Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-27 / 175. szám

1957 JŰLIUS 37. TOLNA MEGYEI NKPC.ISAG 3 Közelebb a tömegekhez ^ tömegekért, a tömegek támo- D gátasáért minden vonalon és minden vonatkozásban küzdünk és harcolunk. Hozzátartozik a tömegek megnyeréséhez az is, hogy a pártban olyan szellemnek kell érvényesül­nie, amelyben uralkodó a tömegek iránti bizalom és az ellenséggel szembeni bizalmatlanság. Tehát ne féljünk a tömegektől, nyugodtan tá­maszkodjunk rájuk, bízzunk abban, hogy a tömegek megértenek és támo­gatnak bennünket.“ (Az MSZMP jú­niusi országos értekezletén elhang­zott beszámolóból.) A tömegek megnyerésére és az ez­zel kapcsolatos tennivalókról beszél­gettünk az elmúlt napokban Bankos Sándor elvtárssal, a nagydorogi párt- szervezet titkárával. — Pártszervezetünk munkájában igen fontos helyet foglal el az MSZMP országos értekezletén el­hangzottak közül idézett tétel — mondotta Bankos elvtárs. — Éppen az ellenforradalmi események mutat­ták meg itt Nagydolgon is, hogy az ellenséges elemek befolyása alá ke­rülhetnek olyan emberek is, akik az elmúlt években sokat köszönhettek a népi demokráciának. Ezeket a meg- tévedteket igyekszünk elválasztani az ellenséges elemektől, mert sajnos nálunk is, úgy mint másutt, éppen az októberi események hatásaként, erősen dolgozott az intrika. „Te igy vélekedtél — te meg emezt mond­tad“ — hangoztatták és a párttagok között is megindult a furkálódás. Ezt kellett először leszerelni, ami részben sikerült is. Párttagjaink most már egyre inkább megértik azt, hogy az intrika, a furkálódás, az el­lenséges elemeknek kedvez, akiknek az ellenforradalom után az volt a céljuk, hogy ketté osszák a községet, kommunistákra és kommunista elle­nesekre. M i azt akarjuk, higyjenek ne­künk a tisztességes és egyéb­ként jószándékú emberek. Hogy ezt a feladatot minél eredményesebben hajthassuk végre, újjáélesztettük köz­ségünkben a Hazafias Népfrontot, amelynek munkáját segítjük. Párt- szervezetünk minden erejét és tekin­télyét latbaveti azért, hogy a köz­ségi Hazafias Népfront valóravált- hassa programját, amelyet az újjá­alakuló gyűlésen hozott. A gazdák körében ugyanis nagy visszhangot keltett a 120 holdas volt uradalmi szőlő felújítása, amelyet a Hazafias Népfront szervezésében szőlészeti tár sulás útján akarnak megvalósítani. Ezenkívül készülnek az őszi szaktan- folyamokra is, amelyeket a Hazafias Népfront elnökének, Tarr József Kossuth-díjjal kitüntetett iskolaigaz­gató irányításával szerveznek meg. g okát foglalkozik pártszerveze­tünk az ifjúsággal, mert azt akarjuk, hogjo erősödjön a KISZ- szervezet. Legutóbb például az.zal a kéréssel fordultak hozzánk a fiata­lok, hogy adjunk segítséget ahhoz, hogy a volt Széchenyi kastély park­jában lévő tisztáson egy sportpályát kaphassanak. E kérés teljesítése nem csak rajtunk múlik, de mi, a magunk részéről támogatjuk, mert a jelenlegi sportpálya nem megfelelő, vásártér és legelő céljára is használ­ják. Ennek híre már eljutott a faluba s egymásután jelentkeznek a fiata­lok, de az idősebbek is társadalmi munkára, sőt a fogattal rendelkezők is segítséget ígértek. J^Jcst a legközelebbi feladattal, a szombati taggyűlés; előkészí­tésével vagyunk elfoglalva mon­dotta Bankos elvtárs. A szombati tag­gyűlésen ismertetik ugyanis a párt­értekezlet anyagát, amelyre — ép­pen a pártértekezlet szellemében — meghívják a KISZ-szervezet vezető­ségét és a Hazafias Népfront elnök­ségét, de nagy számban hívnak meg pártonkívüli dolgozó parasztokat is. A cél az, hogy valósággá váljon a jelszó: „Közelebb a tömegekhez.“ HÍREK 30000 forint megtakarítás Az iregszemcsei gépállomás dolgo­zói a tavaszi idény kezdetén vállal­ták, hogy 73.000 forint megtakarítást érnek el ebben a gazdasági évben. Ezt elsősorban a gépek jobb kihasz­nálásával, a pótalkatrészek észszerű felhasználásával kívánják elérni. — Június 30-án a tavaszi idény végén a gépállomás vezetősége megvizs­gálta hogyan áll vállalásuk teljesí­tése. Kedvező képet kaptak. A szá­mítások ugyanis azt mutatják, hogy a tavaszi idényben elvégzett 7218 normálhold munkánál 30.289.36 fo­rint üzemanyag megtakarítást ér­tek el, egy-egy normálholdra 4.19 forint üzemanyagmegtakarítás esik. A megye gépállomásai az üzem­anyagmegtakarítást illetően a ta­vaszi idényben az iregszemcsei gép­állomáson értek el legjobb ered­ményt. — Tamási községben új kerítést építenek a Fő-téren lévő kis park köré, amelyben két emlékmű van. A régi kerítés erősen megrongáló­dott. Az építkezési munkálatok már megkezdődtek. — Ozora községben a tervek sze­rint az ősz folyamán nagyarányú feltárási munkálatok kezdődnek meg. Feltárják egy középkori kolos­tor maradványait. A községben van egy igen értékes helyi múzeum. Az ásatás során minden bizonnyal gya­rapítani tudják majd a gyűjteményt, sőt, előreláthatólag még az országos régészeti eredményeket is gazdagí­tani fogja a kolostor feltárása. A munkálatokat neves régész fogja irá­nyítani. — Furcsa horgásztársaság alakult az egyik angol városban: kizárólag olyan emberek lehetnek tagjai, akik be tudiák bizonyítani, hosv angol vi­zeken legalább 70 font súlyú cápát fogtak. Az egyesületnek eddig 250 tagja van. — Szekszárdon a közlekedésben is zavarokat okoz egy-egy felhőszaka­dás, mert a hegyről leömlő nagy víztömeg eliszapolja a hegy lábánál lévő utakat. Az egyik legveszélyezte­tettebb útszakasz az Űjváros szélénél lévő főközlekedési út. Innen esős időszakban nem győzik elhordani a rengeteg iszapot. Ezen most úgy pró­bálnak segíteni, hogy védőgátat épí­tenek az út hegy felőli oldalára a vízlevezető szélére. A munkálatok megkezdődtek. — A dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet összes gabonáját kombájn aratta le. A 76 hold árpa 17.7 mázsás holdankénti átlaggal fi­zetett. A szövetkezetben már osztot­tak is árpából előleget, három kilót munkaegységenként. Böcz József — harmadmagával dolgozik — 15 má­zsánál többet vitt haza. — Az egyik amerikai autógyár ar­ra készül, hogy megdöntse G. Gar- nernek az 1939-ben felállított gép­kocsi gyorsasági világcsúcs eredmé­nyét, az óránkénti 328.6 kilométeres sebességet. Uj verseny kocsit szer­kesztettek, amelyen több meglepő szerkezeti újítás van és úgy számol­ják, hogy percenként 6.5 kilométeres sebességet fog elérni. — Gyulaion nem tétlenkedtek a gazdák az esős napok alatt. Taka­rodni, csépelni nem lehetett, ezért hozzáláttak az utak javításához. A dalmandi gépállomás DT—413-as lánctalpas traktorát is igénybevet­ték az útjavításhoz, az beszántotta a nagyobb vízmosásokat, kézierővel csak az egyengetést kellett elvégezni, így egy nap alatt körülbelül 300 mé­ter hosszúságú útszakaszt hoztak rendbe. — Kocsolán már eddig is több szakcsoport működött. A zöldségter­melő, méhész szakcsoportok mel­lett még gyógynövénytermelő szak­csoport is működik. Most két újabb szakcsoport van alakulóban. Egy káposztarepce-termelő és egy mag- hozórépa-termelő szakcsoport. — A Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztérium Pécsi Közúti Kirendelt­sége értesíti az utazóközönséget, hogy a 6. számú Budapest—pécsi műút a szekszárdi Sió-híd javítási munkái miatt a híd és a hozzá vezető mintegy 2 kilométeres útszakasz folyó évi július 30-tól szeptember 15-ig a forgalom elől le lesz zárva. Az útelzárás következtében a forga­lom e részen Budapest felől a hídtól mintegy 1.5 kilométerre kezdődően a Dunaszentgyörgy—szekszárdi útra lesz „átterelve“ a szekszárdi újvárosi elágazóig. . Űj sir a tamási temetőben Tragikus esemény az, ha egy család­ban a férj, a kenyérkeresö, az apa, fiatalon távozik az élők sorából. Tamá­siban, a Redler-családban sajnos, ilyen gyászos esemény történt. A családfenn­tartó, Redler Gyula elvtárs, félévi sú­lyos betegség után, fiatalon, 35 éves korában elhunyt. Derék ember, harcos kommunista, kiváló tsz-tag volt. — 1945-ben fiatalon, az elsők között lé­pett a Kommunista Pártba, azóta fá­radhatatlanul, szívvel-lélekkel dolgozott a pártért, az új, szocialista társadalom felépítéséért. Evek óta a tamási Vörös Szikra Tsz tagja volt. Az októberi el­lenforradalom idején a termelőszövet­kezet szemesei üzemegységében dolgo­zott. 1956. november 1-ig a párt által szervezett fegyveres testületnek is tagja volt, fegyverrel védte a hazát, a ter­melőszövetkezet vagyonát. Mikor az el­lenforradalmárok elvették tőle a fegy­vert, puszta kézzel állt helyt őrhelyén. Szinte éjjel-nappal ott volt a szövet­kezet istállójában és elsősorban az ő érdeme, hogy a Vörös Szikra Tsz szemesei üzemegységéből nem hurcol­ták szanaszét az állatokat, a szövetke­zet vagyonát. Mikor elcsitult az ellen- forradalom tüze, Redler elvtárs elsőnek jelentkezett a Magyar Szocialista Mun­káspártba, a párt által szervezett fegy­veres testületbe, a munkásőrségbe. Saj­nos, azt már nem érhette meg, hogy magára öltse a munkásőrök egyen­ruháját, mert súlyos beteg lett, kiesett kezéből a szerszám, amit soha többel nem tud már megfogni. Július 24-én meghalt. Csütörtökön délután hántol­ták el kihűlt testét a tamási temetőben. Redler Gyula elvtársat a hozzá tarto­zóin kívül elkísérték utolsó útjára egy­kori harcostársai és a tamási járási munkásőrség egy szakasza. A tamási járási pártbizottság a saját halottjának tekinti őt. A járás kommunistái és az egykori harcostársak nevében Mészáros Béla elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa vett búcsút a halottól: A járás kommunistái nevében a kiváló harcos sírjánál megfogadta, hogy a párt katonái éppúgy harcolnak tovább, mint Redler Gyula tette, amíg élt — a végső győzelemig. Azt is megígértékj hogy a járási pártbizottság gondosko­dik arról, hogy Redler Gyula elvtárs családja semmiben ne érezzen hiányt. A temetés utolsó aktusai is befeje­ződtek. A tamási temetőben új sír áll, rajta vörös szekfűkből készült koszo­rúkkal, s a frissen faragott fejfán áll a felírás: Redler Gyula, élt 35 évet. Tájékoztató a gabonafelvásárlással kapcsolatban Mint ismeretes, a kormány eltö­rölte a beadást, s az állam gabona­szükségletét a többi között a dol­gozó parasztoktól teljesen az ön­kéntesség alapján vásárolja fel. Ezzel kapcsolatban megjelent a kormány rendelete, mely szerint 200—240 forintos áron az állam megvásárolja a dolgozó parasztok gabonafeleslcgét. Ezzel így elégedet tek is a dolgozó parasztok. De az ellenség sugallatára különböző rém hírek terjengenek ezzel kapcsolat­ban a megyében, ami nyugtalanít­ja a gazdákat. Felsőnyéken például mindenki azt beszéli, hogy a esép- Iési eredménylapok alapján állami szervek elszámoltatják a gazdákat és az összes gabonafelesleget el­viszik tőlük. Másszóval a megsza­bott áron át kell adniok az állam­nak. Ez nem igaz. Jelenleg Magyar - országon szabadkereskedelem van. Arról egyáltalán nincs szó, hogy bárkit is elszámoltatnának, erő­szakos módon bárkitől is elvinnék gabonafeleslegét. A dolgozó parasz­tok józan belátására van bizva, hogy odaadja-e az államnak gabonafeleslegét. Magyarkeszin és Fürgédén pedig az a hír terjedt el, hogy az állami malmok ezután nem vámkereslet­ért őrlik meg a gabonát, hanem mázsánként 60 forintot kell fizetni, őrlési díj címén. Ez sem igaz. A rendelet, amely szerint egy mázsa gabonából 13 százalék az őrlési vámkereslet, továbbra is érvényben van és szó sincs arról, hogy ezt megváltoztassák. A megye több községében pedig azt híresztelik, hogy minden, az államnak eladott egy mázsa búza után 60 forint jövedelmi adót vet­nek ki a dolgozó parasztokra és ezt behajtják. Ez is csak rémhír. Az adókat mindenkire kivetettek, s ezeken már nem lehet változtatni. Nyugodt lehet minden dolgozó pa­raszt afelől, hogy az államnak el­adott gabona után jövedelemadó címén egy fillért sem kell fizetni. A tsz-tagok is megkapják együtt eladott kenyérgabonájuk után a 20 forintos felárat A Minisztertanács a termelőszö­vetkezetek támogatására már koráb­ban határozatot hozott, hogy a felvá­sárló vállalatok a termelőszövetkeze­tek által egyöntetű minőségben és legalább 150 mázsás mennyiségben átadott kenyérgabona minden méter­mázsája után a meghirdetett felvá­sárlási áron felül további 20 forint felárat térítsenek. A termelőszövetkezeti tagok a munkaegységükre szétosztott gabo­nának a háztartási szükségleten fe­lüli részét a múlt évben is eladták egyénileg a felvásárló vállalatoknak. Az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság határozatot hozott, hogy a termelőszövetkezeti tagság a munkaegység után kapott ke­nyérgabona feleslegére is meg­kapja a termelőszövetkezetek­nek biztosított mázsánkénti 20 forintos felárat, ha azt egy tétel­ben adja át. A Magyar Nemzeti Bank fiókjai a munkaegységre szétosztásra szánt kenyérgabona-felesleg ellenértékét és a 20 forint felárat készpénzben fi­zetik ki a termelőszövetkezetnek és abból nem vonják le a termelőszö­vetkezet semmiféle tartozását, tehát a tagok a gabonájuk ellenértékét kézhez kapják. A készpénz-fizetés­hez a termelőszövetkezetnek csak azt kell igazolni, hogy természetbeni földadó átadási kötelezettségének eleget tett. Kormányrendelet az állategészségügyi szolgálat szabályozásáról A hivatalos lap pénteki számában közzétett kormányrendelet újból rendezi az állategészségügyi szolgá­lat egyes kérdéseit. A rendelet értel­mében a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek, valamint a földművelésügyi minisz­ter által meghatározott állatbetegsé­gek megelőzésével, felderítésével és leküzdésével kapcsolatos, továbbá a hatósági rendelkezéssel megszabott egyéb tennivalókat az állami állat­orvosok (állategészségügyi techniku­sok és állategészségőrök) díjtalanul látják el. A díjazás ellenében végez­hető állatorvosi szolgáltatásokat és a díjak mértékét, valamint az in­gyenesen kiszolgáltathaió oltóanya­gokat a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. Intézkedik a rendelet az állami gazdaságok, vállalatok, egyéb intéz­mények és a termelőszövetkezetek állatállományának állatorvosi keze­léséről is. Nyolc tévedés egy hónapban A napokban K. Dravecz Gyula ér- tényi gazda kereste fel az MSZMP Megyebizottságát. A gazdaember panaszkodott. Kelle­metlen csalódás érte... Tehenet adott el az Állatforgalmi Vállalatnak és az átvevő elszámolta magát. Nyolc forint helyett 8.50 forintot fizetett az I. osz­tályú tehén kilójáért. K. Dravecz Gyula már elköltötte a tehén árát, amikor a tévedésre rájöttek az Állatforgalmi Vál­lalat szekszárdi közporujában. S most persze követelik tőle a pénzt, amelyet az átvevő pontatlansága miatt elszá­moltak. A lónak négy lába van, mégis meg­botlik — szokták mondogatni. — Nincs ember tévedés nélkül — ez is igaz. De Bakó Béla, a tamási állatforgalmi át­vevője, szinte rekorder a tévedés terén. Az elmúlt hónapban a megye Állatfor­galmi Vállalatának állatátvevői közül ő tévedett a legtöbbet. Nyolcszor tévedni egy hónap alatt!? Nyolcszor többet, vagy kevesebbet fi­zetni, nyolc kellemetlenséget jelent az eladó és az átvevő számára egyaránt. Ha az Állatforgalmi Vállalat meg­felelően akarja ellátni a ráháruló fel­adatokat, akkor komoly harcot kell, hogy kezdjen a vállalaton belül a pon­gyolaság, a hanyag számítások, a nem­törődömség kiküszöbölése érdekében. A sorozatos tévedések, a vállalat és az eladók közötti huza-vona elidegeníti a gazdákat attól, hogy szerződést kösse­nek. H. T. Kép Sós Endre: Aki az égtől elragadta a villámot címfl könyvéből

Next

/
Thumbnails
Contents