Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-13 / 215. szám
1957 szeptember 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A ponty „hazájában" A távolsági utasok, ha a Tamási- dombóvári makadámúton haladnak a nyári melegben, legfeljebb bosszankodnak, hogy még átszeli kutat sem találnak, ahol csillapíthatnák szom- jukat. A halkedvelők meg rendszerint azon tűnődnek, hogy ez nem is igazi „magyar” táj, mert erre bizonyára nem ismerik még a halat sem, hiszen sehol sem látni nagyvizet, márpedig a hal a porban nem él meg. TÉVEDNEK, KEDVES UTASOK A megye határán hosszan hömpölyög a Duna, a Sió, Sárvíz és a Kapos szeli darabokra Tolnát, de mégis itt, ezen a vidéken talán több hal terem, mint az egész megye nagy folyóvizeiben. Ha Dalmand tájékán néhány kilométert akár jobbra, akár balra megy az ember az útról, a dombtetőről egész sor kis tavacska tárul az ember szeme elé. Csendesen megbújnak a völgyben, nem adnak életjelt magukról és létezésükről legfeljebb csak az errelakók tudnak. Ezek a tavak valóságos hal-bányák, de tudni kell azt is, hogy nem a természet teszi azzá ezeket, mint mondjuk a Tiszát, hanem maga az ember. A Tolna megyei Halgazdaság (székhelye Dombóvár) tenyészti itt mesterségesen a halat. Körülbelül 1000 hold vízterület tartozik a gazdasághoz — Pillár László igazgató tájékoztatója szerint — és itt éppoly szakértelemmel, pontossággal, körültekintéssel gondozzák az állományt, mint mondjuk egy sertés, vagy juthtenyésztő gazdaságban. Szabó István vízbe dobja a hálót — ellenőrzi a súlygyarapodást. Kiskondán bekopogtatunk a halászokhoz. Itt a vezető Berta Ferenc, aki már 41 éve foglalkozik mesterséges haltenyésztéssel és még a grófok idejében is itt dolgozott. A másik halász, Kocsis József, ő még „csak” 8. éve tevékenykedik ebben a „szakmában ’. ök mesélik és mutatják, hogy milyenek a tóban az etető-helyek, hol vannak azok. Minden nap pontos időben etetnek és még a takarmány- mennyiséget is adagolják, mint mond jufc a sertéstenyésztésben. Beleszórják a vízbe a takarmányt az etető helyeken, másnap ellenőrzik, hogy elfogyasztották-e. — Mj nem akarunk úgy járni, mint a másik halgazdaságban, hogy csak akkor vették észre, hogy nem esznek a halak rendesen, amikor a nagy takarmányhegy már kilátszott a vízből — meséli az öreg Berta és természetesen, valamennyien jól derülünk rajta. Állandóan figyelik a hőmérsékletet is, mert a halak étvágya elsősorban ettől függ. A nagy melegben sem érzik jól magukat, de a hideget is észreveszik és ilyenkor csökken az étvágy. Legjobb az étvágyuk a 25—26 fok hőmérsékletnél. Még az egészségügyi dolgokra is nagyon ügyelnek. A tavasszal például ojtották a halakat. Nem tévedés — .ojtották, mint ahogyan időközönként a sertéseket is ojtani szokták. A halak legveszedelmesebb betegsége a hasvízkór és ez ellen mintegy 19.000 halat ojtották be. A következő „állomás” Alsóleperd, a völgyben bt is tavak húzódnak, a víz pedig tele halakkal — ponttyal, mert a gazdaság fő hala a ponty. A tükörpontyból még exportálni is szoktak Csehszlovákiába. Itt Szabó István a halászmester. Ő még fiatalember, de itt nőtt fel a vízparton, a magányban, először katonáskodása idején látott „világot”, de a víz, a hal visszacsalogatta. Most akar nősülni, de a víz szeretete miatt ez is nagy gond számára, mert, mint mondja, csak olyan leány jöhet számításba, aki szereti ezt a szép, de kissé remete életet. Szabóék mellékesen még kacsatenyésztéssel is foglalkoztak. A gazdaság megbízásából 2000 kacsát neveltek és már el is szállították tőlük — exportra Ausztriába. MOST KÉSZÜLNEK az őszi lehalászásra. Évközben is pontosa,n ellenőrizték a súlygyarapodást, de mégis most derül ki majd pontosan, hogy melyik halászmester mennyi hajat tenyésztett az évben és mennyi lesz utána a prémium, a gazdaságnak pedig a jövedelme, mert hát a halat sem a két szép szeméért tenyésztik ... BODA TUDOMANY-TECHNIKA A műanyagok „királya44 'The^egjt^téáek egy tapasztalatcseréről, amely nem sok tapasztalatot adott A Sárközi Állami Gazdaságban mintegy 60 mezőgazdasági szakember jött össze, hogy megbeszéljék a gödöllői, Kolbai-féle ikersoros kukoricatermelés ezévi tapasztalatait! A tapasztalatcsere szervezőinek a célja jó és dicséretes dolog. Nincs abban semmi kivetnivaló, hogy az Agrártudományi Egyetemen tudni szeretnék, hogy a Tolna megyei mezőgazdasági szakemberek látnak-e valami hasznát az említett kukoricatermelési módnak. — Sőt, igazán elismerés illeti a mező- gazdaság kutatóit, hogy nemcsak a kísérleti gazdaságok tapasztalatai alapján keresik a kukoricatermelés új és jobb formáit, hanem a nagyüzemi termelés tapasztalatait is szeretnék figyelembevenni. De hogy a Sárközj Állami Gazdaságban megrendezett tapasztalatcsere ilyen szempontból hasznos lett volna, azt kétségbevonom. A szakemberek ugyanis „nem tolakodtak”, hogy a kukorica megtekintése és a gépi bemutatók után elmondják véleményüket. Meghallgatták azt a sok jót, amit Faragó Ferenc az Agrártudományi Egyetem adjunktusa mondott a kukoricatermeléssel kapcsolatban. S ugyancsak meghallgatták Nyerges Aladárnak a Sárközi Állami Gazdaság főagronómusónak rövid szakelőadását, utána megették a disznótoros ebédet és elvonultak a gazdaságból. M it tehet ilyenkor egy újságíró? Semmi mást, mint levonja a konzekvenciát a szervezésről és az ikersoros kukoricatermelés iránt tanúsított közömbösségről. Ami a szervezést illeti, azzal kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy az időpont megválasztása nem éppen szerencsés volt. A szakembereknek ugyanis ezeregy bajuk van az őszi munkákkal, s bár megjelentek a tapasztalatcserén, mert hivatalból kirendelték őket, de olyanformán voltak, hogy sietnek, hogy minél előbb a gazdaságban lehessenek ... Ami pedig a közömbösséget illeti az bizony elszomorító. Elsősorban azért, mert tekintélyes összegeket fordítottunk már a gödöllői ikersoros kukorica termelés kísérleteire, s most már megvannak a bizto sítékok ahhoz, hogy nagyüzemileg is termeljék. De eddig bizony nagyon vonakodtak a termelésétől. És a tapasztalatcsere után semmivel sincs több biztosíték — mint eddig volt — arra, hogy Tolna megyében a jövőre nagyobb területen termelnek újmódon kukoricát. Ez pedig nagy hiba... Olcsóbbá akarjuk tenni a kukoricatermelést, megfelelő elővete- ményt akarunk biztosítani a búzá nak. S állítólag a gödöllői Kolbai- féle ikersoros kukoricatermelésnek ez a legfőbb előnye. De ha ezt csak azok mondják, akik kikísérletezték a termelési eljárást, akkor egyetlen lépést sem megyünk előre. S akkor igazán kár ilyen termelési tapasztalatcserét szervezni. Mert így többe kerül a leves, mint a hús. Német néprajzi kutatómunka indult megyénkben Megyénk lakosságának jelentős hányada német anyanyelvű, s a XVIII. századi telepítések során került a megyébe. A német lakosság az évszázadok során is megőrizte anyanyelvét, ősi szokásait, dalait, táncait. A németség népi hagyományainak összegyűjtésére azonban mindeddig nem került sor. Most Inge- borg Weber-Kellermann, a berlini Tudományos Akadémia kutatója megkezdte a mözsi németek népdalkincseinek öszegyűjtését. A német néprajztudós magyarországi tanulmányútja alkalmával hosszabb időt tölt megyénkben, s gyűjtési területe egyik állomásának Mözsöt választotta, amely ma is az egyik legnagyobb német település. Tudományos munkájában a szekszárdi muzeum kutatói segítik. Új könyvek készülnek Tolna megyéről A megye múltjával viszonylag kevés könyv foglalkozik. A megye történelmének, hagyományainak összegyűjtése tulajdonképpen csak az elmúlt évek folyamán indúlt meg, s több részlettanulmány után lassan elkészül a megye monográfiája is. Jelenleg két újabb érdekes tanulmány készül. Az egyik a bonyhádi járás története amelyen egy esztendő óta dolgozik egy hattagú bonyhá di munkacsoport. A másik dr. Hadnagy Albert szekszárdi levéltáros munkája, amely az 1763-as ozorai ara tósztrájkot dolgozza fel. Dr. Hadnagy Albert ebben a munkában teljesen saját kutatásaira támaszkodik. A szovjet ipar és itecluűka különböző területein gyakran használnak műanyagokat. A legutóbbi időkig azonban nem találtak olyan műanyagfajüát, amely kielégítené a különféle igényeket: könnyű legyen, olyan tartós, mint a fém, ellenálljon különféle savaknak és könnyen lehessen megmunkálni. Most már találtak ilyen műanyagot. A neve: politen és az etiléngáz feldolgozásának mellékterméke. Ez a gáz az olajlepárlásnál és a kokszo- sításnál keletkezik. A politent nem hiába nevezik a műanyagok „királyának”. Könnyű, tartós és még 60 fokos fagyban is megőrzi rugalmasságát, liajlékonyságált. Semmiféle sav vagy lúg nem teszi tönkre. A politen 120 fokos hevítésnél meglágyít], s ekkor minden nehézség nélkül formálható. Az új műanyagból edényeket, csöveket készítenek. A vékony politen-lemez nagyszerűen helyettesíti a bomlékony lakkfestéket. Használhatják a drága kábelszigetelő anyagok pótlására is. A poli- tennel szigetelt csövet hosszú ideig tarthatják a föld alatt vagy vízben anélkül, hogy kirepedne. Az új műanyagból vízvezetékcsöveket is készítenek, amelyek súlya az acélcsövek súlyának egyitized Százharmincnyolc kilométer óránként Nemrégiben indult első próbaútjúra az ,ER—1” típusú új szovjet utasszállító villamosmozdony. A mozdony 10 fémvagonból álló szerelvényt vontatott, amelyekben összesen 1056 kényelmes férőhely áll az utasok rendelkezésére. A sze- elvényt korszerű szellőzőberendezéssel és elektromos fűtéssel látták cl. Az „ER—1” villamosmozdony az indulás után néhány perccel már óránként 100 kilométeres sebességgel halad. A próba út alkalmával a 89 kilométeres Moszkva—Kiin útvonalat — 9 állomással — 1 óra 9 perc alattit! tette meg. Visszafelé, megállás nélkül, 57 perc alatt érkezett a vonat Moszkvába. Menet közben az egyes pályarészeken óránként 138 kilométeres sebességgel is száguldott. „Gép44 háziasszony A bukaresti „Electrobobinajul” kisipari szövetkezetben nemrég elkészült a „gép” háziasszony. A villanymotorral hajtott új háztartási gép különféle műveleteket végez: burgonyát hámoz és szeletel, zöldségfélét, húst darál, kolbászt tölt, kávét, borsot és cukrot darál, gyümölcsöt, zöldségeit és marmaládét sajtol, tejszínt és tojáshabot ver, tésztát gyúr, edényt mosogat, s b. A kisipari szövetkezetben eddig nyolc darab készült el az új háztartási gépből, s az év végéig száz darabot szándékoznak gyártani. « Mikroszkópba szerelt fényképezőgép A világszerte ismert Carl Zeiss-cég a közelmúltban olyan mikroszkópot állított elő, amelybe fényképezőgépet is beépítetí- tek. Az újtípusú mikroszkóp lehetővé teszi, hogy7 a mikroszkóp alatt lévő baktériumokat és tárgyakat a szükségnek megfelelően lefényképezzék. A fényképezés teljesen automatikus, csak egy gombot kell megnyomni. A mikroszkópra igen nagy jövő vár, különösen a vegyészeiben, az orvostudományban, az élelmiszer- és egyéb iparban. Új geofizikai műszerek Valamennyi szovjet ózonvizsgáló állomáson sikeresen alkalmazzák már a fényelektromos ózonográfot. Az új műszer 10—40 kilométer magasságban is kimutatja a levegő ózontartalmát. A berendezés automatikusan működik. Szerkesztője Sz. Rogyionov leningrádi professzor. Nemrégiben üzembehelyezték a Szovjetunió legnagyobb ionoszféra-berendezé- sét. Az új készülék lehetővé teszi, hogy 1500 kilométer magasságban is megállapítsák az ionok koncentrációját. A készülék nemcsak megfigyel, hanem automatikusan fényképez is. Tervezői a leningrádi elekrotechnikai intézet munkatárA világ leglassúbb-járatú repülőgépe A Szovjetunióban elkészült a világ leg- 50 kilométeres sebességgel is a levegőlassúbbjáratú kisrepülőgépe. A gépet ben tarthatja magát. Maximális sebessége , . i».í1 1 - , 230 (kilométer óránkénjr. Lassú járata „Mehecske nevre kereszteltek el es er- ... , . . , i i* • t i a* 5 miaut a gépét mindenekelőtt légi felvetedekessége abban rejlik, hogy óránként lekre és életmentésre szánták. Miniatűr automata gramofon A Philips-cég egyik újdonsága a miniatűr, (teljesen automatikus gramofon. Az új típusú gramofon kezelése rendkívül egyszerű. A hanglemezt úgy kell bedobni a gramofonba, mint a levelet a postaládába. Ezután a gép azonnal működni kezd. A zafírból készült tű automatikusan a hanglemezre áll és nyomban felhangzik a melódia. A darab lejátszása uitán a tű automatikusan felemelkedik és a hanglemez ugyancsak automatikusan kitolódik a gramofonból olyannyira, hogy kényelmesen kivehető legyen. A gramofon nagy előnye, hogy kezelésekor nem fordulhatnak elő hibák és a hanglemezek sem mennek olyan hamar tönkre. Röntgenezik a szív belsejét Ismeretes, hogy a röntgen-sugarak bármilyen vastag szöveten és csonton is könnyedén áthatolnak. Ennek ellenére az orvosok a röntgen-sugarakkal csupán a szív árnyékát vetíthették ki, de ebből a Szív működésére, vérkeringésére csak nehezen következtethettek. Csupán a szív alakja és a szívdobogás ritmusa adott támpontot a szív életveszélyes betegségeinek megállapításához. Nemrégen új módszert dolgoztak ki, amelyet kardiovazográfiának neveznek. Az új eljárás lehetővé teszi, hogy a szívkamrák belső működését is figyelemmel kísérjék. A röntgen-felvételek készítése előtt „kardiotraszt” nevű kontraszt anyagot fecskendeznek a beteg vénájába. Ez a vegyidet mintegy 70 százalékban jódot tartalmaz. A gyors véráramlás ezt az anyagólt is beviszi a szívbe. Ekkor bekapcsolják a másodpercenkint 8 felvételt készítő különleges röntgenkészüléket. A szívbe kerülő vegyidet elnyeli a röntgen-sugarakat, s ezáltal a kutatók előtt feltárul a szív belsejének működése. A kontraszt anyagok segítségével számos más kísérletet is végeznek. Az emberi szervezetben még sok „fehér foltot” találunk, ahová nem jutnak el a röntgen- sugarak. A „foltok” az új módszer segítségével mindinkább elűnnek és a kutatók az emberi szervezet legparányibb részét is beható tanulmányozás alá vehetik. Csőhaj lítás — magasfrekvenciás hevítéssel A belgorodi kazángyár csőüzemében magasfrekvenciával hevítő csőhajlító gépet helyeztek üzembe. A gépet az Országos Technológiai Tervező Intézet szerszámipari csoportjának rajzai alapján készítették el. Az új technológia szerint a csöveket képlékeny állapotban hajlítják. Nincs szükség nagyméretű és drága berendezésre, sem pedig arra, hogy a hajlításnál a csöveket homokkal tömjék meg.
