Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-16 / 165. szám

1957 JÜLIUS 16. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG > Az országos pártértekezlet határozatait vitatták meg a városi és járási aktívaértekezletek Az országos pártértekezlet határozatainak megbeszélése céljából — íj bonyhádi járást kivéve, ahol ezen a héten lesz — aktívaüléseket tar­tottak a kommunisták. Az aktíva-üléseken a kommunisták igyekeztek a maguk területére alkalmazni a pártértekezlet határozatainak megállapításait, s éppen ezért igen aktívak voltak, sokan kéi tek és kaptak szót. Az aktívaülések álta­lános tapasztalata szerint megyénkben a kommunisták érdeklődése egyre inkább a termelés felé fordul, egyre inkább beleszólnak a termelés irányításába, s ott, ahol hibákat, termelést gátló akadályokat észlelnek, ők azok, akik ez ellen egyre következetesebben fellépnek. A másik tapasztalat az, hogy a kommunisták éppen az országos pártértekezlet figyelmeztetését figyelembe véve, nem osztoz­kodtak a sikerek felett, hanem azokat a problémákat vitatták meg, ahol még sok a tennivaló, mint például a tömegkapcsolat kiszélesítésénél. Az aktívaülések egy másik — eddigiektől eltérő vonása volt, hogy azo­kon lényegesen többen vettek részt, mini az évek során kialakult átlag. Ez biz­tosíték arra, hogy az országos pártértekezlet anyaga eljut minden pártszerve­zetbe megvitatás végett. Valamennyi pártaktíva teljes egyetértésben foglalt állást a pártértekezlet határozata mellett, s ezzel megkezdődött a határozat megvalósí­tásáért a harc. Az aktívaülések megválasztották a járási, illetve városi pártbizottságokat, s ott. ahol ez szükséges volt, kiegészítették a párt intézőbizottságát is. mosan beszéltek arról, javaslatokkal^ alátámasztva, hogy miként kell pél-£ dául a földművesszövetkezeteknél at helyes ellenőrzést és segítést meg oldani, nehogy olyan sikkasztások t történjenek, mint nemrégiben. Be-| széliek a felszólalók arról is, hogy a vadásztársaságokat is felül kell vizsgálni, hogy fegyver csak a becsü­letes, néphez hű emberek kezében! maradhasson. Felszólalt a pártértekezleten Rapai Gyula elvtárs a megyei pártbizottság titkára is. Rapai elvtárs részt vett az! országos pártértekezleten és Tamási-j ban élményszerűen mondotta el ta-| pasztalatait, kivetítve a tanulságokat! a járás pártszervezetei előtt álló fel­adatokra. Elöljáróban a pártértekezlet jelentőségéről beszélt, amely nem­csak megszüntette a Központi Veze­tőség ideiglenességét, hanem megha­tározta a további helyes politikai irányvonalat is. A további feladato­kat négy alapvető részletben tár­gyalta. Először az ellenforradalmi elemek elleni harc feladatairól szólt, amelyben nem elegendő csak az adminisztratív módszer, mert pá­rosulnia kell az ellenséget poli­tikailag leleplező munkával is. Másodszor a tömegektől való elszaka dás felszámolására hívta fel a figyel­met. — Bízni kell a pártonkívüliek- ben — mondotta többek között, — s bátran támaszkodni rájuk, és segít­ségüket kell kérni az előttünk álló feladatok végrehajtásában. A jó pártmunka egyik mutatója most is az ki milyen tevékenységet folytat a tö­megek közt. Harmadszor az államha­talmi szervek megerősödéséről be­szélt Rapai elvtárs, s végül negyed­szer, de nem utolsósorban a pártegy­ségről. — Sokan — mondotta — a pártegység kérdésénél csak a szerve­zeti egységet veszik figyelembe mos­tanában. A pártegység azonban nem­csak ezt jelenti, hanem a politikai, eszmei és szervezeti egységet együt­tesen. Erre kell törekedni. A pártértekezlet résztvevői egysé­gesen csatlakoztak az országos párt­értekezlet határozatainak végrehaj­tásához. GYÜNK A gyönki járási pártértekezlet közép pontjában a tömegek közötti politi­kai munka további megjavításának megvitatása állt. A beszámoló, me­lyet Gyuricza elvtárs, a járási párt- bizottság titkára tartott és a felszó­lalók is mind arról beszéltek, hogy valóságos fordulatot kell venni a tömegek közöti politikai munkára. Sok szó esett az ellenforradalom elleni harcról is. Valamennyien meg­egyeztek abban, hogy ez nemcsak azt jelenti, hogy a bíróságok méltó bün­tetéssel sújtsák az ellenforradalmi elemeket, hanem jelenti azt is, hogy a pártonkívüli tömegektől meg­felelő érvekkel leleplezve — el kell szigetelni, s közben meg­nyerni a dolgozó tömegeket a szocializmus építése számára. Foglalkozott a pártétekezlet azzal is, hogy e munkákkal egyidőben a kommunisták feladata az eddigeknél sokkal többet törődni a termeléssel. Felszólalt az értekezleten Prantner József elvtárs a megyei pártbizottság tagja. Prantner elvtárs főként arról beszélt, ami a beszámolóból és a felszólalók hozzászólá­saiból is kimaradt. Arról, hogy az országos pártértekezlet határoza­tainak végrehajtása során milyen nagy segítséget jelent számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságának legutóbbi hatá­rozata. PAKS A paksi járási pártértekezleten különösen sok szó esett az ellenfor­radalmi elemek elleni harcról, a pártegység további megerősítéséről. Adjanak segítséget, hogy kihasználhassuk a helyi lehetőségeket- LEVÉL — Nagymányokon, ebben a kis bányászközségben, 75 bányász ikerlakás épül vízvezetékkel, fürdőszobával felszerelve, 150 család részére. De ezentúl mintegy 25—30 család kért építkezésre engedélyt. Az építeni szándékozók arra töreked­nek, hogy lehetőleg minél kevesebbért, a helyi lehetőségek bekapcsolásával csök­kentsék az építkezés költségét. Itt azonban fel kell vetni egy lényeges problé­mát, ami sérelme az egész községnek, de ezen túl a környező falvaknak is. Nagy­mányokon azelőtt egy kőbánya volt. ahol kitűnő minőségű mészkövet, illetve építkezéshez szükséges alapkövet bányásztak. A bánya mellett két mészégető kemence volt, amelynek a termelési kapacitása egy berakásnál darabonkint egy vagon jóminőségű meszet biztosított. A kemencéket azonban régen lebontották a község tiltakozása ellenére, és annak vasrészeit ócskavasba adták. 1951-ben a bányát államosították. A termelés lényegében leállt. A községi tanács igyekszik mindent megtenni a község dolgozói érdekében — kevés sikerrel. Az igaz, hogy a helyi szénbánya üzem minden tőle telhetőt megtesz,| segíti Adott síneket, csillét, a robbantáshoz szakembert, megélezi a vésőket, de a leg­lényegesebbet. a robbantás előkészítéséhez, a fúráshoz, légkompresszort nem tud biztosítani. És itt derékbetörik minden kezdeményezés. Jelenleg is 10—15 család összefogva, nagy kalapáccsal, vésőkkel, középkori módon termeli a követ az épít­kezéshez. Felvetődik a gondolat: miért szükséges a környező nagy építkezésekhez többszáz kilométerről szállítani a meszet, a kövei, amikor az helyben kínálkozik, csak épp ki kell nyúlni érte? De a legelemibb célokra sem tudnak sok eset­ben a járásunk területén meszet kapni a permetezéshez, meszeléshez és külön­böző más célokra. Nem tudjuk megérteni, mennyiben gazdaságos az, hogy Báta- széken — tudomásunk szerint — félmilliós beruházással mészégető kemencéket építenek, ahol sem mészkő, sem szén nincs. De a Bonyhádon levő mészégető kemencékbe is nagy távolságról szállítjáka mészköttet. Az égetés után hasonló módon megint vissza a kereskedelembe. Vajon nem volna-e helyesebb, ha üzem­behelyeznék a nagymányoki kőbányát, a mészégető kemencéket, ahol még a szén is pár száz méterről biztosítható. Mindez népgazdasági szempontból is, és nem utolsó sorban a község érdekében, sürgős és fontos volna. Nagymányok dolgozói nevében ismételten arra kérjük az illetékes szerve­ket, hogy sürgősen vizsgálják meg az ügyet és tegyenek mielőbb hathatós in­tézkedést. KURILLA JÓZSEF »tmLiiiiÁtUAtiüüilitÁtttiiiittlUliiiáálitiiAAiittimiástiiujiii Á rádióban szerepel a szekszárdi népi zenekar Tegnap a szekszárdi népi zenekar Csorba Géza vezetésével megkezdte előkészületeit a rádióban való sze­replésre. A szekszárdi népi zenekai már több alkalommal szerepelt a rá­dióban, s most újabb meghívást ka­pott. Erre a szereplésre a zenekart három taggal kibővítik. Nem dőlt még el, hogy a zenekar Pestre uta­zik-e, vagy helyben veszik szalagra műsorát. A városi kultúrház vezetősége tár­gyalásokat folytat a Vendéglátóipari Vállalattal és a zenekarral, hogy a népi zenekar a városi kultúrház kert helyiségében mutassa be műsorát. A műsor bemutatására előrelátható­lag július 27-én este kerül sor egy „Hétvégi tarka est” című műsor ke­retében. Ezen az esten énekesek és a kultúrház tánczenekara is közre­működik. Könyvismertetés leg hat. Mindez azt bizonyítja, hogy az MSZMP a helyes úton jár.” SZEKSZÄRD VAROS Szekszárd város pártaktíváján is igen sokrétű volt a vita. Számos ja­vaslat, észrevétel hangzott el, s külö- aösen sokat foglalkoztak az aktíva résztvevői a pártszervezetek tömeg» kapcsolatával. A beszámolóval teljes igyetértésben — amelyet Scherer Sándor elvtárs, az intézőbizottság tagja tartott — azt állapították meg, hogy a pártszervezetek az ellenforra­dalom óta rendezték soraikat, je­lentős előrehaladást értek el a rendszeres pártélet kibontakoz­tatásában és a termelés ellenőr­zésében, de munkájuk során el­hanyagolták a dolgozó parasz­tokat. Nem kielégítő a párt tömegkapcsola­ta. Ezért szükséges, hogy az intéző- bizottság főleg a dolgozó parasztok felé aktívabb politikai munkát fejt­sen ki. Az országos pártértekezleten részt­vevő Takács Mihályné elvtársnő el­mondotta az ott szerzett élmé­nyeit, s hangsúlyozta, hogy a pártér­tekezlet teljes egységben foglalt ál­lást minden kérdésben. A pártérte­kezleten a szabad vita légköre ural­kodott s ez lehetővé tette, hogy min­den olyan kérdéssel foglalxozhattak, ami a párt további erősödését és az arszág gazdasági helyzetének stabili­tását eredményezi. A kommunisták szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy min­den kommunistának adjanak pártmunkát. A legfontosabb feladat minden kommunista számára, hogy ismer­tesse a párt politikáját, tudatosítsa a egfontosabb határozatokat. A párt- munka során a kommunisták ismer- * 1 jék meg és hozzák a felsőbb szervek 1 ;udomására azokat a kérdéseket, ■ amelyek a dolgozó tömegeket foglal- 1 koztatják, hogy a párt a munkája so- 1 rán ezeket figyelembe vehesse. A pártaktiva, amely teljes egyet­értését fejezte ki a pártértekezlet íatározatával, a fiatalok nevelésével, számos elvi kérdéssel, a termelés idő szerű problémáival, a nők szerepével is foglalkozott. TAMÁSI A Tamási községben megtartott já­rási pártaktíva értekezleten Kócs Ar- 1 pád elvtárs, a járási pártbizottság átkára tartott beszámolót. A beszá* móló és a felszólalások is igen sokat 1 foglalkoztak a tömegszervezetek ak- 1 dvizálásának problémáival. Hang 1 súlyozták, hogy komoly harcot kell 1 /ívni a tömegek közötti munKa meg- 1 javításáért a kommunistáknak, hisz ' íz előttünk álló nagy feladatokat, a 1 jecsületes pártonkívüli tömegek nél­kül nem tudnánk megvalósítani. E ;ömegmozgósító munkában pedig pagy szerepük van a tömegszerveze­teknek is. Sok szó esett az értekezleten a tár- : sadalmi tulajdon megvédéséről. Szá- ] DOMBÓVÁR 1 A járási pártaktíva mintegy 180 ■észtvevője előtt Szabadi István elv- árs, a járási intézőbizottság elnöke smertette a beszámolót. Részletesen . űemezte az országos pártértekezlet v íatározatát és megszabta a járás te- r •ületén az ebből adódó konkrét fel- r idatokat. A többi között az ideológiai ^ kérdéseknél elmondotta: e „Csak áltatnánk magunkat, ha g azt mondanánk, hogy az osztály- t ellenség már nem tud befolyá- j. solni becsületes dolgozókat. Ez­ért fontos, hogy az adminisztra­tív intézkedések mellett ideoló­giai téren is felvegyük a harcot.’ \ pártaktíva sokat foglalkozott a ter­meléssel. A beszámoló említést tett írről, hogy a járás területén az üze­nek általában kielégítően dolgoznak ;eljesítik terveiket, kibontakozóban j /an a verseny. t A vita a termeléssel kapcsolatban j snnél sokkal többet mondott. A Domb f ívári Fűtőház például országosan első s lett a fűtőházak közül. Az idén az első fél évben több, , mint egymillió százelegy tonná- r val többet szállítottak a domb- r óvári vasutasok, mint a múlt év t hasonló időszakában. j Ebben az időben 565 ezer tonna túl- p súlyt szállítottak, ami 565 ezertonnás j szerelvény indításának mellőzését c ;ette lehetővé, ugyanakkor 4262 ton- E la szenet takarítottak meg. c Balázs Ferenc elvtárs arról adott t számot, hogy a dombóvári községi ntézőbizottság széleskörűen vizsgálta i termelés alakulását az üzemeknél felderített egy sor termelést akadá- yozó tényezőt és a kommunisták é§ i gazdaságvezetők figyelmét ezek fel- p számolására irányították. Elmondot- t ;a, hogy néhány pártszervezetnél a p, ermelési sikerek láttán elbizakodott- r ság tapasztalható. j A vita során többen beszéltek a t mezőgazdasági termelés belter a iességének lehetőségéről is. Is r A vitában felszólalók elmondották, íogy tapasztalatuk szerint az ellen- . g forradalmi elemek gazdasági téren gyekeznek most kárt okozni a népi g illámnak, s igyekeznek lejáratni a 'azdaságvezetőket. Egyik felszólaló . ilmondotta, hogy a volt ellenforra- lalmi elemek jogtalan követelése­tet megnyergelve, azt mondják: .Persze, minket félreállítottak, pedig ni az ilyen követeléseket teljesítet- r ük volna.” Csak arról nem beszél- E iek, hogy gazdasági csődbe vezették t volna az országot. r A gazdasági kérdések mellett a tö- t negszervezetek, a tömegkapcsolat, az s deológiai harc szükségessége is je- v entős teret kapott a vitában. Az or- i izágos pártértekezlet határozatát a a kommunisták örömmel fogadták. Az fc :gyik őszhajú elvtárs a határozat ha- k ását így jellemezte: „Idős vagyok, de ti így érzem, sokat fiatalodtam. Éltető, p rissítő, fiatalító ez minden kommu- t lista részére, s az csak jó nekünk, íogy az ellenségre éppen ellenkező- s Csak esztrád műsort rendez ebben az évben R VÁROSI KULTÚRHÁZ tunk arról, hogy július hónapban a kultúrház még nem rendez előadást fővárosi művészek vendégszereplésé vei. Már lekötött előadás volt egy jazz orgona-est és az Országos Tűz­oltózenekar vendégszereplése. A kö­zelmúltban mindkét előadást le­mondták és a kultúrház vezetősége úgy döntött, hogy a hónap végéig nem tart nagyobbszabású előfedást. A következő előadás valószínű a Magyar Játékszín művészeinek ven­Mfár kevesebb szó esett a beszámo­lóban és a felszólalások során is ai llőttünk álló gazdasági feladatok, ról. Ezt a hiányosságot részben pó­tolta Rév András elvtárs a járás: jártbizottság titkárának összefogla­lója. SZEKSZÁRDI JÄRÄS A szekszárdi járás pártszervezetei- jől több, mint 150 kommunista vi- ;atta meg az országos pártértekezlel ínyagából adódó járási feladatokat h. beszámolót Báli Zoltán elvtárs £ negyei végrehajtó Bizottság tagjs nondotta el. Élményszerűen számoll je a pártértekezleten szerzett ta­pasztalatairól, melyek rámutattak aí ibből adódó helyi feladatokra is. A felszólalók valamennyien egyet­értettek a pártértekezlet határozatá­ra! és a Központi Vezetőség eddigi dégszereplése lesz, akik bemutatják Kálmán Imre: Marica grófnő című tiáromfelvonásos nagyoperettjét, A Magyar Állami Népi Együttes csütör tökön elmaradt előadását pedig augusztus elején tartja meg. A kultúrház kerthelyiségében vi­szont a nagy érdeklődésre való te­kintettel előreláthatólag a jövőben ninden szombat, vasárnap lesz isztrádműsor, melyben fővárosi nűvészek lépnek fel. nunkájával. Itt is elsősorban az el­lenforradalom teljes megsemmisítő­iének fontosságáról esett sok szó. Csaknem mindnyájan beszéltek a jártegység erősítésének jelentőségé- •ől. A párt és a tömegek közötti capcsolat erősítéséről. őszinte, bátor légkör alakult ki, ímelynek keretében kertelés nélkül retették fel a kommunisták a problé- nákat, bátran bírálták a járási párt- jizottságot és egymás munkáját is. Végezetül az újjáválasztott pártbi- :ottság megtartotta első ülését, ki­készítette a végrehajtó bizottságot :s létrehozta a fegyelmi bizottságot. Síhatározták, hogy a pártértekezlet ínyagát folyamatosan, taggyűléseken íz alapszervezetekben is ismertetik, ; megtárgyalják az abból adódó köz­vetlen helyi feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents