Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-05 / 156. szám
1957 JÜLIUS 5. TOLNA MEG VEI NÉPÚJSÁG 3 községben iatiuk HALLOTTUK Mintha citromot, vagy kakaót, vagy más — reméljük már nem sokáig — ritkaságszámba menő árut osztanának, olyan nagy a forgalom az üzletben, Szekszárd egyik legkisebb, de mégis egyik leglátogatottabb boltjában, a város központjában levő OFOTERT-üzletben. Van, ki perceken belül megkapja, amit kér. Egyik vevőnek, aki éppen SZTK-vényt jött beváltani, megmondják, tizenöt perc múlva lesz kész a szemüvege, a másik pedig egy óra múlva jöhet vissza, mert több munka van szemüvegével. Pár percen belül kiürül a bolt — ki tudja, hányadik „roham” volt már ez, — így tudunk néhány szót váltani Gergely Rezsővel, a bolt vezetőjével. — Ez mégcsak nem is az igazi — mondja. — Piacnapokon sokkal több a vevő. Még nem számoltuk meg, de amikor „telt ház" van, húszán, huszonötén is szoronganak a pult előtt, ezen a szűk, öt négyzetméteres helyen. — Hogyan alakult az üzlet forgalma? — Hét évvel ezelőtt nyílt meg ez a bolt. Akkora a havi forgalom 18— 25 ezer forint között mozgott. A múlt esztendő átlagos havi forgalma hetvenötezer forint volt. az idén pedig — júniusig több, mint száznegyvenezer forint a havi átlag. Persze, ez érthető, hiszen egyre több a fényképezőgép-tulajdonosok száma, a fényképezés néhány év alatt nálunk is tömegek passziójává vált. Es mindtöbben vannak olyanok is, akik maguk dolgozzák ki felvételeiket és nemcsak filmet, hanem papírokat, vegyszereket is itt vásárolnak a boltban, a megye egyetlen fotoszaküzlelé- ben. De a fotócikkeknél még nagyobb forgalmat bonyolítanak le a szemüvegekkel. A megye legtávolabbi községeiből is idejönnek az SZTK-vény- tulajdonosok szemüvegért. így aztán érthető, hogy egy-egy szombati napon — ekkor a legnagyobb a forgalom — az ötórás nyitvatartás alatt 280—300 vevőt szolgálnak ki. — Öránkint ötven-hatvan ember fordul meg ezen az öt négyzetméteren? — Bizony sok egy kicsit. — Ha még csak megfordulna, nem lenne baj — mondja a boltvezető. — Van, akinél negyed- vagy félóráig tart a kiszolgálás, míg kiválasztja a szükséges dolgokat, vagy míg — néhány próba után — elkészül a szemüvege. Ezért is szeretnénk egy nagyobb helyiséget kapni, elköltözni ebből a kis lyukból. Ott aztán olyan üzletet rendeznénk be, amely Szek- szárdnak a legszebb boltja lenne. Bővíteni szeretnénk a műhelyt is ,ahol a mostam egy csiszológép nem bírja a munkát, még egyet pedig beállítani — a szűk hely miatt, lehetetlen. Talán lehetne is segíteni e problémán, ami, ha megoldódna, nemcsak a bolt dolgozóinak, hanem az egyre több látogatónak, vevőnek, az amatőrfényképészek növekvő táborának is örömet okozna . ’ ' J.J. Bogaras" emberek között... 99 Nehogy megnchezteljenek, eláruljuk mindjárt, hogy nem valami szórakozott professzorokról esik szó. Ez olyan bogarasság, amely több-kevesebb haszonnal jár, attól függően, milyen munkalehetőségük van a „bogaraknak”, milyen az idő akác-, vagy hársvirágzáskor. Helyben is vagyunk tehát, a „bogaras” emberek tulajdonképpen méhészek, méghozzá a len- gyeli méhésztanfolyam hallgatói, amely jelenleg egyedüli az országban. Ennek megfelelően a hallgatók is az ország különböző részeiből valók. Kecskemét, Szeged, Miskolc, Hajdúszoboszló, Vésztő — éppen elég megjegyezni minden helységnevet, amikor elmondják, honnan jöttek. Az egyik szobában hárman-négyen foglalatoskodnak éppen — kockacukrot törnek porrá és mézzel gyúrják össze. A masszát nagy igyekezettel gyúró alacsony férfi, Bodó László, a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetből jött a tanfolyamra, amelynek elvégzése után ő lesz a szövetkezet méhésze. Több, mint 110 családos méhészete van az országoshírű szövetkezetnek. A tanteremben egyéni tanulás folyik éppen. Fiatal, szőke fiú jegyez- get az egyik padban. Szekszárdi, Fehér Ferencnek hívják. Otthon van 20 család méhe, azokkal foglalkozik majd. Egy másik padban a tiszavas- vári Kása Lajos és a kápolnásnyélci Vadász János tanul szorgalmasan. Kása Lajos szakmája géplakatos, de mivel apja méhészkedik, ő is ezt a foglalkozást választja inkább. Otthon, az egyik közeli állami gazdaságban akar elhelyezkedni, ahol méhészet is van. Térjünk csak most vissza az előbbi csoporthoz. Bodó László már elég simára gyúrta a cukormasszát, amely a pároztatóban levő méhek eledele lesz. A pároztatóban csak egészen kicsi család van, amelynek más feladata nincs, minthogy anyákat neveljen. Mézet gyűjteniök nem kell, készen kapják az eledelt. Kint a parkban vannak elhelyezve a méhcsaládok. Százhúsz család áll még rendelkezésre ahhoz, hogy a tanulók megfelelő gyakorlati ismereteket sajátítsanak el. Egy kaptár mérlegen áll. egész esztendőn keresztül, így tudják lemérni, mennyi volt a napi hordás. Minden hallgatónak van egv-két kaptára, azokat gondozza, azokkal foglalkozik, megfelelő tanári szakirányítás mellett. Fejvédőt nem használnak, anélkül mennek a méhek közé. Egy-két csípést meg kell szok- niok, mert — így mondják el — téves az a hiedelem, hogy a méhek megszokják a gondozót. Nincs is rá idejük, mert a nyári méhek, amelyek a mézgyűjtést végzik, mindössze hét hétig élnek. A téli méhek életkora viszont hét hónap. Itt, az iskolán csemege-lépesméz is készül. A rendes keretekbe kis, mintegy 10X10 centiméter nagyságú kereteket raknak, ezekbe hordják a mézet a méhek. Amint megteltek mézzel, a kis kereteket cellofánpapírba csomagolják, aztán ízléses papír- dobozba és szállítják külföldre. (Az országból évente mintegy 350 vagon méz megy exportra.) Komoly jelentősége van tehát a lengyeli méhésziskolának. Akik innen kikerülnek, valósággal élethivatásnak tekintik már ezt az „édes” foglalkozást ... B. I. Űj műsorral készül a bátai népiegyüttes Vasárnap a hátai népi együttes nagy sikerrel vendégszerepeit a sárszentlőrinci munkás-paraszt találkozón. Az együttes műsora tetszett a vendégeknek éppúgy, mint a falu lakosságának. A sikeres szereplés aztán meghozta az együttes tagjainak is a kedvét, mert hazafelé már olyan nótázás volt az autóban, hogy a hangjukat messziről lehetett már hallani. Persze már ott szóbakerült a kővetkező műsor is, hogy szombaton, a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Szekszárdon szerepel az együttes. Szívesen jönnek. .. A sok nyári munka ellenére az együttes tagjai szinte hiánytalanul ottvannak a próbákon is valamennyien. Próbálnak, készülnek a szombati vendégszereplésre. De távolabbi terveik is vannak. Ismét egy, a halászélettel kapcsolatos, azzal foglalkozó népi játékot akarnak feldolgozni és színrevinni. S ha ők akarják, biztosan sikerülni is fog. Bátaszék Kicsi a bolt— nagy a forgalom Látogatás a szekszárdi OFOTÉRT üzletben i rendeznek, amit egybekapcsolnak i tsz-látogatással is. Talán sokat is időztünk a tsz-ben s igyekezni kell, hogy még ebédidő előtt eljussunk a tanácsházára. Szűcs Imre tanácselnököt azonban nem találjuk meg, ő is értekezleten van, de a tanácstitkár készségesen felel minden kérdésre. Hogyan fejlődik ’éta- szék, mindenekelőtt erről szeretnénk valamit megtudni. — Június elsején nyitottuk meg a népfürdőt, — hangzik a büszke válasz. Nyolc kád és 7 zuhanyozó van benne, de bizony ez is kevés, mert főleg vasárnap délelőttönként sorbaállás van a fürdőnél. A fürdő 450.000 forintba került s legfeljebb az a szépséghibája van, hogy a bátaszékiek egy fillérrel sem járultak hozzá: a megye építtette. De nemcsak a fürdő megvalósulását nem segítették elő, hanem a saját terveiket sem valósították meg. A tanács még az elmúlt évben megszavazott 160 000 Ft-ot községfejlesztésre, amiből 125.000 forint még ma sem folyt be. A tanács látva a község lakóinak közönyét, az idén elvetette a községfejlesztési járulékot azzal a kissé furcsa indokolással, hogy körülbelül hatszázan bérből élnek és rájuk nem lehetne kivetni, tehát „aránytalan” lenne a községfejlesztési adó kivetése. Furcsa logika, de legalább a tavalyi befizetését szorgalmaznák! Mert lenne mire fordítani bőven. A tervek szerint bővítenék a hangos híradót, 60.000 forinttal rendeznék a községi utakat, hidakat, árkokat, bővítenék a napközi otthont, renoválnák a kultúr házat és parkosítanának is. De nincs pénz s ha a 125.000 forint befizetése ilyen ütemben történik, mint eddig, egy év múlva ilyenkor is csak tervekről írhatunk. A KULTURÁLIS ÉLET is elég gyengén halad. Megalakult a KISZ s a működésétől sokat várnak, de a kultúrház csak vasárnaponként telik meg, s akkor is csak azért, mert megkapták az italmérési engedélyt. Kultúrcsoport nincs a faluban, csak a MÁV énekkar és zenekar működik. A rossz nyelvek szerint a falu énekesei mind itt vannak, vasutas ma már alig van közöttük. Lehet, hogy így van, nem firtatjuk, de nyilván azért mennek a MÁV énekkarba a bátaszéki fiatalok, mert ez az énekkar működik. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS még tíz évvel ezelőtt is a falu egyik égető problémája volt. Azóta csak bonyolódnia kellett volna, mert idetelepült 350 bukovinai és körülbelül 130 felvidéki család. Ezek az őslakos magyar és német anyanyelvűekkel ugyancsak vegyes községgé változtatták Bátaszéket, ahol azonban ma már nemzetiségi kérdés, a szónak régi, megszokott értelmében nincs. Jót és rosszat vegyesen láttunk Bátaszéken s ezzel búcsúzhatnánk is a községtől, de a nagy melegben még egy fröccsré beugrunk az egyik italboltba, amíg befut a vonat. A borral bizony ugyanúgy nem kérkedhetnék a bátaszékiek, mint a községfejlesztési hozzájárulás kifizetésével, mert a bor ízetlen, rossz s ahelyett, hogy jókedvre derítené az utast, inkább elszomorítja. Nyilván az egyik vendégnek is ez lehet a véleménye, mert erről mond el egy régi anekdotát a boltkezelőnek. Eszerint haldoklóit a borkereskedő s halálos ágyánál magához intette egyetlen fiát és így s szólt hozzá: n — Csak perceim lehetnek hátra, el- n árulok hát neked egy nagy titkot. n Tudd meg, hogy szőlőből is lehet bort r csinálni... i1 Sok egyéb tapasztalatunkkal együtt 0 ezt a tanulságot is szeretnénk tovább adni, mindenkinek, akit illet. P r® I,. 1 r. l netlenkedések, sőt nem egy esetbe a különböző pénzügyi zavarok ser i tudták azonban kikezdeni a tsz egy ségét az ellenforradalmi napokba: , is együttmaradtak. — Pedig naponta hívták a Nem zeti Bizottsághoz az elnökünké: hogy mennyi földet adjunk le. - mondja Varga Jenő — mi azonba nem adtunk le semmit. Tizenhat ta kilépett akkor, közülük hét már vis szajött. MIT JELENT A GÉPESÍTÉS? A tagok bíztak a termelőszövetke zetben, a vezetőség pedig minden elkövet, hogy segítse a tagokat ; jövedelem növelésében, a munka viszony megjavításában. Ezt szolgál ja az új, immár a harmadik Zetor is amely most érkezeit meg a termelő szövetkezethez. Mit jelent a gépes! tés? A három Zetorért bizony áldó zatot kellett hozni, mert az árá csak úgy tudták kifizetni, hogy át adtak az állami gazdaságnak 17 hole szőlőt. Igaz, hogy a szőlővel töbl volt a baj, mint az öröm, de mégi: csak fájdalmas dolog volt megváln tőle. A gépek hasznát most kezdi! látni a bátaszékiek. Egy-egy Zeto: napi 600 forintos megtakarítást jelent: ennyit kellene kifizetniök i munkájáért. De más haszna is van mert — amint a brigádvezetőtő megtudjuk — a gépek segítségéve lehetővé válik az idén, hogy a kapá sokat háromszor, esetleg négyszer i: megkapálják géppel, a két-három kézi kapáláson kívül. A gondos művelés pedig holdanként legalább 5( kilós többlet termést eredményez ami csak a 180 holdas kukoricánál legalább 15 000 forint. SZOCIÁLIS KEDVEZMÉNYEK Kevesebb a munka és nagyobb £ jövedelem. Az idén már elérték azt hogy havonta 40—50 000 forintot tue nak előlegként kiosztani, sőt — de erről nagyon óvatosan nyilatkozna! bevezették a napidíj-rendszert is. Ez azt jelenti, hogy aki naponta a 10 órái ledolgozza, az előlegen kívül 10 F1 napidíjat is kap, ami természetesen ugyancsak előlegnek számít. A munkafegyelem megszilárdítása volt a cél ezzel az újítással s amint a tapasztalat mutatja, nagyon jól bevált. Sok fejtörést jelentett a betegsegélyezés kérdése is. De erre is találtak kedvező megoldást a bátaszéki tsz- tagok. A betegeknek a betegség időtartamára az utolsó hat hónap átlagát veszik alapul s ennek az ötven százalékát írják jóvá munkaegységben. A tagság örömmel szavazta meg az új betegsegélyezési rendszert, amit már alkalmuk is van a gyakorlatban kipróbálni. Ili Istvánná ugyanis megbetegedett. Az utolsó hat hónapi munkateljesítménye szerint átlag 20 munkaegységet szerzett havonta. Most, a betegsége idejére ennek a felét, tehát tíz munkaegységet írnak javára minden hónapban. — Nem vezet ez munkaegység- higuláshoz? — Nem, mert erre is találtunk egy módszert, ami ellensúlyozza. A tsz-tagok külön juttatásait ugyanis nem pénzben fizetjük meg, hanem az értékét munkaegységre számítjuk át és így vonjuk le. így, amit jóváírunk a betegeknek, azt visszakapjuk munkaegységben a külön juttatások elszámolásánál. — Milyen fejlődés előtt áll a tsz? Azt szinte nehéz is felsorolni. Most villamosítják a majort, bevezetik a vizet, 600 férőhelyes juhodályt építenek, készül a gép- és a kocsiszín. S természetesen arra is van gondjuk, hogy eredményeiket megismerjék a faluban. Legutóbb az általános iskolások látogattak el a tsz-be, augusztus 20-án pedig nagyszabású aratóbált Nincs nótába foglalva a bátaszél utca, pedig valamelyik népi versit ragó megénekelhette volna ezt végét nem érő utcát is, amely hoss szúságban a hátaival vetekszil amely pedig valószínűleg a leghosz szabb falusi utca Magyarországot Igaz ugyan, hogy Bátaszék neír falu, már-már közel jár a kisváros hoz, hisz lakóinak száma megköze líti a nyolcezret, határa pedig kere ken 11 000 hold. EGY KIS TÖRTÉNELEM Bátaszék egyike Tolna megye leg régibb településeinek. Amint Benk Iván általános iskolai igazgató szé; tanulmányából megtudható, a kőko ban is voltak itt települések, a roma kornak pedig már tekintélyes emlé kei vannak. A környék a Valeri; provinciához tartozott s fontos roma hadiút vezetett itt át. A közeli Vár dombon erődítmény volt, Köves: puszta határában pedig, a Ráche gyen talált római sírok és épület maradványok arra engednek követ keztetni, hogy tekintélyes települő lehetett itt. A honfoglaló magyarol a mai Bátaszék környékén is megte lepedhettek, s amikor II. Géza meg alapította itt az első cisztercita apát ságot, 1142-ben, nyilván jelentős te lepülés volt. Ez volt a cikádori apát ság, amelyből a mai Bátaszék névé magyarázzák a nyelvészek. Eszerin így változott a név az idők folya mán: Czykádor-Cek-Zek-Szék-'Batt ha-Zek. De Bátaszék a magyar történelen ben is jelentős szerepet játszott Hunyadi János, még mint erdély vajda Bátaszék határában ütközőt meg a pártütő Garaiakkal s inner indult el hadvezéri és államférfiu pályája. A nevezetes harcban, a me! 3 1441-ben zajlott le, Bátaszék, Báté és Alsónyék népe furkósbotokka' kelt a nagy Hunyadi segítségére í a győzelemben nyilván jelentős szerepük volt. A dicső bátaszéki esat£ emlékét ma a Hősök terén szép em léktábla őrzi. A Bátaszékre vetődő utas azonbar miután többet, kevesebbet megtudott a község szép és változatos múltjából, azt szeretné tudni, hogyan élnek ma az emberek Báta széken? Meleg nyári nap van, az utcákon alig jár valaki. Még a cukrászda is csendes s csak néha, néha szalad be valaki egy-egy fagylaltért. Pedig az új, pompás, kovácsoltvas bútorokkal berendezett cukrászdában kellemes dolog elüldögélni egy csésze fagylalt mellett. De az idevetődő utas arra is kénytelen gondolni, hogy például a szekszárdi vendéglátók is berendezhetnék hasonló ízléssel a talán nagyon is elhanyagolt szekszárdi cukrászdákat. Szívünkben ezzel a jámbor óhajjal megyünk tovább, útunk első állomásához, a BŰZAKALÁSZ TERMELŐSZÖVETKEZETHEZ, amelynek székháza ott áll a falu kö zepén. Lehet, hogy annak idején a véletlen rendezte így, hogy a falu középpontjába, a volt erdészeti épü letbe költözzék a tsz, azonban aki ide vetődik, úgy érzi, hogy itt az igazi helye. Mert a mai Bátaszéken a termelőszövetkezet a falunak valódi középpontja lett: a bent lévők megelégedetten élnek és dolgoznak, A hatalmas épületben Varga Jenó brigádvezetőt találjuk csak — az elnök értekezleten van Szekszárdon — aki Végh Józsefné adminisztrátorral számolja a munkaegységet, tervez, intézkedik. A bátaszéki tsz-nek ma 150 tagja van, akik 1400 hold földön gazdálkodnak. Sok baj volt a szövetkezettel az elmúlt években, a belső egye
