Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-13 / 215. szám
4 rOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 szeptember 13. El kell kezdeni Az agitációs munka gyönki tapasztalatai GYERMEKEKNEK = Mátyás király lustája ^ munkásőrök közismert egyenruhájában mellén a szép jelvénnyel, ül előttem Hóf Ádám elvtárs, a gyönki pártszervezet titkára. Nem a munkásőrök életéről, munkájáról beszélünk — bár arról is lehetne köteteket —, hanem az alapszervezet tevékenységéről. Erről is lehet még talán többet írni. Az ellenforradalmi támadás után a gyönki pártszervezet nemcsak fokozottabb erővel, de növekvő sikerrel is igyekszik a régi sebeket begyógyítani, visszaverni az elleniorrádalmi mesterkedést, s visszahódítani a pártszervezet iránti bizalmat. — Legtöbb kárt — mondja Hóf elv társ — az emberek megtévesztésével okozta az ellenforradalom. Amellett, hogy eredményeinket teljesen elhallgatták, a kétségtelenül fennálló hibákat rosszindulatúan felnagyították, sokszor pedig alaptalanul rágalmaztak. — Mivel a pártszervezet sorainak rendezésén, a kezdeti időn túl vagyunk — folytatja — időnk és erőnk van még közelebb kerülni a falu lakóinak rétegeihez. A legfontosabb teendőnek, ennek érdekében a párt- szervezet az egyéni agitációs munka rendszeresítését tűzte ki célul. — Ezért — sorolja Hóf elvtárs — a legutóbbi taggyűlésünkön agitációs feladattal bíztuk meg a párttagokat. Megkapta mindenki feladatát és területét p] z hozzásegíti őket, hogy alaposan megismerhetik területüket, az ott élők problémáit, életét, s gondolkodásmódjuk, munkájuk változtatásában, alakításában is eredményesen tudnak közreműködni. Széleskörű munka vár tehát rájuk. Nemcsak egyéni gondjaikkal foglalkoznak — amellyel a bürokrácia-ellenes harcot is segíthetik alkalomadtán — nemcsak helyes képet adnak a kül- és belpolitikai eseményekről, ismertetik a párt- és kormányhatározatokat, hanem beszélgetnek közvetlen a falusi feladatokról is. — Ha jól dolgoznak párttagjaink — szól közbe, példát is említve rá Hóf elvtárs —, ugyanúgy nőhet a bizalom a pártszervezet iránt, mint ez az értelmiség és elsősorban a pedagógusok körében tapasztalható. A személyes látogatások, a közvetlen viták sok helytelen nézetet tisztáznak, sok jó javaslatot hoznak felszínre, s a közös megbeszélés a panaszok orvoslására is jó módszert ad. F bből kiindulva sikerült egy egész sor problémát megoldania a pártszervezetnek már eddig is. Az elmúlt hónapokban — bár már egyszer tisztázták — sok gondot okozott a vállalatoknál, intézményeknél, hogy ki, milyen tevékenységet folytatott az ellenforradalom idején. A végrehajtó bizottság felosztotta maga közt ezeket a helyeket és segített az intrikák, rémhírek felszámolásában. A cél, Hóf elvtárs szerint is az volt, hogy tisztázzák a helyzetet, hisz az emberek magabiztosságának hiánya nagyban hátráltatta munkájukat. Eközben került sor például a pedagógusok sérelmének orvoslására is. Gyenge minőségű földet kaptak az elmúlt évben, s ezt is messze. A pártszervezet közbenjárására, a peT dagógusok örömére megoldották a problémát. Most egy helyen kapták mindnyájan a földet, megfelelő minőségben. Nagy könnyebbség az is a fogat nélküli pedagógusoknak, hogy az egybefüggő táblát a gépállomással sokkal olcsóbban meg tudják művelteim, mint az egyéni gazdák fogataival. — Még nincs világraszóló nagy eredmény —, állapítja meg Hóf elvtárs —, de az együttműködés javulásának mostani állása is hasznos. Itt egy cél van — mondja búcsúzóul — most ezt a folyamatot tovább erősíteni. Sok sikert hozzá, elvtársak! Sz. E. Az egyik főembernek volt egy lustája. Olyan rest ember volt, hogy még a vizet is tányérból lefetyelte. A csordák rétreverésének napján a főember zajos mulatságot rendezett, s a lepényevés és rúdramászás után egy vad ló hátára ültette a lustát, bár a szerencsétlen életében még soha nem lovagolt. A szilaj paripa csillagokat rúgott, majd kétlábra állt, és úgy levetette szegény lustát, hogy hetet bucskázott s még szerencse, hogy a szemétdombra esett, mert különben a nyakát is kitörhette volna. A vendégek csak nevettek a szerencsétlen kárán, de bezzeg arcukra fagyott a mosoly, amikor váratlanul Mátyás lovagolt be a kastély udvarára. A király tüstént látta, hogy mi történt, hiszen a szegény lusta még akkor is ott nyögött a szemétdombon, gondolt egyet, s nyájas arccal a ház gazdájához fordult, s így szólt hozzá: — Igazán derék ember vagy te! Látom, hogy nem veted meg a szép mulatságot, s szereted a lovakat! Hallottam, megülöd a legvadabb pari pát is! Amott szalad az a tüzes paripa pattanj fel a hátára, hadd látom én is lovastudományod, mutasd meg a királynak, hogy mit tudsz! Olyan szigorúan nézett a főemberre, hogy az jobbnak látta, ha nem szól, nem kérdez, hanem szó nélkül teljesíti a király parancsát. Amikor aztán őt is levetette a vad ló, így szólt hozzá Mátyás: — Ezt a leckét ne feledd! Mások kárán ne nevess! Amit magadnak nem kívánsz, mással se tedd! Azzal hátat fordított a porból tá- pászkodó főúrnak, akitől a lustát elkérte, s magával vitte Budára. Sosem bánta meg, hogy azt tette! Sok öreg gond nyomta a vállát, de azért nem egyszer hahotázott a lusta figurás beszédén, megkacagta tréfáit s töméntelen huncutságát, amelyeket az ő mulattatására kieszelt. Egy napon a lusta is észrevette, hogy hétvilági nagy bánat felhője árnyékolta be a király homlokát, szótlan volt, s a szobát bújta. Tüstént elébe penderült, s ijedt tekintettel, siránkozó hangon így szólt hozzá: — Hát már te is hallottad, uram királyom? — Ugyan mit, te hétvilág lustája? — derült fel Mátyás arca, mert mindjárt észrevette a lusta szava mögött a huncutságot. — Jaj, jaj, ne is kérdezd! — folytatta amaz. — Ahogy reggel kilépek a szobámból, hát csak elibém állt egy ember, s kezembe nyomott egy fene nagy szitát: — Szűrd addig itt a vizet — bökött a forrásra —, amíg visszajövök! — s azzal odább állt. Szűrtem a vizet szorgalmasan, de csak nem jött az én emberem, már a szitát is alig tudtam tartani, hát keservesen sírva fakadtam. , (Folytatjuk.) Á megye falvaiból jelentik A bátaszéki Buzakalász Tsz-beu a Megyei Magtermeltető Felügyelőség egyik szakembere megnézte a szerződéses burgonyát, s kalkulációt csináltatott a várható termést illetően. A kalkuláció szerint a kisvár- dai nemes rózsa 136 mázsát, az ak- kenzéger pedig 127 mázsát Ígér holdanként. A szakemberek szerint a megyében a bátaszéki tsz burgonyája ígér legtöbb átlagtermést. * A megyében a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok a megyei tanács mezőgazdasági osztályán keresztül 243 vagon minőségi őszi gabonavetőmagot kapnak cserébe csere útján. Ebből a legutóbbi jelentés szerint 121 vagonnal szállítottak le a községekbe. * A kukorica után vetésre kerülő gabonák talajelőkészítésének agrotechnikájáról szakelőadást tartanak a megyében. A megyei tanács mezőgazdasági szakemberei azért határoztak így, mert évek óta probléma, hogy a kukorica után vetett búza indokolatlanúl alacsonyabb termést ad, mint amelyet más elővetemény után vetettek el. Az előadásokat a megye legjobb szakemberei tartják tanácsüléseken, illetve gazdagyűlése ken. * Paks község mintegy 2300 holdat kitevő határában körülbelül 800 holdon 15-től 100 százalékos volt a jégkár. A jégkárok összeírásával végeztek. Most az adóügyi csoport és a mezőgazdasági osztály közösen állapítják meg a helyszínen, a gazda által bejelentett jégkár csakugyan olyan nagy-e, mint azt a gazda becsülte. Ha ezzel is végeztek, akkor a jégkárt szenvedett gazdák adó- kedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetekben ezidő szerint kielégítően halad az őszi kalászosok talajelőkészítése és az őszi árpa, valamint a takarmánykeverékek vetése. A jelentések szerint a megye termelőszövetkezeteiben az összes őszi vetések alá mintegy 50 százalékban készítették eddig elő a talajt. A repce vetésével pedig mintegy 90 százalékban végeztek a termelőszövetkezetben. Hasonló jó ütemben halad az őszi takarmány- keverékek és az őszi árpa vetése is. • A Sárközi Állami Gazdaságban jó termést ígér a gödöllői Kolbai-féle 250X55 centiméteres kötésbe vetett ikersoros kukorica. A gazdaság fő- agronómusa, Nyerges Aladár úgy számítja, hogy a kukorica holdja nyers állapotban megadja átlagban a 28 mázsát. Kölcsönös a bizalom IMRE FERENC három évvel ezelőtt került a bátaszéki Búzakalász Tsz-be agronómusnak. Hogyan fogadták? ... Bizony nem diadalkapuval. Olyanformán voltak vele, ha akar, hát jöjjön. Az állam fizeti és ha mozdít valamit, az csak a tsz-nek jön jól. Imre Ferenc hát munkához látott olyan lelkesedéssel, hogy rövid egy esztendő alatt rendet teremtett az állattenyésztésben. Mert az igazság az, hogy abban az időben állattenyésztésről a Búzakalászban nem beszélhettek, csak ráfizetéses állattartásról. De ez akkor volt. Ami volt, elmúlt, arra már fátyolt húzott a múlt. A hangsúly most a jelenen és a jövőn van... Nézzük hát ezt. Ez év tavaszán, mikor azt kellett eldönteni, hogy eddigi munkája alapján érdemel-e a tsz-ből anyagi támogatást Imre Ferenc — a tagság szavazott. Mégpedig úgy, hogy az elnök járandóságának 70 százalékát kapja a szövetkezetből az ag- ronómus. Ez pedig nem kevesebb, mint 42 munkaegység havonta. S mivel ebben az évben 40 forintot ér egy munkaegység, az agronómus 1480 forintot kap a tsz-ből. Ezenkívül az államtól kap havonta 750 forintot. így összesen 2230 forintot keres Imre Ferenc agronómus a bátaszéki Búzakalászban. De megérdemli — mondják a tsz-tagok. És ha ők mondják, biztosan így is van... MÁSKÜLÖNBEN mindennél többet mondanak a tsz eredményei, amelyek így, vagy úgy kapcsolatban vannak az agronómus munkájával. Három évvel ezelőtt, mikor Imre Ferenc a tsz-be került, 19 tehén volt az istállóban és az öszes nem adott annyi tejet, hogy tizet ki lehetett volna belőle tartani. Emellett volt 20 anyakoca és néhány süldő és kész — ebből állt az állattenyésztés. Viszont ma 65 tehén, 42 anyakoca és 285 süldő, illetve malac van a szövetkezetben. S a tehenek nem akármilyenek. Jelenleg is 13,6 a fejési átlag és 9,2 liter az istállóátlag. S ez elsősorban az agronómus érdeme. Mert bár növénytermelési agronómus nincs külön — ő jobban az állattenyésztésre specializálta magát. A növénytermesztést a brigádvezetőn keresztül irányítja, az állattenyésztést pedig közvetlen. Az állat- tenyésztésben nincs is függetlenített brigádvezető. Imre Ferenc elkészíti a takarmányszabványt, pontosan kiadja a keretutalvánvokat és majdnem minden etetésnél ott van. Persze azért egyelőre a növénytermelésről sem vette le a kezét. Minden héten kétszer megbeszélést tartanak az elnökkel és a növénytermesztési brigádvezetővel. Kéthetenként periig összehíviák a munkacsapatvezetőket is. Itt pontosan meghatározzák, hogv sorrendben melvik munt-át véezik és anró részleteiben megállapodnak minden munkaművelnt agrotechnikájában. S ha szakdolgokról van szó, akkor elsősorban az agronómus szava a döntő, ezt szentesítik a tsz-ben. S hogy mennyire jól van ez így, azt mi sem bizonyítja jobban, mint ennek a gazdasági évnek a termésátlagai... A BÁTASZÉKI Búzakalász Tsz- ben későbben végeztek a gabona betakarításával, mint máshol a megyében. De menet közben elvégezték a kukorica és a répa gazoló kapálását, a burgonya háromszori töltöge- tését, a szőlőben előforduló munkákat, betakarították a szálastakarmányt és az összes tarlót lebuktatták. Száz hold silónak való takarmányt vetettek, s még javában csépeltek, de már készítették elő a talajt az őszi keverékre és az őszi árpára. Ami pedig a terméseredményeket illeti, gabonából több mint 10 mázsa, burgonyából a szakemberek 130 mázsára becsülik a holdan- kénti átlagtermést. De kanyarodjunk vissza az agronómushoz ... Imre Ferenc bízik a tsz-tagokban, s különösen a vezetőségben. Elmondotta: most készítik el a szövetkezet hároméves mezőgazdasági, termelési és fejlesztési tervét. Gyorsan hozzátette: — Kétség nem férhet ahhoz, hogy amit a tervben lefektetünk, azt meg is valósítjuk, mert itt lehet bízni a vezetőkben és a tsz-tagokban. Báli Zoltán, a szövetkezet elnöke hasonlóképpen vélekedik az agronómus munkájáról. Elmondotta, hogy nem is tudnák már elképzelni gazdaságukat szakember nélkül. S kijelentette: Rosszul gondolkodnak abban a tsz-ben, ahol spórolni akarnak az agronómuson. GAZDASÁGUNK most 1446 hold. S ezen jól gazdálkodni agronómus nélkül nem lehdt. ;Az a tervünk, hogy Imre elvtárs mellé idővel szerzünk egy jó. növénytermelő agronó- must. Imre elvtársat pedig kinevezzük állattenyésztőnek, mert ezen van most a hangsúly a szövetkezetben. Ő pedig nagyon szereti az állatokat, jól ért az állattenyésztéshez. Mi pedig megbízunk benne — mondotta Báli elvtárs. Bátaszéken az agronómus, a tsz- vezetők, valamint a tagok között kölcsönös a bizalom és ez így van jól. Hasznos nagytakarítás... — Az őszi nagytakarítás nem tréfadolog. Munka és költség van bőven, ha azt akarjuk, ragyogjon a lakás. Ilyenkor sok mindenféle kerül elő a kamrából, szekrényből. Sok olyasféle dolog, ami otthon csgk a helyet foglalja el, csak baj van mindig az ide-oda rakosgatással. A legtöbb háziasszony ugyanis félrerakja a legkisebb holmit is azzal a felkiál tással: „Elteszem, soha sem tudni, mire lesz ez még jó!” ...? — Ha jön a rámolás — előkerülnek a sokszorosan kilyukadt fazekak, nem tudni milyen rendeltetésű rongydarabok, üvegek, beporosodott könyvek, több éve gyűjtögetett tollak. Kidobni persze nem kell. A MÉH minden átvevőhelye megveszi őket, s ez mindjárt jó hozzájárulás is a nagytakarítás költségeihez, vagy éppen egy kis „dugpénz”. — Ha nem áll hadilábon a szerencsével és a 4 forint értékben eladott hulladékért MÉH-sorsjegyet kér, hálószobaberendezést, televíziós készüléket, motorkerékpárt s más hasz nos tárgyat nyerhet. Ezt megpróbálhatja az is, akinek eddig még nem volt szerencséje az ilyesmiben. Hátha éppen most sikerül. A szerencsés nyerő pedig elmondhatja: ez hasznos „nagytakarítás” volt... ! VASÁRNAPI EBÉD Marhahúsleves Hozzávalók: fél kg marhahús, 30 dkg ritkacsont, 40 dkg vegyes leves- zöldség: sárgarépa, petrezselyemgyökér, kalaráb, zeller, hagynia, néhány levél kelkáposzta, zöldpaprika és egy egész hámozott burgonya. Leveshúsnak vegyünk szegyet, fartőt, vagy hátszínt. Lehet benne egy darab lábszár is. A jól megmosott húst és csontot 2 és fél liter hideg vízbe főzzük. A marhahúsnak 3 és fél órai főzés kell. Amikor felfőzésben van, sózzuk meg, adjuk hozzá a tisztított zöldségeket, a gyökeret, hosszában hasítva, a hagymát egészben. Ezekkel együtt még nagyon lassú forrással főzzük, amíg a hús teljesen megpuhul. Húzzuk le a tűzhelyről, öt percig állni hagyjuk, hogy a zavarossága letisztuljon. Negyed részét leszűrjük és belefőzzük a levesbe való tésztát. Deveses tálba kiönt- jük és a többi levest rászűrjük. A húslevesből a húst kiszedjük, szeletekre vágjuk, forró tálra helyezzük és a zöldséggel együtt forró levessel meglocsoljuk. Tarhonya, rizs, vagy burgonyakörettel tálaljuk és tetszésszerinti mártást adunk melléje. Párolt marhaszelet pikáns mártással Hozzávalók: 50 dkg marhafelsál, 5 dkg zsír, fél kg paradicsom, vagy 2 dl eltett paradicsomlé, 1 fej hagyma, 3 dkg liszt, ecet, babérlevél, bors. A szeleteket lehártyázzuk, nagyon vékonyra kiverjük, besózzuk és forró zsíron mindkét , oldalán átsütjük, azután fedő alatt félpuhára pároljuk. A szeleteket kiszedjük és a visszamaradt zsírban egy fej apróra vágott hagymát halványra megpirítjuk, a liszttel lehintjük és a paradicsommal felöntjük. Adunk hozzá babérlevelet, pár szem egész borsot, kávéskanál ecetet, szükséges vizet és a hússzeleteket visszahelyezzük a mártásba, egészen puhára pároljuk. Tálaláskor a mártást átszűrjük. Rizst, burgonyát vagy makarónit adunk hozzá. Darafelfújt. Hozzávalók: 8 dkg dara, 3 dl tej, 5 dkg cukor, 2 tojás, citromhéj, 2 dkg vaj. A darát a tejben fele cukorral jó sűrűre főzzük. Tűzről levéve állandó keverés mellett hozzáadjuk a vajat, a citromhéjat, tojássárgákat és a cukorral felvert tojások kemény habját. Zsírral megkent és morzsával behintett kuglófformában megsütjük. Málnaszörppel tálaljuk. MIKOR ÁLLT MEG AZ ÓRA? Mint azt lapunk tegnapi számában jeleztük, szeptember 15-ével indítjuk rejtvénypályázatunkat. A pályázat lényege: egy Pobjeda karórát felhúzunk, utána lepecsételt páncélszekrénybe zárjuk. Az olvasók feladata, az újságban megjelenő szelvényeken megjelölni, hány órakor, perc- és másodperckor állt meg az óra. Aki eltalálja, vagy tippelésével leginkább megközelíti a megállás időpontját, jutalomként megkapja a karórát. Az óra elindításáról értesítjük olvasóinkat.
