Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-20 / 195. szám
1957 augusztus 20. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 A CSÉBY TESTVÉREK Hévéi Ujjoó&kvából jeltelen Két héttel ezelőtt, augusztus negyedikén a szekszárdi munkásőr század ünnepélyesen felvette Cséby József elvtársnak, az 1919-es Tanács- köztársaság idején Tolna megye katonatanácsa vezetőjének, a város ka. tonai parancsnokának nevét. „A darutollas hóhérok kivégezték Cséby József elvtársat, de ma száz Cséby lépett a helyébe, akik fegyverrel a kézben védik meg a második magyar proletárdiktatúrát“ — mondotta az 1919-es mártírok közös sírjánál a munkásőrség megyei parancsnoka. A munkásőrök és az 1919- es mártírok harcostársai azonban nem tiszteleghettek Cséby József sírjánál, a Cséby-testvéreknek, Józsefnek és Lászlónak csak a neve szerepel a síremléken, hamvaik nincsenek itt. A fehérterroristák nem merték őket Szekszárdon kivégezni, különösen népszerűek voltak a Cséby-fiúk a városban. Megbilincselve vitték el őket vonaton azzal, hogy majd Székesfehérváron kerülnek bíróság elé. Útközben végeztek velük. Senki sem tudja hol a sírjuk, hol porladnak. * Másnap reggel egy asszony, Pordán Horváth Erzsébet jött be szerkesztőségünkbe. „Elvtársak, olvastam az újságban, hogy itt nem tudják, hol van a Cséby-testvérek sírja. Azért jöttem, hogy segítsek az elvtársaknak megkeresni, mert én láttam, amikor eltemették őket — mondotta — cecei temetőben, a tó mellett.“ Pordánék ceceiek, tizenkét évvel ezelőtt kerültek Szekszárdra. — Akkor én 13 éves voltam, meghallottuk, hogy két fiatalembert leszedtek a vonatról, agyonlőtték őket és most lesznek eltemetve. Odalopództunk a hullaházhoz, láttuk a két katonát, a kabátjukkal voltak letakarva. Hamarosan el is temették őket a csőszök. Sokáig titokban gondozták a sírt a ceceiek, soha senki sem tudta, ki kapálta meg a sírt, ki vitt virágot, néha mi, libapásztor lányok is fontunk koszorút a sírra. Most már biztosan nehéz lenne megtalálni, sok év telt el azóta, biztosan nem is gondozza senki. De a ceceiek még emlékeznek rájuk, talán még meg lehetne találni azokat is, akik eltemették őket. • Ezután indultunk el Palkovics elv- társsal, a megyei munkásőrség parancsnokával és Pordán Horváth Erzsébettel együtt Cecére, hogy felderítsük a Cséby testvérek kivégzésének körülményeit és főkép, hogy megkeressük sírjukat a cecei temetőben. Nyakunkba vesszük a falut, szinte házról-házra járunk. Az elvtársnő kalauzol bennünket, sok a rokona és az ismerőse Cecén. Először a temető melletti utcába, Tóthékhoz megyünk. A 71 esztendős Tóth néni még élén ken emlékszik 1919-re, „Szép fiatalemberek voltak, nagyon sajnáltuk őket. Akkor még nem tudtuk, miért kellett meghal niok, mi is nagyon féltünk. Igen, ide temették őket a temetőbe, pár évig gondozták is a sírt. Emlékszem, egy asszony egyszer felkereste a sírt, de azóta sem láttunk senkit, aki érdeklődött volna utána. — Ki volt a temetőcsősz altkor? — A nevére nem emlékszem, de meghalt már. Tovább folytatjuk a kutatást, sorra keressük fel az 1919-es események még élő tanúit. Mindenki emlékszik a Csébyekre. És beszélnek az öregek. Nem csak a két fiatal mártírról, hanem az akkori borzalmas időkről is. — Bujkálnunk kellett — mondja Pordán Pál, „kalauzunk“ bátyja, gyakran jelentek meg a faluban a különítményesek és vitték az embereket. Sokan azóta sem jöttek vissza. Nagyon közel van ide Siófok, a „fővezér“ Horthy Miklós egykori főhadiszállása. . Nehezen indul a beszélgetés a 98 éves, beteg Katz István bácsival. El- komorodik az arca, amikor a közel négy évtized előtti eseményekről érdeklődünk. Elbeszélése nyomán megelevenednek az akkori idők, amikor a háborúból két láblövéssel hazajött fiatalember, Szűcs Jani sógorával aratni ment Pesthy gróf birtokára. Egyszer csak a füzes felől tisztek jönnek lóháton, köztük Magasházy, Horthy szárnysegéde. Katz István megemeli kopott katonasapkáját, jónapot köszön. A tiszt urak nem köszönnek vissza. — „Te sógor, románok ezek“. — Erre az egyik félig visszafordul, megcsörrennek a mellén a kitüntetések, magyar kitüntetések. Közben egyre többet sikerült megtudni az akkori eseményekről, így jutunk el Pribék Györgyhöz, aki 1919-ben kisbíró volt — Igen, mi kisbirók kaptuk a parancsot, hogy az előfogatossal hozzuk be a két agyonlőtt fiatalembert és azonnal temessük el őket, feltűnés nélkül. Megborzadtunk, amikor megláttuk őket. Bekötötték a szemüket, úgy lőtték agyon a két testvért, de véreztek nemcsak a golyóütötte sebeknél, hanem az egész testük csupa vér volt, a sok veréstől. — Sok piszkos munkát kellett akkor a kisbírónak csinálni — mondja. (Egyszeri a községházán behívtak, az egyik tiszt rámszólt: „Hozzon egy vödör vizet ennek a dögnek, mert elájult” — egy íelismerhetetlenségig összevert ember feküdt a padlón. — Hoztam a vizet, erre a másik rámkiáltott: „Vizet hoz ennek a gazembernek? Ha nem viszi rögtön vissza, deresre huzatom. — Beszél Pribék bácsi ezután arról (egyáltalán nem szolgált rá nevére), hogyan szöktette meg a hátsó kijáraton nem egyszer az embereket, hogyan értesítette egyiket-másikat előre, hogy tűnjön el otthonról, mert keresik. Közben a temetőbe érünk, először a főbejáraton megyünk be, arrafelé tartunk, ahol néhány órával ezelőtt már jártunk. A leghátsó sorban keressük a sírt, de Pribék bácsi visszafordul. „Ez a kerítés akkor még nem volt itt, a kerítésen kívül kell keresni. Itt két fasor volt, a belsőnél, amit már kivágtak a kerítés miatt, ástuk meg a sírt. A tó partján aztán megállapodtunk egy helyen. Sajnos, semmi nyomát nem látjuk a sírhalomnak. Benőtt itt mindent a gaz, a bozót. Itt kell lenni a sírnak. A plébános amit a sírra' tűztek, már rég elkor- úr azt mondta, nem szabad a rendes hadt, semmi sem emlékeztet arra, halottak közé temetni őket, azért te- hogy itt két hős pihen, mettük ide. Meg aztán tudtuk, hogy * majd keresni fogják, így jobban meg A szekszárdi kommunistáknak, de tudjuk mutatni. elsősorban a Cséby József nevét viselő munkásszázadnak a feladata, Némán állunk azon a helyen, ahol hogy elhozassa és a hősöknek kijáró az első Magyar Tanácsköztársaság temetéssel helyezze végső nyugalomkét mártírjának maradványai porlad- ra Cséby József és Cséby László nak, akiknek még rendes temetés, hamvait. rendes sír sem jutott. A fakereszt, JANTNER JÁNOS Goramvölgyi László báiaszéki VIT-küldött írta: „Drága Szüleim! Hosszú, de igen kellemes utazás után megérkeztünk a zöld hálókocsikban Moszkvába. Az úton már messziről látni lehetett a Lomonoszov egyetemet. 13 óra 15 perckor megérkeztünk az állomásra. A nagy tömegben alig tudtunk menni. A lányok körülfogtak bennünket, együtt énekeltünk. Majd autóbuszokkal a szállásra mentünk. Moszkva gyönyörű város. Minden bérházon legalább húsz televíziós antenna van. Széles, korszerű utcák, hatalmas tömeg, szép dekorációk. A szállásunk kitűnő, öten vagyunk egy szobában, ami ragyog a tisztaságtól, rádiónk is van. Megérkezés után kisétáltunk és azonnal megrohantak bennünket jelvényért. Van is már vagy húsz darab az első napon. Az oroszok nagyon vendégszeretők, igen rendesek. Majd ebédelni mentünk. Hát igen, erről egy külön levelet lehetne írni. Azt hittem, hogy a földi paradicsomba kerültem. Itt pincé- \ rek nem szolgálnak ki, hanem hatalmas sátorban köralakú pult van. Az ember odamegy, kap egy tányért és azt eszi, illetve rakja a tányérjára, amit a szemc- szája megkíván. A következőkből lehet választani: csibeleves, borjú-, disznópörkölt, csibe-, borjú- és disznósült burgonyával, rántotthús, barack, fasírozott és még sok minden. Édesség közül fagylalt, fánk, citromos tea, tej, kávé, tejföl Ezenkívül hideg felvágottak, hal (melegen is), lazacikra (nagyon jó!), gyümölcsszörpök több változatban. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezek közül egyet kell \ választani, hanem az ember végigeheti az egész konyhát. Mindenre gondoltam, ! csak erre nem. Délután megjöttek a franciák, velünk szemben laknak. Nagyon csinosak és elegánsak. En az egyik fiútól kaptam egy örökírót, amivel a levelet írom. Délután autóbusszal edzésre mentünk. Nagyon jól megy a dolog, 650-el tudok ugrani könnyedén. Majd melegzuhany és ismét vissza a lakásra. Városnézés következik. Nem győzöm .csodálni Moszkva ragyogó tisztaságát. Még egy gyufát sem lehet találni az utcán. Majd vacsorázni mentünk és végigettük a fenti étrendet. Utána utcabál és este tízkor takarodó. Az ötödik emeleten vagyunk, lent még mindig énekelnek, táncolnak, de nekünk, sportolóknak, nem szabad kimenni. Megkaptuk a 200 rubelt és ezzel kapcsolatban egy kicsit az árakról is írok. 15 rubel egy kiló narancs, minden utcasarkon árulnak különböző ízű gyümölcsízt, 40 kopek, egy kiló hús 8 rubel, egy liter tej 1,5 rubel. A ruhaneműk árát még nem tudom. Egy televízió 1500 rubel, ami egy munkásnak egyhavi keresete, egy fényképezőgép 90—500 rubelig. Egyszóval minden jobb, mint Magyar- országon, Holnap és holnapután városnézésre megyünk autóbusszal. Mindenkit csókol: Laci.” DIAIKOR a KISZ életéből Augusztus 26—27—28-án az alapszervezeti titkárok részére háromnapos tanfolyamot rendez a Megyei KlSZ-bizolt- ság. A tanfolyam programjában Siklósi Imre megyei titkár az ifjúság előtt álló feladatokról tart előadást, Rúzsa János szervező titkár a KISZ szervezeti szabályzat-tervezetet ismerteti, Túrgonyi Teréz pedig a KISZ-szervezetekben végzendő nevelési feladatokat ismerteti. A háromnapos tanfolyam célja: megyénkben is megindítani az előkészítő munkát az alapszervezetekben a KISZ országos értekezletére. * A nyár folyamán sem csökkent a szervező munka megyénkben. Ezidőszerint 130 KISZ-szervezet működik és a taglétszám is meghaladja a háromezret. Szekszárdon jelenleg 18 szervezet működik, mintegy 450 taggal, a szekszárdi járásban a szervezetek száma 23, a taglétszám meghaladja az ötszázat. * Vasárnap, augusztus 18-án, megalakult a KISZ-szervezet Bogyiszlón. A bogyiszlói EPOSZ tagjai a nagyobb fejlődési lehetőségek érdekében elhatározták, hogy meglevő szervezetük helyett KISZ-1 alakítanak. * Hazaérkeztek megyénkbe a VIT-kiil- döttek. A Megyei KISZ Bizottság és a járási bizottságok a községek többségében már előkészítették a VTT-beszámoló gyűléseket. A szekszárdi járásban minden nagyobb községben, a kisebb községek fiataljainak pedig összevontan tartanak ifjúsági gyűlések keretében VIT- beszámolókat. * Alkotmányunk ünnepét fáklyás felvonulással köszöntik a dombóvári kiszís- ták. A felvonulás után a gimnázium udvarán Farkas József, a dombóvári fiatalok VIT -küldötte tart beszámolót a Fesztiválon szerzett élményeiről. Augusztus 20-án, a. városi ünnepségek keretében a Városi Pártbizottság zászlót ad át a város területén működő K1SZ- szervezeteknek. * Taggyűlést tartottak a bátai KISZ- szervezet tagjai. A gyűlésen igen jelentős határozatokat hoztak. Megbeszélték, milyen programmal vesznek részt az augusztus 20-i ünnepségeken, elhatározták, hogy résztvesznek a Sárközi Nap rendezvényein. Megvitatták a KISZ- szervezet és a kultúrotthon együttműködésének kérdését és ezzel kapcsolatban úgy határoztak, hogy a KISZ-tagok résztvesznek a népi együttes munkájában. Határozati]ag elfogadták egy kirándulás tervét. A szervezet további jó munkájára biztosíték az eddigi eredmények, amelyekből kiemelkedik az a segítőmunka, ame- Ivet a helyi termelőszövetkezetnek nyújtottak a nyár folyamán vasárnapi munkával Ülést tartott a Hazafias Népfront bonyhádi járási elnöksége ülést tartott augusztus 15-én a Hazafias Népfront bonyhádi járási elnöksége. Ezen az ülésen az elnökség tagjainak számát 24-re bővítették ki. Az elnökségnek jelenleg húsz férfi- és négy nőtagja van. A felszólalások során Kékes Károly nagvmányoki pedagógus a községi népfront elnökségének kibővítését sürgette. Szűcs Gergely pedagógus feladatokat ként, hogy vidéken járva, hogyan segítheti a községi elnökségek munkáját. Major Mátyás és Várszegi Imre a dolgozó parasztság mezőgazdasági műveltségének fokozását remélik elérni a népfront által szervezés alatt allo ezüstkalászos tanfolyam megindításán keresztül. Läufer elvtárs, az aparhanti tsz elnöke, a béke- mozgalom fokozását látja a népfront feladatának, különösen most, amikor az ENSZ ötösbizottságának jelentésén keresztül újabb rágalomhadjáratot indítanak a nyugati hatalmak a Szovjetunió És a békésen dolgozó magyar nép ellen. A további felszólalók foglalkoztak a község fejlesztésével, a házak tisztántartásával, a járási szervek szorosabb együttműködésének szükségességével és az ipari tanulók helyzetével. Az elnökség elnökéül dr. Kolta László gimnáziumi igazgatót, alelnökül \ arszegi Imre dolgozó parasztot és Bercsényi Vince járási tanácselnököt választotta meg.
