Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-29 / 229. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1957 szeptember 29, A TTIT a mezőgazdaságért A zene mindenkié A TTIT AGRONÓMIÁI szakosztálya most készíti el őszi-téli munkatervét a legjobb szakemberek bevonásával. Ta­pasztalataink azt mutatják, hogy a ma­gyar mezőgazdaság számos változást élt át a legutóbbi évtizedek, de a legutóbbi hónapok során is. Annak ellenére, hogy a múlthoz képest sok területen fejlődött mezőgazdaságunk és vannak kimagasló termelési eredmények a termelőszövet­kezetekben, állami gazdaságokban, sőt az egyéni gazdálkodás területén is, mező- gazdaságunk általános termelési szín­vonala messze elmaradt a fejlett orszá­goké mögött. NAPJAINKBAN a kormány arra tö­rekszik, hogy megteremtse a mezőgazda- sági termelés teljesebb összhangját. A tudományos és kutatómunka messzemenő felhasználásával mezőgazdaságunkat bel­terjesebbé kívánja tenni, a termelő­szövetkezeti mozgalmat pedig szigorú önkéntesség alapján, a realitásoknak megfelelően fejleszteni, a meglévő ter­melőszövetkezeteket megerősíteni. Ennek megfelelően a kormány lehetőséget kí­ván biztosítani a magyar föld minden művelőjének, hogy szakmai tudását nö­velje, gazdaságának szakszerű vezetésé­vel többet, jobbat és olcsóbbat termel­jen. EZEKNEK A FELADATOKNAK meg­oldásában fontos szerep vár a TTIT Agrártudományi Szakosztályának tag­jaira is. Az Agrártudományi Szakosztályok munkájának küszöbén a következő cél­kitűzéseket kell szemelőtt tartani: A szakosztályi élet újjáalakítását, új szempontok szerint, a szakosztályi tudo­mányos ülések által, amelyeknek prog­ramjában olyan kérdéseket kell szere­peltetni, amelyek a megyénkben dolgozó agrárszakemberek érdeklődésére is szá­mot tarthatnak, növénytermesztési, állat- tenyésztési, kertészeti és nem utolsó sor­ban üzemszervezési vonalon egyaránt. A SZAKOSZTÁLYI tudományos elő­adások megtartására főleg olyan tagokat kérünk fel, akik saját tudományos mun­kájuk, kutatásaik alapján színvonalas és érdekes előadásokat tudnak tartani. A színvonalas tudományos üléseken kívül a szakosztályi élet fellendítését szolgál­ják a szórakoztató klubestek, amelyek keretében hazai, külföldi szak- és szóra­koztató filmeket mutatunk be. — Igaz, szervezetünknek régi fájdalma a klub hiánya, de ez nem akadályozhat minket a munkában. Van saját keskenyfilm- yetítőgépünk, amit saját helyiség hiá­nyában egyelőre a Zeneiskola előadóter­mében állítunk fel. A megbeszélések, klubestek lehetővé tennék a szakemberek baráti eszmecseréjét is. Elöljáróban fel­hívom szakosztályunk tagjainak és a többi agrárszakosok figyelmét, hogy ok­tóber 16-án filmszerű megbeszélést tar­tunk munkatervi feladatainkról, terveink­ről és a munka menetéről. Ezt követi azoknak a filmeknek vetítése, amiket a dán követségtől szereztünk, hogy be­mutassuk a dán szarvasmarhatenyésztés­sel, sertéstenyésztéssel, baromfitenyész­téssel, a tej, sajt, tojásexportálással fog­lalkozó munkájukat és eredményeiket a dán szövetkezetek tükrében. A foglalko­zás helyéről, időpontjáról tagjainkat és a hivatalok, szervek agrárszakembereit később, meghívó útján tájékoztatni fog­juk. AZ AGRÁRTUDOMÁNYI ismeretter­jesztő munkának az a fő feladata, hogy szakosztályunk megyénk sajátos termé­szeti és közgazdasági viszonyainak meg­felelő táj termelését, tudományos isme­retek propagálásával felkarolja. A tájter­melés feladatait úgy kell megoldanunk, hogy elősegítője legyen a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének, hogy biz­tosítsa a belföldi szükségleteinket és me­gyei exportlehetőségeink kihasználását. Ennek a főfeladatnak megoldásában hasznos eszközeink lehetnek a nagyelő­adások, előadássorozatok, később esetleg a szabadegyetemek, valamint a már most meginduló speciális előadások. A nagy­előadások között hasznosan ismertethetjük meg a megye dolgozó parasztságát a kül­földön járt szakemberek beszámolói alap­ján más országok mezőgazdaságával, amelyeket néhány alkalommal az illető ország mezőgazdaságáról szóló szakfilm vetítésével is szemléltethetünk.-GONDOT FORDÍTUNK állatenyészté- sünk fejlesztésére, a termelékenység és hozamok gazdaságos növelésére, az állat- állomány megjavítására. Előadásaink során rá kell mutatnunk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás nyúj­totta előnyökre, ugyanakkor azonban nem szabad elhanyagolnunk azoknak az ismereteknek terjesztését sem, amelyek a kisüzemi termelést gazdaságossá teszik. A fentiekhez hasonlóan az agrárszakosz­tálynak foglalkozni kell a kertészeti — zöldségtermesztési — gyümölcs- és szőlő- termesztési, stb. kérdésekkel is. A mezőgazdasági előadások az isme­retterjesztés mellett jól felhasználhatók az elmúlt évek tapasztalatai alapján a filmbemutatók, tanulmányi utak és ki­rándulások is. MEGYÉNKBEN van néhány kutató- intézet, kísérleti gazdaság, mintaüzem, ahová szakosztályi kirándulásokat lehet szervezni. Ezeket nagyon hasznosan ösz- sze lehet kapcsolni gyakorlati bemutatók­kal is olyan témakörökben, mint például gvümölcstermesztési-metszési bemutatók, permetezési bemutatók, gyümölcsváloga­tás, csomagolás, növénytermesztés kereté­ben a vegyszeres gyomirtás, vagy az ál­lattenyésztés körében, például a minta­bírálatok megszervezése, stb. AZ ELÖADÁSOS propaganda mellett fokozott gondot kívánunk fordítani az írásos ismeretterjesztésre, könyv- és folyóiratkiadásra, a TTIT saját kiadójá­nak, a „Gondolat Kiadó Vállalat” segít­ségével. Ezért helyes, ha tagjaink és más szakemberek kutatómunkáik során tanul­mányt ,könyvet írnak, vagy ha ilyent terveznek kiadás céljából, — hozzánk fordulnak. A jó közérdekű és a mező- gazdasági termelést elősegítő munkák ki­adását elősegítjük, vagy a rövidebb tanul­mányokat lapjainkban elhelyezzük. Ezek megérdemlik, hogy közkinccsé váljanak és eljussanak a termelőkhöz és szak­emberekhez egyaránt. A TTIT agronómiái munkája meg­kívánja, hogy támaszkodjék a szak­osztály vezetőségére, a szakosztály tag­jaira, azok aktív részvételére. AZ EREDMÉNYES és szervezettebb munka érdekében azonban legalább ennyire fontos, támaszkodni más mező- gazdasági irányító munkát végző szerve­zetre is. Ezt tettük már a napokban, ami­kor közös eszmecsere folytán megbeszél­tük és összehangoltuk munkánkat, hogy becsületes jószándékaink egymást ne ke­resztezzék. Hisszük, hogy egymást se­gítve, egyakarattal meg tudjuk oldani a feladatokat. Szállásy Ernő TTIT megyei titkár Talán nincs tömörebben meghatározott kultúrprogram, mint az a cirTh amit Kodály Zoltán könyve visel: ,.A zene mindenkié”. Ebben a két szobán világosan benne van a cél és a feladat, az elvégzendő munka ami egyaránt ervenyes előadó művészre és pedagógusra, intézményre és min- den vele foglalkozóra. Komoly, lelkiismeretes munkára szólít, ami a ki­vitelezésben elválaszt, de ugyanakkor összekapcsol is. Egyfelől feltétele­zi a zenei írás, olvasás általánossá tételét, másfelől — de vele párhuzamo­sa*1 — a magyar zenei közízlés kiművelését, a világirodalom remekeinek közkinccsétételét, eljuttatását minden rendű, rangú emberhez és mintegy összefogja az egyetemes zenekultúrában. Ilyen meggondolások és célok vezetik a Budapesti Kamarakórus m űvészeit, amikor áldozatos munká­val járják az ország városait, községeit és szólaltatják meg a jó muzsi­kát olyan helyen is, ahol rádión kívül ilyenfajta muzsika még nem hangzott el soha. Ilyen célok mozgattak bennünket, simontornyai pe­dagógusokat is, amikor sok kétség közepette megkezdtük a hangerseny szervezését. De megérte! Mert most, amikor a hangverseny után azon tűnődünk,' ..1,t .... a. naSy°kb dicséret: az előadóművészeket, vagy a kultúrházat bc- töltő közönséget; a művészeket, akik rátermettségükön és felkészültségü­kön felül mindannyionkat megnyerő szerénységgel, a legőszintébb tol- macsolásban sok szeretettel adták közel háromórás műsorukat, vagy a közönségét, amely páratlanul fegyelmezett komolysággal az utolsó ak­kordig érdeklődő figyelemmel kísérte végig az előadást: — nehéz a vá­lasztás. Minden esetre, az a sok kedves mosoly, ami a vasúiig kísérte a tá­vozó vendégeket, arról tanúskodik, hogy akik hallottuk őket valameny- nyien hálásan gondolunk rájuk. Az eredményből látszik: jó munkát vé­geztek. És most, amikor még visszazeng fülünkbe a hallott madrigál: „Drá­ga perc még visszavárlak én”. — De amikor már azon gondolkodunk, hogy mivel lépjük át holnap az iskola küszöbét, egy határozott érzés tölt el mindannyionkat: érdemes a kodályi programmal dolgozni, mert ime most is bebizonyosodott: a zene mindenkié. Jónás Dániel Kismozi nyílik Szekszárdon A TTIT Tolna megyei titkársága és a megyei népművelési csoport a közel­jövőben az URÁNIA KISMOZI megnyi­tását tervezi Szekszárdon. A tudományos és mesefilmeket be­mutató kismozi megnyitása a felnőtt la­kosság szakmai ismeretének bővítését, az ifjúság művelését, a kisdiákok és óvodá­sok szórakoztatva nevelését célozza. Sajnos, a TTIT mint értelmiségi, tudo­mányos tömegszervezet, nem rendelkezik klubhelyiséggel, így átmenetileg — a Zeneiskola jóvoltából — annak hangver­senytermében tervezik a kismozi beindí­tását. A kismozi műsoráig: irodalmi, törté­nelmi, művészeti, mezőgazdasági, fizikai, egészségügyi témával foglalkozó filmek szerepelnek, amelyek a tudományos elő­adások szemléltetését biztosítják az él­ményszerű ismeretterjesztés jegyében. —Már— Könyvismertetés Biró Laj os: Szolgák országa NEM ÉRTJÜK MEG OKÉT! Az elmúlt évek során egyre jobban és jobban előtérbe került az ifjúság nevelé­sének kérdése. Nem véletlenül. Gyerme­keink nevelését nem oldottuk meg jól, szülő és gyermek sok esetben nem érti meg egymást és messze kerül egymástól. Az elmúlt esztendő családi nevelésünk számtalan lappangó problémáját, mélyen izzó kérdését vetette felszínre. A nevelés azonban nemcsak a szü­lők és pedaqóqusok feladata, hanem a társadalomé, minden állampolqáré. Ifjúsáqunk előtt Játszódik le eqész társadalmunk élete és átalakulása. A körülöttük megforduló felnőttek ma­radandó befolyást gyakorolnak viselkedé­sükre, gondoikodásukra, jellemük fejlő­désére. Ezért nagyon fontos, hogy a tár­sadalom minden tagja bizonyos fokú pe­dagógiai műveltséget szerezzen. Szülőknek és nemszülőknek ebben kí­vánt segítségére sietni a TTIT akkor, amikor két éven keresztül Szekszárdon A Paksi Járási Rendőrkapitányság kul- túrcsoportja megkezdte Kodolányi Já­nos: „Végrendelet” című színművének tanulását. A darab bemutató előadását november elejére tervezik. * A konzervgyár kultúrcsoportja meg­kezdte előkészületeit a november 7-i ünnepségekre. Ügy tervezik, hogy gaz­és a megye számos községében megren­dezte pedagógiai előadásait. (Szülők Fő­iskolája.) Az előadások hallgatóinak ál­landó nagy létszáma és érdeklődése iga­zolta, hogy ezek az előadások szüksége­sek és hasznosak. Ezt igazolja az a tény is, hogy a szülők nap mind nap kérik a TTIT-t, rendezzen ebben az évben is „Szülők Főiskoláját”. A Pedagógiai Munkabizottság tagjai örömmel és szere­tettel tesznek eleget a szülők kérésének, s október véqén vaqy november ele­jén újból meqkezdődik — a Szek­szárdon már harmadik — pedaqó- qiai előadássorozat. Az első előadást „Nem értjük meq eqymást” címmel közkívánatra dr. Harsányi István, a Gyermeklélektani Intézet munka­társa tartja. Mielőtt azonban a végleges terv el­készül, a TTIT ezúton kéri nemcsak a régi hallgatókat, hanem más érdeklődő­ket is: írják meg névvel vagy névtelenül, milyen nevelési problémáról szeretnének dag műsorú, szép ünnepséget rendeznek. A színjátszócsoport Ida Evald: „Ragozin ügy” című színművet tanulja. Az új tánccsoport szintén november 7-én mu­tatkozik be. A kultúrműsor után bált rendeznek. * A madocsai általános iskola növendé­kei Kacsóh Pongrác: János vitéz című előadást haliam. A beérkezett keresek: es javaslatok alapján elkészített terv, re­méljük, sok segítséget fog adni a szülők­nek és a társadalom többi tagjának is ahhoz, hogy nevelési feladatukat és kö­telességüket tudatosabban és jobban vé­gezhessék. (A javaslatokat a következő címre kérjük: TTIT, Szekszárd, Városi Tanács.) Mosolygó arcú fiatalember ül velem szemben az asztalnál: Kovács Ottó, a szekszárdi repülőklub vezetője. Többször találkoztam és beszéltem már vele, de beszélgetésünk mindig megrekedt a hivatalos, csupán ada­tok. tervek, eredmények közlésére szorítkozó hangnál, amely hivatalos, daljátékának bemutatására készülnek, az iskola pedagógusainak vezetésével. * Ma délután és este a gazdakör szín­pompás szüreti mulatságot rendez. A díszes felvonuláson lovasok, kocsik, ke­rékpárosok vonulnak fel. A századforduló éveinek sajátos han­gulata és levegője árad Bíró Lajosnak, Ady barátjának és nagyváradi szerkesztő- társának novelláiból. Jellegzetes ember­típusok: hivatalnokok, dzsentrik, gazdag emberek, kisvárosi polgárok sorsa pereg előttünk fordulatosán és drámai erővel. Érdekes asszonyarcok, hűtlen szerelmes, boldog és csalódott asszonyéletek színes sorából, férjre vadászó fiatal leányok, szürke vénkisasszonyok vágyaiból és ke­serűségéből megelevenednek a kor hét­köznapjainak apró emberi nyomorúságai, mondhatnám fagyos mosoly mögül hangzik el. Eddig nem jutottunk el még addig, hogy a hivatalos formánál egy kicsit barátságosabban beszél­gessünk. S most, amikor leültünk egy­mással szemben, egészen más volt. Mosolygott jókedvűen, hogy szinte zavarba hozott ez a mosoly. Ez a mosoly arról árulkodott szavak nél­kül. hogy valami nagy esemény tör­tént a repülőklub életében. Meg is tudtam, hogy miről van szó. A közel­múltban két növendék tette le az „A” vizsgát. A klub Pintyőkéje és Sághi György egyedül repültek. Meg is ün­nepelték ezt a nagy napot: minden magasabb fokozatot elért repülő le- simázhatta az avatottakat. A tervekről szólva elmondja, hogy a közeljövőben, valószínűleg október 13-án stadionugrást szeretnének ren­dezni. Ez annyit jelent, hogy a Szek­szárdi SC labdarúgó mérkőzésének s ritka, sugárzó boldogsága. A novellák többsége ezerarcú sikerült vagy boldog­talan házasságról szól, ez az unalmassá sohasem váló központi probléma, ez az a próbakő, amellyel a kitűnő író ellen­őrzi és ellenőrizteti a különböző erkölcsi nézeteket, s történeteinek finom, de érez­hető tendenciájával szinte észrevétlenül lebbenti fel a korerkölcs álszent fátylait. A biztos emberlátás, a történetek eleven drámai meseszövése, s a művészi igényes­ség teszi vonzóvá írásait, s ez biztosít számára maradandó irodalmi értéket is. szemben félidejében egynéhány ejtőernyős célbaugrást hajt végre a sportpálya felett. Ügy tervezik, hogy az ugrók más-más színű ernyővel ugranak. Elújságolja azt is, hogy a közel­múltban Pesten jártában, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség központja elismerését fejezte ki Szekszárd vá­ros dolgozói iránt, amiért segítséget nyújtottak a klub tagjainak a hangár felépítésénél. A klub tagjait pedig jó munkájukért egy vitorlázógéppel ju­talmazza meg. * Még egy érdekes esemény volt az elmúlt szombaton a klub életében. A klub egyik tagja: Csák Péter, a ,.Pili­sen” 1100 méteres magasságot ért eh Jelenleg is igen sokan érdeklődnek a repülőklubban folyó munka iránt. Sokan szeretnének részlvenni a re­pülősportban, azonban erre pillanat­nyilag nincs mód. Az ősszel azonban megnyitja kapuit a klub a repülni vágyó fiatalok előtt. Kultúrhírek a paksi járásból Beszélgetés egymással

Next

/
Thumbnails
Contents