Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-05 / 208. szám
t TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1957 szeptember 5. Az Egyesült Államok „gátat akar emelni“ Szíria határainál Levélváltás a Moszkvában tárgyaló szovjet- és nyugatnémet kormányküldöttség vezetői között Moszkva (TASZSZ). R. Lahr nagykövet, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségei között Moszkvában folyó tárgyalásokon részvevő nyugatnémet küldöttség vezetője augusztus 26-án levelet nyújtott át Saemjonov szovjet külügyminiszterhelyettesnek, a szovjet küldöttség vezetőjének: Lahr a levélben tudomásul veszi a szovjet küldöttség nyilatkozatát, hogy befejeződött a hazatelepítéssel ösz- szefüggő kérdések megvitatása s ugyanakkor tiltakozik ez ellen. Megengedhetetlen — írja a továbbiakban Lahr —, hogy kétoldalú tárgyalásokon az egyik fél, valamely pontot levegyen a napirendről, miként ön azt az 1957 augusztus 16-i ülésen is megtette. — A szóbanforgó pont szerves alkotó része annak a programnak, amely a tárgyalásokat illetően a közöttünk létrejött megegyezés alapján alakult ki. Ilyenformán javaslom, hogy újból vizsgálja meg a napirend végrehajtására vonatkozó álláspontját és ennek érdekében rövid időre szakítsuk meg tárgyalásainkat. V. Sz. Szemjonov, a szovjet küldöttség vezetője szeptember 3-án fogadta Lahrt és válaszlevelet nyújtott át neki. Szemjonov levelében utalt a szovjet kormánynak a Német Szövetségi Köztársasághoz intézett jegyzékeinek egész sorára, majd rámutatott arra, hogy miután a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hazatelepítettek 9626 német háborús bűnöst, akik a szovjet nép ellen elkövetett súlyos bűncselekmények miatt kirótt? büntetését kitöltötte. A Szovjetunióban csak egyes német állampolgárok maradtak, akik magánszemélyként élnek itt. Ezek ha óhajtják, kiutazhatnak a Német Demokratikus Köztársaságba vagy a Német Szövetségi Köztársaságba. A tárgyalások folyamán azonban kiderült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége nem azokat a gyakorlati kérdéseket kívánta megvitatni, amelyek az egyes német állampolgárok hazatelepítésére vonatkozó intézkedések végrehajtása során merülhetnek fel — erről volt szó a szovjet kormány folyó évi július 6-i jegyzékében — hanem olyan fél szerepében próbált fellépni, amely bizonyos jogokat támaszt német Tiem- zetiségű szovjet állampolgárokra vonatkozólag. Természetes, állapítja meg Szemjonov, hogy a szovjet küldöttség nem ment és nem is mehetett bele, hogy megvitassa a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségével az ilyen, szovjet állampolgárokra vonatkozó kérdéseket: ezek a kérdések ugyanis kizárólag a Szovjetunió bel- ügyét alkotják. A szovjet küldöttség vezetője ezután megcáfolta azt az állítást, hogy a hazatelepítés kérdésének levétele a napirendről egyoldalúan történt Szemjonov megállapítja: a küldöttségek tárgyalásaik során elég időt és figyelmet fordítottak ezekre a kérdésekre, a tárgyalásokon teljesen beigazolódott a szovjet kormány már régebben kifejezésre juttatott véleménye, hogy a német állampolgárok Szovjetunióból való hazatelepítésének problémája ma már nem létezik, mert a hazatelepítés az előző években megtörtént. A szovjet küldöttség ebből levonta az egyetlen lehetséges következtetést, és javasolja, hogy folytassák a kereskedelem fejlesztésére és a konzuli egyezmény megkötésére vonatkozó kérdések megvitatását. E kérdésekre vonatkozólag a szovjet fél már a tárgyalások elején konkrét javaslatokat tett és véleménye szerint meg is van a lehetőség a megegyezésre ezekben a kérdésekben. A levél így fejeződik be: — A szovjet fél továbbra is hajlandó folytatni a kereskedelmi és Ijonzuli kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó kérdések megvitatását és véleménye szerint meg is van a lehetőség a megegyezésre ezekben a kérdésekben. Az ön javaslata a tárgyalások megszakítására tulajdonképpen kísérletet jelent arra, hogy ürügyet találjon a kereskedelmi és konzuli kérdésekkel összefüggő tárgyalások megszakítására. Ezt a lépést nem lehetne másként felfogni, mint annak a Szovjetunióval szemben barátságtalan politikának megnyilvánulásaként, amely a Német Szövetségi Köztársaság kormányának magatartását áthatja. II Glos Pracy Lengyelország és Jugoszlávia kapcsolatáról A Reuter közlése szerint Loy Henderson amerikai államtitkár, akii az elmúlt napokban a Közel-Keleten járt, Washingtonba küldött előzetes jelentésében, az eddiginél nagyobb méretű segélyt sürget Szíria szomszédai, különösen Jordánia számára. Szerinte ez lenne a közvetlen válasz a Szíriában legutóbb végbement fejleményekre. Az államtitkár szerint, aligha lehet valamit tenni annak érdekében, hogy magában Szíriában megfordítsák az események menetét. Az Egyesült Államoknak ezért Szíria határainál gátat kell emelnie. Jóltájékozott körök szeriint Henderson javaslatai valószínűleg magában foglalják a katonai és a gazdasági segélynyújtást. Szerdán délben sajtótájékoztatót tartott az OKISZ vezetősége, amelyben részt vett a szovjet kisipari szövetkezetek hazánkban tartózkodó küldöttsége is. A delegáció vezetője M. F. Lebegyev, a Roszprom elnök- helyettese, elmondotta, hogy háromhetes magyarországi tartózkodásuk alatt több szövetkezetét látogattak meg. Azt tapasztalták, hogy a párt és a kormány irányításával az OKISZ nagy munkát végzett a szövetkezetek szervezésében. A szovjet kisipari szövetkezetekről elmondotta, hogy szervezeti felépítésük hasonló az itteniekhez. A szovjet szövetkezetek nemzetközi kapcsolatáról szólva, elmondotta, hogy 1956- ban 12 nemzetközi kiállításon vettek részt, rendszeresek a küldöttségek cseréi és külföldiek tanulnak a szövetkezeti technikumaikban és főiskoláikon. A magyar szövetkezetekkel a jövőben szorosabbra kívánják fűznli kapcsolataikat, termelési tapasztalat- cserékkel és üzemi, szakmai delegációk cseréjével is. Ezután Erdős József, a Kisipari Lipcse (MTI). A lipcsei vásár vezetősége megtartotta hagyományos nemzetközi sajtóértekezletét. Gerhard Weiss külkereskedelmi miniszterhelyettes beszámolójában kiemelte a lipcsei nemzetközi vásárok szerepét és jelentőségét a különböző társadalmi és gazdasági rendszerben élő országok, a Kelet és Nyugat együttműdése, terén, s hozzáfűzte hogy az idei őszi vásáron 7116 kiállító vesz részt. Különösen hangsúllyal foglalkozott a miniszterhelyettes a két német állam közti kereskedelem kérdéseivel. Ezután az újságírók tettek fel kérdéseket az elnökség tagjaihoz. A Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kereskedelmet érintő kérdésekre Staimer asszony külkereskedelmi miniszterhelyettes válaszolt. Közölte, hogy az idén a két ország közti kereskedelem volumene öt százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben és jelenleg kiegészítő tárgyalások folynak az árucsere további növelésére. E tárgyalások lezárására és a szerződés aláírására előreláthatólag a lipcsei vásár után kerül sor Berlinben. Henderson középkeleti tárgyalásai során Törökország és Irak kérte, hogy az Egyesült Államok teljesjogú tagként csatlakozzék a bagdadi paktumhoz. Washingtoni hivatalos személyiségek szerint az Egyesült Államok továbbra is kiveszt részét a bagdadi paktum gazdasági, katonai és felforgatásellenes bizottságainak mun kájából, nem lehet szó azonban arról, hogy tagja legyen a bagdadi paktum tanácsának 'is, mert az „nem befolyásolná a Szíriában bekövetkezett baloldali eltolódást és szakadást eredményezhetne a Washington irányában egyébként barátságos arab államok soraiban”. Szövetkezetek Szövetségének elnöke ismertette a szövetkezeti mozgalom helyzetét. A második negyedévben a kisipari szövetkezetek termelési érteke 1952 millió forint volt és 24 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának termelését. Készítményeink közül 178 millió forint értékű áru került exportra. Az OKISZ elnöke a továbbiakban olyan kérdésekről beszélt, amely a lakosságot foglalkoztatja. Sok szó esik például az állami iparban és a szövetkezetekben dolgozók bére közötti különbségekről. Az OKISZ felülvizsgálja a bérezést és ahol jogtalan, kirivó aránytalanságok vannak, ott változtat a helyzeten. Másik nagy gondunk a munkaerő- helyzet, — mondotta. — Sok szövetkezetben munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezért elhatározták, hogy még ebben az évben négy-öt szakmunkásképző iparitanuló szövetkezetét hoznak létre. Ismertette a szövetkezetek jövő negyedévi tervét is. Megemlítette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság bauxit-szük- ségletének nyolcvanöt százalékát Magyarországról szerzi be és — mint mindenki tapasztalhatta — a Német Demokratikus Köztársaság országútjain igen gyakoriak az Ikarus-autó- buszok és a Csepel motorkerékpárok. Ilyen és ehhez hasonló magyar áruk ellenében a Német Demokratikus Köztársaság elsősorban elektrotechnikai, optikai berendezéseket, a magyar ipar fejlesztéséhez szükséges gépeket szállít. Például a közeljövőben egy teljes szövőgyárat szerel fel korszerű berendezéssel. Ugyancsak az NDK szállítja Magyarország részére a televíziós adóállomás nagyteljesítményű gépeit. Dz ENSZ leszerelési albizottságának ülése Az ENSZ leszerelési albizottsága kedden délután Londonban ülést tartott. A Reuter-iroda jelentése szerint Stassen, az Egyesült Államok küldötte és Noble brit küldött kérdéseket intézett Zorinhoz, a Szovjetunió képviselőjéhez. Zorin válasza után Stassen javaslatára szerdán újabb ülést tartottak. Román szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba A közalkalmazottak szakszervezetének küldöttsége a közelmúltban Romániában tett látogatást. Ennek viszonzásául szerdán reggel háromtagú román, szakszervezeti delegáció érkezett Budapestre, Stoia Elenának, a népi tanácsi és községi gazdálkodás dolgozói szakszervezete elnökének vezetésével. Eisenhower aláírta a külföldi segélyprogram megajánlási törvényjavaslatát Washington (Reuter). Eisenhower elnök kedden aláírta a külföldi segély program 3.435,810.000 dolláros megajánlás! törvényjavaslatát, ugyanakkor azonban bejelentette, hogy élénk figyelemmel fogja kísérni a kongresszus által végrehajtott nagyarányú csökkentés kihatásait. Mint ismeretes, a törvényjavaslat körülbelül egymilliárd dollárral kevesebbet irányoz elő a külföldi segély- program céljaira, mint amennyit Eisenhower eredetileg kért, bár első javaslatát már maga az elnök is bizonyos mértékben csökkentette. Emlékezé§ek Leninről A Kossuth kiadó a közeljövőben két Leninnel kapcsolatos emlékiratot is megjelentet. Clara Zetkin „Emlékezések Leninre” című könyvében az 1920-as évekbeli találkozásaikat, beszélgetéseiket írja le. Sz. Gil Lenin gépkocsivezetője volt, s a forradalomtól haláláig teljesített mellette szolgálatot „Hat esztendő Lenin mellett” c. könyvében személyes élményei alapján Lenin hétköznapjait mutatja be az olvasónak. ESEMÉNYEK SOROKBAN Pnom Penn (Uj Kína). Kambodzsai lapjelentések szerint az elmúlt év alatt Dél-Vietnam jelentős mértékben megerősítette a kambodzsai határ mentén állomásozó csapatait. A lap jelentések megállapítják, hogy Kambodzsa nem szemlélheti nyugtalanság nélkül Ngo Dinh Diem erőinek ilyen nagyarányú felvonulását határain. * Helsinki (TASZSZ). Sukselainen finn miniszterelnök a kormányátalakítással kapcsolatban rádióbeszédet mondott. Kijelentette, hogy a vezetése alatt álló kormány most a parlamentben 90 szavazatra támaszkodik. Ezenkívül a kormánynak kapcsolatai vannak a szakszervezeti moz galommal és a vállalkozó körökkel. A miniszterelnök kifejezte azt a reményét, hogy a népre nézve fontos gazdasági kérdésekbe a kormány a parlament többségének támogatásával járhat majd el. * Moszkva (TASZSZ). A Francia Radikális Párt Edouard Daladier vezetésével Moszkvában tartózkodó küldöttsége szeptember 3-án látogatást tett az SZKP központi bizottságában. A megbeszélés során a francia— szovjet viszonnyal és egyéb kérdésekkel kapcsolatban kölcsönös megértés nyilvánult meg. * Párizs (MTI). Mendes-France, volt miniszterelnök a közeljövőben afrikai körutat tesz. Útja során Marokkóban is tárgyalásokat folytat. ♦ Tirana (ATA). öt nappal ezelőtt udvariassági látogatásra albán kikötőbe érkezett a Mihail Kirov nevű cirkálóból és a Bezukoriznyennij nevű rombolóból álló szovjet hajóraj. Ez öt nap alatt a szovjef tengerészek meglátogatták Albánia különböző városait, falvait, kulturális intézményeit s baráti találkozókon vettek részt az albán dolgozókkal. Ugyanakkor az albán dolgozók felkeresték vendégeiket a szovjet hadihajókon. Az ötnapos látogatás után a szovjet hajóraj kedden kifutott Durresi kikötőjéből. Varsó (PAP). A Glos Pracy „A belgrádi látogatás” című cikkében foglalkozik Lengyelország és Jugoszlávia kapcsolataival abból az alkalomból, hogy küszöbön áll a lengyel párt- és kormányküldöttség belgrádi látogatása. A cikk a többi között a következőket állapítja meg: Jugoszláviát és Lengyelországot ma olyan politikai kötelékek is ösz- szekapcsolják, amelyek a nemzeti sajátosságaik és állami szuverenitásuk megőrzése mellett kivívandó szocializmusért folytatott közös harcukból származnak.- Noha van bizonyos eltérés Lengyelország és Jugoszlávia belpolitikai és nemzetközi helyzete között, mégis a szocializmus építésében mutatkozó hasonlóságok értékessé teszik a két ország tapasztalatainak cseréjét és a kölcsönös érintkezést. A szovjet—jugoszláv kapcsolatok javulását ellenzi Molotov-csoport kudarcát követően ma minden előfeltétele megvan annak, hogy Jugoszlávia és a szocialista nemzetközösség országai között a kapcsolatok harmonikusan fejlődjenek. Nem kétséges, hogy a lengyelek Belgrádban teendő látogatásának eredményei ebből a szempontból is pozitív hatást gyakorolnak majd. Lengyelország és Jugoszlávia olyan külpolitikát folytat, amelynek sok közös eleme van. Mindkét kormány valamennyi országgal a legjobb kapcsolatok fenntartására törekszik, figyelmen kívül hagyva azok politikai rendszerét. A békés egymás mellett élés, a függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának politikáját vallja és síkraszáll az egyes országok belügyeibe való beavatkozás ellen. ( A lengyelek szemében különösen nagy jelentősége van annak az éberségnek, amely Jugoszlávia külpolitikájában jut kifejezésre a nyugatnémet militarizmus újjászületése tekintetében. A belgrádi látogatás, amely az aktív lengyel külpolitikának fontos jelképe, szolgálni fogja a két ország közötti további közeledést, továbbá a szocialista országok közötti kapcsolatoknak az egyenlő jogok alapján történő további fejlődését — írja a Glos Pracy. A Mongol Népköztársaság külügyminiszterének leTele a Biztonsági Tanácshoz Ulan Bator (TASZSZ). Sz. Averzed, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez, melyben kifejezésre juttatja, hogy a Mongol Népköztársaság kormányát áthatják az ENSZ alapokmányában lefektetett magasztos célok és elvek, együtt akar működni az Egyesült Nemzetekkel a béke és biztonság fenntartásának és erősítésének nemes feladatában és az a meggyőződése, hogy a Mongol Népköztársaságnak joga van az ENSZ tagságára. Ezért megismétli tagfelvételi kérelmét. Beszámoltak magyarországi tapasztalataikról a szovjet szövetkezetek küldöttei Nemzetközi sajtóértekezlet Lipcsében