Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-07 / 184. szám

4

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957 AUGUSZTUS 7.

Az MSZMP agrárpolitikáiénak tézisei’

(Folytatás a 3. oldalról)

gunk teljes egyetértésének biztosítása, a szövetkezeti mozgalom kiterjedése hatalmas kultúrmunkát és helyes, célszerű gazdaságpolitikát követel. Ennek alapelvei a következők:

1. Meglevő szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinket (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató, modern, belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ennek érdekében:

a) Az állam teherbíróképességének megfelelően maximálisra kell emelni a mezőgazdaság fejlesztésére fordított ösz- szegeket. Hitelt csak gazdaságos és a termelést előmozdító célokra lehet adni.

b) Termelőszövetkezeteink fejlesztésében nagy szerep vár a gépállomásokra. Elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését kell időben és jó minőségben biztosítaniok (szántás, aratás, cséplés).

c) A termelőszövetkezetek jövedelmükből a kombájn,. cséplőgép és általában a szántótraktor kivételével minden, a termeléshez szükséges mezőgazdasági gépet (erő- és munkagépet) megvásárolhatnak. A gépállomások kötelesek biztosítani —- a termelőszövetkezetek kívánsága szerint — a szövetkezeti gépek javítását.

d) Az állami gazdaságok legyenek a korszerű, szocialista nagyüzem mintagazdaságai. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek közti gazdasági kapcsolatokat általában közbeiktatott szervek nélkül kell lebonyolítani.

e) Lehetővé kell tenni azt is, hogy a termelőszövetkezetek termelvényeiket maguk dolgozhassák fel és így értékesíthessék.

f) A meglevő termelőszövetkezetek fejlesztéséhez — a fentieken kívül — jelentős szakmai segítség is szükséges. Ezt a jövőben nem a gépállomási mezőgazdászok, hanem egyrészt a szövetkezetek által alkalmazott, másrészt a tanácsapparátusban dolgozó szakemberek útján kell biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek pályázat meghirdetésével alkalmazzanak mezőgazdászokat. Az állam — ahol ez szükséges — a szakemberek fizetésének egy részét vállalja magára.

g) Annak érdekében, hogy termelő- szövetkezeteink vonzóbbak legyenek a dolgozó parasztok előtt, szükséges a termelőszövetkezetek belső rendjének megszilárdítása. így a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységének kialakítása, a szövetkezeti demokrácia megerősítése, a tagság szocialista szellemű nevelése.

2. A mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útja a mezőgazdasági termelő- szövetkezet. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek azok, amelyekben:

a) ködösek a termelőeszközök (beleértve az állatállományt is), kivéve a háztáji gazdaságban törvényesen visszahagyható földet, eszközöket, állatokat;

b) a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, közösen végzik a munkát a termelés minden ágában;

c) a jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el, a kisebb részét pedig a földjáradék kifizetésére használják fel;

d) évről évre a jövedelemnek legkevesebb 5 százalékával gyarapítják a közös szövetkezeti alapot és a folyamatos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek;

e) közösen végzik a beszerzést és értékesítést;

f) a gazdálkodást éves terv alapján folytatják;

g) pontos nyilvántartást vezetnek;

' h) szocialista szellemben nevelik tagjaikat, kizsákmányolólcat nem vesznek fel a szövetkezetbe, s nem tűrik meg a kizsákmányolás semmiféle formáját sem.

Bár termelőszövetkezeteink zöme szilárdan kitartott a munkaegység-rendszer mellett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseket, új módszereket, amelyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel, s a munkaegység-rendszer továbbfejlesztését, megjavítását célozzák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati alkalmazásukban szerzett tapasztalatokat hasznosítani kell.

Lehetővé kell tenni, hogy á termelő- szövetkezetek, a szocialista alapelvek betartása mellett, a helyi viszonyoknak megfelelően módosításokat eszközöljenek az alapszabályzatukban.

3. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő tömegei a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek, szükség van az alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolására és támogatására.

Az egyszerűbb szövetkezeti formák közül a legismertebb és a legelterjedtebb:

vek munkáját. Ez az ellenőrzés elsősorban a tömegek segítségével történjen, azáltal, hogy különös tekintettel legyenek az egyes szervek munkájával szemben a tömegek részéről megnyilvánuló kritikai észrevételekre, keressék meg az elkövetett hibák okait, gondoskodjanak azok megszüntetéséről.

Falusi pártszervezeteink feladataikat — köztük a párt agrárcélkitűzéseinek megvalósítását — csak akkor tudják jól végrehajtani, ha fő figyelmüket a párton- kívüli dolgozó tömegekkel való jóviszony kialakítására fordítják. Ha akár jobboldali opportunizmusból, akár túlzó „bal- oldaliságból” szembekerülnek a dolgozó tömegekkel, elszakadnak tőlük, nem lehetnek a tömegek vezetői.

I

Hazánk társadalmi és gazdasági rendszere a proletárdiktatúra rendszere, amelynek alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Olyan szövetség ez, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep és amely a szocializmus megteremtésére irányul. Falusi pártszervezeteink harcoljanak azért, hogy napról napra erősödjék ez a szövetség, amelyben a parasztság, a munkásosztály segítségével, a belterjes gazdálkodás útján sikerrel veheti fel a harcot a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért — egész népünk jóléte és saját életkörülményeinek megjavítása érdekében.

A belterjesebb gazdálkodás kialakításában nem csekélyek az egyéni paraszt- gazdaságok lehetőségei. De ennél sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak a termelőszövetkezetekben, sőt az egyszerűbb termelési társulásokban is, mert hisz a táb- lásított nagy földterületek, a korszerű nagygépek, a mezőgazdasági tudomány vívmányai, a mezőgazdasági szakember jelenléte és mindenekelőtt a fejlettebb munkamegosztás, a szervezeti közös munka módot ad erre.

A megújhodó, több üzemágú és valóban demokratikus vezetésű földművesszövetkezeti mozgalom, ha fő tevékenységét a parasztság termelési munkájának elősegítésére fordítja és képes lesz igazi szövetkezeti közszellem kialakítására tagjai között — nagy segítséget adhat a belterjesebb gazdálkodás, a korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakítására. De éppen az egészséges szövetkezeti szellem kifejlesztésével nagy szolgálatot tehet a különféle egyszerűbb társulások elterjesztésében és abban, hogy részben ezek tapasztalatai alapján is, a parasztság mind szélesebb rétegei a megerősödő, példamutatóvá váló mezőgazdasági termelőszövetkezetek felé forduljanak.

* A párt agrárpolitikájának téziseit éppen nagy Jelentőségük, fontosságuk következtében lapunkban is közöljük. Tekintettel a nagy terjedelemre, hasábjainkon nemcsak a bevezetést hagytuk el, hanem a szöveg közben is Jelentősen rövidítettünk. Akik tüzetesebben érdeklődnek a tézisek iránt, azok megtalálhatják a teljes szöveget a Társadalmi Szemle júliusi számában, vagy a már megjelent brosúrában.

kis hírek

piaci Arak becsben

Nem könnyű a háziasszonyoknak. — sóhajt fel a Stimme der Frau e. bécsi hetilap legújabb számában. A magyar disszidensek levelei már eddig is sok illúziót eloszlattak az ausztriai jómódról, s ugyanezt támasztja alá most a Stimme der Frau képes riportjai is. A piaci árak valóban nagyon magasak s a bécsieknek különösen van okuk panaszkodni, mert a tavalyihoz képest általában a kétszeresére emelkedtek. A paradicsom kilója csekély nyolc schilling, az uborka pedig kilónkint tíz schillingbe kerül a bécsi piacon, míg tavaly 3—4 schillingért már lehetett kapni. A sárgarépa árakból ítélve, nem fognak az idén fütyö- részni Bécsben, mert míg tavaly három schilling volt egy kiló, addig az idén 5.60—6.60 között mozog egy kiló sárgarépa ára.

NIGYVILIGBOL

Méltán panaszkodik a bécsi lap. hogy az uborkasaláta, a paprika és a többi kerti vetemény luxusszámba megy az idén Bécsben.

MEGHALT SACHA GUITRY

Meghalt Sacha Guitry, a híres francia filmszínész, rendező és író. Nemcsak szellemes filmjei jelentettek szenzációt évtizedeken át, hanem szerzőjük is, aki szívesen teregette ki magánéletének titkait. Volt mit kiteregetnie, mert ötször nősült s szerelmi kalandjai egyenlők voltak a botránykrónikákkal.

Két utolsó filmjét, a Napóleont és a Versaillest már súlyos betegen, tolókocsiból rendezte. Hetven éves volt, amikor meghalt s a világ egy szellemes írót, színészt és rendezőt veszített el a Magyarországon is jól ismert Sacha Guitryben.

az általános földművesszövetkezet. E elsősorban felvásárló, értékesítő, fogyasz tási és hitelszövetkezeti tevékenysége fejt ki, s a nagyszámú szakcsoport útját egyre kiterjedtebb a termelési tevékeny sége is. Ahhoz, hogy a földművesszövet kezeti. mozgalom valóban betöltse sző : vetkezeti funkcióit, a parasztság széle rétegeit felölelő élő tömegmozgalom le gyen, s alkalmassá váljék az igazi sző vetkezeti közszellem kialakítására a falu ban: mindenekelőtt az szükséges, hogj a földművesszövetkezeteket megszabadít suk az évek óta rájuk rakódott bürokra tikus, kincstári, hivatali boltjellegtől. En nek érdekében az is szükséges, hogy de' mokratikusan választott dolgozó paraszt vezetőségük legyen.

A földművesszövetkezetek keretébei kell a jelenleginél sokkal kiterjedtebbel létrehozni a termelési szövetkezés leg egyszerűbb elemeit tartalmazó társuláso kát (géphasználati társulás, vízhaszná lati társulás stb.), valamint a különfélí szakszövetkezeteket, tejszövetkezetekei stb. Ezek a termelésben szükséges beszerzéseket és termékeik zömének értékesítését végzik közösen. Emellett bizonyos termelést irányító közös céltevékenységet is fo’ytatnak (pl. közös gép- használat). Ugyancsak a földmfivesskö- vetkezet keretében alakuljanak — de ha kérik, önálló működési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok. Ezek a társulásoknál annyival fejlettebbek, hogy a tiszta jövedelem egy részét rendszeresen a közös vagyon fejlesztésére fordítják.

Végül önálló szövetkezeti üzemként működnek a termelőcsoportok, amelyek a mezőgazdasági termelés, egy vagy néhány ágát kollektivizálták, s a termelés e területén a munkákat közösen végzik, a közös termelési ág tiszta jövedelmének nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el, jövedelmük egy részét rendszeresen a közös alap fejlesztésére fordítják, közös beszerző és értékesítő tevékenységet folytatnak. A termelőcsoportokat, szakcsoportokat és egyéb termelési társulásokat az állam olyan arányban támogatja, amilyen arányban a közös nagyüzemű termelés elemeit kifejlesztik, közös beruházást végeznék.

Támogatni kell a parasztság egyszerűbb szövetkezetek alakítására irányuló törekvéseit, meg kell szüntetni az* ezzel kapcsolatban kialakult bizonytalanságot, ügyelni kell arra, hogy ezek ne váljanak kizsákmányoló jellegűvé és ne az egyéni gazdaság konzerválására szolgáljanak, hanem valóban átmenetet képezzenek a termelőszövetkezet felé.

4. A nagyüzemi gazdálkodás fölényének bizonyításában és az új termelőszövetkezetek alakításában döntő szerepük van a gépállomásoknak. A párt a mező- gazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcban a gépállomásokat fontos bázisának tekinti. Világosan látni kell azonban azt, hogy jelenleg ennek a feladatnak a gépállomások csak részben felelnek meg. Ezért mindenek előtt meg kell javítani a gépállomások vezető és dolgozó kollektívájának szociális és politikai összetételét.

A termelőszövetkezetekkel való jó viszony kialakítása elsősorban azon múlik, hogy á gépállomások mennyiben képesek kellő időben, jó minőségben és olcsón elvégezni a szükséges munkákat. Emellett biztosítani kell, hogy a gépállomásokon korszerű erő- és egyéb munkagépek nagy számban álljanak rendelkezésre. Ezért — ha a termelőszövetkezet kéri — a gépállomások az általuk ki nem használt, felesleges munkagépeket adják bérbe a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások jó kapcsolatukat az egyéni parasztsággal a gépi munkák kiterjesztésén, a szervezett kultúrmunkán stb. túl, elsősorban azzal biztosítsák, hogy a gépállomási szolgáltatásokat a jelenleginél sokkal szélesebb területre terjesszék ki. A mezőgazdasági termelőmunkához szükséges szolgáltatásokon túl, célszerű fokozatosan áttérni az egyéb műszaki szolgáltatásokra is (kovács-, bognármunkák, kisgépjavítás és egyéb műszaki jellegű munkák stb.). Ennek érdekében célszerű, ha a több község területén dolgozó gépállomások kihelyezett műhelyeket létesítenek.

5. A mezőgazdaság szocialista átalakításának az eredményesen működő nagyüzemek és a kisáratermelők közötti egészséges verseny körülményei között kell végbemenni. Ebben a versenyben az újonnan alakult mezőgazdasági termelő- szövetkezetek bizonyos mértékben hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint az egyéni gazdaságok, mert üzemeik még nem épültek ki, szemben az évtizedek óta kialakult egyéni gazdaságokkal. Ezért

az államnak megfelelő gazdasági politi Icájával, mindenekelőtt hitelpolitikává elő kell segíteni, hogy ebben a versenyben a szövetkezeti gazdaságok miné előbb jelentős fölényt harcolhassanak k a kisárutermelő gazdaságokkal szemben Olyan hitelpolitikát kell kialakítani, hogj a jövőben a termelőszövetkezet a terme léshez szükséges forgóeszközökhöz a hi telt az általa megtermelt árualap lekötésével szerezze. Nyújtsunk a megalakuló új, kellő állóeszközökkel nem rendelkezi termelőszövetkezeteknek (2—3 éven keresztül több részletben) olyan mérvű állami indítóhiteleket, hogy az a parasztságnak a nagyüzem létrehozására rendelkezésre álló saját eszközeivel együtt a nagyüzemű gazdálkodás feltételeit megfelelő színvonalon biztosítsa. A múlttal szemben e hitelek nagyobb része hosszú- lejáratú legyen.

6. A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozása a továbbiakban is szükségessé teszi a szétszórt parcellák nagyüzemi táblákba való tagosítását. Ezt azonban az elmúlt évektől eltérően úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon termelési bizonytalanságot. Ezért a nagyüzemi táblákba kerülő egyéni paraszti földekért teljes kártalanítást kell fizetni abban az esetben, ha azon évélő kultúra, beruházási létesítmények stb. vannak, vagy, ha cserébe gyengébb minőségű, elhanyagol- tabb földet tudnak adni. A tagosítások a jövőben csak az érintett község, vagy határrész dolgozó parasztjai többségének kérésére hajthatók végre. A jövőben tagosítások helyett sokkal kiterjedtebben kell alkalmazni az érdekeltek kölcsönös megegyezésén alapuló önkéntes földcseréket, beleértve az adás-vétel útján történő cseréket is.

7. A termelőszövetkezeti mozgalom kiterjesztése érdekében szembe kell szállni a spontanitás szemléletével, amely szerint nem kell folyamatos felvilágosító munkával segíteni a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra térését, magukra lehet hagyni őket. A felvilágosító munka irányuljon elsősorban a nagyüzem fölényének és szükségességének bizonyítására.

8. A mezőgazdaság szocialista átalakításának célja a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése. Az átalakítást úgy kell végrehajtani, hogy a termelési színvonal az átalakítás időszakában se csökkenjen, sőt növekedjék. A mező- gazdaság szocialista átalakításának ütemét elsősorban a következő tényezők határozzák meg:

a) a meglevő nagyüzemek termelési színvonala, fölényük kialakulása, az eg végi termelés felett a termelés, az árutermelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekintetében;

b) a termelőszövetkezeti nagyüzemek megteremtésére rendelkezésre bocsátott állami eszközök és egyéb segítség meny- nyisége;

c) a dolgozó parasztság saját eszközeinek mennyisége, amelyek a szövetkezeti nagyüzem megteremtésére szolgálnak, beleértve az egyszerűbb szövetkezeti formák elterjedését, s az ezekben kialakuló szövetkezeti akkumuláció mértékét;

d) a párt-, állami és egyéb szervek által végzett agitációs, felvilágosító és oktató munka eredményeként dolgozó parasztságunk kultúrszínvonalának emelkedése.

A mezőgazdaság szocialista átalakítása tehát csak olyan ütemben lehetséges, amilyen mértékben a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés e négy alapvető feltételét biztosítani tudjuk.

ÍV.

A falusi pártmunkáról

Dolgozó népünk életszínvonalának további emelése, az ország gazdasági helyzetének megjavítása érdekében pártunknak a következő évek során nagy figyelmet kell fordítani a párt falusi munkájára. Ahhoz, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége erősödjön, s ezzel hazánkban a proletárdiktatúra egyre szilárdabb legyen, a mező- gazdasági termelés színvonalát emelni tudjuk és falun is sikerrel fejezzük be a szocializmus építését, szükséges a falusi pártszervezetek megerősítése, a falusi pártmunka megjavítása. Erre a munkára különösen most kell nagy figyelmet fordítani, mert falusi pártszervezeteink még gyengék, az ellenforradalmi események falun is komoly károkat okoztak és az osztályellenség tevékenysége élénk. Mindezekből kiindulva, azért, hogy a párt agrárpolitikáját sikeresen végre tudjuk hajtani, a falusi pártmunka terén a következők szerint kell eljárni:

1. A falusi kommunistáknak a megyei és járási pártbizottságok segítségével arra kell törekedniök, hogy minden faluban erős, szilárd pártszervezeteket hozzanak létre. A falusi pártszervezetek mellett mindazokban a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, ahol a párt taglétszáma megengedi, hozzanak létre önálló üzemi pártszervezeteket is.

2. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a falusi pártszervezetek összetétele megfelelő legyen. Elsősorban a legszilárdabb termelőszövetkezeti tagokat, ipari és mezőgazdasági munkásokat és félproletárokat vegyék fel a pártszervezetekbe. Ezek képezzék a falusi partszervezetek bázisát. Rajtuk kívül azonban nagy gondot kell fordítani a Kommunista Ifjúsági Szövetség. EPOSZ legöntudatosabb tagjaira, akiket szintén fel kell venni a pártba. Szakítsanak azzal az elmúlt években kialakult gyakorlattal, amely szerint elhanyagolták a pártépítési munkát a kis- és középparasztok között. A pártépítési munkánál törekedjenek arra is, hogy a pártszervezetek tagjai, különösen vezetői, becsületes, köztiszteletben álló, osztályhű és a párt politikájáért harcolni kész elvtársak legyenek.

3. Ahhoz, hogy falusi pártszervezeteink a munkás-paraszt szövetség megerősítését, a mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átalakítását sikeresen megoldják, szükséges, hogy kialakuljon a falusi pártmunka helyes módszere. Ezért:

a) a pártnak, mint a proletariátus élcsapatának, mindenkor a munkás- és paraszttömegek élén kell járnia. Magára kell vállalnia a kezdeményezést és a fő szervező szerepet a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseiben, akár politi kai, akár gazdasági, akár kulturális fel adatokról van szó. A párttagok járjanal élen a párt-, a gazdasági és az állam hatalmi szervek munkájában tapasztal ható hibák — nem ritkán nyílt vissza élések —■ felfedésében és kijavításába! is.

b) A párt politikáját a széles párton kívüli dolgozó tömegek előtt döntőéi a tömegszervezeteken keresztül kell ér vényesíteni. Meg kell alakítani mielőbl mindenütt a falusi nőtanácsot is.

c) Falusi pártszervezeteink egyik leg fontosabb feladata a tömegek politika nevelésének megszervezése olyanformán hogy a falvakban valóban tömegméretekben folytassanak írásos és szóbél kommunista propagandát, agitációt. Kü lönösen fontos feladatuk ezen a téren hogy meggyőző felvilágosító munkát vé gezzenek a termelőszövetkezetek és ál tálában a mezőgazdasági nagyüzemek népszerűsítése érdekében, leplezzék le a: ellenséges hangulatkeltést, jelszavakat rémhíreket, fedjék fel'a párt politikájával szembenálló különféle opportunista antiínarxista nézeteket és mutassák b< azok káros voltát, ismertessék és népszerűsítsék a párt és a kormány intézkedéseit, stb. .

d) Pártszervezeteink ellenőrizzék ; gazdasági, államhatalmi és egyéb szer