Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-29 / 229. szám

ELET A hőgyészi földművesszövetkezetnél A NAGY FEKETE gőzös prüszköl­ve állt meg a szakályi vasútállomáson és fürgén szálltak le az utasok, ki Szakályba, ki pedig Hőgyészre siet. Jó magam is azok közé tartozom, akik a hőgyészi útnak veszik az irányt. — Autóbusz helyett, sajnos, lábusszal kell megtenni a mintegy 5 km-es utat. A jó öreg természetfelelősnek úgy látszik nem tetszünk, mert szép kis esőt zúdít a nyakunkba. Ezek után már a gödrös, pocsolyás utón halad kis társaságunk Hőgyész felé. A jó egyórás gyaloglás után végre megérkeztem a hőgyészi földműves- 'szövetkezet irodájához. Az elnök elvtárssal igaz mindjárt nem tudtam beszélni, mert vezetőségi értekezletet tartottak, melyen megbe­szélték a szövetkezet előtt álló heti feladatok megoldásának lehetőségeit. Közel félórás várakozás után szót válthatok Krizsán elvtárssal a szö­vetkezet ügyvezetőjével. A részjegynö veié® és kereskedelmj munka beszél­getésünk fonala. KÜLÖNÖSEN szembetűnő a rész­jegyalap növelés hőgyészi formája. A szövetkezet 120 vezetőségi tagja és dolgozója átlagosan 15 szövetkezeti taggal tartja fenn a kapcsolatot és meggyőző szóval fizettetik be a meg­növekedett részjegy összeget. Minden beosztott dolgozó az ismerőseihez, ba­rátaihoz megy a részjegy növeléssel kapcsolatban, így könnyebben elér­hető a 67.000 Ft részjegy terv telje­sítése. A tervek szerint a jó fizetőket a községi hangos bemondón keresztül megdicsérik és szív küldit küldenek számukra, ügy gondolom, ezt a mód­szert más földművesszövetkezet is követhetné és így jó eredményt érhet­nének el. Szép és jó kilátások vannak az fmsz nél vagyonvédelem terén. A leltár hiány szintén ismeretlen a szövetke­zetnél. Igaz, volt egy nagyobbmérvű hiány a diósberényi italboltnál, ahol Szilágyi Mihály italboltvezető 5900 forinttal nem tudott elszámolni. — A szövetkezet vezetősége igen helyesen, felfüggesztette az italboltvezetőt, az ügyet kivizsgálta és a dolgozók együt­tes kérése, valamint a igazgatóság ha­tározata alapján elbocsátotta a szö­vetkezettől. Kötelezték a hiány meg­térítésére. EBBŐL A PÉLDÁBÓL láthatjuk, hogy a szövetkezeti dolgozók nem tűrnek meg soraikban a közösség va­gyonával garázdálkodó elemeket. A dolgozók be akarják bizonyítani, hogy vállalásuk nem volt alaptalan és adott szavukat teljesítették. Sajnála­tos tény azonban az, hogy a hőgyészi földművesszövetkezet dolgozóinak ver senykihívásához eddig mindössze csak a tolnai földművesszövetkezet csatlako zott. Nem tudom, mi lehet ennek a távolmaradásnak az oka? Talán me­gyénk földművesszövetkezeteinek al­kalmazottai nem tudnak olyan jól dolgozni mint a hőgyésziek? Nem gondolom, hogy ez fennállna. Föld­művesszövetkezeteink még arra sem méltatták a hőgyésziek igen helye­sen kezdeményezett és követésre- méltó versenymozgalmát, hogy azt tüzetesebben megbeszélték volna a dolgozókkal. SZ. J. Lobogjon a „Szent Láng" Az elmúlt napokban még a véletlen is azt akarta, hogy Döbröközre menjek. Ahogy a szinte kibírhatatlanul rossz úton a jó öreg „IKARUSZ” Döbrököz főterén jobbra indexelt, majd később megállt, első utam a földművesszövetkezet iro­dájába vezetett. Már elég távolról hal­lottam a „Deres már a határ” mélabús dallamát, az irodával egy épületben levő italbolt vendégeinek ajkáról. AZ UDVARON FÉRFIAK és nők ta­nácskoztak, vitatkoztak és az egyik kis­lány egyre csak azt hajtogatja: „még csak azt szeretném látni, hogy abba­maradjon! Talán potyára tanultam ed­dig?” Mondanom sem kell, hogy nem értettem mi az, aminek olyan pontosan meg kell történie, még kevésbé azt, hogy mit tanult a kislány potyára. Hideg János elvtárs, az fmsz ig. elnöke csakhamar mindent elmondott és az élőb­bem beszélgetés értelmét megmagyarázta. Már elég régen volt, hogy a rádió a „Szent Láng” című drámát közvetítette a kaposvári „Csíki Gergely” színházból. Mi is hallgattuk és úgy megtetszett, hogy elhatároztuk, akár mi lesz is, megtanul­juk. Ekkor elkezdtünk tervezgetni. Kiosz­tottuk a szerepeket és a darab sikere érdekében beszélgetést folytattunk a „Csíki Gergely” színház vezetőségével oly értelemben, hogy a próbákra jöjjön ki egy színész, vagy rendező, akinek se­gítségével sikerre vihetjük a darabot. Erre ígéretet is kaptak. Az utolsó pró­bákon már segítőtársa is lesz a döbrö- közi színjátszóknak. A tervek szerint az első előadásokat a környező falvakban tartják és csak ezek után fogják a hely­beli közönség elé vinni. így a darab már kiforrott állapotban, kompletten kerül az igényes döbröközi közönség elé. Ter­vükben szerepel még az, hogy a szövet­kezet színjátszói magukkal viszik az ugyancsak szövetkezeti tánczenekart, hogy az előadás után talp alá valót játsz- szék a közönségnek. — ELŐSZÖR JÓMAGAM IS vállal­tam szerepet — mondja Hideg elvtárs —, de amikor láttam a fiatalok lelkese­dését, átadtam szerepem egy fiatal fiú­nak. így most mind fiatalok játszanak. Nekem a talán még nehezebb rendezői feladat jutott. A nyolc szereplő a mintegy két és félórát kitöltő dráma szövegét hamar megtanulta. A lelkesedés próbáról próbára nőtt. Kezdték a darabot ko­molyan venni, annak tartalmát meg­érteni, átérezni. Igaz, humoros percek is voltak. Például az egyik szereplő próba közben halálos komolysággal egy pohár szendviccsel és egy darab tejjel kínálta a ház vendégeit. No dehát az ilyen nyelv­botlás megbocsájtható, hisz ez előfordul­hat még a nagy színészekkel is. Mikor a próbák már előrehaladtak, kis bökkenő jött közbe. Két férfiszereplő bevonult ka­tonának. Már-már úgy nézett ki, hogy a „Szent Láng” megszűnt lobogni a szívek­ben és elhamvad. Eddig a történet. Most már értem az udvaron beszélő kislány szavait. Ne is engedjék a lelkesítő lán­got kialudni, hanem fogjanak hozzá a munkáhaz éppen olyan lelkesen, mint ahogy ezt eddig tették. Szebényi János Szövetkezeti gépjármű szemléken 1957 szeptember 9—11—13-án volt szövetkezeteink gépjárműveinek el­lenőrző szemléje. A gépjárműveket egy-két szövetke­zet kivételével rendben, az előírásnak megfelelően állították elő. Ezzel bi­zonyították be, hogy mind az üze­meltetők, mind a gépkocsivezetők a reájuk bízott szövetkezeti vagyont lelkiismeretesen rendben tartják. Elismeréssel kell megemlékezni a Hőgyész—Kocsola—Dombóvár Ozora—Paks MÉSZÖV bonyhádi termelési társulás és a szekszárdi fmsz. „Csepel“ gépkocsik üze­meltetőiről és gépkocsivezetői­ről. De szükséges beszélni azokról az üzemeltetőkről és gépkocsivezetőkről is. akik gépkocsijaikkal úgy jöttek el a szemlére, hogy azok ápolatlan- sága, és elhanyagoltsága szinte kirívó volt. — (Tamási Áru­raktár, Gyönk fmsz. „Weapon’’, Dunaföldvár fmsz. „Weapon”, Szek- szárd fmsz. „Weapon“, Bonyhád Áruraktár „Rába“ gépkocsijai.) A szemle alapján meg kellett álla­pítani, hogy a régebbi gyártmányú gépko­csikra az üzemeltetők és a gép­kocsivezetők kevés gondot fordí­tanak. Figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy ezekhez a gépkocsikhoz az alkatrész-beszerzés sokkal nehe­zebb és ez teszi erősen indokolttá a fo­kozott karbantartást. De baj van sok esetben ott is, ahol a gépkocsi álla­pota jelenleg még elfogadható. Ez tarthatatlan állapot annál is in­kább mert , a gépjárművekre vonatkozó ren­deletek szigorúan előírják a gépjármű műszaki és közforgal­mi rendbentartását. A gépjármű veszélyes eszköznek van nyilvánítva és mint ilyen, nem en­gedhető meg, hogy a rendelkezéseket az üzemeltető és a gépjárművezető részben vagy teljesen elmulassza. Ezek az üzemeltetők és gépkocsive zetők nem gondolnak arra, hogy egy előzőleg elmulasztott műszaki hiba ki nem javítása miatt bekövetkezett közlekedési baleset után milyen fe­lelősséggel tartoznak. A szövetkezeti gépjárművekre elő­írt szabály, hogy szombaton. 14 órától hétfő 6 óráig csak rendkívüli esetben lehet szállítást végezni. Különben ezt az időt mindig a gépjármű karban­tartására* kell fodítani. Nem enged­hető meg az, amit a gyönki és duna- földvári Weapon gépkocsiknál tapasz faltunk. Ugyanis a két szervnél a karbantartáson kívül még a II. szemle (10 000 kilométerenként) elvégzését sem tartották szükségesnek, ami meg is látszott a két gépkocsin. Vajon ez tetszett a két szövetkezet vezetőjének? Vagy a Tamási Áru­raktár Csepel gépkocsija ugyan kar­bantartás (mosás—zsírzás) el van vé­gezve, de úgy a gépkocsi, mint a gép­kocsi vezetője olyan elhanyagolt ál­lapotban volt, hogy ilyennel az egész szemle alatt nem találkoztunk. Az üzemeltetők vegyenek példát azoktól a szövetkezeti vezetőktől és gépkocsivezetőktől, akik a nép és szövetkezet vagyonát példamutatóan kezelik; Aszalay János Becsüljük meg jobban a kereskedelmi tanulókat Napjainkban sokat foglalkozik a sajtó a rádió a kereskedelmi élet­ben — sajnos — gyakran előforduló visszaélésekkel, nevén nevezve, lo­pásokkal csalásokkal. Reméljük, hogy a már sokat emlegetett társadal­mi ellenőrzés hatékonyabbá tételével megelőzhetjük, 411. csökkenthetjük a sikkasztásokat, árdrágításokat, ugyanakkor lényegesen megjavíthatjuk a kereskedelmi szakmunkások utánpótlásának a kérdését is. Földművesszövetkezeteinknél jelenleg mintegy 130—140 kereskedelmi tanulót képezünk. Ezeknek a tanulóknak a többsége nem azért ment erre a pályára, hogy pillanatnyilag elhelyezkedjen, hivatásának, életcél­jának tekinti a kereskedelmet. Éppen ezért fokozottan kell gondoskodni ezeknek a fiataloknak a neveléséről, tanításáról. Ez a fontos és egyben nagyon szép feladat általában a boltvezető feladata. Az ő lelkiismeretes tanításán múlik nagyrészt, hogy milyen lesz a kereskedelemben az után­pótlás. Persze csak az oktató jóakarata nem elégséges, fontos, hogy a tanu­lóban is meg legyen az akarat a szakma elsajátítására. Ha ez a két fel­tétel kölcsönösen megvan, a jó eredmény sem marad el. A boltveze­tőnek is érdeke, hogy a tanulóval foglalkozzon, mert hiszen úgy fog tudnj segíteni idővel a tanuló a vezetőnek és így megtérül a fáradtsága több­szörösen. A tanulónak is érdeke, hogy igyekezzen, mert úgy látja hasz­nát munkájának. Jó példa erre a paksi földművesszövetkezetnél Perger Tibor, aki annak ellenére ,hogy alig 1—2 éve, hogy felszabadult, ma ön­álló munkakörben dolgozik és a munkáját igyekszik jól elvégezni. A földművesszövetkezet vezetősége kísérje figyelemmel a kereske­delmi tanulók fejlődését és adja meg nekik legalább azt, amj a kollektív szerint megiUeti őket. Ne forduljon elő az, ami a gyönkj fmsz-néj meg­történt, hogy egy ügyes, szorgalmas tanulónak — Nagy Ilonának — a MESZÖV-höz kellett fordulni hogy megkapja azt, amit részére biztosí­tani kellett volna (fizetés, szabadság). Ha a fentiek figyelembevételével foglalkozunk a tanulóképzéssel, az eredmény nem marad el és biztosíthatjuk a szocialista kereskedelem után pótlását. Embereken múlik A Tamási FJK. tájékoztatójában az alábbiakat közölte a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztályával: A részjegyalapok növelése terén végzett munkából a pincehelyi földművesszö­vetkezet igazgatóságának elnöke, va­lamint a földművesszövétkezet ve­zetősége példamutatóan kivette ré­szét. Tervüket eddig csaknem 50 szá­zalékra teljesítették. A dolog úgy kezdődött, hogy a SZÖVOSZ részjegyalapnövelési fel­hívását tárgyaló megyei értekezleten Németh kartárs a pincehelyi föld­művesszövetkezet igazgatóságának elnöke kinyilatkoztatás nélküli foga­dalmat tett. Eleget teszünk a felhí­vásnak, tökélte el magában. Tapasz­talatból tudta, hogy a részjegyalap. növelés elérése embereken múlik, a vezetőség és a tagság munkáján. Hazatérve jól előkészített összevont vezetőségi ülést tartott. A vezetőségi tagoknak részletesen megindokolta a részjegyalapnövelés szükségességét és bejelentette, hogy 400 forint névérték ben 8 darab új részjegyet jegyez. Személyes példamutatása nyomán a többi vezetőségi tagok is példamuta­tóan jegyeztek. Például Móricz Já nos igazgatósági tag 5 darab, Tiborcz Rozália SZB elnök 3 darab új rész­jegy befizetését vállalta. Minden vezetőségi tag jegyzett új részjegyet. Ezzel erkölcsileg is meg­alapozták, hogy élére álljanak a rész­jegyalapnövelési munkának. A vezetőségi ülés bizakodó hangu­latában elért kezdeti eredményt nem rejtették véka alá. Elmondták a szövetkezeti dolgozóknak és egyre több földművesszövetkezeti tag is tudomást szerzett a dologról. A hatás nem maradt el. A dolgo­zók is vállalták, hogy új üzletrésze­ket jegyeznek. Ugyanakkor ver­senyre keltek egymással, ki tud több részjegyalapnövekedést elérni. Az lesz a legény a gáton, akinek legjobb a felvilágosító munkája, gon­dolták. A versenyben élen halad Klein Imre boltkezelő és Szuhai Fe­renc központi pénztáros. Az előbbi 1250, az utóbbi 1300 Ft részjegyalapnövekedést fizettetett be a fmsz. pénztárába. Mielőtt hozzá­kezdtek, két-két új üzletrészt je­gyeztek, ami elért eredményeikhez hozzájárult. De hozzájárult az is, hogy munkaterületükön is jól, szor­galmasan dolgoznak. Meggyőző szavaik tehát ilymó- don megértésre találtak. Az egyre jobban kibontakozó verseny követ­keztében sikerül részjegyalapnövelé­si tervüket időben teljesíteni. A bölcskei földművesszövetkezet készül a közgyűlésre Ha az elmúlt napokban valaki Bölcs­kére „tévedt” vagy átutazott a közsé­gen, a különböző helyeken kifüggesztett közgyűlési meghívók láttán megtudta, hogy közgyűlésre készül a földművesszö­vetkezet. Égy-egy közgyűlés a földművesszövet­kezetnél nem múlik el nyomtalanul. Va­lamilyen új vonással mindig gazdagítja a földművesszövelikezeti tagság életét. A közgyűlésen a vezetőség számadást ad a tagságnak. A tagsággal közösen mérle­gelik a választott szervek, az igazgató­ság, a felügyelőbizottság, a szakbizottsá­gok munkáját. Kielégítő volt-e, vagy ha nem, mit kell tenni, hogy az legyen. Ér­tékelik a gazdálkodás eredményességeit, a tagság jogainak, kötelességeinek érvé­nyesülését. Megjelölik a feladatokat, me­lyeket a vezetőségnek a tagsággal együtt meg kell oldania. A most megtartandó közgyűlés jelentő­ségét tekintve, felülmúlja a korábbi köz­gyűléseket. Ezért a vezetőség nagy gon­dot fordít a beszámoló elkészítésére. Az a célja, bogy a közgyűlésen ezzel elő­segítse a főkérdések alapos megvitatását és helyes határozatok meghozatalát. A beszámolóban az MSZMP agrártézi­seinek alapján történik a földműves­szövetkezet munkájának értékelése, a fel­adatok meghatározása. Beszámolnak majd arról is, hogy a szövetkezet ered­ményeit nem tudta megingatni az ellen- forradalom vihara. Ez év első félévi mér­legük a tervezett 50 000 forinttal szem­ben 91 000 forint eredményességet mutat. Elmondják azt is, hogy a közgyűlést megelőző földművesszövetkezeti nőtanács­kozáson összegyűlt 150 asszony egyönte­tűen elhatározta, hogy a 20 forintos rész­jegyüket 50 forintra kiegészítik. Meg­vitatják a földművesszövetkezeti alap­szabályt. Javaslatot tehetnek egyes pont­jainak módosítására. Például a célok tősége gondosan összeállított beszámoló­val segíti a tagságot, hogy a földműves- 6zövetkezetet érintő főkérdések érdem­ben legyenek megvitatva. Emellett nem hanyagolja el a közgyű­lés előkészítéséhez szükséges szervezeti munkákat sem. A vezetőség tagjai a földművesszövetkezet dolgozói személye­sen is elmennek a tagokat meghívni a közgyűlésre. Elmondják, miről lesz ott szó, hogy a tagok előre tudjanak ké­szülni a földművesszövetkezeti munka értékelésénél a felszólalásra, a javaslatok megtételére. A boltokban, kirakatokban szemléltető anyagokat helyeztek el. Ezek ismertetik névszerint is a szövetkezet által kifizetett vásárlási visszatérítéseket, felhívják a lakosság figyelmét több olyan dologra, például a cukorrépa-szerződéskötésre, meghatározásánál nem lenne-e helyesebb, amelynek elvégzése anyagi hasznukat nö- ha jobban kiemelné a földművesszövet- véli. Nem fér kétség ahhoz, hogy a gon-* kezet termelést szervező munkáját, stb; dós előkészítő munka a közgyűlés sikeré^ Egyszóval a földművesszövetkezet vezes ben meg fogja hozni gyümölcsét.

Next

/
Thumbnails
Contents