Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-27 / 200. szám

1957 augusztus 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Jó szomszédi viszony alakult ki közöttük A Gerjeni Állami Gazdaság vállalta a Rákóczi Tsz patronálását „Rossz szomszédság török átok Ők nem igen jóbarátok.’’ Önkéntelenül is Arany János Fülemüle című versé­nek ez a része jutott eszünkbe akkor, amikor néhány évvel ezelőtt a Gerjeni Állami Gazdaság, vagy a ter­melőszövetkezet dolgozóival beszélgettünk. Abban az időben rossz szomszédi viszony volt a két szocialista szektor között. Az állami gazdaság dolgozói, akik havi bért kap­tak, és viszonylag jobban éltek, lenézték a tsz tagjait. Az igaz, hogy a tsz-ben kezdetben nehéz volt a helyzet. A földeket nem tudták úgy művelni, ahogy kellett volna és volt olyan esztendő is, mint az 1953-as év, ami­kor a tsz-tagoknak alig volt kenyerük. A tsz-tagokban egyre növekedett az ellenszenv, s ugyanakkor a kisebb­ségi érzés is. Valóban nem tudtak jövedelmezően gaz­dálkodni, sőt a ruházkodásukon is meglátszott, hogy nem valami jól megy soruk. Ez volt a helyzet néhány évvel ezelőtt, és ahogy múltak az évek, úgy erősödött a tsz is. A termésered­mények javultak, közben melléküzemágként egy fűrész­telepet is létesítettek. A tagság évről évre jobban élt, s ruházkodásban sem maradtak el az állami gazdaság dol­gozói mögött. Közben mindkét szektorban váltakoztak a vezetők is. Hogy melyik vezető kezdeményezte a köze­ledést, azt most már nehéz lenne megállapítani, de nem is érdekes, mert tény az, hogy az egymásra utaltság las- san-lassan közelebb hozta őket egymáshoz, jelenleg pedig mindkét szektor vezetői ésdolgo zói úgy nyilatkoz­nak; „rá vagyunk egymásra utalva, kölcsönösen segít­jük egymást és jó szomszédi viszony alakult ki közöt­tünk“. És, hogy ez mennyire így van, hadd említsünk meg néhány példát igazolásul. Az állami gazdaság gépek­kel, szállító eszközökkel, vontatóval, tehergépkocsival segíti a tsz-t A tsz fűrésztelepén pedig állandóan dol­goznak az állami gazdaságnak. Jó a kapcsolat a két szocialista szektor fiataljai között is. A tsz-ben a járás tsz-ei között elsőnek alakult meg a KISZ szervezet, ugyanakkor az állami gazdaságban még nem volt. Vagy 11 állami gazdasági fiatal még akkor a tsz KISZ- szervezeléhez csatlakozott, s bár az állami gazdaságban is megalakult már a KISZ-szervezet, a tsz fiataljai kö­zött élnek szervezeti életet. A fiatalok barátsága egyre inkább mélyül. Az idén a zivataros időjárás miatt sür­gető volt a kalászosok betakarítása az állami gazdaság­ban, a tsz-ekben egyaránt. Az állami gazdaság cséplő­gépet adott a borsó gyors elcsépeléséhez. A tsz fiataljai közül pedig kilenc pár az állami gazdaságnak segített a dőlt gabona levágásánál. — A jó viszony további erősödését fogja eredmé­nyezni — mondotta Kiss Ferenc elvtárs a tsz párt- titkára — az is, hogy az állami gazdaság vállalta tsz-ünk patronálását. A Rákóczi Tsz-nek jól jön ez a segítség, hisz nincs agronómusuk, viszont az állami gazdaságnak országosan is ismert nevű szakemberei vannak. A Gerjeni Állami Gazdaság és a szomszédos Rá­kóczi Tsz vezetői a közeli napokban jönnek össze, hogy megbeszéljék a patronálással kapcsolatos tennivalókat. A tsz tagsága számít arra, hogy az állami gazdaság szak­emberei hasznos tanácsokkal látják el a tsz vezetőségét és segítséget adnak a belterjes gazdálkodás megvaló­sításához. a dombóvári földmSvesszövetkezet kezdeményezése Az elmúlt napokban a dombóvári föld­művesszövetkezet összevont igazgatósági és felügyelőbizottsági ülést tartott, melyre meghívták az alapító tagoké. Az ülésen megbeszélték az új dombóvári tagság egy régóta fennálló kérdését: a régi kocsma átépítését egy korszerű italbolttá. Tudva­levő, hogy Üjdombóváron csak egy kis kocsma van, amely már nem felel meg a tagság szórakozási igényeinek. Ezért a vezetőség meghallgatta a tagság kéré­sét, napirendre tűzte e kérdés megoldá­sát. Az ülésen többfajta lehetőséget be­széltek meg, azonban ezek megvalósítását a beruházási keret szűk keresztmetszete nem engedte. Ezután beszélték meg a másik lehető­séget, a részjegy jegyeztetését. Az új megoldás nagy megértésre talált az ülé­sen résztvevők között és sorra ajánlották fel forintjaikat részjegyként. Elsőnek Horváth Ferenc bácsi alapítótag és me­gyei választmányi tag ajánlotta fel a maga száz forintját célrészjegyként. A jó példa hatása megmutatkozott és minden jelenlevő tag száz-száz forintot ajánlott fel részjegyként. Ezenkívül mindannyian vállalták, hogy 16—20 személlyel je­gyeztetnek célrészjegyet. Az ülésen részt­vevők összesen 6500 forintot jegyeztek. Alig pár nap telt el az üléstől és máris igen szép eredményekről írhatunk. Pál- mási Béla újdombóvári italboltvezető ed­dig 26 tagot szervezetit be és 500 forintot már be is fizettek az italbolt átalakításá­hoz. Augusztus 22-én az fmsz-nél szakszer­vezeti ülés volt, ahol a vezetőségi tagok 600 forintot jegyeztek. A mozgalom már eljutott a dolgozók széles körébe és a földművesszövetkezeit dolgozói közül öten már 100—100 forint célrészjegyet je­gyeztek. Biztosra vesszük, hogy a szükséges 11 000 forint be fog jönni és sikerül az italbolt átalakítása, berendezésének fel­újítása. A kisipari szövetkezetek A gazdasági élet egyensúlyának meg­teremtéséért folyó harcban a bérkérdé­sek helyes megoldásának nagy szerepe van. Kezdeti sikereink ellenére is sok még a tennivaló. Az 1010-es M. T. hatá­rozat jelentős mértékben növelte szövet­kezeteink önállóságát. Számos fontos kérdésben, amelyekben korábban rendel­kezések szabták meg a tennivalókat, ma a szövetkezet önállóan dönthet. Az ön­állóság legjelentősebb pontja munkaügyi vonatkozásban az, hogy a szövetkezeti közgyűlés választhatja meg a különféle munkadíj rendszert, mely ösztönzőleg hat a szövetkezet előtt álló termelési felada­tok megoldására. Szövetkezeteinkben csak néhány hó­napja van lehetőség a hérformák önálló megválasztására, ezért érthető, hogy ilyen rövid idő alatt nem sikerült mindenütt kielégítő megoldást találni. Nem mondhatjuk, hogy megyénk min­den szövetkezete helyesen alkalmazta az 1010-es rendeletben adott lehetőségeket a bérezés területén, bár kirívó hiányosság csak kevés szövetkezetnél fordult elő. A legnagyobb hiba volt a Faddi Fémipari KTSZ-nél, ahol a régi normák alapján is 1400—1600 forintos keresetet értek el és még ezt a régi normát is megemelték 30—40 százalékkal és az ennek követ­keztében jogtalanul felvett bérek a szö­vetkezetét komoly gazdasági problémák elé állították. A szövetség munkatársai a helyszínen magyarázták meg a tagok­nak, hogy ilyen bérezési feltételek mellett a szövetkezet gazdasági csődbe fog jutni. Ezt a tagok is megértették és így a bér­kérdés megoldást nyert. Ennek köszön­hető, hogy a szövetkezet máris gazdasá­gosan működik. Hasonló volt a helyzet a Paksi Cipész KTSZ-nél is, ahol a helytelen bérezés kö­vetkeztében gazdasági veszély nem ál­lott fenn, azonban az elvégzett munkára kifizetett bérek nem álltak arányban a termelési értékkel. A Pincehelyi Vegyes KTSZ a BUVÄTI I. területi nettó-munkabért még 20 szá­zalékkal megemelte, amelynek következ­tében a szövetkezet két-három hónapon belül a gazdasági csőd szélére jutott volna. A KISZÖV azonban időben fi­gyelmeztette a szövetkezet vezetőségét, mely ezt a helytelenséget azóta már meg is szüntette. A Bátaszéki Kádár KTSZ-nél is 10 százalékkal emelték a munkadíjakat, de ezt a hiányosságot már ők is kiküszöböl­ték. Komoly problémát jelentett szövetsé­günknek az is, hogy az ellenforradalom óta majdnem minden cipész szövetkezet­nél más volt a bérezési forma, így a ta­gok ugyanazon munka elvégzéséért szö- vetkezetenkint különböző bért vettek fel. Alulról jövő kezdeményezésre a KISZÖV — annak érdekében, hogy minden cipész­részlegnél egyforma és tisztességes bért fizessenek ki — összehívta a megye ci­pészrészleggel rendelkező szövetkezetei­nek elnökeit, akik maguk közül egy bi­zottságot választottak, belevonva a KISZÖV munkaügyi előadóját is. A bi­zottság felülvizsgálta a régi normákat és azok figyelembevételével a törvényes kereteken belül kialakította az általános elfogadható bértételeket. Szövetkezeteink többsége, mint a Báta­széki Ruházati, Dombóvári Vasipari, Ta­mási Ruházati, Tolnai Ruházati, Paksi Építőipari, Szekszárdi Építőipari és még jónéhány szövetkezet helyesen ' élt az adott lehetőségekkel és olyan munkadíj­emelést hajtott végre, hogy a tag is meg volt elégedve és megfelelő termelés állt a kifizetett munkadíj mögött. Puxler György KISZÖV munkaügyi előadó A szövetkezet kanásza . . • . .. illetve sertésgondozója Somogyi Ist­ván. Elvégre is — mondják az uz- diak — nem lehet őt sértegetni, mert abból akkora baj lesz, hogy elsősorban a sertések, de az egész szövetkezet rá­fizet. Különben Somogyi István az uzdi Táncsics egyik legszorgalmasabb tagja. A sertéstenyésztésben nem régóta dol­gozik. de egyébként nyolc éve tagja a tsz-nek. Volt ő már elnök, brigádvezető, magtáros, gyalogmunkás és most a ser­téstenyésztésben „kötött ki”. Mikor a tavasszal átvette a disznókat, úgy néz­tek ki, hogy minden oldalbordájukat meg lehetett számolni. Most meg? — Kilenc olyan Cornwald-anyakocája van a szövetkezetnek, hogy festeni se le­hetne különbeket. A kilenc egyszerre ellett 74 malacot, s mind olyan egészsé­ges, mint a makk. Az anyakocákat a közelmúltban törzskönyveztették. S most úgy számítják, hogy ezekből a fajtiszta malacokból minden szövetkezeti tag kap, hogy a háztáji sertések is fajtisz­ták, jó szapora fajták legyenek. S ha arról lesz szó, a közös mellett, a ház­tájiból is adjanak a tagok köztenyész­tésre törzskönyvezett sertéseket, hogy ezzel is javítsák a megye sertésállcyná- nyát. Somogyi Istvánról el kell még mon­dani, hogy nemcsak érzékeny, de lelki- ismeretes is. Ragyogó tisztán tartja a disznóólakat, pontosan etet, s egy szem takarmáimyal sem csalná meg a serté­seket. Ebben az évben ókukoricával 16 süldőt hizlalt meg 160 kilón felüli súlyra. Nagyon érdekes eset történt vele a közelmúltban. Sárszentlőrincen paraszt­nap volt. (Űzd közigazgatásilag ide tar­tozik.) Azt mondta neki a vezetőség, nem kell kihajtani legelni a disznókat. A kézbesítő helyett végezze el azt a félórai munkát (őt ugyanis a szövetke­zet megkérte, hogy segítsen főzni a budapesti munkásoknak), s utána öl­tözzön ünneplőbe, s a többi tsz-taggal együtt szórakozzon. Hogy mit lett erre?. .. Fogadott maga helyett egy kézbesítőt és mégis kihajtotta a disznó­kat legelni, s mikor mindent elvégzett, éppúgy, mint egy másik napon, felöltö­zött és ünnepelt. Ilyen ember ö, a szö­vetkezet sertésgondozója. 3 Keleten kél a Map „Nem hal meg, aki a népért áldozta életét.” Sötét felhők borítják az égboltot, közülük néha-néha kitör a Nap, hogy a hűvös időben egy-egy pillanatra egy kis meleget hozzon a Földre. Ma ünnepelte a város dolgozó népe a magyar dolgozó nép alkotmányá­nak ünnepét. A napot nem tudnám szebben megünnepelni, mint úgy hogy pár órára felkeresem mártírjaink sírját az alsóvárosi temetőben, ke­gyelettel adózzam emléküknek. A sírt a legutóbbi ünnepség alkalmával elhelyezett virágerdő borítja. A sok virág között egy kis cserépedényben elhelyezett pár szál piros szegfű áll. Alig pár perce tehették oda, hisz a virágon még a friss üde- ség .látszik. Amint ülök a kőpadon, a temetői csendben, egy öreg nénike topog el mellettem, kezében vizeskanna, hogy virágait megöntözze. — Adjon az isten jó napot — köszönök a néninek. — Talán rokona van az elvtársaink között és annak hozta a virágot? — Nincs nekem édes fiam rokonom közöttük. Csak ismertem őket és tudom, hogy jót akartak a szegény népnek. Legjobban ismertem köztük Gróf Pali bácsit ,aki olyan jó volt, mint a falat kenyér. Akkor még fiatal voltam, hisz lassan már negyven éve, amikor a szomorú kivégzések voltak a vásártéren, az eperfák tövében. Én is ot^ voltam. Remegtem a félelem­től. Amikor Pali bácsira került a sor és azt hallottam, hogy „Mit érdé- mel?”, egymagám kiáltottam: „Eletet!" De mit ért ott akkor az én halk szavam. Az urak, mint az eszeveszettek ordították: Kötelet! — Kivégezték az urak a szegény nép jótevőit, mint Dózsa Györgyöt. Kivégzésük napján értettem meg Pali bácsi szavait, amit Cinkában mon­dott egy szép verőfényes hajnalon, amikor munkába mentem. — „Lányom, látod — mutatótf a Duna felé — Keleten kél fel a Nap. Onnan jön a szabadság a magyar nép számára. Csak élni keli tudni majd a szabadsággal. Az uraknak ez a szabadság nem kell. Szabadságunkat, életünket akarják az urak elvenni. De mi nem engedjük, hogy szabadsá­gunkat elvegyék. Szabadságunkat az életünk árán is megvédjük.” — Pali bácsi amikor nekem ezt mondta, nem értettem meg. Az akasz­tások napján azonban megértettem, amikor őt is kivégezték. Mert ami azután jött, azok keserves esztendők voltakj Börtön,, kenyértelenség, munkanélküliség. Éhbérért dolgoztunk. Akkor megfogadtam, — és megtar­tottam — hogy Pali bácsi szavait soha nem felejtem el. Sokszor elmond­tam gyerekeimnek, unokáimnak, hogy mi volt akkor, amikor az urak újra nyeregbe ültek és a szegény nép nyakába akasztották a koldustarisznyát. — Ezt akarták az urak most az ősszel is, tudom én. De nem sikerült, mert Keletről, ahol a Nap kél, jött a segítség. Nem vagyunk most egye­dült velünk van a szovjet nép. Nem tudtak most velünk, szegényekkel könnyen elbánni. A nénike tovább öntözi a virágokat. Letérdel és imádkozik. Imádko­zik mártírjainkért. Németh néni! Köszönöm pár szál piros szekfűjét már­tírjaink nevében. Köszönöm piros szekfűjeit a magyar dolgozó nép nevé­ben. Németh néni! Nem felejtjük el, hogy Keleten kél a Nap, a világ dol­gozó népének napja, a szabadság és a béke napja. ! W. A. HÍREK — A Paksi Konzervgyár fióküze­met létesített az idén. Kölesd község­ben, amely uborka és paprika tartó­sításával foglalkozik. Ez a tartósító több mint száz kölesdi, kistormási és szedresi asszonyt, leányt foglalkoz­tat. Jelenleg körülbelül 50—60 mázsa paprikát dolgoznak fel. — A Duna rendkívüli vízjárása olyan mértékben kedvezett a szúnyo­goknak, hogy évtizedek óta nem ta­pasztalt mennyiségben lepték el a Baja környéki Duna menti községe­ket és a Tolna megyei árterületet, főként a gemenci erdőrészt. Az erdei munkások után már a halászok is kénytelenek hosszabb-rövidebb időre szüneteltetni a munkát, mert az esti órákban hatalmas felhőgomolyagok- ként mindent ellepnek a szúnyogok és lehetetlenné teszik a munkát s a Duna mentén való tartózkodást. A szúnyegfelhők eddig nem tapasztalt mértékben indítottak „támadást’ Baja város ellen is, ahol nemcsak este, hanem napközben is zavarják az emberek nyugalmát. A város egészségügyi vezetői a malária-ve­szély megnövekedésétől tartanak, ezért megtették a szükséges intézke­déseket: főként füstöléssel védekez­nek, de az esti permetezést is elren­delték a legveszélyeztetettebb helye­ken. — Üj járdát építenek Szekszárdon a Városmajor utcában. Eddig min­den bizonnyal ez volt Szekszárd vá­ros „legsárosabb“ utcája, mert sem­miféle kövezett út nem volt benne és esőzések idején feneketlen sárban kellett még a gyalogosoknak is közle- kedniök. A cementlapokból épülő járda megoldja a gyalogosok problé­máját. —i 200 vasutas KISZ fiatal utazik a következő vasárnap Budapestre Tolna megyéből. A vasutas ifik részt vesznek a hűvösvölgyi nagyréten megrendezésre kerülő nagy vasutas ifi-találkozón. —i Ivó Tijardovic, ía nagynevű jugoszláv zeneszerző és karmester szeptember 2-án Budapestre érkezik, öt napig tartózkodik hazánkban s ez Idő alatt előreláthatólag koncertet is ad és vezényel a rádióban. — Az első bérletes előadás szep­tember 3-án lesz a szekszárdi kultúr- otthonban. Ez alkalommal Ábrahám Pál Viktória című 3 felvonást® ope­rettje kerül bemutatásra a Magyar Játékszín előadásában. Nagymányoki bányászok figyelem! Szeretettel várnak benneteket a földművesszövetkezet boltjai, ahoi bőséges árucikk áU rendelkezéseitekre. 4 Lépjetek be a földművesszövetkezeti tagok sorába A vásárolt iparcikkeket 10.— Ft-on felüli értékben írassátok be a visszatérítési könyvecskébe. A tőlünk vásárolt árucik­kek után komoly visszatérítést biztosítunk. A bányásznap alkalmával a nálunk vásárolt iparcikkeket ház­hoz szállítjuk. BONYHÁDI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents