Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-14 / 164. szám
1951 JULIUS 14. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1 Cikkünk APARHANTOH ÉS BONYHÁDON HÍREK MtZfll TÉGUGYtR: Néhány helyes A BÁNYÁSZNAPON már bemutatják az első ikerlakásokat A NAGYMÁNYOKI ÚJ LAKÓTELEPEN ügyének tárgyalására, akik október után a Sötét-völgyben és a környező erdőségekben bujkáltak és szervezkedtek. * — A szedresi KISZ-szervezet gondoskodni akar a falu fiatalságának esti szórakozásáról. Tervei között klubestek rendezése is szerepel, amelyen fiatalokat és felnőtteket szívesen látnak. Lemezjátszó, különböző társasjátékok és könyvek állnak rendelkezésre. * — Megváltozott a szekszárdi Balog Ádám Múzeum látogatási rendje. Július 13-tól, szombattól kezdődően minden szombaton délelőtt 10 órától délután 2 óráig tekinthetők meg a múzeum kiállításai. így lehetőség nyílik arra, hogy a vidéki látogatók még a vonat- és autóbuszindulás előtt felkeressék megyénk értékes köz- gyűjteményét. A szombat délutáni nyitás tehát elmarad. * — A Magyar Játékszín július 16-án, kedden este, Felsőnánán mutatja be Kálmán Imre: Marica grófnő című háromfelvonásos nagyoperettjét. Az előadás iránt már eddig is nagy az érdeklődés. • — A kánikulában a Megyei Könyvtár forgalma is átmenetileg csökkent. A hőség enyhülésével azonban újra emelkedik a látogatók száma, s így száz könyv helyett most már 200— 300 könyvet visznek el naponta a kölcsönzők. intéskedés A nyerstégla készítéshez szükséges földmennyiséget földkotróval biztosítják. Hetekkel ezelőtt elkezdték a munkálatokat a földkotrógép sínpályájának meghosszabbítására. A héten elkészült a mintegy 60 méter hosszú új sínpálya, ezzel hosszabb területen tud működni a földkotrógép. A földkitermelési hely meghosz- szabbításával jelentősen csökkenteni tudják a tégla árát. A Népújság július 5-i számában „Csakugyan nem kell a gép?“ címmel rövid cikk jelent meg, amely arról szólt, hogy az aparhanti Március 15 Tsz tagjai közül többen azon vitatkoztak akkor, hogy arassanak-e géppel, vagy ne. Ugyanebben az' újságban „Kövessék a várdombiak példáját“ címmel a bonyhádi gépállomásról is írtunk, melyben javasoltuk, hogy a várdombi gépállomáshoz hasonlóan alakítsák át a Weeppon gépkocsit mozgóműhelynek, az aratás idejére, hogy a közben előforduló műszaki hibákat gyorsan, a helyszínen kijavíthassák. Pénteken kintjártunk az említett aparhanti tsz-ben, a bonyhádi gépállomáson és még két bonyhádi gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetben. Megnéztük hol tartanak az aratással milyenek a gépek, mikorra takarítják be a még lábon álló gabonát AZ APARHANTI MÁRCIUS 15 TSZ-BEN jóval az aratás előtt úgy döntött a tagság, hogy az összes gabonát géppel aratják. A szerződést meg is kötötték a gépállomással 150 holdra. Kaptak is egy gépet idejében. De a gép az aratás kezdetén rossz volt. Egyik nap ez törött rajta, a másik nap az, úgyhogy az első 5 nap alatt mindössze 5 holdat aratott le. Volt ekkor több tsz-tag aki nagyon elfogult volt s azt mondta, arassanak kézzel, mert ilyen rossz géppel nem aratnak. De utólag kiderült, hogy olyasmiről szó sem volt senki részéről, hogy nem akarnak géppel aratni. Ma is azt mondják, bogy kell a gép, annyira kell most, mint vaknak a látás. De az jó legyen. Azt a gépállomáson is elismerik, hogy az aparhanti tsz-ben a kezdet kezdetén rossz volt az aratógép. Sőt, Brückner elvtárs, a gépállomás igazga- tója.azt is elmondotta, hogy kezdetben csaknem minden aratógéppel volt baj. A FÉLÉVES MUNKA után már tisztán látják a Dombóvári Kendergyárban, hogy munkájuk milyen eredménnyel és hibákkal zárult, s a félév tapasztalatait felhasználják a munka további javítására, a termékek önköltségének csökkentésére. Sok tennivaló van még a Kendergyárban, annak ellenére, hogy mostani eredményeik már felette vannak a múltévi szeptemberi átlagnak. Az önköltség csökkentése érdekében számos intézkedést tettek. Az intézkedések a kívánt eredményt meghozták. Az elmúlt hónapban is a havi tervet teljesíteni tudták és jó volt a szálhozamkihozatal is. A BÉRFELHASZNÁLÁS a Kendergyárban az év hat hónapjában jól alakult. Bár az első két hónapban túllépték a béralapot, de ezzel elkerülték azt, hogy felmondjanak 23 dolgozónak, hogy azokat az áztatás beindulásakor április elején újból visszavegyék. A visszatartott dolgozók munkabére fedezésére megfelelő mennyiségű árut termeltek AZT MONDJÁK A KENDER- GYÁRBAN az elvtársak, hogy nincs gazdájuk, aki ügyüket méltón képviselné. Szóltak már az ellen is, hogy csak helyi kendert dolgozzanak fel, ehelyett Drávaszabolcsról kaptak az elmúlt hónapban is nagymennyiségű kenderkórót, hogy azt dolgozzák fel Dombóvárott. És ez feltétlen drágítja a termelést, hisz az itteni kendergyárat terheli a kender szállításának költsége. SOK BAJ VAN A FONODÁKKAL. A fonoda önkényesen úgy állapítja meg a leszállított rost minőségét, ahogyan akarja. Ebbe már beleszólása a kendergyárnak kevés van. Legutóbb is például az egyik fonodának 50 mázsás tételben ázott szálkendert küldtek I. osztályú minőségben, a visszajelentéskor a fonoda az áru 50 százalékát II. osztályúra értékelte le, bár I. osztályú volt. Ilyen esetben mit tehetnek a kendergyáriak? Keresnek más megoldást az önköltség csökkenAz István-majori Mező- és Tógazdasági Szövetkezetben megtörtént olyan is, hogy egy 100 holdas búzatáblába öt aratógép állt egyszerre. De nem sokáig. A GÉPÁLLOMÁS SZAKEMBEREI a hibákat gyorsan kijavították és rendben folyt az aratás tovább. Itt mindjárt megjegyezzük, hogy nemcsak a gépállomáson múlott és múlik ma sem, hogy a gépek nem tökéletesek. A télen rossz volt az anyag és alkatrész ellátás és bizony olyan alkatrészeket is fel kellett használni a javításoknál, amiért senki sem mert garanciát vállalni. És ehhez még hozzá kell számítani azt, hogy a gabonák a vártnál jobbak, alaposan próbára teszik a gépet is. De a látszólag sok műszaki hiba ellenére a bonyhádi gépállomás július 10-ig több, mint 700 hold gabonát learatott. Körülbelül még ugyanennyit kell learatni. A jelek szerint a gépállomás ezt is learatja. a weeppont Átalakítottak MOZGÓMÜHELYNEK és ahol több aratógép dolgozik, ott állandóon kint van a szerelő és az előforduló hibákat azonnal kijavítják. Térjünk most vissza Aparhantra. A Március 15 Tsz-ben még mintegy 76 hold búza és 40 hold zab áll lábon. Ha ezt nem aratják le 3—4 napon belül, 6—7 százalékos lesz a szemveszteség, sok gabona pocsékolódik el. A tsz- tagok bíznak a gépállomásban, remélik, hogy a gépekkel a számított 3 napon belül elvégzik az aratást. Mi reméljük, nem is csalatkoznak. A gépállomás vezetője ugyanis az elmúlt héten a tsz-vezetők kérésére még egy aratógépet küldött a Március 15-be és nekünk ígéretet tett arra, hogy mihelyt arra mód lesz, még egy harmadikat is küld és minden körülmények között biztosítják, hogy üzemképesek legyenek a gépek. tésére, ha bosszankodnak is. Az egy főre eső termelési érték alakulása az idén sokkal jobb, mint az elmúlt évben volt. Az elmúlt év III. negyedévében 8620 forintot terveztek, a teljesítés 7753 volt. Az idén az I. negyedévben a téli hónapokban a tervezés 8456 forintot írt elő és csak 7640 forint értékben tudták teljesíteni. A II. negyedévben már a 10 710 forintos tervezéssel szemben 10 898 forintra alakult az egy főre eső termelési érték. KEDVEZŐEN ALAKUL a gyárban a készáru előállítása. A fenti példák is ezt igazolják. De ezt bizonyítja az is, hogy januárban egy mázsa tilolt szálkender önköltségi ára 181 forintot tesz ki, áprilisban már 136 forintba került egy mázsa kender előállítása. Májusban és júniusban még kevesebb bért fizettek ki egy mázsa kender előállításáért. MIÉRT VAN SZÜKSÉG NYÄRI KAPÄLÄSRA? Azért, mert a nyári kapálás beérleli a talajt. A kiszáradt, kemény kéreg helyett porhanyós marad a talaj felszíne, amely alatt rugalmas, nyirkos réteg alakul ki. A nyáron megsarabolt kukorica és cukorrépa tarlóját igen könnyen fel lehet szánJártunk még A VÄRALJAI ALKOTMÁNYBAN és az aparhanti Felszabadulás Tsz- ben is. Az előbbiben nagyon dicsérik a gépállomást, mert a küldött kombájn olyan gyönyörűen dolgozik, hogy ezt remélni sem merték a tsz-tagok. Itt csak elismerést hallottunk a gépállomásról. Az aparhanti tsz-ben más a helyzet, ott méltatlankodnak, hogy későn küldte a gépállomás a borsó- cséplőgépet és szidják, mint a bokrot, mert nem küld gépet az árpa cséplé- séhez. Nekik nincs igazuk. A gépállomás a megbeszélt időben a borsócséplőgépet útnak indította. Hogy mégsem érkezett meg időre arról nem a gépállomás tehet. Útközben ugyanis zivatar támadt, ami miatt egy napot késett a gép. De nem is tudták volna üzemeltetni. Mikor kint jártunk pénteken, még akkor sem csépeltek, annak ellenére, hogy a gép ott van. Viszont a Március 15-ben is várják. — Ami pedig az árpacséplőgépet illeti, abban sincs igazuk a felszabadulásbelieknek. Az 1200-as cséplőgép tartozékokkal együtt Aparhanton van, a szerződtetett munkacsapattal együtt, a vezető pedig a termelőszövetkezetben dolgozik. S ha úgy tetszik, BÁRMELYIK nap megkezdhetik A CSÉPLÉST már ezelőtt is megkezdhették volna, ez nem a gépállomáson múlott. Mindent összevetve, a bonyhádi gépállomás aratógépkezelői, műszaki vezetői és dolgozói a vezető gárdával együtt minden hiba ellenére, derekasan megálltak a helyüket eddig az aratásban. És most is azt mondják, hogy a még lábon álló gabonát a termelőszövetkezetekben minden körülmények között learatják 3—4 nap alatt. Molnár Lászlóné Az elmúlt hetekben a kendergyár munkáját a dombóvári városi párt- bizottság egy különleges bizottsága megvizsgálta. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a kendergyárban rossz az arány a termelő és a nem termelő dolgozók között. Ez tény, ez ellen az említett bizottság munkája után még nem sokat tettek. Most is csak tíz tilos és nyolc törős a produktív termelő és az ő kisegítésükre van az áztatósok, műszakiak. bekészítők serege. Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy nem is tudnak ezen segíteni. A KENDERGYÁRBAN sokat foglalkoznak a művezetők, a kommunisták, a gyár vezetője az önköltség csökkentésével. Lassan érnek is el eredményt, s ezek a forintos megtakarítások segítik elő, hogy mind olcsóbban termeljenek. tani, viszont a sarabolás nélkül hagyottat nagy hantokban szaggatja fel az eke. Elmaradhatatlan a nyári sarabolás különösen akkor, ha még kukorica után is kénytelenek vagyunk őszi kalászosokat vetni. Az időben való vetésnek és jó talajelőkészítésnek egyetlen biztosítéka a nyári sarabolás. — Ügyeletes orvos 1957 július hó 14-én dr. Horváth József, Széchenyi- utca 68. Telefon: 26—21. * — Fizetésrendezés volt az elmúlt napokban a szekszárdi kórházban. A műszaki dolgozóknak és az ápoló- személyzetnek már régi sérelme volt az alacsony fizetés, ezért átlagosan 100—300 forinttal emelték az említett dolgozók havi illetményét. * — Üj falu épült Nagymányok mellett. Legelőször 1944-ben adtak ki itt házhelyet, azóta már egész kis tele- pülésnyi házcsoportot építettek a község lakói. Huszonhat ház már tető alatt van, huszonötöt pedig folyamatosan építenek. Körülbelül két év alatt tehát ötvenegyen építkeznek Nagymányokon. * — Ma 600 személyes különvonat indul Bonyhádról Fonyódra. Július 21-én ugyancsak Bonyhádról külön- autóbusz indul Harkányfürdőre és Siófokra. • — Nyolc vagon mosószappan raktárkészlettel indult a III. negyedévnek a Vegyianyagnagykereskedelmi Vállalat. Ezenkívül több mint 30 mázsa márkás pipereszappannal tudják ellátni a boltokat. Óriási mennyiségű a mosópor is, megközelítőleg öt vagon van raktáron. Ezek egy félévvel ezelőtt még hiánycikkek voltak. * — A közeljövőben sor kerül azoknak a szekszárdi ellenforradalmárok Sok éven keresztül a Mázai Téglagyárba gépkocsival szállították be a vasútállomásról a szenet. A gyárvezetőnek eszébe jutott, hogy a szenet csillével, lóvontatással szállítsák be a kemencéhez a vasútállomásról. Ezzel az új szénbeszállítási módszerrel az előbbi szállítási módszer szerint kifizetett költség mintegy 30 százalékát meg tudják takarítani. Szeszélyes az idő, hol 40 fokos meleg, hol eső zavarja, nehezíti a nagy- mányoki bányász lakótelep építőinek munkáját. Százötven lakás, 75 ház épül a szó szoros értelmében. Már 16 ikerlakásra a tetőt felépítették és a közeli napokban a belső vakolási munkákat megkezdik, ötvenegy házat falegyenbe építettek. Ügy tervezik a bányászlakások építői, hogy szeptember első hetében, a Bányásznapon már az első kész házakat bemutatják a bányászoknak. AMIT A MAGTÄRBA KERÜLT MAGVAKRÓL TUDNI KELL ... A cséplőgéptől magtárba került magvak meghatározott utóérésen mennek át, ami egyrészt a felesleges vízmennyiség elpárolgásából, másrészt pedig a sejtekben felhalmozódott szerves anyagok átalakulásából áll. E folyamatokhoz szükséges energia- és hőmennyiséget a növény magja légzés útján állítja elő, miközben oxigént használ el és szénsavat lélegez ki. A beraktározott gabonából tehát vízpára, szénsav és hő távozik, amit a környező levegőnek akadálytalanul fel kell vennie. Ezért szükséges a raktárak rendszeres szellőztetése, amely nélkül a nedves gabona de a még a szabványminőségben szárított gabona is befülledhet. AZ IDEJÉBEN VÉGZETT TARLÖ- HÄNTÄS A GABONAFUTRINKÁNAK IS ELLENSÉGE A gabonafutrinka június közepétől aratás végéig a kalászokban levő maAz építkezésen számos érdekes újítással találkozhat az ember. Szauter István ácsművezető egy magakészítette darut állított munkába a beton- gerendák felszállítására. A transzportőrt pedig beállították habarcsszállításra, és ezzel szállítják fel az épületek tetejére a habarcsot és a betont. A jövő héten megkezdik az utolsó nyolc ház alapozását is. got rágja. Aratás után a tarlóra kipergett magvakból táplálkozik. A talajba rakja le tojásait, amelyekből a csocsároló néven ismert lárvák kelnek ki. Ezek az árva gabona leveleit „csocsárolják”. Az idejében végrehajtott tarlóhántással a kipergett magból táplálkozó bogarat, a kizöl- dült tarló alászántásával pedig a cso- csárolót fosztjuk meg életlehetőségétől. A ROSSZUL MEGRAKOTT ASZTAG KÖVETKEZMÉNYEI A rosszul megrakott asztaggal még az időjárás viszontagságai ellen sem tudunk védekezni. Nagyobb esőzések olyan károkat okozhatnak, hogy sokszor az asztag hajazatát, nem ritkán az egész asztag egyharmadát külön kell csépelni, szárítani és tárolni. Emiatt végül gyenge minőségű árugabonát, vagy rossz csíraképességű magot kapunk. Kielégítően alakul as önköltség \ a Dombóvári Kendergyárban A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZ- Azokat a töveket, amelyek egészTÉRIUM FELHÍVÁSA ségesek, jól fejlettek, pálcikával, vagy náddal jelöljék meg, s alóluk A Földművelésügyi Minisztérium biztosítsák a jövő évi vetőgumót, felhívja a termelőket, hogy azokon Azoknak a termelőknek, akiknek a burgonyaföldeken, amelyeken viru- burgonyája erősen fertőzött, s nem sós megbetegedésben szenvedő búr- számíthatnak egészséges vetőgumóra, gonya van, szelektálást kell végre- ősszel az állami vetőmagakció kere- hajtani. tében igényeljenek vetőgumót.
