Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-05 / 208. szám

t TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1957 szeptember 5. Az Egyesült Államok „gátat akar emelni“ Szíria határainál Levélváltás a Moszkvában tárgyaló szovjet- és nyugatnémet kormányküldöttség vezetői között Moszkva (TASZSZ). R. Lahr nagy­követ, a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság küldöttségei kö­zött Moszkvában folyó tárgyalásokon részvevő nyugatnémet küldöttség ve­zetője augusztus 26-án levelet nyúj­tott át Saemjonov szovjet külügymi­niszterhelyettesnek, a szovjet kül­döttség vezetőjének: Lahr a levélben tudomásul veszi a szovjet küldöttség nyilatkozatát, hogy befejeződött a hazatelepítéssel ösz- szefüggő kérdések megvitatása s ugyanakkor tiltakozik ez ellen. Megengedhetetlen — írja a továb­biakban Lahr —, hogy kétoldalú tár­gyalásokon az egyik fél, valamely pontot levegyen a napirendről, mi­ként ön azt az 1957 augusztus 16-i ülésen is megtette. — A szóbanforgó pont szerves alkotó része annak a programnak, amely a tárgyalásokat illetően a közöttünk létrejött meg­egyezés alapján alakult ki. Ilyenformán javaslom, hogy újból vizsgálja meg a napirend végrehajtá­sára vonatkozó álláspontját és ennek érdekében rövid időre szakítsuk meg tárgyalásainkat. V. Sz. Szemjonov, a szovjet kül­döttség vezetője szeptember 3-án fo­gadta Lahrt és válaszlevelet nyúj­tott át neki. Szemjonov levelében utalt a szov­jet kormánynak a Német Szövetségi Köztársasághoz intézett jegyzékeinek egész sorára, majd rámutatott arra, hogy miután a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hazatelepítettek 9626 né­met háborús bűnöst, akik a szovjet nép ellen elkövetett súlyos bűncse­lekmények miatt kirótt? büntetését kitöltötte. A Szovjetunióban csak egyes német állampolgárok marad­tak, akik magánszemélyként élnek itt. Ezek ha óhajtják, kiutazhatnak a Német Demokratikus Köztársaságba vagy a Német Szövetségi Köztársa­ságba. A tárgyalások folyamán azonban kiderült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége nem azokat a gyakorlati kérdéseket kívánta meg­vitatni, amelyek az egyes német ál­lampolgárok hazatelepítésére vonat­kozó intézkedések végrehajtása során merülhetnek fel — erről volt szó a szovjet kormány folyó évi jú­lius 6-i jegyzékében — hanem olyan fél szerepében próbált fellépni, amely bizonyos jogokat támaszt német Tiem- zetiségű szovjet állampolgárokra vo­natkozólag. Természetes, állapítja meg Szemjonov, hogy a szovjet kül­döttség nem ment és nem is mehetett bele, hogy megvitassa a Német Szö­vetségi Köztársaság küldöttségével az ilyen, szovjet állampolgárokra vo­natkozó kérdéseket: ezek a kérdések ugyanis kizárólag a Szovjetunió bel- ügyét alkotják. A szovjet küldöttség vezetője ez­után megcáfolta azt az állítást, hogy a hazatelepítés kérdésének levétele a napirendről egyoldalúan történt Szemjonov megállapítja: a küldött­ségek tárgyalásaik során elég időt és figyelmet fordítottak ezekre a kérdé­sekre, a tárgyalásokon teljesen be­igazolódott a szovjet kormány már régebben kifejezésre juttatott véle­ménye, hogy a német állampolgárok Szovjetunióból való hazatelepítésé­nek problémája ma már nem létezik, mert a hazatelepítés az előző évek­ben megtörtént. A szovjet küldöttség ebből le­vonta az egyetlen lehetséges követ­keztetést, és javasolja, hogy folytas­sák a kereskedelem fejlesztésére és a konzuli egyezmény megkötésére vonatkozó kérdések megvitatását. E kérdésekre vonatkozólag a szovjet fél már a tárgyalások elején konkrét ja­vaslatokat tett és véleménye szerint meg is van a lehetőség a megegye­zésre ezekben a kérdésekben. A levél így fejeződik be: — A szovjet fél továbbra is haj­landó folytatni a kereskedelmi és Ijonzuli kapcsolatok fejlesztésére vo­natkozó kérdések megvitatását és vé­leménye szerint meg is van a lehető­ség a megegyezésre ezekben a kér­désekben. Az ön javaslata a tárgya­lások megszakítására tulajdonképpen kísérletet jelent arra, hogy ürügyet találjon a kereskedelmi és konzuli kérdésekkel összefüggő tárgyalások megszakítására. Ezt a lépést nem lehetne másként felfogni, mint annak a Szovjetunió­val szemben barátságtalan politiká­nak megnyilvánulásaként, amely a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának magatartását áthatja. II Glos Pracy Lengyelország és Jugoszlávia kapcsolatáról A Reuter közlése szerint Loy Henderson amerikai államtitkár, akii az elmúlt napokban a Közel-Keleten járt, Washingtonba küldött előzetes jelentésében, az eddiginél nagyobb méretű segélyt sürget Szíria szom­szédai, különösen Jordánia számára. Szerinte ez lenne a közvetlen válasz a Szíriában legutóbb végbement fej­leményekre. Az államtitkár szerint, aligha lehet valamit tenni annak ér­dekében, hogy magában Szíriában megfordítsák az események menetét. Az Egyesült Államoknak ezért Szíria határainál gátat kell emelnie. Jól­tájékozott körök szeriint Henderson javaslatai valószínűleg magában fog­lalják a katonai és a gazdasági se­gélynyújtást. Szerdán délben sajtótájékoztatót tartott az OKISZ vezetősége, amely­ben részt vett a szovjet kisipari szö­vetkezetek hazánkban tartózkodó küldöttsége is. A delegáció vezetője M. F. Lebegyev, a Roszprom elnök- helyettese, elmondotta, hogy három­hetes magyarországi tartózkodásuk alatt több szövetkezetét látogattak meg. Azt tapasztalták, hogy a párt és a kormány irányításával az OKISZ nagy munkát végzett a szövetkezetek szervezésében. A szovjet kisipari szövetkezetekről elmondotta, hogy szervezeti felépíté­sük hasonló az itteniekhez. A szovjet szövetkezetek nemzetközi kapcsola­táról szólva, elmondotta, hogy 1956- ban 12 nemzetközi kiállításon vettek részt, rendszeresek a küldöttségek cseréi és külföldiek tanulnak a szö­vetkezeti technikumaikban és főisko­láikon. A magyar szövetkezetekkel a jövőben szorosabbra kívánják fűznli kapcsolataikat, termelési tapasztalat- cserékkel és üzemi, szakmai delegá­ciók cseréjével is. Ezután Erdős József, a Kisipari Lipcse (MTI). A lipcsei vásár ve­zetősége megtartotta hagyományos nemzetközi sajtóértekezletét. Gerhard Weiss külkereskedelmi miniszterhelyettes beszámolójában kiemelte a lipcsei nemzetközi vásá­rok szerepét és jelentőségét a külön­böző társadalmi és gazdasági rend­szerben élő országok, a Kelet és Nyugat együttműdése, terén, s hozzá­fűzte hogy az idei őszi vásáron 7116 kiállító vesz részt. Különösen hangsúllyal foglalkozott a miniszterhelyettes a két német ál­lam közti kereskedelem kérdéseivel. Ezután az újságírók tettek fel kér­déseket az elnökség tagjaihoz. A Német Demokratikus Köztársa­ság és a Magyar Népköztársaság kö­zötti kereskedelmet érintő kérdések­re Staimer asszony külkereskedelmi miniszterhelyettes válaszolt. Közölte, hogy az idén a két ország közti ke­reskedelem volumene öt százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben és jelenleg kiegészítő tárgyalások foly­nak az árucsere további növelésére. E tárgyalások lezárására és a szerző­dés aláírására előreláthatólag a lipcsei vásár után kerül sor Berlinben. Henderson középkeleti tárgyalásai során Törökország és Irak kérte, hogy az Egyesült Államok teljesjogú tag­ként csatlakozzék a bagdadi paktum­hoz. Washingtoni hivatalos szemé­lyiségek szerint az Egyesült Álla­mok továbbra is kiveszt részét a bag­dadi paktum gazdasági, katonai és felforgatásellenes bizottságainak mun kájából, nem lehet szó azonban arról, hogy tagja legyen a bagdadi paktum tanácsának 'is, mert az „nem befolyá­solná a Szíriában bekövetkezett bal­oldali eltolódást és szakadást ered­ményezhetne a Washington irányá­ban egyébként barátságos arab álla­mok soraiban”. Szövetkezetek Szövetségének elnöke ismertette a szövetkezeti mozgalom helyzetét. A második negyedévben a kisipari szövetkezetek termelési érteke 1952 millió forint volt és 24 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló idő­szakának termelését. Készítményeink közül 178 millió forint értékű áru került exportra. Az OKISZ elnöke a továbbiakban olyan kérdésekről beszélt, amely a lakosságot foglalkoztatja. Sok szó esik például az állami iparban és a szövetkezetekben dolgozók bére kö­zötti különbségekről. Az OKISZ felül­vizsgálja a bérezést és ahol jogtalan, kirivó aránytalanságok vannak, ott változtat a helyzeten. Másik nagy gondunk a munkaerő- helyzet, — mondotta. — Sok szö­vetkezetben munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezért elhatározták, hogy még ebben az évben négy-öt szak­munkásképző iparitanuló szövetkeze­tét hoznak létre. Ismertette a szövetkezetek jövő negyedévi tervét is. Megemlítette, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság bauxit-szük- ségletének nyolcvanöt százalékát Ma­gyarországról szerzi be és — mint mindenki tapasztalhatta — a Német Demokratikus Köztársaság ország­útjain igen gyakoriak az Ikarus-autó- buszok és a Csepel motorkerékpárok. Ilyen és ehhez hasonló magyar áruk ellenében a Német Demokratikus Köztársaság elsősorban elektrotech­nikai, optikai berendezéseket, a ma­gyar ipar fejlesztéséhez szükséges gépeket szállít. Például a közeljövő­ben egy teljes szövőgyárat szerel fel korszerű berendezéssel. Ugyancsak az NDK szállítja Magyarország ré­szére a televíziós adóállomás nagytel­jesítményű gépeit. Dz ENSZ leszerelési albizottságának ülése Az ENSZ leszerelési albizottsága kedden délután Londonban ülést tar­tott. A Reuter-iroda jelentése szerint Stassen, az Egyesült Államok kül­dötte és Noble brit küldött kérdése­ket intézett Zorinhoz, a Szovjetunió képviselőjéhez. Zorin válasza után Stassen javaslatára szerdán újabb ülést tartottak. Román szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba A közalkalmazottak szakszerveze­tének küldöttsége a közelmúltban Romániában tett látogatást. Ennek viszonzásául szerdán reggel három­tagú román, szakszervezeti delegáció érkezett Budapestre, Stoia Elenának, a népi tanácsi és községi gazdálkodás dolgozói szakszervezete elnökének vezetésével. Eisenhower aláírta a külföldi segélyprogram megajánlási törvényjavaslatát Washington (Reuter). Eisenhower elnök kedden aláírta a külföldi segély program 3.435,810.000 dolláros meg­ajánlás! törvényjavaslatát, ugyan­akkor azonban bejelentette, hogy élénk figyelemmel fogja kísérni a kongresszus által végrehajtott nagy­arányú csökkentés kihatásait. Mint ismeretes, a törvényjavaslat körülbelül egymilliárd dollárral keve­sebbet irányoz elő a külföldi segély- program céljaira, mint amennyit Eisenhower eredetileg kért, bár első javaslatát már maga az elnök is bi­zonyos mértékben csökkentette. Emlékezé§ek Leninről A Kossuth kiadó a közeljövőben két Leninnel kapcsolatos emlékiratot is megjelentet. Clara Zetkin „Emlé­kezések Leninre” című könyvében az 1920-as évekbeli találkozásaikat, be­szélgetéseiket írja le. Sz. Gil Lenin gépkocsivezetője volt, s a forradalom­tól haláláig teljesített mellette szolgá­latot „Hat esztendő Lenin mellett” c. könyvében személyes élményei alap­ján Lenin hétköznapjait mutatja be az olvasónak. ESEMÉNYEK SOROKBAN Pnom Penn (Uj Kína). Kambod­zsai lapjelentések szerint az elmúlt év alatt Dél-Vietnam jelentős mér­tékben megerősítette a kambodzsai határ mentén állomásozó csapatait. A lap jelentések megállapítják, hogy Kambodzsa nem szemlélheti nyugta­lanság nélkül Ngo Dinh Diem erőinek ilyen nagyarányú felvonulását hatá­rain. * Helsinki (TASZSZ). Sukselainen finn miniszterelnök a kormányátala­kítással kapcsolatban rádióbeszédet mondott. Kijelentette, hogy a veze­tése alatt álló kormány most a par­lamentben 90 szavazatra támaszko­dik. Ezenkívül a kormánynak kap­csolatai vannak a szakszervezeti moz galommal és a vállalkozó körökkel. A miniszterelnök kifejezte azt a re­ményét, hogy a népre nézve fontos gazdasági kérdésekbe a kormány a parlament többségének támogatásá­val járhat majd el. * Moszkva (TASZSZ). A Francia Ra­dikális Párt Edouard Daladier veze­tésével Moszkvában tartózkodó kül­döttsége szeptember 3-án látogatást tett az SZKP központi bizottságá­ban. A megbeszélés során a francia— szovjet viszonnyal és egyéb kérdések­kel kapcsolatban kölcsönös megértés nyilvánult meg. * Párizs (MTI). Mendes-France, volt miniszterelnök a közeljövőben afri­kai körutat tesz. Útja során Marok­kóban is tárgyalásokat folytat. ♦ Tirana (ATA). öt nappal ezelőtt udvariassági látogatásra albán kikö­tőbe érkezett a Mihail Kirov nevű cirkálóból és a Bezukoriznyennij nevű rombolóból álló szovjet hajóraj. Ez öt nap alatt a szovjef tengerészek meglátogatták Albánia különböző vá­rosait, falvait, kulturális intézményeit s baráti találkozókon vettek részt az albán dolgozókkal. Ugyanakkor az albán dolgozók felkeresték vendégei­ket a szovjet hadihajókon. Az ötnapos látogatás után a szovjet hajóraj ked­den kifutott Durresi kikötőjéből. Varsó (PAP). A Glos Pracy „A belgrádi látogatás” című cikkében foglalkozik Lengyelország és Jugosz­lávia kapcsolataival abból az alka­lomból, hogy küszöbön áll a lengyel párt- és kormányküldöttség belgrádi látogatása. A cikk a többi között a következőket állapítja meg: Jugoszláviát és Lengyelországot ma olyan politikai kötelékek is ösz- szekapcsolják, amelyek a nemzeti sajátosságaik és állami szuverenitá­suk megőrzése mellett kivívandó szo­cializmusért folytatott közös harcuk­ból származnak.- Noha van bizonyos eltérés Len­gyelország és Jugoszlávia belpolitikai és nemzetközi helyzete között, mégis a szocializmus építésében mutatkozó hasonlóságok értékessé teszik a két ország tapasztalatainak cseréjét és a kölcsönös érintkezést. A szovjet—jugoszláv kapcsolatok javulását ellenzi Molotov-csoport kudarcát követően ma minden előfel­tétele megvan annak, hogy Jugosz­lávia és a szocialista nemzetközösség országai között a kapcsolatok harmo­nikusan fejlődjenek. Nem kétséges, hogy a lengyelek Belgrádban teendő látogatásának eredményei ebből a szempontból is pozitív hatást gyako­rolnak majd. Lengyelország és Jugoszlávia olyan külpolitikát folytat, amelynek sok közös eleme van. Mindkét kormány valamennyi országgal a legjobb kap­csolatok fenntartására törekszik, figyelmen kívül hagyva azok politi­kai rendszerét. A békés egymás mel­lett élés, a függetlenség és szuvere­nitás tiszteletben tartásának politi­káját vallja és síkraszáll az egyes or­szágok belügyeibe való beavatkozás ellen. ( A lengyelek szemében különösen nagy jelentősége van annak az éber­ségnek, amely Jugoszlávia külpoliti­kájában jut kifejezésre a nyugat­német militarizmus újjászületése te­kintetében. A belgrádi látogatás, amely az ak­tív lengyel külpolitikának fontos jelképe, szolgálni fogja a két ország közötti további közeledést, továbbá a szocialista országok közötti kapcsola­toknak az egyenlő jogok alapján tör­ténő további fejlődését — írja a Glos Pracy. A Mongol Népköztársaság külügyminiszterének leTele a Biztonsági Tanácshoz Ulan Bator (TASZSZ). Sz. Averzed, a Mongol Népköztársaság külügymi­nisztere levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez, melyben kifejezésre juttatja, hogy a Mongol Népköztársaság kormányát áthatják az ENSZ alapokmányában lefektetett magasztos célok és elvek, együtt akar működni az Egyesült Nemzetekkel a béke és biztonság fenntartásának és erősítésének ne­mes feladatában és az a meggyőződé­se, hogy a Mongol Népköztársaságnak joga van az ENSZ tagságára. Ezért megismétli tagfelvételi kérelmét. Beszámoltak magyarországi tapasztalataikról a szovjet szövetkezetek küldöttei Nemzetközi sajtóértekezlet Lipcsében

Next

/
Thumbnails
Contents