt, a csa­ládtagok nem tudják kinek megkö­szönni a segítséget. Megköszönjük helyettük is minden ember nevében mi... (g) Nagy lázban ég a szekszárdi horgász- tábor. .Mindenki az elkövetkező horgász- versenyről beszél. Ezer probléma, ezer kérdés. Milyen díjak lesznek? Vajon, lesz-e kapás? Mindez el fog dőlni vasár­nap. Az utcán találkozik két horgász: sport- társ, benevezet a versenyre, rendben a felszerelés, milyen halra horgászik, mit ajánl, mire menjek, másról sem tudnak beszélni. Búcsúzás helyett szép időt kí­vánnak a versenyhez. Az idő gyönyörű, nyárutó, reggel hét óra, már kint vagyunk a dunai horgász­tanyán. Megtörténik a nevezés, a titkár sporttárs felolvassa a versenyszabályokat és a kijelölt térülői on ciszéled a sok hor­gász. hogy megfogja az elsődíjas halat. Vajon kinek fog sikerülni? Jómagam is résztveszek a versenyen, hátha sikerül, miért ne bizakodjam. A Boni sarkot választom horgászhelyül, ta­lán sikerül egy szép harcsát, vagy pon­tyot elcsípni, összeszerelem a készséget, csokrot teszek a horogra és eldobom, hogy a Duna ismeretlen fenekére süly- lyedjen. Reményeim hamar szertefoszla­nák, sehol egy halmozgás, még a ponty sem fürdik. Horgászbotom vége meg se moccan. Megkérdezem a tőlem 20 méterre horgá­szó versenytársamat, mi a helyzet nála. Józsi bácsi, van már valami? A válasz egyenesen lesújtó, még kapásom sem volt Közben hirtelen mozdulattal nyúl a nyél­hez, kissé vár, majd liirtelen bevág — koppant komám — ha koppant, csak fá­rassza. Semmi szükség nem volt fárasz- tásra, úgy jST.it a zsinór, mintha az ólom is beszakadt volna, nem hogy hal ficán­kolna rajta. Végre kiér a horog és meg­született az első díj, egy valódi sporthal, három dekás paptetű. Mindenki jót derül rajta. Hamarosan én következem, — na­gyon gyenge kapás, mégis sikerül el­csípni egy hétdekás dévér keszeget. Most már én vezetek, élcelődöm Józsi bácsival, mire ő mosolyogva megjegyzi, kell még itt jönni halnak. Sajnos, több hal nem akadit, a mi horgainkat messze elkerülték. Nem mindenkit üldözött a halszeren­cse, de komoly eredményt senki nem mu­tatott fel, ezt bizonyítja a darabszám, súly, és az alacsony pontszám. A verseny eredménye: Két testvér... Ki nem ismeri Arany János: „Fülemile” című Péter és Pál, akik ugyan tudjuk, nyárban összeférnek különböznek azon, kinek fütyül a fülemile. versét, amelyben a naptárban, össze­Némileg hasonlítani lehet ezt a történetet két értényi gazdára, két testvérre, ifj. Szabó Istvánra és Szabó Józsefre, ök csak annyiban külön­böznek, hogy összeférnek egymással, hiszen egy háznál laknak. Ebben van a baj, ami nem is annyira baj, mint jó, mert mindig szemmel tudják tar tani egymást. Egy dologban meg éppen megegyeznek egymással — de ez adja köztük az ellentétet is — mindegyik azon van, hogy több legyen neki, mint a másiknak. Ezért kísérik egymást állandóanszemmel, mit tesz a másik, hogy a vagyont gyarapítsa. Mindegyik 13—13 hold földön gazdálkodik, két-két jó lova van mindegyiknek, egyenlő eséllyel mérkőzik tehát egymással a két testvér. És mindegyik akkor örül legjobban, ha valami jobban sike­rült, valamiből több termett, mint a másiknak. Amelyiknek kevesebb van, úgy igyekszik, hogy legközelebb több legyen. Dolgoznak is, úgy, mint kevesen a községben. Az adófizetéssel ugyan megjártá k az ellenforradalom miatt. Nem tud­tak jó ideig fizetni, így ráadásul kamatot kellett fizetniök. Józsefet csak az vigasztalta, hogy míg neki 400 forintot, Istvánnak 800 forintot kellett fi­zetni kamat fejében. A kamat viszont bántotta mindegyiket, nemcsak azért, mert többet kellett fizetni, hanem azért is, mert nem volt náluk „divat” az adóhátralék ... Most József került „fórba”, mert amint megtudta, hogy István borjút vásárolt, nyomban vásárolt egyet ő is. Neki így kilenc, Istvánnak viszont csak nyolc darab marha van az istállójában. De nem lehetetlen, hogy István csakazértis kettőt vásárol legközelebb.:. — b — Munka után Szili János portáján A gyönki „magyar falu” Petőfi ut- cájának végefelé bukkanok rá Szili János házára. Leszállt már a Nap a „Csibehegy” mögött, esteledik. Ilyen­kor nagyobb remény van arra, hogy otthon találom. Gyönyörű, hatalmas virágokat termő rózsabokrok sorakoznak az udvarban. A muskátlivirágos ablakok mögül rá­dió zenéje szűrődik ki. A hátsó udvar­ban emberek beszélgetnek, feléjük igyekszem, csitítgatva a haragos kis házőrző kutyát. Szili János, a házigazda, aki éppen az építőmesterekkel tárgyal a hátsó ud­varban, barátságosan fogad. — Mit építenek? — Egy kis istállót építtetek, mert tehenet akarok vásárolni, s éppen arról beszélgetek a mesterekkel, hogyan le­hetne 18 000 forintnál olcsóbban meg­úszni ezt az építkezést. Az egyik kőműves tréfásan megjegy­zi: — Hoz maga annyi jövedelmet a csoportból János bátyám, hogy játszva kifizeti ezt a párezer forintot. Tavaly is ki tudta fizetni a 22 000 forintot, ami­be a konyhaépítés került, s most se fog tönkremenni, ha egy kis költségbe veri magát. A kőművesek összeszedik szerszá- maikat, elbúcsúznak. — Beme­gyünk a szobába. A tsz-ről sok szó esik. A beszélgetés során megtudom, hogy János bácsinak átlagosan megvan a 25 munkaegysége havonként. Egy munkaegység értéke, ha pénzben szá­mítjuk. 60 forint körül mozog. így te­hát, ahogy számoljuk, megvan az 1500 —1600 forintos havi jövedelme. — De erre még rájön az asszony munkája, az is dolgozott egész nyáron* Ma is kint volt a dohányszedőkkel — mondja, — s mielőtt a beszedet foly­tatná, kissé elkomorul az arca. — Népi volt ám a Petőfi tsz sem paradicsom kezdetben. Amikor alakítot­tuk, 1952-ben, nagyon ínséges eszten­dőnk volt. Kínlódtunk sokat... De arra mindig vigyáztunk, hogy „a kor- dély el ne rántsa az öszvért”, vagyis sose vettünk fel akkora kölcsönt, amit saját erőnkből nem tudtunk volna ki­fizetni. így aztán nincs is adósságunkj s a jövedelemből nagyobb osztalék jut valamennyiünknek. (-h-) 1. vatlasz jozsar iól pont 1,/U kg 4/ darab 1 db uvegbot 2. Tóth Lajos 104 pont 1,45 kg 32 darab 1 db peremfutóorsó 3. Szende László 98 pont *1,30 kg 33 darab 1 db horgászdoboz 4. Czier Miklós 78 pont 1,20 kg 18 darab 100 m zsinór 5. Matus János 76 pont 1,30 kg 11 darab 50 db horog Az ifihorgászok is nagy lelkesedéssel szetesen ők egymás között versenyeztek, vetették magukat a küzdelembe, termé- de komoly eredmény itt sem született. 1. Auth László 75 pont 1,10 kg 20 darab 1 db háromrészes bot 2. Márkus József 64 pont 0,30 kg 19 darab 1 db peremfutóorsó 3. Hepp Zoltán 48 pont 0,80 kg 8 darab 1 db tárolóorsó 4. Gyenei Pál 42 pont 0,70 kg 7 darab 100 m zsinór 5. Milotay Lajos 41 pont 0,B0 kg 16 darab 50 darab horog Ha nem is volt nagy eredmény a ver- egyesület feinalt és ifjúsági versenyzői senyen, mégis mindenki jó hangulatban, vesznek részt — sikerül jó helyezést el- egy-két pohár sörtől felfrissülve búcsú- érni, egy kis szerencsével talán a ván- zoítt a horgásztanyától ,remélve, hogy az dorserleg is birtokunkba kerül, aldunai hor^ászvprspnvpri — \U

Next

/
Thumbnails
Contents