Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-09 / 186. szám
1957 AUGUSZTUS 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S „Úgy kell bánni velük, mint leendő termelőszövetkezeti tagokkal" HÍREK Az ellenforradalmi „roham’’ gyenge volt ahhoz, hogy a Tamási mellett levő Adorján-pusztán a termelőszövetkezetet felszámolja. Igaz, a fenyegetéseknek engedve, sokan kiléptek a csoportból, de tizennyolc család a legnehezebb napokban is kitartott a szövetkezet mellett. 1956 decemberétől 1957 márciusáig már 41 család lépett ismét a szövetkezeti gazdálkodás útjára Adorján-pusztán. Ebben az időben megindult a kilépett tagok visszaözönlése a tsz-be. Volt olyan nap. hogy öt család jelentette be, ismét a szövetkezethez akar tartozni. Október előtt több mint nyolcvan család dolgozott Adorján-pusztán a termelőszövetkezetben. A régi tagság 50 százaléka tehát még nem' lépett vissza. Kívülről figyeli a szövetkezet fejlődését. Számolgatják egyéni gazdaságának jövedelmét és sokakban, főleg a szegényparasztok közül, már rádöbbentek arra, hogy a közösben nagyobb lesz a jövedelem, érlelődik a „visszalépés” gondolata. „NEM HARAGGAL VÁLTUNK MEG A CSOPORTTÓL...” Ezt Gergely Ferencné mondta, amikor meglátogattam otthonukat. A kicsiny konyhában, ahol Gergelyné az ebédel főzte, a szomszédasszonyok közül is voltak néhányan. Sok mindenről előjön ilyenkor a szó. A Gergely-család, annak ellenére, hogy a szövetkezet a megye ,gyengébben” gazdálkodó szövetkezetei közé tartozott, tavaly az 1466 munkaegysége után, mivel egy munkaegység értéke 28 forint volt, 41 048 forint értékű részesedést kapott. (A háztáji föld jövedelmét nem is számítva.) öt évig dolgozott a nyolctagú Gergely-család a csoportban, s amellett ,hogy munkájuk után tisztességes megélhetést biztosított számukra a szövetkezet, még házat is tudtak építeni, ötvenezer forintba került a szép új ház, amely a szőlőhegyen épült, az iskola szomszédságában, és amelybe a jövő héten már be is fognak költözni. Számolgatják az ezévi jövedelmet, amit a kilenc hold föld után várhatnak. Nem sok. Jobban jártak volna, ha nem léptek volna ki.. . Az idén már nagyobb lesz a csoportban a munkaegység értéke a tavalyinál. De akármelyik oldaláról nézzük is az egyéni gazdálkodás jövőjét, sehogysem jön ki jó belőle... Mi lenne, ha Gergelyéknek majd a hat gyermek között szét kellene osztani a kilenc holdat?! Gergely néni sokat panaszkodik egy brigádvezetőre, aki, ahogy állítja, goromba volt a fiaival szemben, akik már legénysorba serdültek. „Ha tudtuk volna, hogy az elmegy, akkor ki sem lépünk, nem volt nekünk soha semmi bajunk a szövetkezettel. Becsült bennünket mindenki, mert jól dolgoztunk” — mondja. A PÁRT AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK tézisei jutnak az ember eszébe, amikor Gergelyék kisebbik fiának, Jánosnak az esete került szóba. A 17 éves fiú, aki már fiatal gyerekkora óta a csoportban nevelődött, vissza akart lépni tavasszal. Nem volt kedve ahhoz, hogy apja egyéni földjén „küszködjön”. És a közgyűlés, annak ellenére, hogy mindenki szorgalmas fiúnak ismeri, nem vette fel. — Várjon az őszig, akkor majd lehet róla szó — mondták a közgyűlésen. Pedig ha a fiúk idei részesedését megfelelőnek tartották volna, ahogy Gergely néni mondja, az őszre már az egész család kérte volna a felvételét. „De így. .. Most, hogy visszautasították a Jancsit, csak nem könyörgünk szégyenszemre másodszor is a felvételért” — mondja sértődötten Gergely néni. Ebben az esetbert HIBÁZOTT A KÖZGYŰLÉS. A másik hasonló esetet, Gyarmati Miklós bácsival kapcsolatban, már jól oldotta meg. Idősb Gyarmati Miklós a fiánál lakik. A fia kilépett a csoportból, de Gyarmati bácsi nem akart megválni tőle. A birkák, amelyeket évek óta őrzött, a szövetkezethez fűzték egy életre. Nagy gonddal ápolja, őrzi a juhállományt. Soha semmi panasz nem merült fel ellene. Megbecsülik. Jól érzi magát a szövetkezetben. A kilépett tsz-tagokkal „általában úgy kell bánni, mint leendő termelőszövetkezeti tagokkal” — ez a párt álláspontja, s ha az Adorján-pusztai elvtársaink ennek szellemében dolgoznak, akkor a kilépett régi tagság, a helyes politika következtében, fokozatosan ismét visszatér az elkövetkezendő évek során önként, a saját érdekében. (h—p—t) — Elveszettnek hitt pénz. A közelmúlt változékony időjárása kisebb- nagyobb kárt tett égyes terményekben. Bogyiszlón például tekintélyes paprika-területeken pusztított a jég. Az Állami Biztosító munkához látott, és az eddigi felmérések alapján kétszázezer forintot fizet ki kártérítés címén a paprikatermelőknek. Ez az összeg még nem végleges, mert további károk értékelése még folyamatban van. * — Külföldi sörök érkeznek ebben a hónapban a megyébe. A Megyei Tanács kereskedelmi osztályától nyert értesülésünk szerint rövidesen egy vagon hordós pilseni és két vagon palackozott német sört kap a Tolna megyei kereskedelem. A pilseni sört a bányásznap alkalmával, a német sört pedig augusztus 20-án hozzák forgalomba. * — A kisipari termelőszövetkezetek közül ebben az évben hármat felettes hatóságaik felszámoltak, nem megfelelő gazdálkodásuk miatt. A felszámolt szövetkezetek helyett máris négy új alakult. Ezekre — a Tolnai Fémtömegcikk, A Tolnai Asztalos és Mázoló, a Dunaföldvári Asztalos és Mázoló, a Dunaföldvári Építőipari KTSZ-re — jellemző, hogy termelésük máris gazdaságos. * — Pállá községben megoldódott a lakosság nagy problémája. Eddig ugyanis a szomszéd községekbe kellett átjárni a betegeknek, most azonban a község új orvost kapott s rendelőjét ideiglenesen már be is rendezték. A következő évben valószínűleg orvosi lakást is építenek Pálfán. * — Hőgyészen a közelmúltban alakították meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetét. A napokban tartották első taggyűlésüket, ahol gyors fejlődésről számolhatott be a vezetőség. Körülbelül tíz nap alatt, a szervezet létszáma negyven főre emelkedett. * — Az idei bányásznap megünneplése sem marad el az eddigi évekétől. Értesülésünk szerint a megye területén lévő bányaüzemekben több mint két millió forint hűségjutalmat osztanak ki a bányászok között és különböző műsorok, rendezvények — Vendéglátó Vállalat is — gondoskodnak a bányászok szórakoztatásáról. A KURDI PÁRTSZERVEZET segíti a jövedelmezőbb gazdálkodás kialakítását Az ellenforradalom, Kurd községben is, elsősorban a pártszervezet ellen tört, tudva azt, hogy e szervezett erő megbénítása szükséges tervei végrehajtásához. A meghúzódó osztályellenség olyanokat tolt ebben az időben előtérbe, mint Pördi József, Patkó Lajos, Kumini Károly, F. Kis Sándor. Ök hajlandók is voltak kiszolgálni a nemzeti mezbe öltöztetett ellenséges törekvéseket. A nemzeti mez azonban már akkor lehullt, amikor például a párttitkár, Novák László elvtárs és mások kiutasítását akarták. Követeltek itt aztán mást is olyat, amelynek rendezését a párt- szervezet a tanáccsal közösen már megkezdett rendezni. November első napjaiban már a tanácsban is egyeduralkodókká váltak, de a falu érdekében semmit sem tettek. ök lövöldöztek ok nélkül, fel akarták oszlatni a. termelőszövetkezetet, szét akarták osztani a földművesszövetkezet vagyonát. Nem is akartak ők a falu javára tenni. A tanácsházán sem mertek semmit átvenni, inkább azt javasolták, égessenek el mindent. Nem rajtuk múlott, hogy nem így történt. A fegyveres ellenforradalom leverése után De nem csüggedtek. Dacolva a nehézségekkel, a kezdeti ellenállással, szívósan beszélgettek a kommunis- ták; csoportosan és egyénileg is. Az eredmény nem is maradt el. Egyre többen kezdték világosan látni, mit akartak az ellenforradalmárok és segítőtársaik. A tisztánlátás fokozódása egyre inkább a népi hatalom erősítésére mozgósította a falu lakóit. Már januárban a tanácsülés foglalkozott a községfejlesztési hozzájárulás szükségességével. E közben nemcsak a kommunisták tekintélye nőtt, hanem számszerűleg is erősödött a pártszervezet. Nap mint nap értették meg a volt párttagok közül egyre többen, csak az ellenségnek használnak, ha távol maradnak a szervezett harctól. Napjainkban már 33 tagja van a pártszervezetnek. így elmondva nem nagy eredménynek tűnik ez a szám. De ha megnézzük a körülményeket is, akkor látnivaló, milyen sokat kellett ezért dolgozniok. Ilyen erővel sokkal eredményesebben lehetett hozzáfogni a termelési problémákhoz is. Van bőven tennivaló ezen a téren, hisz most KÉSZÜL A FALU HÁROMÉVES TERVE NEM AKARNAK LEMARADNI s felvilágosító, nevelő munkájukat még eredményesebben akarják végezni. Jelenleg az újságokból, az országos pártértekezlet határozataiból, a rádióból merítve képezik magukat, de már készülnek az új oktatási évre is. A propagandistát már megválasztot iák. Tar Lajos elvtárs személyében. A hallgatók kiválogatását az idén még körültekintőbben végzik el, mint azelőtt. Most nemcsak a vezetőség beszélget el személy szerint velük, hanem bevonják a pártcsoportbizal- miakat is ebbe a felelősségteljes munkába. Természetesen a fentiek nem ölelik fel a pártszervezet egész munkáját és eredményeit. Vannak még hiányosságok is, de már ebből is látni, a kurdi pártszervezet mindent igyekezik megtenni, hogy nemcsak maguk de az egész falu ismerje, megértse és támogassa, segítse az egész ország érdekében a párt álláspontját, politikáját egyes kérdésekben. Horgászhírek innen—onnan A dunaföldvári sporthorgászok az eddigiektől eltérően, az ősz elején tervezik megrendezni évi hagyományos horgász- versenyüket. A horgászok nagy érdeklődéssel készülnek az idei versenyre, és a nagy víz elvonulása után, jó fogásokra számítanak, hogy megdönthessék az idei halfogási eredményeket. A nemes-halak fogásában eddig Fekete Lajosnak kedvezett a szerencse: ötkiló- grammos tükörpontyot fogott. A harcsá- zásban még mindig Németh Lajos vezet 24,10 kilogrammos harcsájával, de jó eredménnyel horgászott sporttársa, Kud- tik Lajos is, aki 9,50 kilogrammos harcsát fogott. * A magyar gyártmányú műanyag peremorsók elkészültek, s belőlük havonta két-háromszáz kerül forgalomba. Tengelyének és kopásmentesen krómozott kapókarjának kivételével minden alkatrésze ugyanabból a gyakorlatilag törhetetlen és kopásnak ellenálló anyagból készült, amelyből a műanyag horgászzsineget gyártják. A műanyag fogaskerék zajtalanul dolgozik és még csak kenést sem igények Az új orsón 100 méter 0,30—0,35-ös Zsineget lehet tárolni. Külön be- és kikapcsolható forgattyúgátlóval van ellátva, így tehát „spicc”-es fenekezésre is használható. Minden egyes alkatrésze külön is kapható, nem okoz majd gondot tar- talékcsévék és egvéb részek beszerzése. Élénk színekre festett, halfejalakú ex- centerólomból, pergőturbinácskáhól és színesbojtos hármashorogból áll a Horgász Szövetkezet új „Vibro-Balin” műcsalija, mely a vízbecsapódással ható balinólom, a vibrációt keltő kanál és a műlégy előnyeit is egyesíti egyetlen csaliban. Súlya 20 gramm, ami lehetővé teszi távolra való hajítását, annál is inkább, mert légellenállása igen mérsékelt és így szél ellenében is jól repül. Az új csali lassan vontatva jó csukacsali és vele a harcsák nyomában a mély vizeket is jól lehorgászhatjuk. * A faddi sporthorgászok közül a harcsafogásban Fehér Ferenc vezet, aki néhány héttel ezelőtt 10 kilogrammos harcsát fogott. A csukázásban Csehák Ferencnek jár a szerencse, 5,60 kilogrammos csuka akadt horgára. Marosi László pedig a süllőzésben vezet 4,20 kilogrammos süllő-zsákmányával. EGY HŐSI HMGII SÜUÁHÁI... Újjáalakult A PÁRTSZERVEZET A volt MDP tagok közül a legöntu- datosabbak ismét a kezükbe vették a község irányítását. Nem ment ez könnyen, hiszen csak kilencen voltak, jóval kevesebben kezdték ismét a felvilágosító szó terjesztését, az ellenforradalom céljának ismertetését, mint ezelőtt. Útelzárás A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Pécsi Közúti Kirendeltsége a 631. számú dombóvár—bonyhádi út Szászvár és Nagymányok közé eső 29 200—29 300 kilométer szelvény 100 méter hosszú szakaszát (mázai aluljáró), augusztus 11-én 8 órától 12-én 4 óráig és 18-án 8 órától 19-én 4 óráig lezárja javítási munkálatok miatt. Terelő út a Szászvár és Győré közötti földút és az Izmény betkötőút Győré előtti szakasza, A polgári autóbuszjáratok átszállással közlekednek. A pártszervezet kommunistái a legfőbb irányelveket taggyűlésen beszélték meg. Jelszavuk ez: „Minél jövedelmezőbb gazdálkodást folytatni.” Ennek egyik legfontosabb alapját a belterjes gazdálkodás adja, A kommu nisták vállalták, hogy nemcsak felvilágosító szavukkal, de példájukkal is segítik a terv elkészítését és megvalósítását. Beszéltek arról, hogy -egyes növények vetésterületét, mint például a cukorrépáét növelni lehetne, legalább a duplájára. Sok szó esett a talajerő-utánpótlás fontosságáról is, hisz ezzel csak a falu, az ország jár jól. Fontos ez nemcsak azért, hogy több termést takaríthassanak be a megnövelt területekről, hanem a régiekről is. Tapasztalat mutatja ugyanis, hogy például a cukorrépánál 6—10 évvel ezelőtt 50—60 mázsával is több termést tudtak betakarítani egyes helyeken, mint most. Mindezek mellett a tanulást sem hanyagolják el. Az elmúlt hónapok tapasztalataiból megtanulták, menynyire fontos ez. Egyhangú csend honol az élet zajaitól távoleső “ lengyeli temetőben. A szél lengeti halk, alig hallható hangon a sírok fölé hajló szomorúfűzek leveleit, s úgy tetszik, mintha szomorú, halotti nótát dúdolna. Ahogy a frissen hantolt sír előtt állok, elszorul a torkom a meghatódottságtól. Gondolataimban felelevenedik mindaz, amit a mai napon hallottam a szeretett fiúról, a jóbarátról, a mártírról, a hősi halottról, aki itt, a pirosvirágú petúniák erdeje alatt alussza örök álmát a hazai földben, amelynek szabadságáért a legnagyobb áldozatot hozta. Október 21-én még ott volt a bálban, amelyet a lengyeli búcsú tiszteletére rendeztek. Vajon gondolták-e a fiúk, a barátok, akikkel ezen az éjszakán vidáman koccintotta össze a poharát, hogy koporsóba fektetve fogják vinni kihűlt tetemét pár hónap múlva!? S a fiatal lányok gondoltak-e arra, hogy a szokatlanul vidám Mátai Antit, aki ezen az októberi bálon együtt táncolt velük, köny- nyezve fogják kísérni utolsó útjára . .. Ki gondol ilyenre béke idején? Senki. A bál reggelig tartott. Október 22-én Mátai Antal visszautazott Budapestre, hogy teljesítse tovább a kötelességét. A bál emlékei még frissen éltek a gondolataiban, amikor parancs érkezett a belső karhatalmi századhoz, amelyben szolgált. Teljesítették a parancsot. A rádió épületében elfoglalták tüzelőállásaikat és védték az épületet az utolsó töltényig. Mátai Antal súlyos haslövést kapott a tűzharcban. Az életét meg lehetett volna még menteni, ha kellő idő-1 ben elsősegélyben részesítették volna. De az ellenség, melynek „katonái” az alvilági söpredék és az ellenforradalmi terror szadista őrültjeiből tevődtek össze, nem kegyelmezett a fiatal sorkatonának, ütlegelni kezdték a súlyos sebtől vérző katonafiú testét, s a végső agóniában vonagló, vértócsában fetrengö, 22 éves fiatalembernek a balszemét is kiszúrta egy ellenforradalmi hiéna. Amikor október 22-én, a búcsú báljának reggelén elbúcsúzott Mátai Antal, azt mondta egykori tanárjának, Koncságh Sándornak: „Viszontlátásra, húsvétkor jövök szabadságra, akkor találkozunk.” S a vékonyarcú, csendesszavú fiatal Mátai Antalt gyászszalagot viselő bajtársai hozták haza Lengyelre, a falujába, még mielőtt húsvét lett volna. Az egész falu gyászba öltözött. A nép, amelyből származott és amelyért életét áldozta, elkísérte utolsó útjára. A sír, a fehérre gyalult fejfával figyelmeztet bennünket. Október 23-a nem ismétlődhet meg mégegyszer. A munkásosztály vasöklének kíméletlenül szét kell zúzni azokat, akik újból bestiális gyilkosságokat, egyedül maradt öreg szülőket, meggyalázott, kettétört fiatal életeket akarnak..; h. r.
