Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-05 / 208. szám

II. évfolyam, 208 szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1957 szeptember 5. A M A I S ZÁM8ÁK: A bonyhádi pártszervezet bízik a nevelőkben „Nem tűrjük, hogy bárki Is kívülről határozza meg népünk állásfoglalását" Tolna megye dolgozói tiltakoznak az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen Van-e, lesz-e elég disznóhús ?... Beszámoló a megyei bajnokság mérkőzéseiről Fonalfestő üzemrésszel bővítik a Tolnai Selyemfonógyárat Nem múlik el nap, hogy levelek, táviratok sokasága ne érkezne me­gyei szerveinkhez továbbítás végett az ENSZ-nek, vagy éppen Dag Ham- marksjöld főtitkárnak, amelyek mind-mind tiltakoznak az ENSZ ötös bizottságának szemenszedett ha­zugságoktól és rágalmaktól hemzse­gő jelentése ellen. „Nem tűrjük, hogy bárki is kívülről határozza meg népünk állásfoglalását’1 — írják a Dombóvári Járási Tanács dolgozói mintegy 50 aláírással. „Tiltakozunk az ellen, hogy bármely ország, vagy nemzetközi szervezet — írják a to­vábbiakban — megkíséreljen befo­lyást gyakorolni, beleszólni hazánk belső életét érintő ügyeibe. Az ENSZ ötös bizottságának ki­küldése, a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának legdur­vább megsértése volt, amit a bizottság betetőzött azzal, hogy az októberi véres ellenforradal- tnat teljesen hamis színben mutatja meg a világ közvéleményének és ez­zel el akarja terelni a figyelmet az imperialista körök agresszív, hábo­rús cselekedeteiről.“ Ez a tiltakozási mozgalom egysége­sen rázta fel megyénk dolgozó népé­nek minden rétegét. Munkások, pa­rasztok, értelmiségiek akár üzemek­nél, akár vállalatoknál, akár egyéni­leg, akár közösségben dolgoznak, egyforma felháborodással veszik tu­domásul ezt a jogtiprást. A Duna- földvári Kendergyárban tartott mun­kásgyűlésről például az alábbi táv­iratot küldték a külügyminisztérium­hoz, továbbítás végett. „Mi, a Dunaföldvári Kendergyár dolgozói a rádión és újságokon ke­resztül értesültünk arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének külön e célra létesített ötös bizottsá­ga 500 oldalas hazug jelentést készí­tett az 1956 októberi ellenforradalmi magyar eseményekről, s ezen jelen­tést szeptember 10-én rendkívüli ülésen akarja tárgyalni az Egyesült Nemzetek Szervezete. A magunk részéről is mélységesen elítéljük az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének ezen munkáját. A legmesszebbmenő felháboro­dással jelentjük ki, hogy e;zt belügyeinkbe való leggyalázato­sabb beavatkozásnak tekintjük, s ellene minden eszközzel tiltako­zunk.“ Határozottság, a magyar nép ügye melletti szilárd kiállás jellemzi az ifjúság megnyilvánulását is me­gyénkben. „Az ENSZ ötös bizottsá­gának jelentése — írják a bonyhádi AKÖV KISZ-szervezetének tagjai — nem felel meg a valóságnak. A tanúk­ból is csak hármat említ névszerint, s mindhárom hazaáruló. Nem tűrjük, hogy beleavatkozzanak a mi bel ügyeinkbe, de ahelyett javasoljuk, hogy az ománi és szíriai üggyel fog­lalkozzanak, valamint a hidrogén- bomba-kísérletek betiltásával és a fegyveres erők csökkentésével. Követeljük, hogy az 1956 októ­beri ellenforradalom következté­ben külföldre távozott kiskorú fiatalokat minél előbb engedjék haza.’“ „Tiltakozunk az ellen — szól a lá- pafői dolgozó parasztok távirata —, hogy az ENSZ újra magyar ügyet tárgyaljon. Népi demokratikus áll- Iamrendünk ellen fegyveresen táma­dó bűnözők megbüntetése a magyar nép belső ügye.’“ . A levelek, táviratok tömegeiből az is világosan kitűnik, hogy a tiltako­zók mit akarnak. Pártállásra, világ­nézeti beállítottságra való tekintet nélkül nem akarnak beavatkozást Magyarország belügyeibe. „Bízzák a mi ügyünket a magyar népre — ír­ják a Dél dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzletigazgatóságának dolgo­zói — és ne avatkozzanak bel­ügyeinkbe a hazaárulók rágalmai alapján. A magyar népnek van törvé nyes kormánya és mi mindnyájan egyemberként felzárkózunk a Kádár elvtárs vezette kormányunk mögé. Az ENSZ hasson oda — szól a táv­irat további része —, hogy a hamis propagandával nyugatra csábított magyar fiatalok a legsürgősebben hazájukba visszatérhessenek. Az ENSZ a „magyar kérdés“ he­lyett foglalkozzon az ománi, cip­rusi és az algériai eseményekkel, ahol a hazafiak ezreit hurcol­ják börtönbe és állati kegyetlen­séggel gyilkolják meg.“’ Hitvallások ezek a táviratok a til­takozások mellett, mint ahogy a Szek- szárd szőlőhegyi Búzakalász Tsz tag­jai is írják. „Tiltakozunk az ENSZ ötös bizottságának hamis vádjai el­len, mert mi láttuk, hogy Magyarorszá­gon 1956 októberében és novembe­rében nem forradalom, hanem al­jas ellenforradalom volt. Mi a törvényes munkás-paraszt kor­mány politikájával teljesen egyetértünk és támogatjuk.“’ Szinte minden levélben, távirat­ban lehet olvasni, ezt vegyék figye­lembe az ENSZ-ben. Igen, ezt ve­gyék figyelembe, s ne a hazaárulók Véleményéből igyekezzenek nem lé­tező, elferdített tényeket, nyilvánvaló hazugságokat összekovácsolni. Évtizedek óta az volt a gyakorlat a Tolnai Selyemfonógyárban, hogy a félkész terméket Budapestre szállí­tották festésre. A gyár műszaki dol­gozói már évek óta kísérleteznek egy festőrészleg felállításával. A követ­kező héten kezdik üzemeltetni a kí­sérleti festőrészleget. Ezideig nagy gondot okozott és drágította is a fo­nal előállítását a más üzemben tör­ténő festés. Még most is 40 forintot fizetnek ki a fonal festéséért kilónként és legtöbb esetben a motringok kó­száltak és Tolnán újabb munka­erőket kell foglalkoztatni a mot­ringok rendezésével. A jövő héten a kísérleti festéseket megkezdik. Egyelőre még csak húsz féle színben festik a fonal motringo­kat, de úgy tervezik, hogy majd a IV. negyedévben — amikor teljes kapacitással működtetik a festődét — majd 50 féle színben festik a gyár­ban készített fonalat. Havonta a nyak kendő és női ruhaanyag alapanyagát képező fonalból mintegy 1200 kilót festenek majd meg az új üzemrész­ben. A házi festődében 28 forinttal ol­csóbba kerül majd a fonal kilón­kénti festése. Jelenleg a gyár három munkás­nője a Soproni Fonalfestőgyárban tanulmányozza a fonalfestés techni­káját. A günstenberge-i és a bonyhádi gépállomás dolgozói élénk levelezést folytatnak ezév áprilisa óta. A Né­met Demokratikus Köztársaságban levő günstenbergei gépállomás is já­rási székhelyre épült, akárcsak a bonyhádi. A táj is hasonlóan dombos, ahogy a fényképekről, amelyeket Konyhádra küldtek, megállapíthatja az ember. Tavasszal a bonyhádi gépállomás dolgozóinak levelét, amelyben az ellenforradalomról írtak, nyilvános üzemi értekezleten olvasták fel a német gépállomáson. Négy német gépállomási dolgozó látogat szeptember végén Bony- hádra. Októberben pedig a bonyhádi gépállomás dolgozói közül látogat­nak Günstenbergébe, hogy tanulmányozzák az ottani gépállomás munká­ját. A levelezés és a kölcsönös tapasztalatcsere mindkét gépállomásnak nagy előnyt jelent. Az ország minden tájáról November 7-re készülnek a Paksi Téglagyárban Augusztus 20-a után újabb fel­adatot tűztek maguk elé a Paksi Téglagyár dolgozói. Felújították a munkaversenyt a mázai téglagyári­akkal. A két téglagyár azonos körül­mények között és feltételekkel ké­szíti a téglát, s ezért is választották a paksiak a mázaiakat versenytár­suknak. Az augusztus 20-i versenyt teljes egészében a paksiak nem tudták megnyerni, csak az egyik „pál­mát“ hozták el. A „pálma’“ 1200 forintot is jelentett. Az égetési tervet 1.2 százalékkal ala­csonyabban teljesítették, mint a dombóvári III. üzem dolgozói, s ezért az 1.2 százalékért vesztették el a versenyt. A tavasszal, a nyersgyártási szezon beindulásakor nem gondolták a Paksi Téglagyárban, hogy ilyen jól fejezik majd be a szezont. Aki be­csületesen dolgozott 2—300 forinttal többet keresett, mint az elmúlt év­ben. Igaz, az idén magasabb is a tel­jesítmény. Tavaly már nagy szó volt, amikor 30 000 darab téglát tudtak a préssel készíteni. Az idén pedig elégedetlenek ak­kor is, ha 40 000 darabot tudnak egy műszak alatt elkészíteni. Türelmetlenek, mert mindig többet akarnak termelni és ez a türelmet­lenség a fizetéssel függ össze. Az idén például a földbányászok 1800 forinton alul nem kerestek. A prés­gépnél a tégla elszedők is 1800—1900 forintot vittek haza h borítékban. Egyszer béralap túllépés is volt. Ez is csak úgy fordulhatott elő, hogy nem számítottak a jó időre és többet kellett foglalkoztatni a munkásokat a tégla kazalba rakásával. De bőven kiegészítette a 7000 forintos béralap túllépést az a munka, mely a kifize­tett bér mögött volt. Élüzem lesz-e a téglagyári egyesü­lés? Ezt nem lehet tudni. Nem tud­ják a dolgozók sem, pedig a termelési eredmények az Él­üzem szint felett vannak és senki sem értékeli — legalábbis tudo­másuk szerint — az Élüzem címért folyó verseny állását. Ez esetben is a több fizetés és pré­mium, a jutalom (reménye serkenti őket. És ez teszi őket türelmetlenné. Abban bíznak a téglagyáriak, hogy november 7-én már megtudják, hogy az idei téglakészítési szezonban meny nyíre közelítették, vagy kerülték el az Élüzem szintet: Az üzletekben egyik legkeresettebb cikk a mosógép. A mosógépgyártás­sal, illetve árusítással kapcsolatban a Belkereskedelmi Minisztérium il­letékes szervei kijelentették, hogy ta­valy mindössze 23 000 gép került for­galomba, és az idén csupán a negye,- dik negyedévben 25 000 gépet kap a lakosság. * A hároméves tervben jelentősen megváltozik a Nagytétényi Gumi­gyár. A nagytétényi gyár bővítéséhez már hozzáláttak, megkezdték a PVC üzem építését, amelynek gépi beren­dezéseit a jövő évben szerelik fel. A gyár részére ezenkívül raktár épül, valamint kibővítik a csatorna és az energia hálózatát. * A brüsszeli világkiállításon szá­mos jellegzetes magyar készítményt, népművészeti tárgyat árusítanak majd, hogy közülük a világkiállítás látogatói kedves emléktárgyat vihes­senek haza ismerőseiknek. Pályáza­tot is hirdettek a népi iparművészek­nek, hogy erre az alkalomra újszerű tárgyakat tervezzenek. Sok érdekes, szép munka érkezett. Különösen ki­emelkedett a kalocsai hímzések, a fafaragások és cserépedények magas művészi színvonala, s érdekesség- számba megy, hogy újra készül a kalocsai Richelieu-csipke. Huszonegy népművész szövetkezett eddig, több mint tíz millió forint értékű ajándék- tárgy készítésére kapott megrende­lést. Az elmúlt napokban értékes és rit­ka állatokkal gyarapodott az Állat­kert madárállománya. Milánóból csereállatként egy indiai nyerges- csőrű gólyát kaptunk. A hatalmas gólyamadarat más néven jabirunak nevezik, s az Állatkertnek kilencven éves fennállása alatt ilyen madara még nem volt. Ugyancsak csereként, szintén Milánóból két íbisz, az ókori egyiptomiak szent madara érkezett az Állatkertbe. Az Íbisz csontjait ma is sűrűn találják a réQi egyiptomiak temetkezési helyein, de az élő madár már Egyiptomban is ritka. Nagy öröm érte az Állatkert hónapok óta árván szomorkodó amherst fácánka­kasát is: két tojóf kapott élettársul. Az értékes állatokért az Állatkert kormoránokat, fekete gólyát és itt született pumát ad cserébe. * A Szabolcs és Zala megyei Állami Gazdaságokban megkezdték a korai érésű téli almák, főleg a fehér alma­fajták szedését. A gazdag termésből a belföldi piacokon kívül bőven jut kivitelre is. Az első vagon Aranypar. men szállítmányt a jövő héten indít­ják útnak Svájcba. Az állami gazda­ságok az idén előreláthatólag mintegy 2300 vagon téli almát szállítanak kül­földre. A jövő héten több más gyü­mölcsből is nagyobb mennyiségek ke­rülnek exportra. A balatonaligai és a domoszlói állami gazdaság cseme­geszelőt, a városlődi, az egervári, a Zsófia-pusztai gazdaságok szilvát, a bárdibükki állami gazdaság pedig körtét ad át kivitelre. Nagy divat lett az idén a műbőr­kabát, amely amellett, hogy tetszetős, olcsó is. Anyagát eddig a Német De­mokratikus Köztársaságból vásárol­tuk, de most már nagyobb mennyi­ségben gyártja a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. Ebben az évnegyed­ben hetvenezer négyzetméter, a követ kezőben pedig százezer négyzetméter műbőrt készít a győri üzem. Az anyag nagyrészét a Szegedi Ruha­gyár, a Szegedi Szőrmekonfekció Vál­lalat és néhány kisipari szövetkezet dolgozza fel. Mintegy hatvanezer férfi, női és gyermekkabátot, vala­mint lamberjackot varrnak belől«“,. Az anyagok ötven százalékát, a leg­kedveltebb színre, zöldre festik, egy- harmada barna lesz, de készül bordó és drapp színekben is. • A METRIMPEX külkereskedelmi vállalat nemzetközi vásárokon, ön­álló és kollektív kiállításokon mutat­ja be műszeriparunk kiváló gyártmá­nyait. Az idén eddig 14 külföldi or­szág kiállításaira küldtek mintadara­bot. A kiállítások sikerét bizonyítja, hogy a műszereket megvásárolták, s számos megrendelés is érkezett. E hónapban hét külföldi kiállításon és vásáron vesz részt a METRIMPEX csaknem háromszáz berendezéssel és készülékkel. Jelenleg Stockholmban, Damaszkuszban és Szalonikiben a ke­reskedelmi kamara rendezésében meg nyílt kiállításon mutatják be orvosi, textil, laboratóriumi és elektromos műszereket.

Next

/
Thumbnails
Contents