Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-12 / 214. szám

1957 szeptember 12. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG J Kistormási ifjú kommunisták Ho Si Hinh elnök beszámolója európai útjáról NAGY SEGÍTSÉGET NYÚJT a termelőszövetkezetnek a KISZ ta­gok aktivitása a munkában — ezt az idősebb termelőszövetkezeti ta­goktól hallja lépten-nyomon az em­ber. „Egy idő óta tapasztalni lehet, hogy a fiatalokat serkenti a munká­ban is a szervezet”, — mondják az idősebb kommunisták, a párt tagjai. A kommunista ifjúság munkájáról a munkaegységek is tanúskodnak. Fintér Ferenc a KISZ titkár alig 19 éves és máris 246 munkaegysége van ebben az évben. A 24 éves Tóth La­josnak pedig, aki a szövetkezet ve­zetésében is helyet kapott 311 mun­kaegysége van. hogy augusztus 20-ra műsorral ké­szüljenek. A kistormási fiatalok lel­kesedése a kultúrmunka iránt lehe­tővé tette, hogy augusztus 20-án a KISZ szervezet népi tánc számokkal szavalatokkal és két egyfelvonásos színdarabbal tudta szórakoztatni az ünneplő közönséget. A TÉLRE NAGY TERVEKKEL készülnek Kistormás ifjú kommu­nistái. A téli, több szabadidőt hasz­nos munkával akarják kihasználni. Háromfelvonásos színdarab tanulá­sát tervezik. A lányok részére var- rótanfolyamot szerveznek. Sinkó Ilona tanítónő vállalta a várrótan- folyam vezetését. Rendszeres népdalgyűjtést kezd az 50 éves szakcsi énekkar A szakcsi énekkar októberben ün­nepi hangversennyel ünnepli fenná- lásának ötvenedik évfordulóját. Az ötvenéves kórus fennállása óta sok hangversenyt adott Szakcson és a környéken is. Legnagyobb eredmé­nyének mégis azt tekinti, hogy az el múlt évek során saját gyűjtésével is gazdagíthatta a magyar népdalkin­cset. A szakcsi gyűjtésre több jeles szerző is felfigyelt már: Harmath Artur kórusművet írt szakcsi népda lókból, Bárdos Artur pedig egy éve személyesen is részt vett azon a szakcsi hangversenyen, ahol az ő szerzeményeit adták elő. Az idén eddigi népdalgyűjtő tevé­kenységük az Országos Néprajzi Mu zeum megbízásával tovább bővül. Ennek alapján megkezdik a Szakcs környéki lakodalmi szokások és „jeles napok” gyűjtését, de tovább folytatják a régi népdalok és balla­dák feljegyzéseit is. Októberben, az énekkar fennállásának félévszáza dós ünnepén elsősorban saját gyűj­téseiket mutatják be. Mint az Uj Kína jelenti, Hanoiban kedden megnyílt a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság nemzetgyűlésé­nek hetedik ülésszaka. Ho Si Minh köztársasági elnök beszámolt a szo­cialista országokban tett útjának eredményéről. Hangoztatta, hogy a szocialista , országok békét kívánnak, ellenzik a' háborút, s el vannak tö­kélve arra, hogy megvédik forradal­mi vívmányaikat és felépítik a szo­cializmust. Látogatása során — mint mondotta — még világosabban iátta a marxizmus—leninizmus nagy ságát és a szocialista tábor hatalmát. A szocialista országok alapvető, nagy és tartós sikereket értek el, nehézsé­geik pedig átmeneti és helyi jelle­gűek, s kétségtelenül meg lehet szün­tetni majd őket az összesen kilenc- száz milliót számláló népek egysége révén. Ho Si Minh elnök szerint a szocialista tábor országai melegen üdvözlik Kínának a szocializmus épí­tésében elért sikeréit, továbbá azt, hogy az alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leninizmust. A Szovjet­unió hatalmas segítséget nyújtott és áldozatokat hozott a testvéri orszá­gok érdekében. Végül kiemelte, hogy látogatása után méginkább bízik Észak-Vietnam konszolidálódásában és egész Vietnam egyesítésében. Pedig nem osztják egykönnyen a kistormási tsz-ben a munkaegysége­ket. Csak a megfelelő, alapos jó munkát számolják el a tagoknak, mert ez az egyik legfontosabb bizto­sítéka a tsz előrejutásának. A KULTURÁLIS ÉLET fellendítésén is munkálkodik a KISZ szervezet. A nyáron sokszor éjszaka tudtak csak időt szakítani arra A fiúk pedig ezüstkalászos tanfo­lyamra szeretnének jelentkezni, hogy mezőgazdasági szakmunkásokká ké­pezhessék magukat. Az ezüstkalászos tanfolyam beindításáról azonban ed dig még kevés szó esett. A kiszista fiúk remélik, hogy a termelőszövet­kezet és a községi tanács minden tá mogatást megad az ezüstkalászos tanfolyam megindításához. Szíriái földművelésügyi küldöttség érkezett kásánkba FIZETÉSOSZTÁSKOR Balesetet okozott a vontatóval - felelősségre vonta a bíróság Vódl Gyula pincehelyi lakost, a pincehelyi gépállomás dolgozóját bí­róság elé állította az ügyészség, mert egy súlyos balesetet okozott gépével Trágyát fuvarozott, közben több al­kalommal ivott és mikor az üres pótkocsival haladt egy mellékutcá­ban, nem a menetrend szerinti jobb oldalon haladt, hanem az út balol­dalán és elütötte a gyalogjárón ha­ladó Kovács Lajosnét, aki 20 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság bűnösnek mondotta ki Vódl Gyulát élet és testi épség veszélyez­tetésének bűntettében és egy évi börtönbüntetésre ítélte, foglalkozá­sától pedig három évre eltiltotta. Gyapotszedőgép helyett silókombájnra... ... lenne szüksége a bonyhádi gépállomásnak. Már négy év óta áll kihasználatlanul a 60 000 forintos gyapotszedőgép gépállomásunkon — panaszkodik Brückner Ferenc az igazgató — ezen a vidéken soha nem termeltek gyapotot és előrelátható­lag nem is fognak termelni. Hogy mi célból került ide a gyapotszedő­gép, azt azok sem tudhatták, akik icleküldték. Modern silózó kombájnnal szeret­nék kicserélni a gépállomásiak a gyapotszedőgépet. És mivel Bonyhá- don és környékén fejlett az állatte­nyésztés — indokolt is törekvésük. ... toppanunk be éppen a Nagy­tormási Állami Gazdaság tehenésze ti brigádvezetőjének, Kovács Fe­rencnek az irodájába. A kicsiny szo­ba zsúfolásig megtelt emberekkel és szinte vágni lehet a dohányfüstöt. Kovács Ferenc előtt nagy köteg szá­zasok fekszenek. Ahogy múlik az idő, egyre jobban fogy a pénz az asztalról, s a szobában is egyre ke­vesebben lesznek. Mankovits Józseffel miután fel­vette a fizetését beszélgetni kezdünk Megtudjuk tőle, hogy már 1956. áp­rilisa óta dolgozik az állami gazda­ságban, s ahogy mondja, még egy­szer sem keresett 1 500 forinton alul ezalatt az időszak alatt. MENNYIT KERESETT A LEGUTÓBBI HÓNAPBAN? Felmutatja a balkezében szoronga tott százasok kötegét és úgy vála­szol.' — A hízómarhák mellett dolgoz­tam a múlt hónapban, most vittük vágóba őket, lett szépen súlygyarapo dás, s a keresettel is megvagyok elé gedve. Kétezerkilencszáz forintot ke restem. De persze nem kaptam min­den pénzt kézhez, mert vontak le belőle szénre is, meg tűzifára ... ••• A további beszélgetés során el­mondta. hogy amióta itt dolgozik a gazdaságban, mindig az állattenyész tésben dolgozik, mert nagyon szereti az állatokat. — Nemcsak az állami gazdaság­nak nevelek állatot, hanem saját magamnak is — mondja —, nézze meg az elvtárs a disznóimat. Az idén négyet nevelek. Kettőt majd eladok belőlük, kettőt meg levágok ... Há­rom gyermekem van, s mindegyik nagyon szereti a kolbászt, meg a sza lonnát, — teszi hozzá mosolyogva. MIKOR KERESETT LEGTÖBBET? Gondolkodik jó darabig a kérdé­sén mielőtt a választ megadná, úgy látszik számolgat magában, végre aztán megszólal: — Áprilisban az elletőben dolgoz­tam. Ott kerestem a legtöbbet. Há­romezerkétszáz forintot kaptam az április havi munkámért. Nem beszélgethetünk tovább. Mankovits Józsefnek indulnia kell a tehenészetbe. Még mielőtt elbúcsúz­nánk megjegyzi: — Csendes, nyugodt hely ez a puszta. Tudja, meg van a számítá­som ... Nem cserélnék én senkivel sem. ( - h - ) Európai körútja során szerdán öt­tagú szíriai földművelésügyi küldött­ség érkezett Budapestre Hamed Khoja Szíri földművelésügyi minisz­ter vezetésével. A küldöttség látoga­tást tett a Szovjetunióban, megtekin­tette a moszkvai mezőgazdasági ki­állítást, volt a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában és Beirut (AFP). Haled Azem szíriai nemzetvédelmi miniszter a La Com­merce Du Levant című lapnak adott kizárólagos interjújában ismertette a legutóbbi szíriai—szovjet gazdasági megáúapodások előzményeit és ki­emelte a megállapodások kedvező ha­tását szíriai gazdasági élet jövőjére. A miniszter hangsúlyozta, hogy a moszkvai és prága; utazásának nem volt más célja, mint az, hogy meg­kapja, amit a Nyugat nem akart meg­adni Szíriának. Ezután hozzátette: Ezekben az országokban test­véri fogadtatásra és gazdasági szükségleteink mély megértésé­re találtunk. Amikor a miniszterhez kérdést in­téztek a Szíriának nyújtandó szovjet most Prágából érkeztek Budapestre. A vendégeket szerdán délelőtt a Nyu­gati pályaudvaron Dögéi Imre föld­művelésügyi miniszter, Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Koós Péter, a külügyminisztérium IV. politikai osztályának vezetője és gazdasági életünk több más vezető személyisége fogadta. gazdasági támogatás összegéről, azt válaszolta, hogy a moszkvai és a prágai megbeszéléseken nem határoz­ták meg az összeget, azanban azok­nak a munkálatoknak a terveihez, amelyeket Szíria a közeljövőben vég­re akar hajtani, több évre elosztva, legalább ötszáz millió dollárra van szükség. Végül a miniszter rámutatott a szovjet támogatás előnyeire és hang­súlyozta, hogy „A Szovjetunió ajánlatát nem kötötte semmiféle politikai, gaz­dasági vagy egyéb feltételhez és a szovjet kormánynak nincsen semmiféle területi, politikai vagy gazdasági követelése.” fl szíriai nemzetvédelmi miniszter ismertette a sziriai-szovjet gazdasági megállapodásokat Mit tapasztaltak csehszlovák barátaink a szekszárdi járásban? Nagyarányú társadalmi munka a gyönki községrendezésnél LAPUNK KEDDI számában hírt adtunk arról hogy csehszlovák mező- gazdasági küldöttség érkezett a ten- gelicj Petőfi Tsz-ibe. A küldöttség négynapos itt tartózkodása alatt szét­nézett a tengelici Petői; Tsz-ben, a Középhídvégi Állattenyésztési Kí­sérleti Gazdaságban a Kajmádi Álla­mi Gazdaságban és a várdombi gép­állomáson. A következőkben számo­lunk be arról, hogy mit láttak, mit tapasztaltak. Cigány Imre, a berencsi egységes földművesszövetkezet elnöke a ten­gelici tsz-tagokkal közölte, beszélt egy emberrel, aki elmondotta: mikor ő járt iskolába azt tanították, hogy a csehszlovákok ellensége; a magyar­nak. „Abban az időben — még a kapi­talista világban — nálunk ezt úgy tani tották, a magyar ellensége a csehszlo­váknak. Most látjuk, kedves elvtár­sak, hogy ez mennyire nem így van. Azok voltak az ellenségeink nekünk is, meg maguknak is, akik egymás ellen uszítottak bennünket — az uralkodó kapitalisták. Ez á helyzet szerencsére megváltozott. A magyar munkás és a magyar paraszt a cseh­szlovák munkásnak és parasztnak igaz barátja és az is lesz mindörökké. Egymást segítve, küzdünk a célért, a szocialista társadalom végső győ­zelméért’’ — mondotta. KÖZVETLEN a tengelici Petőfi Tsz-ről pedig elmondotta, hogy nem rossz gazdaság. A termésátlagok tűr- hetőek, a jó gazdálkodás előfeltételei pedig szinte kivétel nélkül minden te­rületen megvannak. Azt azonban semmiképpen sem tudta megérteni, hogy .miért olyan kevés szarvas- marhát tartanak a tengelici Petőfi Tsz-ben. „Nektek elnök elvtárs ok­vetlen emelni kell a szarvasmarhák számát, ment lemaradtok a verseny­ben" — közölte Hosnyánszky János tsz-elnöikkel. Az állami gazdaságban szerzett ta­pasztalatokról Pucsik József, a nyitrai járási állami birtokok veze­tője beszélt: „A Kajmádi Állami Gaz­daságban, ahol jártak, meglepően alacsonyak a termelési tervek. S sze­rinte (ez így is van) nem ösztönöznek a többtermelésre. Nagyon tetszett ne­ki, hogy sok takarmányt termelnek a gazdaságban és jól válogatják meg a takarmánynövénye^ összetételét. De ugyanakkor azt is elmondotta, kevés az állat és csehszlovák szemmel nézve,. elmaradott a gépesítés. Leg­jobban az tetszett Pucsik Józsefnek hogy az állami gazdaság igazgatója! Osztermajer János, kitűnő munkás­káder, közvetlen, udvarias a dolgo­zókkal szemben, s ezért szeretik, megbecsülik a gazdaságban.” LEGTÖBB tapasztalatot Csinger Rudolf, a nyitrai járási gépállomás igazgatója „visz” haza. A várdombi gépállomáson — már amennyiben idejéből tellett — alaposan megnézett mindent. De különösen azt, hogy mi az eredménye eddig a gépállomás ön­álló gazdálkodási rendszerének. — „Január 1-től nálunk is bevezetik a gépállomásokon ugyanazt az elszámo­lás; rendszert, amelyet a magyar gépállomásokon már korábban beve­zettek. S amint a várdombi gépállo­máson láttam, ez jó. A tervünk az hogy levelezünk a várdombi gépállo­mással, mert az elvtársak sokat tud­nak segíteni nekünk. Persze, amivel tudunk, mi is segítünk, ha a várdom­biaknak erre szükségük lesz. Két dolog volt, am| nagyon meglepett. Az egyik az, hogy sokan dolgoznak idő­bérben a várdombi gépállomáson. A másik pedig az, hogy az emberek na­gyon szeretik és jókarban tartják a gépeket. Az előbbi nem tetszett ne­kem, de az utóbbi nagyon szép és di­cséretes’’ — mondotta Csinger Rudolf. Egyébként a küldöttség kedden dél­után látogatást tett Rapai Gyula elv. társnál, a megyei pártbizottság titká­ránál és Tuska Pál elvtársnál, a me­gyei tanács elnökénél. Elmondották, örömmel tapasztalták, hogy minden ellenkező hírrel szemben teljes a rend, és korántsem akkora a politikai zűrzavar, mint azt híresztelik egye­sek. A TENGELICI Petőfi Tsz tagokkal kedden este találkoztak a csehszlovák vendégek. Abban állapodtak meg, hogy a berencs; egységes földműves­szövetkezet és a tengelici Petőfi Tsz közti versenyt végsősoron csak ja­nuárban értékelik. Addig azonban mégegyszer vendégül szeretnék látni Csehszlovákiában a tengelici Petőfi Tsz küldötteit, s januárban ismét ők jönnének ide a verseny végleges értékelésére. Annak ellenére, hogy a tanácsülés nem szavazta meg a 10 százalékos községfejlesztési hozzájárulást, a köz­ség szépítése, rendezése, az utak kö­vezése egész Gyönk területén folyik. Az utcákat egységesen fásítják. — Ezzel a munkával még az ősz; hóna­pokban végeznek. Folyik a vízlevezető árkok tisztítása. Ez amellett, hogy a kiöntés veszélyétől megszabadítja a gyönkieket, a község szépítése szem­pontjából is jelentős. Megkezdték 600 méter járda építését három utcában, mintegy 60.000 forint költséggel. — A pénzt a megyei tanács biztosítja. A Nap-utcában a vihar nyomán lezúduló víz járhatatlanná tette az utat, a ja­vítását már megkezdték. Az egyik legjelentősebb építkezés a Járás; Kultúrház szabadtéri szín­pada. A munka értékét növeli az, hogy az építőanyag jelentős részét térítés nélkül, társadalmi úton sze­rezték 'be. A keszőhidegkúti és gyönki téglagyár, valamint a gyönki dolgo­zók 15.000 téglát adtak a szabadtéri színpad felépítéséhez, magánosok ad­ták az egyéb építőanyagokat is és 500 köbméter földet szállítottak a szín­helyre. A nagyértékű társadalmi meg mozdulás eredményeképpen jövőre már korszerű, az igényeket maradék­talanul kielégítő szabadtéri színpada lesz Gyönknek. A távolabbi tervek között szerepel­nek a lövő évi munkák, amikor is megjavítják a temető felé vezető utat, rendbehozzák és fásítják a lege­lőt és a sportpályát, ugyancsak társa­dalmi munkában. Ha a tanácsülés nem vetette volna el a községfejlesz­tési hozzájárulás megadását, sokkal többet tudtak volna végezni Gyönk rendezése és szépítése érdekében. MIKOR ÁLLT MEG AZ ÓRA? Mint azt lapunk tegnapi számában jeleztük, szeptember 15-ével indítjuk rejtvénypályázatunkat. A pályázat lényege: egy Pobjeda karórát felhú­zunk, utána lepecsételt páncélszek­rénybe zárjuk. Az olvasók feladata, az újságban megjelenő szelvényeken megjelölni, hány órakor, perc- és másodperckor állt meg az óra. Aki eltalálja, vagy tippelésével leginkább megközelíti a megállás időpontját, ju­talomként megkapja a karórát. Az óra elindításáról értesítjük olvasóin­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents