Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-29 / 229. szám
ELET A hőgyészi földművesszövetkezetnél A NAGY FEKETE gőzös prüszkölve állt meg a szakályi vasútállomáson és fürgén szálltak le az utasok, ki Szakályba, ki pedig Hőgyészre siet. Jó magam is azok közé tartozom, akik a hőgyészi útnak veszik az irányt. — Autóbusz helyett, sajnos, lábusszal kell megtenni a mintegy 5 km-es utat. A jó öreg természetfelelősnek úgy látszik nem tetszünk, mert szép kis esőt zúdít a nyakunkba. Ezek után már a gödrös, pocsolyás utón halad kis társaságunk Hőgyész felé. A jó egyórás gyaloglás után végre megérkeztem a hőgyészi földműves- 'szövetkezet irodájához. Az elnök elvtárssal igaz mindjárt nem tudtam beszélni, mert vezetőségi értekezletet tartottak, melyen megbeszélték a szövetkezet előtt álló heti feladatok megoldásának lehetőségeit. Közel félórás várakozás után szót válthatok Krizsán elvtárssal a szövetkezet ügyvezetőjével. A részjegynö veié® és kereskedelmj munka beszélgetésünk fonala. KÜLÖNÖSEN szembetűnő a részjegyalap növelés hőgyészi formája. A szövetkezet 120 vezetőségi tagja és dolgozója átlagosan 15 szövetkezeti taggal tartja fenn a kapcsolatot és meggyőző szóval fizettetik be a megnövekedett részjegy összeget. Minden beosztott dolgozó az ismerőseihez, barátaihoz megy a részjegy növeléssel kapcsolatban, így könnyebben elérhető a 67.000 Ft részjegy terv teljesítése. A tervek szerint a jó fizetőket a községi hangos bemondón keresztül megdicsérik és szív küldit küldenek számukra, ügy gondolom, ezt a módszert más földművesszövetkezet is követhetné és így jó eredményt érhetnének el. Szép és jó kilátások vannak az fmsz nél vagyonvédelem terén. A leltár hiány szintén ismeretlen a szövetkezetnél. Igaz, volt egy nagyobbmérvű hiány a diósberényi italboltnál, ahol Szilágyi Mihály italboltvezető 5900 forinttal nem tudott elszámolni. — A szövetkezet vezetősége igen helyesen, felfüggesztette az italboltvezetőt, az ügyet kivizsgálta és a dolgozók együttes kérése, valamint a igazgatóság határozata alapján elbocsátotta a szövetkezettől. Kötelezték a hiány megtérítésére. EBBŐL A PÉLDÁBÓL láthatjuk, hogy a szövetkezeti dolgozók nem tűrnek meg soraikban a közösség vagyonával garázdálkodó elemeket. A dolgozók be akarják bizonyítani, hogy vállalásuk nem volt alaptalan és adott szavukat teljesítették. Sajnálatos tény azonban az, hogy a hőgyészi földművesszövetkezet dolgozóinak ver senykihívásához eddig mindössze csak a tolnai földművesszövetkezet csatlako zott. Nem tudom, mi lehet ennek a távolmaradásnak az oka? Talán megyénk földművesszövetkezeteinek alkalmazottai nem tudnak olyan jól dolgozni mint a hőgyésziek? Nem gondolom, hogy ez fennállna. Földművesszövetkezeteink még arra sem méltatták a hőgyésziek igen helyesen kezdeményezett és követésre- méltó versenymozgalmát, hogy azt tüzetesebben megbeszélték volna a dolgozókkal. SZ. J. Lobogjon a „Szent Láng" Az elmúlt napokban még a véletlen is azt akarta, hogy Döbröközre menjek. Ahogy a szinte kibírhatatlanul rossz úton a jó öreg „IKARUSZ” Döbrököz főterén jobbra indexelt, majd később megállt, első utam a földművesszövetkezet irodájába vezetett. Már elég távolról hallottam a „Deres már a határ” mélabús dallamát, az irodával egy épületben levő italbolt vendégeinek ajkáról. AZ UDVARON FÉRFIAK és nők tanácskoztak, vitatkoztak és az egyik kislány egyre csak azt hajtogatja: „még csak azt szeretném látni, hogy abbamaradjon! Talán potyára tanultam eddig?” Mondanom sem kell, hogy nem értettem mi az, aminek olyan pontosan meg kell történie, még kevésbé azt, hogy mit tanult a kislány potyára. Hideg János elvtárs, az fmsz ig. elnöke csakhamar mindent elmondott és az élőbbem beszélgetés értelmét megmagyarázta. Már elég régen volt, hogy a rádió a „Szent Láng” című drámát közvetítette a kaposvári „Csíki Gergely” színházból. Mi is hallgattuk és úgy megtetszett, hogy elhatároztuk, akár mi lesz is, megtanuljuk. Ekkor elkezdtünk tervezgetni. Kiosztottuk a szerepeket és a darab sikere érdekében beszélgetést folytattunk a „Csíki Gergely” színház vezetőségével oly értelemben, hogy a próbákra jöjjön ki egy színész, vagy rendező, akinek segítségével sikerre vihetjük a darabot. Erre ígéretet is kaptak. Az utolsó próbákon már segítőtársa is lesz a döbrö- közi színjátszóknak. A tervek szerint az első előadásokat a környező falvakban tartják és csak ezek után fogják a helybeli közönség elé vinni. így a darab már kiforrott állapotban, kompletten kerül az igényes döbröközi közönség elé. Tervükben szerepel még az, hogy a szövetkezet színjátszói magukkal viszik az ugyancsak szövetkezeti tánczenekart, hogy az előadás után talp alá valót játsz- szék a közönségnek. — ELŐSZÖR JÓMAGAM IS vállaltam szerepet — mondja Hideg elvtárs —, de amikor láttam a fiatalok lelkesedését, átadtam szerepem egy fiatal fiúnak. így most mind fiatalok játszanak. Nekem a talán még nehezebb rendezői feladat jutott. A nyolc szereplő a mintegy két és félórát kitöltő dráma szövegét hamar megtanulta. A lelkesedés próbáról próbára nőtt. Kezdték a darabot komolyan venni, annak tartalmát megérteni, átérezni. Igaz, humoros percek is voltak. Például az egyik szereplő próba közben halálos komolysággal egy pohár szendviccsel és egy darab tejjel kínálta a ház vendégeit. No dehát az ilyen nyelvbotlás megbocsájtható, hisz ez előfordulhat még a nagy színészekkel is. Mikor a próbák már előrehaladtak, kis bökkenő jött közbe. Két férfiszereplő bevonult katonának. Már-már úgy nézett ki, hogy a „Szent Láng” megszűnt lobogni a szívekben és elhamvad. Eddig a történet. Most már értem az udvaron beszélő kislány szavait. Ne is engedjék a lelkesítő lángot kialudni, hanem fogjanak hozzá a munkáhaz éppen olyan lelkesen, mint ahogy ezt eddig tették. Szebényi János Szövetkezeti gépjármű szemléken 1957 szeptember 9—11—13-án volt szövetkezeteink gépjárműveinek ellenőrző szemléje. A gépjárműveket egy-két szövetkezet kivételével rendben, az előírásnak megfelelően állították elő. Ezzel bizonyították be, hogy mind az üzemeltetők, mind a gépkocsivezetők a reájuk bízott szövetkezeti vagyont lelkiismeretesen rendben tartják. Elismeréssel kell megemlékezni a Hőgyész—Kocsola—Dombóvár Ozora—Paks MÉSZÖV bonyhádi termelési társulás és a szekszárdi fmsz. „Csepel“ gépkocsik üzemeltetőiről és gépkocsivezetőiről. De szükséges beszélni azokról az üzemeltetőkről és gépkocsivezetőkről is. akik gépkocsijaikkal úgy jöttek el a szemlére, hogy azok ápolatlan- sága, és elhanyagoltsága szinte kirívó volt. — (Tamási Áruraktár, Gyönk fmsz. „Weapon’’, Dunaföldvár fmsz. „Weapon”, Szek- szárd fmsz. „Weapon“, Bonyhád Áruraktár „Rába“ gépkocsijai.) A szemle alapján meg kellett állapítani, hogy a régebbi gyártmányú gépkocsikra az üzemeltetők és a gépkocsivezetők kevés gondot fordítanak. Figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy ezekhez a gépkocsikhoz az alkatrész-beszerzés sokkal nehezebb és ez teszi erősen indokolttá a fokozott karbantartást. De baj van sok esetben ott is, ahol a gépkocsi állapota jelenleg még elfogadható. Ez tarthatatlan állapot annál is inkább mert , a gépjárművekre vonatkozó rendeletek szigorúan előírják a gépjármű műszaki és közforgalmi rendbentartását. A gépjármű veszélyes eszköznek van nyilvánítva és mint ilyen, nem engedhető meg, hogy a rendelkezéseket az üzemeltető és a gépjárművezető részben vagy teljesen elmulassza. Ezek az üzemeltetők és gépkocsive zetők nem gondolnak arra, hogy egy előzőleg elmulasztott műszaki hiba ki nem javítása miatt bekövetkezett közlekedési baleset után milyen felelősséggel tartoznak. A szövetkezeti gépjárművekre előírt szabály, hogy szombaton. 14 órától hétfő 6 óráig csak rendkívüli esetben lehet szállítást végezni. Különben ezt az időt mindig a gépjármű karbantartására* kell fodítani. Nem engedhető meg az, amit a gyönki és duna- földvári Weapon gépkocsiknál tapasz faltunk. Ugyanis a két szervnél a karbantartáson kívül még a II. szemle (10 000 kilométerenként) elvégzését sem tartották szükségesnek, ami meg is látszott a két gépkocsin. Vajon ez tetszett a két szövetkezet vezetőjének? Vagy a Tamási Áruraktár Csepel gépkocsija ugyan karbantartás (mosás—zsírzás) el van végezve, de úgy a gépkocsi, mint a gépkocsi vezetője olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy ilyennel az egész szemle alatt nem találkoztunk. Az üzemeltetők vegyenek példát azoktól a szövetkezeti vezetőktől és gépkocsivezetőktől, akik a nép és szövetkezet vagyonát példamutatóan kezelik; Aszalay János Becsüljük meg jobban a kereskedelmi tanulókat Napjainkban sokat foglalkozik a sajtó a rádió a kereskedelmi életben — sajnos — gyakran előforduló visszaélésekkel, nevén nevezve, lopásokkal csalásokkal. Reméljük, hogy a már sokat emlegetett társadalmi ellenőrzés hatékonyabbá tételével megelőzhetjük, 411. csökkenthetjük a sikkasztásokat, árdrágításokat, ugyanakkor lényegesen megjavíthatjuk a kereskedelmi szakmunkások utánpótlásának a kérdését is. Földművesszövetkezeteinknél jelenleg mintegy 130—140 kereskedelmi tanulót képezünk. Ezeknek a tanulóknak a többsége nem azért ment erre a pályára, hogy pillanatnyilag elhelyezkedjen, hivatásának, életcéljának tekinti a kereskedelmet. Éppen ezért fokozottan kell gondoskodni ezeknek a fiataloknak a neveléséről, tanításáról. Ez a fontos és egyben nagyon szép feladat általában a boltvezető feladata. Az ő lelkiismeretes tanításán múlik nagyrészt, hogy milyen lesz a kereskedelemben az utánpótlás. Persze csak az oktató jóakarata nem elégséges, fontos, hogy a tanulóban is meg legyen az akarat a szakma elsajátítására. Ha ez a két feltétel kölcsönösen megvan, a jó eredmény sem marad el. A boltvezetőnek is érdeke, hogy a tanulóval foglalkozzon, mert hiszen úgy fog tudnj segíteni idővel a tanuló a vezetőnek és így megtérül a fáradtsága többszörösen. A tanulónak is érdeke, hogy igyekezzen, mert úgy látja hasznát munkájának. Jó példa erre a paksi földművesszövetkezetnél Perger Tibor, aki annak ellenére ,hogy alig 1—2 éve, hogy felszabadult, ma önálló munkakörben dolgozik és a munkáját igyekszik jól elvégezni. A földművesszövetkezet vezetősége kísérje figyelemmel a kereskedelmi tanulók fejlődését és adja meg nekik legalább azt, amj a kollektív szerint megiUeti őket. Ne forduljon elő az, ami a gyönkj fmsz-néj megtörtént, hogy egy ügyes, szorgalmas tanulónak — Nagy Ilonának — a MESZÖV-höz kellett fordulni hogy megkapja azt, amit részére biztosítani kellett volna (fizetés, szabadság). Ha a fentiek figyelembevételével foglalkozunk a tanulóképzéssel, az eredmény nem marad el és biztosíthatjuk a szocialista kereskedelem után pótlását. Embereken múlik A Tamási FJK. tájékoztatójában az alábbiakat közölte a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztályával: A részjegyalapok növelése terén végzett munkából a pincehelyi földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke, valamint a földművesszövétkezet vezetősége példamutatóan kivette részét. Tervüket eddig csaknem 50 százalékra teljesítették. A dolog úgy kezdődött, hogy a SZÖVOSZ részjegyalapnövelési felhívását tárgyaló megyei értekezleten Németh kartárs a pincehelyi földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke kinyilatkoztatás nélküli fogadalmat tett. Eleget teszünk a felhívásnak, tökélte el magában. Tapasztalatból tudta, hogy a részjegyalap. növelés elérése embereken múlik, a vezetőség és a tagság munkáján. Hazatérve jól előkészített összevont vezetőségi ülést tartott. A vezetőségi tagoknak részletesen megindokolta a részjegyalapnövelés szükségességét és bejelentette, hogy 400 forint névérték ben 8 darab új részjegyet jegyez. Személyes példamutatása nyomán a többi vezetőségi tagok is példamutatóan jegyeztek. Például Móricz Já nos igazgatósági tag 5 darab, Tiborcz Rozália SZB elnök 3 darab új részjegy befizetését vállalta. Minden vezetőségi tag jegyzett új részjegyet. Ezzel erkölcsileg is megalapozták, hogy élére álljanak a részjegyalapnövelési munkának. A vezetőségi ülés bizakodó hangulatában elért kezdeti eredményt nem rejtették véka alá. Elmondták a szövetkezeti dolgozóknak és egyre több földművesszövetkezeti tag is tudomást szerzett a dologról. A hatás nem maradt el. A dolgozók is vállalták, hogy új üzletrészeket jegyeznek. Ugyanakkor versenyre keltek egymással, ki tud több részjegyalapnövekedést elérni. Az lesz a legény a gáton, akinek legjobb a felvilágosító munkája, gondolták. A versenyben élen halad Klein Imre boltkezelő és Szuhai Ferenc központi pénztáros. Az előbbi 1250, az utóbbi 1300 Ft részjegyalapnövekedést fizettetett be a fmsz. pénztárába. Mielőtt hozzákezdtek, két-két új üzletrészt jegyeztek, ami elért eredményeikhez hozzájárult. De hozzájárult az is, hogy munkaterületükön is jól, szorgalmasan dolgoznak. Meggyőző szavaik tehát ilymó- don megértésre találtak. Az egyre jobban kibontakozó verseny következtében sikerül részjegyalapnövelési tervüket időben teljesíteni. A bölcskei földművesszövetkezet készül a közgyűlésre Ha az elmúlt napokban valaki Bölcskére „tévedt” vagy átutazott a községen, a különböző helyeken kifüggesztett közgyűlési meghívók láttán megtudta, hogy közgyűlésre készül a földművesszövetkezet. Égy-egy közgyűlés a földművesszövetkezetnél nem múlik el nyomtalanul. Valamilyen új vonással mindig gazdagítja a földművesszövelikezeti tagság életét. A közgyűlésen a vezetőség számadást ad a tagságnak. A tagsággal közösen mérlegelik a választott szervek, az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a szakbizottságok munkáját. Kielégítő volt-e, vagy ha nem, mit kell tenni, hogy az legyen. Értékelik a gazdálkodás eredményességeit, a tagság jogainak, kötelességeinek érvényesülését. Megjelölik a feladatokat, melyeket a vezetőségnek a tagsággal együtt meg kell oldania. A most megtartandó közgyűlés jelentőségét tekintve, felülmúlja a korábbi közgyűléseket. Ezért a vezetőség nagy gondot fordít a beszámoló elkészítésére. Az a célja, bogy a közgyűlésen ezzel elősegítse a főkérdések alapos megvitatását és helyes határozatok meghozatalát. A beszámolóban az MSZMP agrártéziseinek alapján történik a földművesszövetkezet munkájának értékelése, a feladatok meghatározása. Beszámolnak majd arról is, hogy a szövetkezet eredményeit nem tudta megingatni az ellen- forradalom vihara. Ez év első félévi mérlegük a tervezett 50 000 forinttal szemben 91 000 forint eredményességet mutat. Elmondják azt is, hogy a közgyűlést megelőző földművesszövetkezeti nőtanácskozáson összegyűlt 150 asszony egyöntetűen elhatározta, hogy a 20 forintos részjegyüket 50 forintra kiegészítik. Megvitatják a földművesszövetkezeti alapszabályt. Javaslatot tehetnek egyes pontjainak módosítására. Például a célok tősége gondosan összeállított beszámolóval segíti a tagságot, hogy a földműves- 6zövetkezetet érintő főkérdések érdemben legyenek megvitatva. Emellett nem hanyagolja el a közgyűlés előkészítéséhez szükséges szervezeti munkákat sem. A vezetőség tagjai a földművesszövetkezet dolgozói személyesen is elmennek a tagokat meghívni a közgyűlésre. Elmondják, miről lesz ott szó, hogy a tagok előre tudjanak készülni a földművesszövetkezeti munka értékelésénél a felszólalásra, a javaslatok megtételére. A boltokban, kirakatokban szemléltető anyagokat helyeztek el. Ezek ismertetik névszerint is a szövetkezet által kifizetett vásárlási visszatérítéseket, felhívják a lakosság figyelmét több olyan dologra, például a cukorrépa-szerződéskötésre, meghatározásánál nem lenne-e helyesebb, amelynek elvégzése anyagi hasznukat nö- ha jobban kiemelné a földművesszövet- véli. Nem fér kétség ahhoz, hogy a gon-* kezet termelést szervező munkáját, stb; dós előkészítő munka a közgyűlés sikeré^ Egyszóval a földművesszövetkezet vezes ben meg fogja hozni gyümölcsét.
