Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-13 / 215. szám
1957 szeptember 13. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Megvitatták az MSZMP agrártéziseit Regölyben Termelői társulások megalakítását javasolják a dolgozó parasztok A dolgozó parasztok a község lakóinak régi panaszát mondták el, amikor a sertéstenyésztésről volt szó. Annak ellenére, hogy a szomszédos Szakály községbe naponta mintegy 30.000 liter tejet szállítanál?: a község lakói, mondották. nem kapnak vissza savót, ami pedig jelentősen emelhetné a sertéstenyésztés színvonalát. Bagoly a múltban nemcsak arról volt híres, hogy kiváló lovakat tenyésztettek, hanem arról is, hogy a környéken sehol nem neveltek olyan gyönyörű hússertéseket, mint Regölyben. A hosszantartó vita, amely sok sok javaslatot hozott felszínre — s amelyek teljesen megegyeznek az MSZMP agrártéziseivel — sok tapasztalatot adott a pártvezetőségnek és a községi tanács vezetőinek is. A vita során elhangzott javaslatok bekerülnek az MSZMP alapszervezetének és helyi tanács munkatervébe, s megkezdik a munkálkodást azoknak megvalósításáért. A KOMMUNISTÁK, akik figyelik és kikérik a pártonkívüliek véleményét azokról a problémákról amelyek őket foglalkoztatják, olyan útmutatásokat, tapasztalatokat kapnak, amelyeket felhasználhatnak további pártmunkájuk során. A forradalmi munkás-paraszt kormány számos gazdasági jellegű intézkedése nyomán szerte az országban jelentősen növekedett a dolgozó parasztok anyagi érdekeltsége a termelés és a hozamok emelésében. Megnőtt falun a föld becsülete, — minden talpalatnyi földnek van gazdája, egyre többen vesznek földet, s olyan növényeket termesztenek, amelyekhez a legjobb feltételek biztosítva vannak. REGÖLYBEN IS nagy az érdeklődés a kormány mezőgazdasági politikája iránt. Figyelik és helyesléssel fogadják a kormány intézkedéseit. A rendeleteken kívül — amit rendszeresen tanulmányoznák — alaposan megbeszélték maguk között a dolgozó parasztok a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai téziseit, amely- lyel teljes egészében egyetértenek. A község lakót arra is kíváncsiak volták, hogy milyen állást foglal el ezekkel kapcsolatban a községi tanács és a pártalapszervezet. Amikor a kommunisták látták, hogy a dolgozó parasztok körében igen nagy az érdeklődés az agrártézisek iránt, úgy határoztak, hogy adandó alkalommal megvitatják ezt velük és néhány vonatkozásban igyekeznek a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazni is. A KÖZELMÚLTBAN a pártszervezet vezetősége és a tanács vb. kezdeményezésére mintegy 30 dolgozó paraszt gyűlt össze, hogy megvitassa a téziseket. A dolgozó parasztoknak az volt a véleményük, hogy mivel a községben hagyományos volt az aprómagvak termesztése, valamint a rost- növények termesztése, erre a jövőben különös gondot fordítanak ismét, mert nem köti őket a központilag megadott vetési arány. Elmondták azt is, hogy legmegfelelőbb módja lenne az aprómagvak és rostnövények termesztésének, ha termelői társulás jönne létre. A dolgozó parasztok kezdeményezése nyomán a községi tanács vezetői úgy beszélnek, hogy a községben lévő mintegy 600 holdnyi táblás terület egy részét, átadja termelői társulásnak apró- és rostnövények termeszésére, ha ilyen alakulna. A VITA SORÁN sok kezdeményezés, javaslat hangzott el. Egy javaslat szerint — amit a vita résztvevői támogattak — ismét életre kell hívni a megalakult, de az ellenforradalom óta nem működő gépi társulást is. — Hasonlóan nyilatkoztak a szőlőtermelési szakcsoport újjászervezésének szükségességéről is. Ankéton tárgyalták meg Tolna megye vízellátási problémáit A Tolna megyei Tanács és az országos Vízügyi Főigazgatóság ankétot rendezett Szekszárdon. Az ankéton a Megyei Tanács, a Vízügyi Főigazgatóság vezetői, a járási és a községi tanácsok vezetői Tolna megye vízgazdálkodási kérdéseiről tárgyaltak. A megye vízügyi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos teendőkről Sándor Gábor, a megyei tanács építési osztályának vezetője, Vajda József, a Vízügyi Igazgatóság helyettes igazgatója és Illés György, a Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője tartott beszámolót. A beszámolók rámutattak, hogy bár a megye vízellátása sokat javult a háború óta, ezen a téren az illetékes szervek még ma is komoly nehézségekkel küzdenek. A megye lakosságának ma is csak mintegy 32 százalékát tudják egészséges ivóvízzel ellátni. Különösen nehéz a helyzet abban a nyolc községben, ahol az ivóvíz egyáltalán nem nevezhető kielégítőnek. A rossz ivóvíz jelentős egészségügyi kihatással van a lakosságra. Éppen a kutak elhanyagoltságának köszönhető, hogy egyes területeken, elsősorban a dunamenti községekben sok a golyvás megbetegedés. Az ankéton megbeszélték a hároméves terv vízellátási feladataival kapcsolatos teendőket. Az előadók hangsúlyozták, hogy új kútak fúrása mellett fokozott gondot kell fordítani a meglévő kutak karbantartására, mert a megye nem kielégítő vízellátását éppen az okozza, hogy a kutak nagyrésze elhanyagolt, sőt használhatatlan. A beszámolók elhangzása után a 65 jelenlévőből 19-en jelentkeztek hozzászólásra. A felszólalók, köztük a tanácsok és egészségügyi intézmények képviselői részletesen megvitatták a következő évek vízellátási feladatait. A megye hároméves tervjavaslatával kapcsolatban figyelembeveszik az ankét tapasztalatait, az itt elhangzottak alapján jelentős javulás várható már a közeljövőben a vízellátásban, főleg akkor, ha a községek saját kezdeményezésükben, társadalmi erők fokozott igénybevételével törekednek a jelenlegi helyzet megváltoztatására. Megváltozott az árpa ás zab ára A Terményforgalmi Vállalat felvásárlói a jövőben az eddigi áraktól eltérően alacsonyabb áron vásárolják fel az árpát és a zabot. Az árleszállítás folytán az árpa ára 210 forintról 200 forintra, a zab ára is 200 forintról 190 forintra csökkent. Sörgyártásra alkalmas tavaszi árpát az eddigi 280 forint helyett 270 forintért veszi át ezután a Terményforgalmi Vállalat. Végleg befellegzett az autótolvaj oknak August Bernhardt hamburgi mérnök olyan készüléket szabadalmaztatott. amely gyakorlatilag lehetetlenné tesz minden gépkocsilopást. Amint valaki erőszakkal megpróbálja az ilyen készülékkel felszerelt gépkocsi ajtaját kinyitni, sziréna szólal meg, meggyulladnak a külső és belső lámpák és önműködően elzáródik a gyujtókontaktus. A készülék bármely autóra felszerelhető. Képviselők programja Megyénk országgyűlési képviselői a hónap folyamán_számos helyre látogatnak el és foglalkoznak választóikkal, meghallgatják azok véleményét, panaszait. Bogos Domokos és Hosnyánszky János képviselők programjában a következők szerepelnek: Hosnyánszky János képviselői fogadónapot tart szombaton, 14-én a Hazafias Népfront megyei irodáján a délelőtt folyamán, 12 óráig. Bogos Domokos a napokban több községbe látogat el. így szeptember 16-án Bátaapátiba, 18-án Grábócra megy, ahol résztvesz a tanácsülésen, utána beszélgetést folytat a községbe- liekkel. Majd szeptember 26-án Mórágyra, 30-án Szálkára látogat el. — Ezekben a községekben fogadónapot tart délelőtt 9-től déli 12 óráig. Egy kis humánum Az ember, ha megy az utcán, néha csoportosulást lát, odatekint és látja, hogy valamilyen ’baleset történt, s mivel sietős a dolga, tovább megy. Ez városban rendjén is van, hisz orvost könnyen lehet találni, s a sok néző csak zavarja a hozzáértő segítség munkáját... A szerencsétlenül járt embernek segítséget nyújtani — íratlan törvény — kötelessége az arra haladónak. Többször előfordul, hogy egy gépkocsivezető vagy motoros nyilt terepen elüt valakit és otthagyja áldozatát az út mellett, pedig lehet, hogy életét menthetné meg, ha ottmaradna mellette. A napokban — nem ilyen esettel kapcsolatban — dicsérendő emberiességet tapasztaltam: A falutól távol kint a mezőn egy szénával megrakott szekér mögött páran csoportosultak, s közöttük egy élettelennek látszó ember feküdt. Mindez az úttól lehetett talán kétszáz méterre. Autók mentek el sűrű port verve fel. de egy se kérdezte meg, hogy mi baj, s lám ez az egy megállt. A szerencsétlen embert betették a hátsó ülésre és már robogott is a kocsi az orvos lakása felé. Ennyi a történet, amely mögött egy kis melegség, egy kis emberség van. Lehet, hogy a gépkocsivezetőnek sietni kellett valahova, s mégis megtette, nem várva köszönetét, elismerést. Letette betegét és ment tovább, senki sem tudja, hogy ki volt, a családtagok nem tudják kinek megköszönni a segítséget. Megköszönjük helyettük is minden ember nevében mi... (g) Nagy lázban ég a szekszárdi horgász- tábor. .Mindenki az elkövetkező horgász- versenyről beszél. Ezer probléma, ezer kérdés. Milyen díjak lesznek? Vajon, lesz-e kapás? Mindez el fog dőlni vasárnap. Az utcán találkozik két horgász: sport- társ, benevezet a versenyre, rendben a felszerelés, milyen halra horgászik, mit ajánl, mire menjek, másról sem tudnak beszélni. Búcsúzás helyett szép időt kívánnak a versenyhez. Az idő gyönyörű, nyárutó, reggel hét óra, már kint vagyunk a dunai horgásztanyán. Megtörténik a nevezés, a titkár sporttárs felolvassa a versenyszabályokat és a kijelölt térülői on ciszéled a sok horgász. hogy megfogja az elsődíjas halat. Vajon kinek fog sikerülni? Jómagam is résztveszek a versenyen, hátha sikerül, miért ne bizakodjam. A Boni sarkot választom horgászhelyül, talán sikerül egy szép harcsát, vagy pontyot elcsípni, összeszerelem a készséget, csokrot teszek a horogra és eldobom, hogy a Duna ismeretlen fenekére süly- lyedjen. Reményeim hamar szertefoszlanák, sehol egy halmozgás, még a ponty sem fürdik. Horgászbotom vége meg se moccan. Megkérdezem a tőlem 20 méterre horgászó versenytársamat, mi a helyzet nála. Józsi bácsi, van már valami? A válasz egyenesen lesújtó, még kapásom sem volt Közben hirtelen mozdulattal nyúl a nyélhez, kissé vár, majd liirtelen bevág — koppant komám — ha koppant, csak fárassza. Semmi szükség nem volt fárasz- tásra, úgy jST.it a zsinór, mintha az ólom is beszakadt volna, nem hogy hal ficánkolna rajta. Végre kiér a horog és megszületett az első díj, egy valódi sporthal, három dekás paptetű. Mindenki jót derül rajta. Hamarosan én következem, — nagyon gyenge kapás, mégis sikerül elcsípni egy hétdekás dévér keszeget. Most már én vezetek, élcelődöm Józsi bácsival, mire ő mosolyogva megjegyzi, kell még itt jönni halnak. Sajnos, több hal nem akadit, a mi horgainkat messze elkerülték. Nem mindenkit üldözött a halszerencse, de komoly eredményt senki nem mutatott fel, ezt bizonyítja a darabszám, súly, és az alacsony pontszám. A verseny eredménye: Két testvér... Ki nem ismeri Arany János: „Fülemile” című Péter és Pál, akik ugyan tudjuk, nyárban összeférnek különböznek azon, kinek fütyül a fülemile. versét, amelyben a naptárban, összeNémileg hasonlítani lehet ezt a történetet két értényi gazdára, két testvérre, ifj. Szabó Istvánra és Szabó Józsefre, ök csak annyiban különböznek, hogy összeférnek egymással, hiszen egy háznál laknak. Ebben van a baj, ami nem is annyira baj, mint jó, mert mindig szemmel tudják tar tani egymást. Egy dologban meg éppen megegyeznek egymással — de ez adja köztük az ellentétet is — mindegyik azon van, hogy több legyen neki, mint a másiknak. Ezért kísérik egymást állandóanszemmel, mit tesz a másik, hogy a vagyont gyarapítsa. Mindegyik 13—13 hold földön gazdálkodik, két-két jó lova van mindegyiknek, egyenlő eséllyel mérkőzik tehát egymással a két testvér. És mindegyik akkor örül legjobban, ha valami jobban sikerült, valamiből több termett, mint a másiknak. Amelyiknek kevesebb van, úgy igyekszik, hogy legközelebb több legyen. Dolgoznak is, úgy, mint kevesen a községben. Az adófizetéssel ugyan megjártá k az ellenforradalom miatt. Nem tudtak jó ideig fizetni, így ráadásul kamatot kellett fizetniök. Józsefet csak az vigasztalta, hogy míg neki 400 forintot, Istvánnak 800 forintot kellett fizetni kamat fejében. A kamat viszont bántotta mindegyiket, nemcsak azért, mert többet kellett fizetni, hanem azért is, mert nem volt náluk „divat” az adóhátralék ... Most József került „fórba”, mert amint megtudta, hogy István borjút vásárolt, nyomban vásárolt egyet ő is. Neki így kilenc, Istvánnak viszont csak nyolc darab marha van az istállójában. De nem lehetetlen, hogy István csakazértis kettőt vásárol legközelebb.:. — b — Munka után Szili János portáján A gyönki „magyar falu” Petőfi ut- cájának végefelé bukkanok rá Szili János házára. Leszállt már a Nap a „Csibehegy” mögött, esteledik. Ilyenkor nagyobb remény van arra, hogy otthon találom. Gyönyörű, hatalmas virágokat termő rózsabokrok sorakoznak az udvarban. A muskátlivirágos ablakok mögül rádió zenéje szűrődik ki. A hátsó udvarban emberek beszélgetnek, feléjük igyekszem, csitítgatva a haragos kis házőrző kutyát. Szili János, a házigazda, aki éppen az építőmesterekkel tárgyal a hátsó udvarban, barátságosan fogad. — Mit építenek? — Egy kis istállót építtetek, mert tehenet akarok vásárolni, s éppen arról beszélgetek a mesterekkel, hogyan lehetne 18 000 forintnál olcsóbban megúszni ezt az építkezést. Az egyik kőműves tréfásan megjegyzi: — Hoz maga annyi jövedelmet a csoportból János bátyám, hogy játszva kifizeti ezt a párezer forintot. Tavaly is ki tudta fizetni a 22 000 forintot, amibe a konyhaépítés került, s most se fog tönkremenni, ha egy kis költségbe veri magát. A kőművesek összeszedik szerszá- maikat, elbúcsúznak. — Bemegyünk a szobába. A tsz-ről sok szó esik. A beszélgetés során megtudom, hogy János bácsinak átlagosan megvan a 25 munkaegysége havonként. Egy munkaegység értéke, ha pénzben számítjuk. 60 forint körül mozog. így tehát, ahogy számoljuk, megvan az 1500 —1600 forintos havi jövedelme. — De erre még rájön az asszony munkája, az is dolgozott egész nyáron* Ma is kint volt a dohányszedőkkel — mondja, — s mielőtt a beszedet folytatná, kissé elkomorul az arca. — Népi volt ám a Petőfi tsz sem paradicsom kezdetben. Amikor alakítottuk, 1952-ben, nagyon ínséges esztendőnk volt. Kínlódtunk sokat... De arra mindig vigyáztunk, hogy „a kor- dély el ne rántsa az öszvért”, vagyis sose vettünk fel akkora kölcsönt, amit saját erőnkből nem tudtunk volna kifizetni. így aztán nincs is adósságunkj s a jövedelemből nagyobb osztalék jut valamennyiünknek. (-h-) 1. vatlasz jozsar iól pont 1,/U kg 4/ darab 1 db uvegbot 2. Tóth Lajos 104 pont 1,45 kg 32 darab 1 db peremfutóorsó 3. Szende László 98 pont *1,30 kg 33 darab 1 db horgászdoboz 4. Czier Miklós 78 pont 1,20 kg 18 darab 100 m zsinór 5. Matus János 76 pont 1,30 kg 11 darab 50 db horog Az ifihorgászok is nagy lelkesedéssel szetesen ők egymás között versenyeztek, vetették magukat a küzdelembe, termé- de komoly eredmény itt sem született. 1. Auth László 75 pont 1,10 kg 20 darab 1 db háromrészes bot 2. Márkus József 64 pont 0,30 kg 19 darab 1 db peremfutóorsó 3. Hepp Zoltán 48 pont 0,80 kg 8 darab 1 db tárolóorsó 4. Gyenei Pál 42 pont 0,70 kg 7 darab 100 m zsinór 5. Milotay Lajos 41 pont 0,B0 kg 16 darab 50 darab horog Ha nem is volt nagy eredmény a ver- egyesület feinalt és ifjúsági versenyzői senyen, mégis mindenki jó hangulatban, vesznek részt — sikerül jó helyezést el- egy-két pohár sörtől felfrissülve búcsú- érni, egy kis szerencsével talán a ván- zoítt a horgásztanyától ,remélve, hogy az dorserleg is birtokunkba kerül, aldunai hor^ászvprspnvpri — \U
