Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-09 / 186. szám
1957 AUGUSZTUS 9. TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAG 3 A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Uj sebészeti eljárás a süketség gyógyítására Két francia orvosnak, dr. Charles Eyries párizsi sebésznek és dr. André Djourno egyetemi professzornak érdekes sebészeti újítással sikerült legyőzniük a teljes süketséget. Bebizonyították, hogy az ember fül nélkül is hallhat, azaz el lehet érni azt, hogy az idegrendszerén keresztül halljon. Dr. Eyries elé klinikai munkája során olyan beteg került, aki valóban jólkereső üzletember volt, majd teljesen megsüketült és ez lelkibeteggé tette. Hiába hajtottak végre rajta két füloperációt, a belső füljáratok, beleértve a dobhártyát, annyira tönkrementek, hogy a sebészi beavatkozás nem használt. Dr. Eyries tudott arról, hogy dr. Djourno 4 évvel ezelőtt különleges módszerrel muszkuláris reakciót váltott ki egy patkányból. Elektromágneses távirányítóval izgalmat váltott ki egy bizonyos idegből és így, amikor az orvos valamilyen hangot adott, a patkány megmozdította egyik lábát. Ugyanakkor képes volt mesterséges légzést végeztetni az állatokon olyanformán, hogy villamosárammal izgalomba hozta a légzési rendszer idegeit. Dr. Eyries — orvostársa közreműködésével — ezt a módszert alkalmazta a megsüketült betegen. Sebészeti mikroszkóp segítségével parányi indukciós tekercset helyezett el a férfi temporális izmába, ezt hozzáerősítette a fülideghez és az egyik negatív huzalt az izomban hagyta. A sebészek ekkor huzallal hozzáerősítettek egy alacsony frekvenciájú generátort — amely a hanghullámokat ugyanolyan frekvenciájú elektromos impulzusokká alakította át — a férfi homlokán elhelyezett indukciós tekercshez, a fejében elrejtett tekerccsel szemben. Ilyenformán a két tekercs között elektromágneses tér jött létre. A február óta folyó kísérletek kiváló eredményeket hoztak. A beteg idegrendszerén keresztül képes meghallani távoli hangokat is és amint mondotta, az volt évek óta a legboldogabb napja, amikor a klinikán meghallotta az ajtó csapódását. Emelkedő óceánok Kaplan dr. nevezetes fizikus, a los-angelesi californiai egyetem tanára és az 1957—58-as Geofizikai Év amerikai bizottságának elnöke azt jósolja, hogy amennyiben nem sikerül a légkör hőmérsékletére befolyást gyakorolni, a következő 50—60 esztendőben 40 lábbal (1 láb 30.48 cm) emelkedik az óceánok víztükre. Kaplan szerint ezt az emelkedést az emberiség által egyre nagyobb mennyiségben használt olaj és szén idézné elő. Az olaj és szén elégése során felszabaduló gázok ugyanis körülbelül 15—16 mérföldnyi magasságig átmelegítik a levegőt és ez a melegházszerű hőmérséklet meggyorsítja az északi és déli sark jegének olvadását. Ha Kaplan jóslata beválna, a víz ellepné egész New York Cityt, válamint San Francisco, Florida, Tokio és egyéb partmenti városok nagy részét. Nylon vatta — mint hőszigetelő A nylon vattáról kiderült, hogy a legjobb hőszigetelők egyike. Az ilyen vattába burkolt edényt öt percen át forrásban lévő vízben tarthatjuk anélkül, hogy az edény átmelegedne. Amerikában már hatalmas mennyiségekben készítik a nylon vattát. Az is előnyéhez tartozik, hogy formáját nem változtatja: nem gyűrődik, nem esik szét és nem nyúlik. Televíziós felvételek a Holdról Egy amerikai tudományos szaklap jelentése szerint H. F. Gregory tábornok, az amerikai légierők tudományos kutatóintézetének vezetője bejelentette, hogy az elkövetkező öt éven belül egy többlépcsős rakétát lőnek fel a Holdra, amely keringeni fog a Hold körül. A rakétában elhelyezett felvevőkészülékkel televíziós felvételt készítenek majd a Hold túlsó oldaláról, amit tudvalevőleg ember még nem látott. Mesterséges eső Ausztráliai tudósok azt javasolják, hogy idézzenek elő mesterségesen elektromos felhőkisülést, több mint 10 ezer méter magasságban, abban a reményben, hogy ezáltal eső keletkezik az ország aszályos vidékein. Ezt az eljárást a világon elsőként fogják alkalmazni. A repülőgépre szerelt készülék lényegében 2 darab 100 —100 méter hosszú kábelből áll, amelyek között 50 ezer voltos elektromos kisülést idéznek elő. Tulajdonképpen arról van szó, hogy így akarják utánozni a természetben végbemenő folyamatot: mesterségesen ionizálni a levegőt természetes ionizálás hiányában» Furcsa halászat Vajon eléggé klhasználja-e a halászat a korszerű technikát? Természetesen a halászhajók felhasználják a tudomány és a technika sok vívmányát. Ez azonban lényegében a hajók felszerelésére és berendezésére vonatkozik, olyan felszerelésekre, amelyekkel megkeresik a tengerben a halat, s néha közel csalogatják őket. S azután? Amint elérkeztünk a fő kérdéshez, a hal kifogásához, azt látjuk, hogy lényegében történelemelőtti felszerelést — hálót és horgot — használnak. Váltakozik ezek anyaga, tökéletesítik ezek formáját, de a lényeg ugyanaz marad, ami ezer évvel ezelőtt volt. Al Mandle amerikai feltaláló új módszert javasolt a halfogásra. Véleménye szerint a korszerű hajók sebessége már lehetővé teszi, hogy a halat úgy emeljék ki a tengerből, mint ahogyan a tejről leszedik a fölét. Magától értetődik, hogy ez a módszer nem válik be minden halnál, hanem csak annál, amely eledelkeresés közben közvetlenül a tengerszint közelében tartózkodik, például a tonhalnál. ‘ *‘r A Csendes-óceán partján, Seatleban speciális, 18 méter hosszú, 3 keskeny testből álló siklóhajót építenek, amelyet erős fémráccsal vonnak be. A hajó orrára különleges, soknyílású vályút szerelnek, amelyet a víz alá merítenek. A hajót 520 lóerős légcsavaros repülőmotor 35 csomós, azaz 65 kilométeres sebességgel hajtja. Ennyi az egész. A halfogáshoz semmilyen más felszerelés nem kell. Amint a hajó személyzete észreveszi a halrajt, a hajó teljes sebességgel nekirohan, a ferdén vízbemerített vályú a hal alá nyúl, amely a vízzel együtt felszalad a hálószerű fedélzetrészre. A többi már magától történik: a víz lecsu- rog, a hal pedig ottmarad. Légi folyók A sugáráramlatok — az atmoszféra felső rétegében levő gyors „légi folyók” — rendszerint 9—12 kilométeres magasságban, az alsó szélességi fokokon pedig 15—17 kilométeres magasságban fedezhetők fel és többezer kilométerig terjednek, néha körülölelve az egész földgömböt. Míg a Földön a legerősebb szél sebessége nem több másodpercenkint 60—70 méternél, a sugáráramlatok sebessége rendszerint 70—100 méter másodprecenkint, ami óránkint 360 kilométeres sebességet jelent. A földgömb néhány pontja fölött ez a sebesség kétszer ekkora. A sugáráramlatokat és azok elágazásait már az egész világon tanulmányozzák. A többi között a Japánban állomásozó amerikai tengerészek ebből a célból rádiókészülékkel felszerelt óriási léggömböket bocsátanak fel. A kapott eredmények kétségtelenül fontos gyakorlati jelentőséggel bírnak majd. Az aviatika már most ingyen hajtóerőként használja ki ezt az érdekes atmoszférikus jelenséget: néhány útvonalon a repülőgépek „folyás irányában” úsznak a gigantikus légi folyókon. A sugáráramlatokat még behatóbban tanulmányozzák a mostani geofizikai évben. Ebből a célból megnövelték az aerológiai megfigyelőállomások számát. A Szovjetunióban például a meglevő állomások mellett 33 új állomást létesítettek. Vízalatti tartály—tartályhajá helyett C. Rougeron ismert francia mérnök az olaj új szállítási módjára tett javaslatot. Azt ajánlja, hogy ne tartály haj ókat építsenek, hanem óriási vízalatti tartályokat, amelyeknek legyen aránylag nem nagy vízfölötti tornyuk s ezekkel a tornyokkal szabályozzák a tartály merülését. Ezáltal a tartály ellenáll a legnagyobb tengeri viharoknak is. A megrakott tartályra nincs hatással a hullámverés, konstrukciója pedig nagyon egyszerű és könnyű. Egy közönséges tengeri vontatóhajó így 100 ezer tonnás ciszternákat, vagy egész cisztemakara- vánt bírna vontatni. A számítások szerint ilyen módszerrel az olaj vagy más cseppfolyós és ömlesztett rakomány szállítása egynegyed-egyötöd annyiba kerül, mint tartályhajóval. Amikor a hullám hossza megegyezik a hajó hosszával, akkor a hullám óriási nyomást gyakorol a hajóra. A vízalatti tartályokat ilyen veszély nem fenyegeti, tehát azokat nem is kell olyan szilárdra és nagy súlyúra méretezni. 14 750 fokos hő —- laboratóriumban A chicagói egyetem Midway-lab oratóriumaiban körülbelül 14 750 Celsius- fokos hőmérsékletet állítanak elő fényívvel. Ez két és félszerese a napfelület hőmérsékletének. Pedig ez még nem is a legmagasabb laboratóriumban előállított hő. Németországban már 35 000 fokos hőmérsékletet is elértek, de csak egészen rövid időre. A chicagói 3000 kilowattos fényív viszont körülbelül három percig ég egyfolytában. Á második telefonkábel az Atlanti óceánon át Nyugat-Németország és Franciaország megállapodott az ATT amerikai telefonkonszernnel egy Amerika és Európa közti új telefonkábel lefektetésében és fenntartásában. Eddig csak Anglia rendelkezett Amerikáig vezető telefon- kábellel. Az Atlanti-óceánon át vezető második kábel 1959-re készül el és egyidejűleg 36 telefonbeszélgetést tesz lehetővé. A liszt jó, de még jobb lesz... Dunaföldvári Malom. Csak egy keskeny, terméskövekből kirakott utcafélén keresztül lehet megközelíteni. Az ember alig veszi észre az épületek között. A rakodónál parasztkocsik sora áll, búzát hoztak, hogy lisztet cseréljenek érte. Bent az irodában csend fogad, fontos munkát végeznek, s ilyenkor ünnepélyes minden. A liszt minőségét ellenőrzik. összehasonlítás, vizsgálat, ízlelés, színárnyalat, mi mindent meg kell nézni, vizsgálni, amikor már azt mondhatja az igazgató, a főmolnár: már lehet őrletni, ez jó lesz. Darabos János bácsi több mint húsz éve molnárkodik már itt Dunaföldváron. Húsz év óta naponta a liszteszsákok százait adja ki. Most éjszakás, de azért nappal is bejön, érdeklődni, szemlélődni. — Jó a lisztünk — mondja Darabos bácsi —, de még jobb lesz. Mi arról voltunk híresek, hogy jó lisztet adtunk mindig. — No és a pékek? — szólunk közbe. — Hát azokkal baj van, mert azt mondják, hogy nem mindig egyforma a liszt, pedig mondtuk már nekik, győződjenek meg róla, jöjjenek el és nézzék meg a mintákat, óránkint veszünk mintát a lisztből. Nem változik az egy kicsit sem. Azután megmutogatja az éjszakai és a délelőttös műszak lisztmintáit. Nem lehet különbséget tenni közte. Evekkel ezelőtt az a hír terjedt el, hogy kihal a molnár-nemzetség. Kihal, mert nem volt jelentkező szakmát tanulni. Dunaföldváron kedvező helyzet volt és van ma is. Szeptemberben szabadul két ipari tanuló, most újabb kettőt vettek fel. Bólyás Imre ipari tanuló most szabadságon van. Amikor bejött a malomba szakmát tanulni, alig volt magasabb, mint egy zsák. Két év telt el, megtanulta a szakmát, az ősszel már molnársegédként dolgozik. Kell is a fiatal munkaerő. Most is úgy voltak a szezonindulás előtt, hogy elfogadták Gruber István nyugdíjas molnár jelentkezését, az őszig dolgozik, akkor újból nyugdíjba megy. Mindig van valami probléma, esemény a malomban. Gyakori eset, hogy egy-két molnár összedugja a fejét, s próbálnak valami újat, valami gazdaságosabbat kieszelni. Mert az kellene itt is a földvári malomban. A főkönyvelő azt mondja: drágán őrölnek, az igazgató is ezen a véleményen van. A munkások is tudnak erről. De úgy tervezik, hogy a harmadik negyedévet már nyereségessé teszik, 30 százalékkal csökkenteni akarják az önköltséget. Hogyan lehet ez? Darabos bácsi, az almolnár véleménye: „Tizenhat mázsa 70 kiló helyett majd tizennyolc mázsát őrletünk óránkint.” Az igazgató véleménye: „Majd kieszelünk valamit, hogy még jobb legyen a kiőrlés.” Az emberekben van egy kis bizonytalanság. A malom életéről néhány epizódot elmeséltek. Azt mondták a molnárok, ne írjuk meg: „Legjobb ezekről nem beszélni. mert akkor az ember fejére ütnek!” Mik is azok, ami miatt a földvári molnárok fejére ütnek? A tervezés, igen a tervezés, mert ha például kérnék azt, hogy pontosabban kidolgozott terveket küldjenek, akkor baj lenne, ugyanis az egyesülés vezetőit érné a bírálat. Azt pedig nem lehet? De lehet, csak akkor a fejükre ütnek. Vagy itt van a tető-história. Több mint egy éve levelez- getnek már Földvárról Péccsel, az egyesülés osztályaival, adjanak pénzt, vagy javíttassák meg a siló és a gépház tetejét. Ázik a gabona, a gépek. Még válasz sem jött a levélre. Sok az üzemzavar. A hengerszékek meghajtásához nincs megfelelő erős gép, ha kérnek, akkor motorcserélgetéseket csinálnak, s ilyenkor a csere alatt áll a malom egy-két órát. Ugyanis nehezen lehet megfelelő gépet beszerezni. Havonta így sok tízre összegyűl az egy-két óra üzemzavar, s az mind kiesés, drágítja az őrlést. De ezek mindennapi dolgok. Mindennapiak, mert minden nap beszélnek róla, minden nap tesznek valamit érdekében, s ami az érdemük, jó lisztet adnak, s ami nem érdemük: nem harcolnak igazukért, belenyugodnak. Nemcsak Dunaföldváron tapasztaltuk már, hanem a megye többi malmaiban is, hogy az egyesülés a Baranya megyei malmokat részesíti előnyben. Bátaszéken, Dombóváron és Bony- hádon is erről panaszkodtak a malmok igazgatói, molnárai. — Most lehet, hogy majd jól tudunk dolgozni — mondja Sárközi Sándor, a főmolnár. — Kaptunk egy száztíz lóerős villanymotort, de ennél az a baj, hogy nem tudjuk kihasználni, ez majd ismét drágítja az őrlést. A molnárok, vezetők tele vannak tervekkel. problémákkal. Szenvedélyesen beszélnek szakmájukról, munkájukról. Es nem restéinek éjt nappallá tenni, hogy jó és mindig jobb lisztet adjanak. P. J. Kukoricatolvaj ok a bíróság előtt A múlt év őszén, az ellenforradalom miatt, a Nagytormási Állami Gazdaság csak megkésve tudta leszedetni és a raktárakba hordatni kukoricájának egy részét. Több medinai lakos, akik nem dolgoztak az állami gazdaságban ezt arra használták fel, hogy közös megegyezés alapján elmentek kukoricát lopni az alsópat- lani üzemegység kukoricásába. Elloptak több mint 46 mázsát, de a harmadik alkalommal tetten érték őket és feljelentették az illetékes hatóságoknak. így aztán ebben az ügyben bíróság elé került 25 vádlott s valameny- nyien medinai lakosok. A háromnapos tárgyalás után a járásbíróság a következő ítéletet hozta: Kovács Mihály, aki már volt büntetve társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt, de a büntetést az Elnöki Tanács 3 évi próbaidőre felfüggesztette, most 2 év és 4 hónapi börtönbüntetést, 4 évi jogvesztést kapott és le kell töltenie a felfüggesztett 5 hónapi börtönbüntetést is. Kovács Mihály volt a kukoricalopás kezdeményezője. Pusztai István büntetett előéletű 3 évi börtönbüntetést és 5 évi jogvesztést, Kovács István 2 évi börtönbüntetést, 3 évi jogvesztést, Horváth János 1 év és négy hónapi börtönbüntetést, 2 évi jogvesztést, Perjési (Petz) János büntetett előéletű 1 év és hat hónapi börtönbüntetést, 2 évi jogvesztést, Kovács János 1 év és 8 hónapi börtönbüntetést és 2 évi jogvesztést, Kovács József 1 év és öt hónapi börtönbüntetést és 2 évi jogvesztést, Pusztai István (Bogdán) 2 évi és három hónapi börtönbüntetést és 3 évi jogvesztést, Kovács József 1 évi és hat hónapi börtönbüntetést és 2 évi jogvesztést, Benke Mihály 1 év és hat hónapi börtönbüntetést és 2 évi jogvesztést kapott. Benke Mihályt az ellene orgazdaság bűntette miatt emelt vád alól a bíróság bűn- cselekmény hiányában felmentette. Benke Mihályné 6 hónapi börtönbüntetést, Pozsonyi Pál 10 hónapi börtönbüntetést, Regős János 10 hónapi börtönbüntetést, Szekeres István 10 hónapi börtönbüntetést, Szabó István 10 hónapi börtönbüntetést, Újvári Ferenc büntetett előéletű 4 hónapi börtönbüntetést, Boros József büntetett előéletű három hónapi börtön- büntetést, Kiss József büntetett előéletű 8 hónapi börtönbüntetést kapott. Rácz András 3 hónapi börtön- büntetést kapott és elrendelte a bíróság a részére 1955-ben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt kiszabott, de felfüggesztett 3 hónapi börtönbüntetés letöltését is. Bors László büntetett előéletű három hónapi börtönbüntetést kapott. Pusztai Ferenc és Szalay János 3— 3 hónapi börtönbüntetést kaptak, de a büntetés letöltését 3 évi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Raffailovics Dömötör (Vickó Mitó) vádlottat az ellene orgazdaság miatt emelt vád alól a bíróság felmentette bűncselekmény hiányában. A börtönbüntetésre ítélt vádlottakat társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben ismételten, vagy egy alkalommal elkövetett lopás és lopás kísérletének bűntette miatt ítélte el a bíróság.
