Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-29 / 202. szám
1957 augusztus 29. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG S A Juhé pusztai Állami Gazdaságban HÚSZ BONYHÁDI PIROSTARKA BIKÁT ADNAK KÖZ- TENYÉSZTÉSRE A Juhépusztai Állalmi Gazdaságban már régebb óta foglalkoznak a bonyhádi tájfajta, pirostarka szarvas marhák továbbtenyésztésével. Mióta a gazdaság fennáll, sok fajtiszta pi- riositarika törzskönyvezett apaállatot adtak -már a társgazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és a dolgozó parasztoknak. Ebben az évben a terv szerint, 20 tenyészbikát kell leadni a gazdaságnak. A félév végéig azonban már 17-et adtak át a Tenyészállatforgalminak s a gazdaság igazgatója szerint a tervezettel szemben huszonöt törzskönyvezett tenyészbikát adnak át köztenyésztésre. A JÖVÖ HÉTEN VETIK AZ ŐSZI ÁRPÁT A gabonabetakarítás után az állami gazdaságban nyomban megkezdték az őszi vetések talaj előkészítő munkáit, a vetőmagtisztítást és a csávázást, hogy korán kezdhessék a vetést. Ezidő szerint a 316 hold oszd árpának el van készítve a talaj, folyamatosan végzik az árpa tisztítását és csávázását, a jövő hét elején megkezdik a vetést. Az őszi árpa vetésének befejezése után azonnal megkezdik a többi őszj kalászos vetését is. TAPASZTALATCSERE A TEVELI TSZ TAGOKKAL A Juhépusztai Állami Gazdaság vezetői vállalták, hogy segítséget nyújtanak a tevelj termelőszövetkezetnek a belterjes gazdálkodás kialakításához, mindenféle tekintetben patronálják a termelőszövetkezetet. A pat- ronálást azzal kezdik, hogy a közeljövőben tapasztalatcsere látogatásig hívják meg a termelőszövetkezet tagjait, majd segítenek rendbehozni a könyvelést, elkészíteni a vetésforgót és így tovább. 27.000 FORINT JUTALOM A NÖVÉNYTERMELŐKNEK Az állami gazdaságban a traktorosok, valamint a többi növénytermelők között szocialista munkaverseny folyik. A növénytermesztők azon fáradoznak, hogy minél többet teremjen a föld. A verseny győztesei s a láttuk—hallottul* legjobb növénytermesztők között az állami gazdaságokban ebben az évben 27.000 forint jutalmat osztottak ki. NÉGY ÉV ÓTA ELŐSZÖR TEREM MANDULA A megyei államj gazdaságok közül egyedül a Juhépusztaiban van emlí- tésreméltó mandulás. Összesen mintegy 38 holdat kitevő mandulás 1254 mandulafával. A!z jelmúlt 4 évben azon ban egy szem mandula sem termett a gazdaságban. Ezzel szemben az idén nagyon jó mandulatermés Ígérkezik. HÚSZ VAGON BÚZAVETŐMAGOT FÉMZÁROLNAK A Juhépusztai Államj Gazdaságban amellett, hogy főleg állattenyésztéssel foglalkoznak, sok és jóminőségű vetőmagot is termelnek. Ezekben a napokban például az állami gazdaság hőgyészi üzemegységében szaporán folyik a magtisztítás, a vetőmagok fémzárolása. A közeli napokban 20 vagon másodfokú szaporulatú búzavetőmagot fémzárolnak a gazdaságban, amelyet még ebben az évben, főleg a bonyhádi járás termelőszövetkezetei ®s egyéni parasztjai kapnak meg minőségi búzavetőmagként, cserébe saját termésű, gyengébb minőségű búzáért. FOTÓSZAKKÖRT SZERVEZNEK A gazdaság nagyszámú dolgozói között sokan vannak akik kedvelik a sportot, a kultúrmunkát, de olyanok is, akik nem kapcsolódnak bele sem egyikbe, sem a másikba. Ezért már többször felvetették az üzemi bizottságnak és a gazdaság vezetőségének, hogy a szociális és kulturális alapból szervezzenek fotószakkört. A szak- szervezet és a gazdaság vezetősége a javaslattal egyetértett, s úgy határoztak, hogy a mezei munkák befejezése után fotószakkört szerveznek a gazdaságban, ahol megtanulhatnak fényképezni ,akik éppen akarnak. A TEHENÉSZEK KÖZÖTT PENCZ JÓZSEF VEZET Pencz József Szocialista Munkáért Érdeméremmel kitüntetett tehenész nevét nemcsak a megyében, de szerte az országban ismerik. Évről évre olyan kimagasló eredményeket ér el, hogy méltán állítják példaképnek az állami gazdaságok többi tehenészei elé. A juhéi állami gazdaság tehenészeinek versenyében ezidő szerint is ő vezet. Tizenkét tehenet gondoz, s összesen 34 974 liter tejet fejt július 10-ig. Az egy tehénre eső termelési átlag az ő standján 3022 liter volt akkor. A gazdaság törzskönyvvezetője elmondotta, hogy az év végére ez körülbelül 3700 literre emelkedik. S ez kimagasló eredmény nemcsak a gazdaságban, de megyei viszonylatban is. SEGÍTIK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKET A párt agrárpolitikai téziseiben a többi között az is szerepel, hogy az állami gazdaságok közbeiktatott szervek nélkül adjanak továbbtenyésztésre fajtiszta apaállatokat a termelőszövetkezeteknek. A gazdaság vezetősége ennek a megvalósítására törekszik azzal, hogy már most adnak a termelőszövetkezeteknek fajtiszta tenyészkanokat és tenyészbikákat. Ezúttal is értesíti a termelőszövetkezeteket a gazdaság vezetősége, hogy akinek tenyészbika, vagy tenyészkan kell, az a gazdaságtól vásárolhat. A KISZISTÁK színdarabot TANULNAK A gazdaság Juhé-pusztai üzemegységének fiataljai túlnyomórészt munkát válr laltak a gazdaság KISZ-szervezetében. Ezidő szerint színdarabot tanulnak, amelynek címe: „Vén betyár”. Ügy tervezik, hogy a színdarabot néhány hét múlva bemutatják. JŐ BOLTOST ÉS MEGFELELŐ ÁRUT A gazdaság központi üzemegységében, Juhé-pusztán, a kisdorogi földművesszövetkezetnek van fióküzlete. Ennek a Juhé-pusztaiak örülnek is. De az bosz- szantja őket, hogy a bolt rendszertelenül van nyitva, s kevés benne az áru. A boltos ugyanis Kisdorogról jár ki, ami a gazdasághoz három kilométer. Előfordult már olyan, hogy ki sem ment. De az is az ő lelkiismeretére van bízva, hogy mikor tartja nyitva az üzletet. Legtöbbször reggel nyolc óra felé nyit ki, s délben lezár. A puszta dolgozói viszont főleg reggel, munkakezdés előtt, a déli ebédszünetben és este, a munka befejezése után tudnának vásárolni. Ezért az a kérésük a kisdorogi földművesszövet' kezet vezetőségéhez, hogy olyan boltost állítsanak a fióküzletbe, aki reggel a korai órákban, a déli órákban és az esti órákban tart nyitva. Ezen túlmenően pedig azt szeretnék, ha bőséges árukészlettel rendelkezne a fióküzlet. Megbeszélték a mezőgazdaság előtt álló közvetlen feladatokat a járások és a gépállomások szakemberei A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a Gépállomások Megyei Igazgatóságával egyetértésben hétfőn délelőtt ösz- szehívta a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőit, főagronómusait és a gépállomások főmezőgazdászait. A megbeszélésen Szűcs Lajos, a megyei tanács főagronómusa, értékelte röviden a gazdasági évben eddig végzett mezőgazdasági munkákat és beszélt arról, hogy mik a legközvetlenebb feladatok most a mező- gazdaságban. A beszámoló és a vita alapján nyugodtan lehet mondani, hogy az őszi ellenforradalmi események és a koratavaszi zűrzavaros belpolitikai helyzet a megye mezőgazdasági termelésében — a termésátlagokat illetően — különösebb kárt nem okoztak. Az őszi és a tavaszi növényeket mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni parasztgazdaságokban elvetették és az előforduló munkákat elvégezték. Ezt leginkább azzal lehet magyarázni, hogy a kalászosok holdanként! átlagtermése jóval nagyobb volt ebben az évben, mint az elmúlt öt esztendőben. A nem végleges értékelések szerint búzából 9,4, rozsból 7.8, őszi árpából 11,6, tavaszi árpából 7,8, zabból pedig 8,07 mázsa a tanácsi szektorban a holdankénti átlagtermés. Hasonló viszonylagosan jó termést ígérnek a kapásnövények is. Kukoricából 25, cukorrépából 90—100, burgonyából pedig 50—60 mázsára becsülik a várható holdankénti átlagtermést Ezekben a jó eredményekben a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni parasztok szorgalmas munkáján kívül részük van. elsősorban a gépállomások szakembereinek és traktorosainak, de ugyanígy a járások vezető és beosztott mező- gazdasági szakembereinek. Amellett, hogy rendbetették a termelőszövetkezetekben eléggé zavaros földügyeket, segítettek a termelőszövetkezetekből jogtalanul elhurcolt állatok és gazdasági felszerelések visszavitelében, mindig ott voltak, ahol szakmai tanácsokra és termelési intézkedésekre volt szükség. Ezért annál is inkább elismerés illeti elsősorban a járási mezőgazdasági osztályok vezetőit és dolgozóit, mert elég mostoha körülmények között dolgoztak és dolgoznak ma is. Gépjárművet nagyon ritkán bocsátottak rendelkezésükre. Legtöbbször autóbuszon, kerékpáron, lovaskocsin és gyalog közlekedtek a járásban. (Itt mindjárt felhívjuk a megyei tanács illetékeseinek a figyelmét, intézzék el végre, hogy akár személyi használatra, akár megvételre kapjanak a járási tanácsok osztályainak dolgozói a február óta hét lakattal őrzött motorkerékpárokból, amelyek a járási tanácsoknál vannak letétben.) De mentek, mert így diktálta lelkiismeretük, ezt követelte meg beosztásuk. És míg a megyében mindenütt be sem fejeződött az év egyik legnehezebb munkája, a gabonabetakarítás, már itt a másik fontos idénymunka, az őszi kalászosok talajelőkészítése, elvetése, a kapásnövények betakarítása és az őszi mélyszántások elvégzése. A dolgozó parasztok, valamint a termelőszövetkezeti tagok szorgalmán kívül ismét a traktorosokra és a mezőgazdasági szakemberek áldozatkész munkájára számít a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép a mező- gazdaság előtt álló nagy feladatok elvégzésében. Fel kell mérni mindenütt, hogy mennyi a gépállomások kapacitása, felül kell vizsgálni a gépállomások és a termelőszövetkezetek között korábban megkötött szerződéseket. Meg kell tartani rövidesen a gépállomási tanácsüléseket. Az agronómusoknak szakmai és gyakorlati segítséget kell adni a gabonavetö- magok tisztításához, csávázásához, a műtrágyák beszerzéséhez, helyes felhasználásához. Szakmai propagandát kell kifejteni az őszi vetések szakszerű talajelőkészítése érdekében. Szakmai tanácsokkal kell ellátni a termelőszövetkezeteket' és egyéni parasztokat a vetések mélységét és a vetőmagok mennyiségét illetően. Ellenőrizni kell a gépállomások által végzett munkák minőségét. S ez a sok szerteágazó és mégis egy célt szolgáló munka a gépállomások szakembereire, traktorosaira, a községi gazdasági felügyelőkre és a járási tanácsok mezőgazdasági szakembereire hárul. Eddig végzett munkájuk alapján megérdemlik, hogy bízzunk tehetségükben, lelkiismeretükben, abban, hogy elvégzik ezt a munkát. Az értekezleten g gépállomások főmezőgazdászai és a járások vezető szakemberei ezt meg is ígérték. Cserébe csupán annyit kértek: ha lehet — egész biztos lehet -— becsüljék meg jobban a mezőgazdasági termelés parancsnokait. Biztosítsanak az illetékesek minden feltételt, hogy dolgozhassanak emberségesen, becsületesen. A kistormás! KISZ fiatalok munkastílusáról — A háromnapos KISZ tanfolyam tapasxtalatából — Három -napon keresztül vitatták, értékelték a bonyhádi általános gim náziumban a megye KISZ és EPOSZ alapszervezeteinek titkárai a KISZ eddigi munkáját, tevékenységét és a szerzett tapasztalatokat. A három nap alatt sok mindenről szó esett. Beszéltek arról, hogy a KlSZ-alap- szervezetek Üst helSyiséggondokkal küzdenek, arról is szóltak, hogy több helyen a segítség helyett vagy teljesen elveszi a szervezet önállóságát, vagy nem törődnek velük az MSZMP alapszervezetek. Azt is szó- vátették ,hogy a fiatalok szeretnének ebben az évben még sok tánc- és színjátszócsoportot létrehozni, de több helyen ennek is akadályai vannak. Több alapszervezetben igen kevesen vannak, mert a szervezetek elaprózódtak — s mindjárt javasolták is, hogy néhány alapszervezetet vonjanak össze — vagy pedig a helyiség hiánya miatt ütközik állandó nehézségbe a munkájuk. Olyan felszólaló is volt, aki arról számolt be, hogy jelenleg semmijük sincs és a vállalatok, gazdaságok nem segítik őket anyagilag. A sok probléma megoldására a, kistormási termelőszövetkezet KISZ alapszervezetének titkára adta meg a helyes feleletet, ö g többi között a következőket mondotta: — Mi fiatalok nagyon sajnáltuk, hogy három évvel ezelőtt a gabonánk egyrésze a szántóföldön kicsírázott. Igen sok volt az aratás időszakában az eső. Az idén is félő volt, hogy megismétlődik a három év előtti eset. Pedig a gabonatáblák az idén gazdag termést adtak. Nem engedhettük meg mi fiatalok, hogy ez a termés kárbavesszen. A termelőszövetkezet vezetősége támaszkodott a fiatalok lelkes munkájára. Azt kérte tőlünk, hogy napról-nap- ra vegyünk részt az aratást munkák ban ,végezzük ugyanúgy a munkát, amint azt az idősebbektől látjuk. Nem volt panasz: a fiatalok ott voltak és lelkiismeretesen dolgoztak. — Ment szépen a munka, mi fiatalok mégis lassúnak találtuk az ütemet és a sok eső is eléggé serkentett bennünket. S mi 24-en elhatároztuk, — nem szóltunk róla sen kinek —, éjszakai műszakot tartunk. Nem kértünk mi ezért sem dicséretet, sem munkaegység megtérítést, mi csak azt láttuk, hogy gabonánk veszélyben van, azt kell meg menteni. És szorgalmasan dolgoztunk. Reggelre mintegy 30—35 holdról takarítottuk be a gabonát. Reggel, amikor az idősebb dolgozók munkába álltak, csak csodálkoztak. Ök maguk nem mertek hinni a szemüknek. De mi megcsináltuk, s reggel velük együtt tovább folytattuk. a munkát. A fiatalok lelkes munkáját a szövetkezet vezetősége meg akarta jutalmazni. A fiataloknak régi vágyuk volt, hogy a Balaton partján tölthessenek egy vasárnapot. A tsz vezetősége oda is adta nekik a gépkocsit, de mégsem juthattak el a magyar tengerre — szállítási engedélyt nem tudtak szerezni. A szövetkezet vezetői akkor úgy határoztak, hogy egy világvevő rádióval lepik meg a fiatalokat. Nagy volt az öröm, amikor a tsz KlSZ-szerve- zete megkapta a szép ajándékot. Hát még akkor, amikor megtudták azt is, hogy helyiséget is biztosítanak részükre. A háromnapos tanfolyam KISZ és EPOSZ titkárai közül sokan csak néztek. Nem is igen értették meg a világos beszédet. Látszott rajtuk, hogy nem ismerik a munkastílust. Pedig azok a fiatalok, akik 1945— 1950. között részt vettek az ifjúsági mozgalomban, jól ismerik. S tudják azt is, hogy azok a fiatalok, akik saját, közös munkájukkal szerzik meg a szervezet felszereléseit, szerzik meg a pénzt egy-egy alkalomra — például kirándulásra — azt sokkal inkább megbecsülik, s sokkal jobban örülnek tneki, mintha „könyörado- mányként” adta volna azt a vállalat igazgatója, a tanács, vagy valamely gazdasági szerv vezetősége. Nagyon nagy szükség volna arra, hogy ezt a kistormási fiatalok által jól ismert és alkalmazott munka stílust a megye valamennyi K.ISZ- és EPOSZ-szervezete hamarosan meg ismerné. K. BALOG JÁNOS HÍREK — A Munkaügyi Minisztériumtól nyert értesülés szerint szeptember 1-től a járási tanácsok helyett a községi tanácsok állítják ki a munkakönyveket. A községben lakó dolgozóknak; akik eddig munkakönyvét akartak váltani, vagy elvesztett, meg rongálódott munkakönyvüket akarták pótolni, kétízben is el kellett utazniok a járási székhelyre, egyszer a könyv igényléséért, másodszor a könyv átvételéért. A munkakönyv-ügyeket szeptember 1-től helyben intézik el. A fővárosban és a vidéki városokban a munkakönyvek kiállítása változatlan. — A földművesszövetkezeti ital, boltokban, vendéglőkben, a Vendéglátóipari Vállalat kezelésében lévő italboltokban, vendéglőkben szeptember 1-től kezdődően, az úgynevezett „rövid italokat“ pálinkát, rumot, likőröket csak hitelesített „stamped- lis“, illetve féldecis poharakban lehet kiszolgálni. Az illetékes kereskedelmi szervek megtiltották, hogy nagyobb poharakban adják ki ezeket az italokat. — A Tolnanémedi Kendergyár üzemi tűzoltói elsők lettek a járási tűzoltóversenyen. Most egy olyan fecskendő szerelését gyakorolják, amelynek percenkénti teljesítőképessége 800 liter és ezzel vesznek majd részt a megyei versenyen. A megyei verseny után kerül sor a vállalati és iparági versenyre, amelyen az első díj 1500 forint és szeretnék ezt is elnyerni. tartó KTSZ tagjai. A szövetkezet téglatelepén a szövetkezet javító és építkezéseinek munkáihoz készítik a téglát. A téglakészítők, akik szénporos égetéssel dolgoznak, ebben az évben egymillió darab téglát készítenek el. Ezideig már több mint 750 eze,r téglát kiégettek, s minden lehetőség megvan az egymilliós terv teljesítésére. A téglaverő brigádok, mindegyike naponta több mint háromezer darab téglát készít. A Feketecsalád készíti a legtöbb téglát, naponta négyezer darabbal növelik a készletet, míg Rázsa István és családja 3500 darab nyerstéglát készít. Képünkön a téglagyár dolgozói a máglyát rakják. Ebben a máglyában is már közel 500 ezer darab vályogot beraktak. Rövidesen begyújtják a téglarakást, s néhány hét múlva már az égetett téglát a szövetkezet kőművesei használják fel.
