Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-07 / 184. szám
1957 AUGUSZTUS 7. TOLNA MEGYfcl NÉPÚJSÁG S Jól indult — de szomorúan végződött 1956 elején alakult Tolnán egy termelőszövetkezet, melyet ma is Alkotmánynak hívnak. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges feltételek eléggé kifogásolhatóak voltak akkor. Ezért mindjárt felvetődött, hogy nagyon megfelelne a szövetkezetnek a Tolna község külterületén lévő Schleider-puszta. De, akkor csak felvetődött, mert úgy nézett ki a helyzet, hogy a Tolnai Sertéstenyésztő Vállalat, melynek tulajdona a puszta, ragaszkodott hozzá, nyilván azért, mert szüksége volt rá. így a fiatal szövetkezet megelégedett azzal, hogy a községben a tanáccsal szemben lévő épületet megkapta, illetve kapott belőle annyit, hogy itt el tudta helyezni a közös állatokat, a gazdasági felszereléseket és az irodákat. A tsz fejlődött. Ma már — hála a népi demokratikus rendszerünknek — ott tartanak, hogy az év végére 60 forintot tudnak osztani egy-egy munkaegységre, el tudják látni a község bölcsödéit tejjel és a vásárlók egyré- szét egyéb más mezőgazdasági termékekkel. És nagy a parasztok körében a tsz-ek iránti érdeklődés is. Ez mind dicséretes dolog A tolnai községi vezetők fejlődésében nézik a tsz-t és egy kicsit a jövőre is gondolnak. S mivel a tanácscsal szemben lévő, most már tsz épületben napköziotthon is van, megpróbálkoztak mégegyszer a SERNEVÁL- nál, hogy nem adnák-e át a pusztát, annál is inkább, mert az 1956-os jeges dunai árvíz óta nem használják. Telt, múlt az idő. A Tolnai Sertéstenyésztő Vállalat egyesült a dunaföldvárival. És ezév június 1-én a dunaföldvári SERNEVÁL igazgatója maga ajánlotta fel a pusztát a isz-nek, mondván, úgyis kihasználatlanul áll, a szövetkezetnek pedig olyan szüksége van rá, mint vaknak a látásra. Határtalan volt az öröm Tolnán. Biztosra vették, hogy gazdaságuk fejlesztésének most már vannak reális alapjai. Nevezetesen egy puszta, amely el van látva gazdasági épületekkel és körülötte több mint száz hold jó termőfölddel. A tsz-tagok reálisan gondolkodtak, mert, amikor híre ment a községben, hogy a tsz a pusztát megkapta, 20 egyénileg dolgozó paraszt jelentette be, hogy a gazdasági év végén belép az Alkotmányba. A tanács vezetői pedig azért örültek, mert végre „békés’“ úton el tudták „távolítani“ a tsz istállóját a község kellős közepéről. A tsz be is költözött a pusztára. Persze előbb rendbe hozták az istállókat, kitisztították a majort a gaztól, lepadlózták a mennyezetet, jászlakat építettek be, és így tovább. Ez „csekély’“ 60 000 forintba került. S a tulajdonos (már mint a termelőszövetkezet) a pusztával együtt kapott földet — mert itt gabonát termelt a SERNEVÁL és ezt betakarította — fel is szántotta és másodnövénnyel be is vetette. Szeretnénk most azt írni itt a riport végén, hogy a tsz-tagok boldogan élnek, fejlesztik gazdaságukat és elégedettek a SERNEVÁL-lal. De lám, lám, milyen a „sors.’“ A SERNEVÁL gondosko dott arról, hogy ennek a riportnak sZbmorú vége legyen. Augusztus 2-án ugyanis a SERNEVÁL igazgatója, aki maga ajánlotta fel a pusztát a tsz-nek, írt egy levelet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tsz csoportvezetőjének, Arany Istvánnak, melyben közölte vele, hogy mindent vissza. Azaz a tsz azonnal költözzön ki a pusztáról, mert a felettes hatóság nem adta beleegyezését az „üzletbe“. Hogy miért? — Ezt nem tudni. Egyéb magyarázat híjján kénytelenek vagyunk azt feltételezni, hogy a SERNEVÁL felettes hatósága nem nézi jó szemmel, hogy Tolnán egy termelőszövetkezet virágzik, fejlődik. Mi ennek ellenére reméljük (szeretnénk remélni!), hogy ez a feltevésünk alaptalan, a SERNEVÁL felettes hatósága belátja, hogy nagyon jó szolgálatot tesz a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének, ha egy kihasználatlanul lévő pusztát — amelyet nem is ő építtetett! — átad a tsz-nek. Molnár Lászióné Ezek a mai fiatalok?! Még pár évvel ezelőtt történt, hogy a gyönki járás egyik falujában szó* katlan esethez hívták a mentőket. Kórházba kellett szállítani egy 14—16 éves fiút, mert — ahogy az asszony-nyelvekből kitűnően megszerkesztett suttogó híradó terjesztette, rémüldöző fejcsóválások közepette — kigyulladt a gyomra) vagyis mértéktelenül sok pálinkát vedelt a nagyreményű ifjú. „Ezek a mai fiatalok!” hördültek fel jónéhányan, csak az nem jutott eszükbe, hogyan segíthetnének ... Ma havi ellátmányt, szaktanácsokat és cigarettát kapnak a papától, vagy a mamától ohjan gyerekek, akik hajdanában csak pofont kaphattak volna (habár ez sem egészséges megoldás). Tizenöt éves korukban elmennek „csörögni”) és éjjel ténferegnek haza, mert a szülők nem tudják, mit kezdjenek velük, vagy tetszik nekik a korán felnőtt fiú. Sok esetben már az óvodáskorban sikerrel próbálgatják egyik-másik helyen, hogyan lehetne elrontani szeretett csemetéjüket. Egy ismerős panaszolta, hogy vannak olyan családok, akik szomjas nebulóikat — pénzt nyomva a markukba — elküldik a kocsmába. A tamási járásban az egyik falu italboltjába beállított két apróság, megértek vagy nyolc évet együttesen, és két fröccsöt kértek. A talpraesett rendelő így biztatta kissé húzódozó társát: ..Mit vacakolsz! Igyál nyugodtan, elvégre kocsmában vagyunk.” Ennyi fölény és könyedség elég lenne az egész labdarúgó válogatottnak, nemi egy kisgyereknek, de hiába. • Tény és lelkiismeretlenség, hogy hány büszkeségtől csillogószemű papa dicsekszik lelkesedve: „Na, mit szólsz hozzá, milyen a kölyök? Ügy iszik, mint a kefekötő!” S ha alkalom van rá, már pedig azt könnyedén lehet találni, papa és hatéves fiacskája mennek az italboltba és isszák a bort, vagy — a féldeciti Mert az apróságok között is vannak —( szüleik jóvoltából — féldecizők. Egy mama a legnagyobb, magától értetődő nyugalommal mesélte, mennyire nem akadályozza őket a gyerek a szabad mozgásban. Ha valami program van, egyszerre 2—3 féldecit megitatnak a szerencsétlen kicsivel, s mint a nagyszerű mama mondta, „így gyorsan elalszik” és ők mehetnek, ahová akarnak. Szabad előttük az út, jöhet a szórakozás, hiszen otthon alszik a gyerek. A valóságtól csak annyiban különböznek az itt felsoroltak, hogy sokkal gyakoribb az ilyen, mint gondolni lehetne, sokkal több a gyermekét biztató szülő („ettől nőssz nagyra, fiam”), mint amennyit felsorolhatnánk, különösen falun. A következményekkel már nem számolnak, csak tíz év múlva fogják a fejüket szörnyűlködve: „Nahát, ezek a mai fiatalok?!” — De ilyenkor is más gyerekéről van szó. (—i—ó) HÍREK Megérdemelt sikert aratott a „Vadvirág“ Válasz a „Nyolc tévedés egy hónapban” című cikkre Hétfőn este nagy sikerrel mulatták be a Magyar Játékszín művészei a Városi Kultúrházban Eisemann Mihály három- felvonásos operettjét, a Vadvirágot Mielőtt az előadáson látott alakítások részletezésére térnénk, feltétlenül meg kell említenünk a színészek nagyfokú felelősségérzetét és lelkiismeretességét, amely nélkül az előadás könnyen elmaradhatott volna. A társulat autója ugyanis elakadt a mohácsi úton. Más társulat ilyen esetben már megtette, hogy lemondta az -előadást és kísérletet sem tett arra, hogy ■valahogy bejusson az előadás színhelyére ... Ez a társulat azonban, igaz, kicsit késve, de megtartotta előadását. Díszletek nélkül peregtek az események a színpadon, de a közönség nem vette ezt zokon, tudta, hogy a művészek lelkiismeretességén múlott csupán, hogy az előadást ■egyáltalán megtartották. Ha az alakításokról részletesen aka- Tunk beszélni, két szemszögből vizsgálhatjuk azokat. Vizsgálhatjuk a játékot és beszélhetünk az előadás hanganyagáról. Ez az együttes sajnos gyengébb hangerővel rendelkezett, mint a Magyar Játékszín előbbi együttese, amely Kálmán Imre Marica grófnőjét mutatta be. Az előadás legünnepeltebb tagjai joggal Tábori Nóra Jászay-dílas művésznő és Eisemann Mihály, a darab zenéjének Az esős időjárás következtében számolni kell azzal, hogy a betakarított gabona nedves, illetve 16 százaléknál nagyobb víztartalmú. A termelőszövetkezetek szárításra szoruló gabonatételei akadálytalan átvételének biztosítása érdekében a megyei, a fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok vb. mezőgazdasági osztályának vezetőit (továbbiakban: mezőgazdasági osztályvezető), valamint a megyei Terményforgalmi Vállalat igazgatóit az alábbiak végrehajtására utasítjuk: 1. A mezőgazdasági osztályvezető hívja fel a megyében működő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és termelőszövetkezeti csoportokat (továbbiakban: termelőszövetkezet), hogy a 16 százaléknál nagyobb víztartalmú kalászos vetőmagvai- kat, valamint a szabvány (szokvány) kalászos gabonaféléket termesztés-módszerekkel (alacsony tárolás, lapátolás, rostálás, napon történő szárítás) oly mértékben szárítsák meg, hogy azok víztartalma a 16 százalékot ne haladja meg. szerzője volt. Tábori Nóra (Éva) szerepét jó felfogásban alakította. Nagy színészi gyakorlata és az ábrázolásban való jártasság tökéletessé tette az általa megformált figurát. Hasonló véleményt mondhatunk Bérei Pál (Sándor) és Nagy István (Ábris) játékáról is. Verebes Károly (János) arcjátéka és komikuma érdemel dicséretet. A Máriát alakító Kollár Lívia (akit utoljára a Déryné címszerepében tapsoltunk meg), ebben a darabban is megérdemelt sikert aratott jó játékával. Szántó Klári (Tertai grófnő) és Hegyi Péter (Farkas doktor) szintén jól oldották meg feladatukat. Külön kell beszélni a harmadik felvonásban megjelenő paraszti figurák ábrázolásáról. Hamis ez a kép, amelyet a darabban kap a néző ezekről az emberekről. Valószínű, hogy itt a rendezésnél volt már hiba. .. Más a paraszti józan gondolkodás vagy furfang, mint amit itt ismertünk meg. Lehet, hogy a szövegkönyv egvügyűnek igyekszik beállítani ezeket az embereket, de a színésznek és rendezőnek mást kellett volna kihozni ezekből a szerepekből . . . A zenekar, melyet Eisemann Mihály vezényelt, általában jól kísérte az előadást. B. G. 2. Ha a termelőszövetkezet a gabona szárítását nem tudja elvégezni, kérje fel a megyei Terményforgalmi Vállalatot — a fuvarköltségek és a szárítási díjtétel megfizetése ellenében — a szárításnak bérszárítás formájában való elvégzésére. Ha a szárítást a megyei Terményforgalmi Vállalat végzi, a szárítást követőleg megállapított súlymennyiséget és minőséget kell a termelőszövetkezet és a vállalat közötti elszámolás alapjául venni. 3. A megyei Terményforgalmi Vállalatok — az átmenetileg szükséges tárolás legrövidebb időre való csökkentésével — gondoskodjanak a mesterségesen szárított gabonának malomba, vagy más feldolgozó üzembe való haladéktalan továbbszállításáról. á. A mezőgazdasági osztályvezető gondoskodjék arról, hogy a jelen utasításnak a termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit a sajtó útján és a megyében szokásos más módon, haladéktalanul ismertessék. — Sátortábor áll már több hete Paksnál a Duna túlsó oldalán. Itt üdülnek azok a KISZ-fiatalok, akik tanulás, vagy egész évi munka után a szabadban pihenik ki fáradalmaikat. A Megyei KISZ Bizottság eddig két csoportban, több mint 50 fiatalt üdültetett a Duna mellett, részint dolgozó fiatalokat, részint pedig középiskolásokat. Ma, augusztus 7-én, szerdán lesz a második csoport záróünnepélye, amelyen a táborozókat és vendégeiket megvendégeli a helybeli földművesszövetkezet. — A Bányásznap alkalmából a megyei kereskedelmi osztály még nagyobb árukészlettel látja el a megye bányász lakosságát, mint eddig. Erre az alkalomra a rendelkezésre álló árualapból a legnagyobb választékot, és még külön nagymennyiségű árucikket biztosítanak.. Ruhaneműeknél körülbelül egy millió forint értékű áru között válogathatnak, bútorból 130 000, óra és ékszerből pedig kb. 60 000 forint értékű árut kap a bánya vidék lakossága a nagy ünnepre. — Csúcsforgalom gyümölcsből. A Nagykanizsai Gyümölcsszeszipari Vál lalat Szekszárdi Telepén most fejezték be a cseresznye feldolgozását és kikezdték a barack főzését. A telepen óriási a forgalom, mert napi két vagon befogadóképesség mellett általában 4—6 vagon gyümölcs érkezik. így az üzem sokszor éjszakai műszakban is dolgozik. — A fotózó fiatalok örömére közölhetünk egy jó hírt. A megyei KISZ- től kapott értesülésünk szerint a szekszárdi szervezetekben fotó-szakkörök alakulhatnak rövidesen, mert a kultúrház felszerelését megállapodás szerint a KISZ-ben alakuló szakkörök, rendszeres foglalkozásokon használják. ■ — A Lengyeli Szakiskola Tangazda ságában megyei viszonylatban is szép eredményt értek el a tehenészetben. A fejési átlag a megye legjobb eredményei közé tartozik. Jelenleg átlagosan 16 litert fejnek naponta. — A háziasszonyok állandóan sérelmezték, hogy a befőzési szezon ellenére sem lehet kapni, csak nagyon ritkán, celofánt. Értesülésünk szerint most a megye „pótkeretet“ kapott, s rövidesen 35 ezer tasak kétíves celofán érkezik a boltokba. A szállítmány megérkezése tíz napon belül várható. A Tolna megyei Népújság 1957 július 27-i számában megjelent „Nyolc tévedés egy hónapban” című cikk, a Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat Bakó Béla nevű felvásárlójának felületes munkáját bírálta. Részben a cikkben felsorolt, részben pedig a Bakó Béla által korábban elkövetett mulasztások megismétlődésé miatt, a vállalat Bakót állásából elbocsátotta. A felvásárlók — nemcsak Bakó, hanem a többiek is — gyakran követnek el hibákat részben az állam, részben a termelők kárára. Ezek valóban nem vetnek jó fényt a vállalat munkájára, azonban a felvásárlóknak sincs könnyű dolguk, mert a termelők igen gyakran türelmetKormányunk az állami lakásépítkezés mellett nagy segítséget nyújt azok számára is, akik saját erejükből, saját megtakarításaik felhasználásával kívánnak otthont alapítani. Az állami segítséget: az építési kölcsönt, egyre többen veszik igénybe hazánkban. Megyénkben az év első felében 162 építkező kapott építési hitelt, közel 3,5 millió forint összegben. Pincehely községben a községfejlesztési hozzájárulás címén befolyt pénzből Marschik Pál, a Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatója levelében bírálja a lap szerkesztésénél előforduló hibákat. „Vigyázzon a Népújság Szerkesztősége — írja — az olyan hibákra, mint amely például a július 27-i számnál fordult elő. Az újság első oldalán a cím alatt „Péntek, 1957 július 27.“ dátum volt feltüntetve, holott július 27-én nem péntek, hanem szombat volt.“ Egyetértünk Marschik Pál igazgató bírálatával, s egyben közöljük, hogy a hiba, amelyet a levélíró a szerkesztőség szemére vet, nem a szerkesztés, hanem a nyomda hibájából adódott. Szabó Katalin tanácsot kér a szerkesztőségtől: „Nagyon szeretnék egy szekszárdi szövetkezeti varrodába leszerződni tanulónak“ — írja. A KISZÖVTÖL kapott információ alapján közöljük Szabó Katalinnal, hogy a szekszárdi varrószövetkezetek lenkednek és sürgetik a felvásárlót, aki Százezer forintokkal dolgozik. JTermé- szetesen a visszatérő és sorozatosan előforduló hibákat a vállalat vezetősége nem nézi el, mint ahogy nem nézte el Bakó Béla esetében sem, azonban sokkal több megértést kérünk ezúton a termelők részéről is. Kérjük, hogy a termelők jogos kívánságának megfelelően, reggel 5 és 7 óra között tartandó felvásárlásainkra pontosan hajtsák fel állataikat, hogy a felvásárló megfelelő időben tudjon gondoskodni az állatok elszállításáról és a termelők pontos kifizetéséről, stb. Marschik Pál a Tolna megyei Állatforgalml Vállalat igazgatója mintegy 56 000 forint költséggel bővítik a villanyhálózatot. így körülbelül hetven- tiel szaporodik Pincehelyen az áram- fogyasztók száma és a vásártérrel szemben épült újtelepi lakókhoz i# eljut a villanyfény. A megye községei közül még Kisdoro- gon és Tolnanémedin dolgoznak a villanyszerelők, ahol 600, illetve 800 méterrel bővítik a villanyhálózatot. döntően konfekciót készítenek, így tanulólányt nem szerződtetnek. Javasoljuk, próbáljon a helyi szövetkezeteknél elhelyezkedni. « Értesítjük az érdekelteket, hogy a Népújság gyermekszépségversenyének befejeztével a pályázatra beküldött fényképfelvételeket visszaküldjük a címzetteknek. Munkánk gyorsítására kérjük Lambert Klára Bonyhád, Völgyi István Gyönk, Mátrai Melinda Dombóvár, Kertész Ágnes Bátaszék, Szabó Judit és Kálmán Tolna, Nepp Dénes, Pertvina Miklós, Gergely Gábor. Gádor Gizella, Sepsi Zsuzsa és Gabriella, Fodor Marika, Ördögh Attila, Koleszár Edith pályázók szüleit, írják meg közelebbi címüket (utca, házszám), hogy a fényképeket visz- szaküldhessük. A szekszárdi szülők személyesen is átvehetik a képeket a Népújság Szerkesztőségében. Cím: Tolna megyei Népújság Szerkesztősége Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Fontos mezőgazdaságra vonatkozó rendeletek A földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter 38/B/1957. FM—Élni. M. számú együttes utasítása. A termelőszövetkezetek szárításra szoruló gabonatételei átvételének szabályozásáról. Épülő megyénk SZERKESZTŐSÉGI ÜZENETEK
