Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-20 / 169. szám
1957 JŰLIUS 20. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG Két félév és a gazdaságos termelés tapasztalatai a Tolnanémedi Kendergyárban H*I<R*E»K Az elmúlt héten termelési értekezleten értékelték az 1957-es év első félévének munkáját, az elmúlt év első félévének összehasonlításával. Az összehasonlítás, a termelés gazdaságosságának alakulása, számos értékes tapasztalatot vetett fel, amit a későbbiek folyamán a termelésben feltétlenül figyelembe kell venni. Az elmúlt évben is üzemeltették a magyar gyártmányú kenderturbinát és kócgépsort. Mindkét gépsor üzembeállításával jelentősen gyorsítani tudták a termelést és kevesebbe került egy mázsa szálkender előállítása, mint kézi tilolással. Az idén drágábban készítik ki a kendert. S ezért, illetve az olcsóbb termelés érdekében, a munkaigényesebb anyagok előállítását vették tervbe Az idén sokkal több munkaidőt fordítanak egy mázsa kender kikészítésére és ez 24 forintos önköltség emelkedést mutat mázsánként, ezzel szemben a munkaigényesebb készterméket — amelyre ugyan csak szükségük van a fonodáknak — 90 forinttal drágábban tudják értékesíteni, ez az értéktöbblet a következő hónapokban még emelkedni fog. A munkaigényes anyagok termelése kedvezően alakította az egy főre eső teljes termelési értéket is. Az egy főre eső teljes termelési érték mintegy 4000 forinttal emelkedett. Az 1957-es első félévi tervek alacsonyabbak voltak, mint a megelőző évben. A 100 forint kifizetett munkabér után a termelés mégsem a legkedvezőbben alakult. A termelés mennyisége nem, értéke pedig alig éri el az elmúlt évi szintet. A száz forint munkabér után a termelés ala kulása nem kielégítő. Lényegesen több munkást foglalkoztatnak im- produktívan, de tekintetbe kell venni az idei 10 százalékos béremelést is. A 100 forint munkabér után a termelés 10 százalékos növekedése nem fedezi a többlet munkabért, a termelésre fordított többlet költséget. A számokból, a statisztikából az derül ki, hogy az idén — bár a kendergy árban jól dolgoznak — a technikai fejlettséget figyelembe véve, az első félévben alig haladta meg a termelési szint az összehasonlítási időszakot. Ez nem elégséges ahhoz, hogy a fonodák megnövekedett igényeit kielégíftsej hogy a tervezett szerint csökkentse az önköltséget. Éppen a munkaerő foglalkoztatós az, amelyen az idén, lehetőleg a legrövidebb idő alatt, változtatni kell. A gyár modem, nagy kapacitású gépekkel való felszerelése nem csak meggyorsította, olcsóbbá tette a termelést, hanem munkaerőt is szabadi, tott fel. S ezek foglalkoztatása nem kielégítő. Kapun belüli munkanélküliségről beszélhetünk, mert az improduktív munkát végzők munkája mögött elenyészően kevés a termelési érték. S ha még a munkaigényesebb cikkek termelését is figyelembe vesszük — több munkást kell foglalkoztatni —, akkor sem helyes az a módszer, hogy csak azért, hogy a tervezett munkáslétszám meglegyen, többet foglalkoztatnak, nem közvetlen árutermelőként. Ebben az évben és a következő évben is, előreláthatólag súlyos nyersanyag problémák lesznek. Az idei tér •melés nem kielégítő. Mintegy 40 százalékkal kevesebb területen termelnek kendert. S az anyaghiányt, a tervben nem szereplő cikkek termelése, termelési értéke sem tudja pótolni, hisz lényegesen több munkaerőt foglalkoztatnak. Ez a tény veszélyezteti a gyár gazdaságos munkáját. Júniusban a félév utolsó hónapjában először zárták a havi tervet nyereséggel. Elenyészően kevés a hatezer forint. Éppen csak az első öt hónap ráfizetését tudja pótolni. Úgy tervezik a kendergyárban, hogy a következő hónapokban is nyereséggel zárnak. Ugyanis a termelés olcsóbbá tétele érdekében, különleges intézkedéseket vezetnek be, amellyel a mostani jó eredményeket tartani tudják. Főleg a kender minőségét akarják javítani. Növelni akarják az első osztályú áruk arányát, ezt válogatással és széria rendszerű feldolgozással oldják majd meg. Még tovább csökkentik az energia felhasználást. Az első félévben havonta átlagosan mintegy 40—50 kilowatt energiát használtak fel az országos hálózatból, szemben a múlt évi nyolcvannal. A féléves értékelés szerint az él- üzem címet, a régi értékelési módszer szerint elérték. Az idén azonban nincs élüzem értékelési kimutatás, vagy verseny. Pedig, mint a gyárban mondják: kellene, mert jó volt az élüzem címért versenyezni. Jó volt, mert anyagilag és erkölcsileg is nagyobb becsületük volt a munkában. Ha a közeljövőben nem is lesz mód az élüzem címért való versengésre, de addig sem tétlenkednek a kendergyáriak, a jövő héten üzemrészenként beindítják a munka- versenyt, amely eltérő lesz a múlt- bani versenytől annyiban, hogy csak a minőség javítását tűzik célul, éppen az anyaghiány leküzdése és a gazdaságos termelés érdekében. — Dombóvár községben nagy pusz títást okozott a legutóbbi jeges zivatar. Rengeteg fát letört, vagy tövestül kicsavart s erősen megrongálta számos ház tetőzetét. Az épületekben okozott kárt, értesülésünk szerint, többszázezer forintra becsülik. A kitört, kicsavart fák a város egyes részein teljesen megbénították a közlekedést. A város tűzoltói és a lakosság egy része azonnal hozzálátott az utakra került fák eltávolításához, mindenekelőtt igyekeztek a közutakat szabaddá tenni, hogy meg indulhasson a közlekedés. A munkálatokból a munkásőrség tagjai is kivették a részüket. A munkásőrségnek körülbelül 25 tagja dolgozott fáradságot nem ismerve a közútak szabaddá tételén és nekik is nagy részük van abban, hogy 3—4 órai megfeszített munka után megindulhatott a közlekedés. — Váralja mellett új szénréteget találtak, most folynak a felmérési munkálatok. Megépítették már a má sodik fúrótornyot a völgyben és a kutatások azt igazolják, hogy nagy- mennyiségű és jóminőségű szén van ezen a környéken a földréteg alatt. A lehetőségekhez mérten igyekeznek minél előbb megindítani a szén felszínre hozását. * — Knoppf Antal 29 éves értényi lakost 800 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, mert éjszaka ittas állapotban behatolt Szita Józsefné lakásába. Knoppf Antal már előzőleg volt büntetve. — A MOKÉP megyei vállalata sajtó-propaganda előadást tartott csü törtökön délután a szekszárdi Garay Filmszínházban a „Számonkérés“ című kisfilmről. Ez a magyar film dokumentálja Francia Kiss Mihály kegyetlenkedéseit a fehérterror idején és az elfogatása után történt eseményeket. * — A jégkárok felmérése, tehát a kárbecslés, megindult a megye jégverte vidékein. Szekszárd határában Palánk környékén volt jelentős jégverés, itt nagy kárt okozott a szőlőkben és szántóföldi növényben egyaránt, Sióagárd és Dombóvár környé kén szintén jelentős jégkárokról érkeztek jelentések. * — A Tüske pusztai cséplőbrigád csütörtökig 1132 mázsa gabonát csépelt el. * — Ma este Dombóváron mutatja be a Magyar Játékszín Kálmán Imre Marica grófnő című 3 felvoná- sos nagyoperettjét szabadtéri színpadon. Az előadást nagy érdeklődés előzte meg. * — Felsőnyék községben az egyéni dolgozó parasztok eddig 36 mázsa búza eladására kötöttek az állami felvásárlóval szerződést. A termelő- szövetkezet 13 mázsa búzára kötött szállítási szerződést. * — Tamási Jánosné ozorai lakos az idén februárban Nagy Rudolf pincehelyi lakostól egy 80 kilogrammos borjút vásárolt, kilónként 8 forintos árban és azt levágott állapotban Budapestre szállította, ahol 14 forintért adta el kilóját. A bíróság árdrágító üzérkedés bűntettében mondotta ki bűnösnek Tamási .Jánosnét és ezért 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. * — A szedresi KISZ-szervezct és Sport Club rendezésében július 21-én a sportpályán Ifjúsági Napot tart. Ezen részt vesznek a budapesti Duna Cipőgyár küldöttei is. A műsor a kö vetkező lesz: 10 órakor a vendégek fogadása, ünnepélyes zászlócsere, 10.30-kcr az SC. tartalékcsapatának barátságos labdarúgó mérkőzése a Sióagárdi Sport Club csapatával, 18 órakor az SC. I. csapata játszik a cipőgyár csapatával, 20 órakor közös vacsbra, 21.30-kor kultúrműsor a szabadtéri színpadon, majd pedig reggelig tánc lesz. • — Lakatos József büntetett előéletű bogyiszlói lakos betört a helyi földművesszövetkezet 2. számú boltjába, ahonnan elrabolt 1000 forint készpénzt, azonkívül különböző árucikkeket. A betörés után nemsokára elfogta a rendőrség Sükösd községben. Az ellopott érték csaknem teljes egészében megkerült. Ettől függetlenül, Lakatos József elnyeri bünPéldamutató együttműködés az úttörőmozgalom erősödéséért Mint már rövid hírekben megírtuk, az elmúlt napokban tartották a nagymányoki úttörők Magyaregregyen táborzáró ünnepélyüket. Elöljáróban annyit, hogy a nagymányoki úttörőcsapat elsőnek alakult újjá a bonyhádi járásban, s ez is, valamint az úttörők kéthetes nyaraltatásának, illetve táborozásának megvalósítása az egész falu egységes munkáját dicséri. A nyaraltatás költségeit a bánya igazgatósága, a helyi tanács, és a bányász szakszervezet közös, mintegy 6000 forintos ajándéka tette lehetővé. Példamutató szorgalommal és szeretettel segítették az úttörőket többi közt Kincses György, Molnár Gizella, Kékesi Károly pedagógusok, és a szülők valamennyien, és Radnai György elvtárs, az úttörő szervező bizottság elnöke. A két hét alatt az úttörők nemcsak szórakoztak, hanem a próbák anyagát a gyakorlatban is elsajátították. Ezenkívül a tábortüzek, a hadijátékok élményei is sokáig maradandó emlékként élnek a fiatalokban. A hadijátékok például a törökkorabeli Móré-vára körül folytak le. Teljes egészében sikerült az úttörők megnövekedett étvágyát is kielégíteni. Jutott bőven a repetákra is. Mint érdekességet jól megjegyezték, hogy a táborozás idején az egyik nap bableves-repeták után az ötven úttörő hétszáz- huszonhat gombócot evett meg. A záróünnepély, amelyen mintegy 75 szülő és hozzátartozó is résztvett, ünnepélyes fogadalomtétellel ért véget. A tisztiorvos figyelmébe! Az utóbbi időben nagy ritkaság volt, hogy az ember Ráakadt egy vendéglőre, ahol sört is lehetett inni. Általában, ha megkérdeztük, hogy mivel olthatnánk szomjunkat, a kiszolgálók azt felelték, hogy sör kivételével mindent tudnak adni. Meglepett, hogy a napokban Dombóváron sörre akadtam a piactéri „ácsorgóban”. Ketten álltunk oda a kiszolgáló elé, szomjúságtól szájpadlásunkhoz ragadt nyelvvel, és vártunk. Természetes, hogy várakozás közben türelmetlenül figyeltük a kiszolgáló mozdulatait .. . Poharakat mosott... iA polwrakat a szabály szerint folyóvízben kellene mosni. Némelyik vendéglő falán jelszó is hirdeti: „Italt csak folyóvízzel mosott pohárban fogadj el. .Körülnéztem, de ebben a helyiségben ilyen plakátot nem láttam, úgylátszik, ide nem szól a szabály . ■ . A víz, amiben a poharaliat mosták, már szinte sör volt. Tetején vastagon úszott a hab, s szinte átláthatatlanul zavaros volt. Talán felesleges is mondani, hogy piszkosabb lett tőle a pohár, mint amilyen volt, és felesleges mondani azt is, hogy akadálytalanul terjedhet tovább így egy-egy betegség, hisz gyermektől felnőttig mindenki megfordul itt. Figyeltük még egy ideig a kiszolgáló tevékenységét. Vártuk, hogy talán cseréli a vizet, de hiába. Csak annyit tett, hogy a habot lemerte róla a pohár alján maradt is egy kis piszkos víz vagy hab, amire ráengedte a sört és a vendégek örülve, hogy jutott, megitták. tűk a rák elleni harc problémája, de nem kétséges, hogy a tudomány közel áll e titok megfejtéséhez. — A kutatások több irányban folynak. — Tanulmányozzák a daganatok keletkezését. Már megállapították, hogy a betegséget vegyi anyagok, vagy vírusok okozzák. Másrészt vizsgálják a daganatok sejtjeiben végbemenő vegyi átalakulásokat. Megállapították hogy a daganatok sejtjeiben a csere folyamatok másként mennek végbe mint az egészséges sejtekben. Nincs kizárva, hogyha pontosan tisztázzák, milyen vegyi anyagok segítik elő ezeket az átalakulásokat, akkor sikerül megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel e folyamatok hathatósan befolyásolhatjuk a kellő irányba. Már vannak olyan preparátumok, amelyek egyes daganatfajtákra pusztítólag hatnak. Nem kétséges, hogy a XX. század második fele megszabadít bennünket a ráktól és más rosszindulatú daganatoktól. MŰSZÍV ÉS MÜTÜDÖ Emlékezzünk meg általában a sebészet, különösen pedig a szívsebészet fejlődéséről. Bár a szív és a nagyerek sebészetét az orvostudomány még alig egy évtizede tette csak magáévá, a sebészetnek ez az ága máris hatalmas eredményeket ért el. A közeljövőben a sebészek a természetes vérkeringés kikapcsolásával végeznek majd műtéteket. A szívet ideiglenesen kikapcsolják a szervezetből. A vérkeringést különleges készülékek — műszív és műtüdő — tartják majd fenn. A sebésznek módjában lesz így kijavítani a beteg szív összes hibáit, például a született szívbajnál bevarrni egyes felesleges hiatusokat, helyére tenni a szabálytalanul elhelyezkedő ereket, kitágítani az összeszűkült nyílásokat, új szívbillentyűket beállítani, magában a szívben kicserélni a beteg érdarabot stb. Ma már a mesterséges vérkeringés fenntartására különféle készülékekkel rendelkezünk. Eljön az idő, amikor a sebész nemcsak új szívet (elhunyt emberét), hanem új tüdőt is képes lesz átültetni, ha ez szükségessé válik. A modern orvos- tudomány már egészen közelférkőzött a szövetek és szervek átültetésének problémájához. A probléma technikai részét már eléggé kidolgozták, de még a szervek biológiai összeférhetőségének rejtélyét kell megoldani. Kétségtelen, hogy századunk az orvosok és biológusok kezébe adja a szövetfejlődés irányításának módját. Ismeretes, hogyha valamely szervet eltávolítanak, az nem nő ki újból, mint például a gyík farka. Ha az orvosok megtanulják a szövetek fejlődésének irányítását, a szervezet szükségleteinek megfelelő szabályozását, akkor lehetővé válik a betegségek, sérülések vagy sebészi beavatkozás okozta defektusok kiküszöbölése. AZ ÉLETKOR MEGHOSSZABBÍTÁSÁÉRT A hosszú életkorról nem akkor kell gondoskodni, amikor az ember már túljutott a hatvanon, hanem a születés pillanatától kezdve. Sok gyermekbetegség az egész életre kihat. A vörheny, a szamárköhögés, a kanyaró, a diftéria, a poliomyelitis és más megbetegedések számának jelentős csökkenése, majd teljes felszámolása már napjainkban alapját képezi az egészségesebb nemzedék nevelésének A szklerózis elleni harc problémájának megoldása egy-két évtizeddel képes meghosszabbítani az ember életét. Az orvosok már ma is tudják néhány belső elválasztásé mirigy funkcióját irányítani. Vannak már szintetikus hormonok, amelyek pótolhatják a természetes mirigyek elvesztett vagy gyengülő működését. Ismereteinknek ez az ága egyre jobban szélesedik, s az orvosok kezében új lehetőséggé válik a szervezet megöregedése elleni harcban. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy egyre több lesz azon eszközök száma, amelyekkel az anyagcsere folyamatok sza bályozásában döntő jelentőségű ideg- rendszerre tudunk hatni, akkor az orvostudomány előtt soha nem látott lehetőségek nyilnak meg az ember egészségének irányítása terén. AZ ULTRAHANG. MINT SEBÉSZKÉS Az orvostudomány fejlődése mindig más természettudományok eredményeire támaszkodott, most pedig ezenkívül felhasználja már a műszaki tudományok eredményeit is. Az irányított ultrahang segít a sebészeknek abban, hogy felismerjék a szív vagy más szervek sövényében a defektusokat. A szövetek ultrahanggal ugyanúgy elvághatok, mint sebészkéssel, mégpedig teljesen vérzésmentesen. A különleges érzékeny műszerek lehetővé teszik, hogy nemcsak az egész szervezet, hanem azon belül egyes sejtcsoportok elektromos áramait is felfogjuk, s így működésük helyességét megállapíthatjuk. — Lehetővé válik, hogy a beteget a távolból megvizsgáljuk, sőt, hogy például szívét meghallgassuk, s a szív munkáját egy ernyőn megnézzük. A röntgen-televízió már a legközelebbi jövőben az egyik legfontosabb helyet foglalja el az orvosi munkában. — Mindaz, amiről beszéltem, a legközelebbi évtizedekben megvalósul. * (Következik: „Földöntúli” kontinensek meghódítása. Kozmikus távprognózis.) tetését. Könyvismertetés Erekmann—Chatrian: Therése kisasz- szony. (Móra Ferenc Kiadó.) A múltszázadi francia írók regénye elsőízben jelent meg magyar nyelven. A regény egy kis elzászi faluban játszódik 1793-ban, abban az esztendőben, amikor a francia forradalmi seregek győzelmesen harcoltak Ausztria és Poroszország ellen. Therése kisasszony, a francia hadsereg mar- kotányosnője, súlyosan megsebesült, s míg a falu doktorának házában visszanyeri egészségét, meggyőzi a forradalom eszméinek igazságáról a doktort és egész környezetét: az öreg szolgálót, Fitzelt, a tízéves kisfiút s a doktor két öreg barátját: a „Vakondfogót” és a veterán katonát. * Heltai Jenő: Toliforgatók. (Szépirodalmi Kiadó.) A századforduló Budapest legeredetibb, legkedvesebb alakjairól szólnak Heltai Jenő remekbekészült kisregényei, a Hét sovány esztendő, a Jaguár, és Az utolsó bohém. Hősei bohém újságírók, éhező költők, bozontos sörényű ifjú festőtitánok, kaszímők, masamódlányok. A téma mindig ugyanaz: szerelmi kalandok és pénzgondok. De a cselekmény mindig más, változatos, izgalmas, megható, vagy éppen kacagtató. Feltárul előttünk a régi Pest kettős arca: nyomora és gazdagsága.
