Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-21 / 144. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 JUNIUS 21. To n a községben 1AIIUK HAIIOfIUK Még ferdék és hosszúak voltak az árnyékokí mikor kissé álmosan le­kászálódtunk a félig kihalt vonat­ról. Ilyenkor reggel mindenki Szak­szár dra utazik, s ezért el is marad a megszokott tolnai jellegzetesség: lépcsőkről ugráló emberek, kalim­páló csomagok, őrült rohanás, min­denki igyekszik megelőzni a mási­kat, s mindennek a célja egy ócska Pálinkás jóreggelt Ősi és meglehetősen kedvelt szokás sze­rint így köszöntöttük Wiedermann Lajos nét ,a í öldmű vessző- vetkezet pálinkafőz- déjének vezetőjét, aztán koccintot­tunk, hiába a szokáshoz ez is hozzá­tartozik. A négy idénymunkással dolgozó kis üzem meglehetősen csen­des volt. Egyelőre javítják a felszere­lést, készülnek a szederfőzésre. Az első szállítmányok már befutottak, köztük Ábel Mihály faddi tanítóé is, aki ebből a pénzből pótolja a házépí­tés költségeit. Mert nem megvetendő kereset ez sem. Két éve volt olyan eset, hogy egy cigánycsalád — lovas­kocsival hordta a szedret — 700 fo­rint körüli összeget keresett egy nap alatt. Az idei rekord még csak 300 forint felett van, de bizonyosan lesz még nagyobb tétel is, hiszen csak most indult meg az első, elég gyen­gén sikerült termés szedése. Hz igény nagy, vagy az önállóság kevés? Mellettünk két idős néni ballag fel a tanácsház széles lépcsőjén. Beszél­getnek, pletykálnak, s illetlenség volna őket figyelni és megírni, hogy miről is beszélnek. Először azt gon­doltuk, megszólítjuk őket, de aztán láttuk, hogy sorbaállnak a személyi igazolvány érvényesítéséhez, az elnök keresésére indultunk. Az elnöki szo­bában Orosz György elvtárs foga­dott, majd hellyel kínált bennünket, s amikor azt kérdeztük, hogy mi érde­kesség történik a faluban, először is helyesbített bennünket, hogy Tolna nem is falu, hanem nagyközség és különben is a községben semmi érde­kes újság nincs. Azaz mégis van, mert nem tudják megérteni a község ve­zetői az önállóságot, ugyanis van ön­állóságuk, de még sincs. Kérik, hogy adják a község kezelésébe a mozit, a malmot, a Belspedet és a sütőipart. Azokat a szolgáltató szerveket, ame­lyek ráfizetéssel üzemeltek meg is kapták, vagy megkapják. Amint be­szélgetünk jönnek-mennek az embe­rek a tanácselnökhöz kéréssel, pa­nasszal. Egy érdekesség: motorkerék­párt akar vásárolni egy fiatalember és ahhoz kér engedélyt, mert a keres­kedelem máskép nem ad részére. Hát furcsa kérés ez a kereskedelemtől, de ha igazolás kell, hát miért ne kap­jon, miért ne motorozzon. Új igazgató a Selyemgyárban Meglátogattuk a se­lyemgyárat is. Sokat hallottunk az elmúlt napokban erről az üzemről. Különösen az tette híressé, hogy most nagyon sokan dolgoznak, annyi sely met fonnak, hogy még egy évben sem volt erre példa. A gyárban a másik új donság: új igazgatót kaptak. Göbölös Ilona megmozgatta egy kicsit a se­lyemgyáriakat. Lassan már a régi, megszokott rendetlenséget csak hír­ből ismerik a gyáriak. Parkosítják az üzemrészek közötti területet. Szökő­kutak kerékpárgarázst építenek, az üzemrészekben, a gépek mellett, nagytakarítást csinálnak. No és ter­veznek. Sok jót akarnak megvalósí­tani a selyemgyárban. Még ebben az évben felépítik a motring festőrészle­get, ez jelentősen csökkenti majd az ■ I ■ I ■ I ■ I ■ és kicsi autóbusz. Mi azonban egy aránylag nagy és szép busszal vo­nultunk be a község főterére, amely viszont aránytalanul piszkos. A tol. naiak sok mindenre büszkék lehet­nek, de erre a térre nem. Sokáig nem is gyönyörködünk benne, ha­nem elindultunk, de szent igaz, hogy minden szándékosság nélkül választottuk utunk első állomását. önköltséget és az már egy távolabbi terv, hogy két szövőgépet is felállíta­nak az üzemben, hogy kísérleteket saját fonalukkal itt végezzék el, úgy tudják meghatározni a fonalkészítés további technológiáját. Még érdekes­ség és újdonság az is a selyemgyár­ban, hogy rövidesen elkészül a leányszállás berendezése, és már fel­szerelték a gyár műhelyrészeiben a fénycsővilágítást, mintegy 250.000 fo­rintos költséggel. 0 két szomszéd „vár“ Egyiknek sincsenek ugyan bástyái, erős falai, meg egyéb ilyen történelmi kel­lékei,, de a gazdáik éppúgy morognak egymásra, mint rí­mekbe balzsamozott őseik. Úgy lát­szik itt ez is szokás. A halászok az­zal vádolják a haltenyésztő állomást, hogy a villanyhalászattal pusztítja a halakat. Ezt a döfést kivédik — rága­lom, mert a halak életben maradnak, sőt, az ívásnál sincs rendellenesség — majd visszavágnak: a halászok rablógazdálkodást folytatnak. Nehéz lenne eldönteni, vajon me­lyik félnek van igaza, de annyi bizo­nyos, hogy az egész ,.rossz szomszéd­ság’’ játék felesleges. A halászok egyes vízterületei átvándorolnak ugyan a haltenyésztő állomáshoz, vi­szont ezek a területek meglehetősen fontos célt szolgálnak. Hogy Schäffler Ádámnak, Kapéter Ferencnek, Usz- léber Antalnak és a szövetkezet töb­bi tolnai halászának mekkora terü­letre van szüksége, azt döntsék el a szakemberek, a marakodásnak pedig jó lenne végetvetni. Mindkét fél so­kat segíthetne a másikon, hiszen a halászoknak érdekük, hogy sok hal legyen, a haltenyésztő állomásnak vi­szont gyakran van szüksége a kísér­letekhez és a teyésztéshez olyan hal­fajtákra, amilyeneket a halászok ad­hatnának. Annyiban kétségtelen iga­za van a haltenyésztő állomásnak, hogy egy szövetkezetnek nemcsak a bevételről, a lehalászásról kell gon­doskodnia, hanem az utánpótlásról is. Ez viszont már egy kis áldozatot, sőt, anyagi áldozatot követel, amitől a szövetkezet húzódozik. Grafologizálunk Tovább rónánk vége­láthatatlan útunkat, de a hőség egyre na­gyobb lesz, az utcák mind inkább elnéptelenednek. Csak a központban, az étterem körül van forgalom, mi is odaigyekszünk ebé­delni. A pincér hallgatag udvarias­sággal teszi elérik a szétnyitható, ke- ménytáblájú étlapot. Először egyi­künk böngészi, aztán a másik is, majd az egész asztaltársaság. A gyom runk egyre zajosabban viselkedik, de a ceruzával írt étlappal (könnyen ta­lálhat az ember olvashatóbban meg­rajzolt gyöngybetűket) sehogy sem boldogul. Akárhogy erőltetjük a sze­münket csak egy silány végkövetkez­tetés az eredmény: az étteremben nem sokat adnak a vendégek igé­nyességére és a legegyszerűbb menüt rendelni. Az olcsó és a szomszéd asz­talnál is azt eszik, legalább látja az ember, mi az. Húsz belépő lenne, ha... Sokat vitatkoznak a községben a tsz és az állami gazdaság tagjai, ve­zetői. Mindig föld- és épület-ügy ka­varja fel a kedélyeket. Most például az a probléma ,hogy 20 belépő lenne a szövetkezetbe, lenne, ha ... igen, ha, s ez föld és gazdasági épület kér­dése. Ugyanis az a helyzet, hogy az állami gazdaság területét képezj egy földrész, ami nincs kihasználva, a szövetkezetiek ezt kérik, s az állami gazdaság igazgatója meg is ígérte, hogy az ősszel ezeket az ügyeket ren­dezi. Ez biztosra is vehető, mert mint mondják, amit az állami gaz­daságiak egyszer megígérnek, azt be is tartják. így lesz majd föld, épület is ,az új tagokkal bővülő termelőszö­vetkezetnek. Higanyszál és rövid nadrág Kisáruház. — Talán csak a neve az, mert belülről nagynak tű­nik, s a sok áru, ami a polcokon van, mél­tán teszi elégedetté a szemlélőt. Igen, azt, aki nem akar vásárolni, mert ha az ember nyári ruhaneműt kér, akkor válogathatnak is, meg nem is a kü­lönféle árukban, mert itt Tolnán is uralkodik a hiánycikk. Hiánycikk? Nem, talán észszerűden divatáru el­osztás. Érdekességekről mesél Rott- ler Gyula az áruház vezetője. Az idén nem kaptak még fürdőnadrágot. — A fürdőszezon indulásakor az volt a szerencséjük, hogy még maradt az el­múlt őszről, s így az igényeket vala­hogy mégis kielégítették. Az árupót­lást hetenként egyszer végzik és leg­több esetben üres kézzel, vagy csak egy aktatáska áruval térnek vissza a nagykereskedelmi vállalatoktól. Nyárj cipőből nincs nagy választék, gyer­mekszandál meg olyan kevés van, hogy amíg az áruházban voltunk, több vásárló távozott el üres kézzel. A tolnai fiatalemberek ebben a nyári melegben járhatnak hosszú nadrág­ban, ugyanis minél magasabbra emel. kedik a hőmérő higanyszála, annál kevesebb a rövidnadrág. Három hét óta mindössze 6 darab férfi rövid­nadrágot kaptak. Itt az aratás a pa­rasztemberek a klottnadrágot kere­sik, ilyent sem kaptak. Nyári keresett cikk a férfi rövidujjú ing is. Ebből még nem is láttak, csak kötött minő­ségben. Valahogy úgy érezzük, rossz az áru­ellátás, rossz, mert a tavasszal nem volt ballonkabát, most van. Kellene rövidnadrág, meg nyári ing, az vi­szont nincs, majd talán az ősszel ez is lesz. Mi van akkor ebben az áru­házban? Hát téli, őszi öltözködési cikkek, kardigánok, pulóverek, meleg ingek, télikabátok, bakancsok, ez pe­dig most nem kell a tolnai vásárlók­nak, szeretnek nyáriasan és divato­san öltözködni, s hiába próbái az áruház nagyobb forgalmat elérni, ha a kereskedelemtől nem kapnak, amit kérnek — nyári idénycikkeket. A nagy hal mindig elszalad Ahogy természetes do­log, ha az ember Bo­gyiszlói! minduntalan bogyiszlóiakkal talál­kozik, éppúgy magától értetődő, Tolnán lépten-nyomon hor­gászokra akadni. Bármennyien is vannak, azért biztosan sokan ismerik Igali Gyulát az amatőr halvadászok egyikét. Nemrégen szüntették meg a pontytilalmat, de ő már fogott, nem is egyet. A faddi Dunán (nem árulta el ,hogy hol) már jóelőre „beetette” a helyet, s a hét elején siker koronázta fáradozásait. Nem hiába szórt vízbe vagy három liter kukoricát, mert két szép pontyot fogott. Az egyik lehe­tett úgy 1.80 kilós, a másik meg 1.50 kilós. De — ahogy meséli — és csak félszerencse volt, mert a másik kettő megszökött, azok olyan három kilón felüliek voltak. Persze ez természetes is, hiszen az mindig elmegy, amelyik a legnagyobb lenne. Ha a horgászok elbeszéléseit vennénk alapul, akkor a vizekben csak 2—3 kilón felüli halak úszkálnának, mert azok min­dig megszöknek, csak a kisebbeket fogják ki. Ennyit azonban meg lehet bocsátani, elvégre miért ne tennének hozzá egy-két dekát, vagy kilót — hiszen horgászok. Birkalegelő szerződésre Történt még az elmúlt év elején egy furcsa szerződéskötés. A honvéd­ség szerződött Urbán Gergellyel 10 hold birkalegelő kiadására. Ez a szerződés az idén tavasszal rengeteg bosszúságot okozott. Urbán össze járta az egész tolnai határt nyájával, letip- ratta a jobbnál jobb legelőket, s most a tolnaszigeti gazdák tehenei legelők nélkül kérődznek valamelyik karám­ban. Sümegi Ferenc és Mészáros Jó­zsef szigeti gazdák azt mondják, még a föld alól is előkeresik igazukat. Hát oda azért nem kell menni, mert az illetékesek elintézik ezt az ügyet is, — nekün\ ezt ígérték — és felelős­ségre vonják majd az örökké „ván­dorló szerződött juhászt”, nyájával szók együtt, a szigeti gazdák megelégedé­sére. Délután a strandon Egész nap azon igye­keztünk, hogy elkerül­jük a Dunát, gondol­ván, a tolnaiak úgyis torkig vannak vele, de nem sikerült. A horgá- i3 halászok után meglátogattuk a strandotokat is, akik valóban torkig vízben voltak. Gyerekek, felnőttek, labdák, kutyák (az is fürdött egypár) tömkelegében evickéltünk, majdnem több kezet, lábat tapostunk, csépel­tünk, mint vizet. Valósággal más vizivilág fogadott bennünket, amikor átmentünk a hi­vatalos strandra. A sekélyebb vízben a jövő fiatal úszóreménységei tanul­tak, teljes létszámmal, vannak vagy húszán. Kissé odább lányok gyako­rolnak szorgalmasan, 14 vízilabdázó pedig fujva-prüszkölve taposta a vi­zet. A tolnai a megye legjobb vízi­labdacsap ata, s szerencséje nem kell attól tartani, hogy elsorvad. Utánpót­lás bőven van, ezen az edzésen is a „nagyok” között már ott úszkált egy általános iskolás fiú, hadd tanuljon. Első bajnoki mérkőzésük június 23-án vasárnap lesz a pécsiekkel. A tavaly; csapatot két fiatallal felfrissítették, így részben új erőkkel indulnak a bajnoki címért. Sok szerencsét hozzá. Üsté ... Mélabúsan kong a harang ,a rozsdás toronyóra mutatója a nyolcason áll. Csendes ilyenkor ez a kis község. Az utakon hazafelé bal­lagó szekerek, rajtuk kapálásban elfáradt parasztok. Itt-ott siető embe­reket látni a mozi felé menni. A buszmegállónál az utolsó adag fagylaltot árulják már, csendes ilyenkor ez a község. Azaz nem, mert néha egy- egy motor mint kilőtt puskagolyó száguld végig a keskeny utcákon. Csino. san kiöltözött fiatal lányok kart karba fűzve sétálnak a járdákon, a mozi­ban pereg a film, a földművesszövetkezet vendéglőjében vidám nótát húz a cigány... Vidám békés falusi este. Az est szerelmeseké, a szórakozni, pihenni vágyóké Tolnán és másutt is. Üljünk fel az autóbuszra és hagy­juk e kis község lakóit szórakozni egy munkában töltött nap után. PÁLKOVÁCS—BÉZ1 Vasárnapi ebéd KAPORLEVES Hozzávalók: egy jő evőkanálra való vágott zöldkapor, 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 dl tejföl, vagy 2 Ül tej. 1 tojás sárgája. A zsírból, lisztből világos rántást ké­szítünk, beletesszük a kaprot, de ezzel már nem pirítjuk, hanem azonnal fel­engedjük. Miután felfőtt, 10 percig csen­desen főzzük, 1—2 dl forró tejjel kiegé­szítjük és tejföllel elkevert tojássárgára tálaljuk. Tetejére pirított zsemlyekockát szórunk. KÖRÖMPÖRKÖLT Hozzávalók: 1 kg sertésköröm, 5 dkg zsír, 1 fej fokhagyma, paprika, só. A tisztára mosott körmöket az ízüle­teknél néhány darabba vágjuk. A hagy­mát megpirítjuk világossárgára, bele­adjuk a körmöket, pirospaprikával meg­hintjük, megsózzuk, vízzel bőven fel­engedjük és olyan puhára főzzük, hogy a hús a csontról leválik. Leve bőséges legyen. Burgonyával, savanyúkáposztá­val tálaljuk. MÉZESCSÖK; Hozzávalók: %kg liszt, 'A kg kristály- cukor, 3 egész tojás, 4 kanál olvasztott méz, késhegynyi szódabikarbóna, reszelt citromhéj. , , , Az anyagokat összegyúrjuk, apró go­lyókat formálunk belőle, 5 cm távol­ságra helyezzük egymástól és megsüt­jük. Másnapra megpuhul. Nagyon ki­adós sütemény. ______________ K ÖNYVISMERTETÉS Kép Gyárfás Miklós ^Picking tanár úr’* című' szatirikus regényéből. Apróságok a tudomány világából Audiouin Dollfus francia csillagász úgy hiszi, megtalálta azoknak az óriási sötét foltoknak a magyará­zatát, amelyek időszakonként meg­jelennek, majd eltűnnek a Marson, néha változtatják formájukat és az évszakoknak megfelelőéül szürkés, zöld, vagy szürkéskék színűeknek látszanak. A csillagász vizsgálatot végzett a legkorszerűbb és hihetetle­nül érzékeny műszerekkel, s a vizs­gálatok alapján arra a meggyőződés­re jutott, hogy egészen apró, mik­robaszerű élőlények felhalmozódásá­ról van szó. Feltevését több ameri­kai csillagász is támogatja. * Az amerikai Yale egyetem nőgyó­gyászai és szívspecialistái olyan elektrokardiográfot szerkesztettek, amelynek segítségével szülés köz­ben a csecsemő szívműködését az anyáétól elkülönítve figyelhetik. Azt remélik, hogy az új eljárás se­gítségével számos halvaszületést és szülési komplikációt akadályozhat­nak meg. • Az utóbbi évtizedben a 45—66 év közti nők körében a rákokozta ha­landóság 13 százalékkal csökkent — állapították meg amerikai sta­tisztikusok. Véleményük szerint a csökkenésnek — amelyben a méh- rák maga egyharmadrészt tesz ki — elsősorban a betegségmegálla­pítás fejlődése és a korai stádium­ban való kezelés az oka. Az ugyan­ebbe a korcsoportba tartozó fér­fiaknál a rák-halandóság némileg emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents