Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-21 / 144. szám
1957 JÚNIUS 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 I tamási tejüzem pártszervezete a gazdaságos termelésért Tamásiban is végigpásztázott az ellenforradalom zivatara. Nyomában rettegés, bizonytalanság uralkodott sok helyen. A tamási tejüzemben azonban inkább a külső támadásoktól lehetett tartani, mert az üzem kollektívája aránylag egységes volt. Egységesek voltait abban, hogy dolgozni kell, másként megáll az élet, s a munkát nem lehet zavarni különböző nézeteltérések szításával. Hányszor érte pedig őket támadás kintről: „Nálatok még mindig ott vannak a kommunisták?“ Nem törődtek vele, s a kommunisták még csak ebben az időben voltak ott igazán akár a munkában, akár a felvilágosításban. És ment a munka, mellyel nemcsak sok-sok kárt előztek meg, de a későbbi kibontakozást is segítették, hisz éppen az egyik legfontosabb cikk, az élelem utánpótlást biztosították. Ez a jó összhang a párttagok és pártonkívüliek között nem véletlen dolog, hanem a jó munka gyümölcse. A pártszervezet elve az volt október előtt és az ma is, segíteni a dolgozókat együtt a szakszervezettel és üzemvezetőséggel, hogy a lehetőséghez képest mindent megkapjanak jó munkájuk után, nehogy szakadás álljon be köztük és a műszakiak kö zött. A gyakorlat nemcsak az ellenforra dalmi támadások, a termelőmunka közepette bizonyította a pártszerve-' zet helyes munkamódszerét, hanem ma is ezt példázza. Legszemléletesebb példa erre többek között a pártszervezet számszerű növekedése. Azelőtt 7 taggal működő párt- szervezet volt az üzemben. Ma az MSZMP-nek 12 tagja van, közöttük többen olyanok, akik eddig még egyetlen pártnak sem voltak tagjai. Céljuk a pártszervezet számszerű növelése, de nem akármilyen áron csak úgy, ha a munkások legjobbjai kerülnek be az élcsapatba. így vették fel például Sörös Ferencet, aki az üzem egyik legjobb dolgozója, vagy Vörös Bélát. Túrós Ferencet, Szentgyörgyi Györgyöt. Megdőlt tehát az ellenforradalom hazug hírverése, mely szerint nincs talaja a kommunista pártnak Magyarországon. A dolgozók itt is mint szerte az országban, csattanós választ adtak a rágalomra. Munká juk, belépésük, ragaszkodásuk fokozódása a párthoz, bizalmuk növekedése éppen a párt iránti szeretető két bizonyítja. Mutatja, hogy minden ellenkező hírveréssel szemben a kommunista mozgalomnak mély gyö kerei vannak hazánkban. E bizalom továbbfejlesztésén dolgozik most is a pártszervezet a tejüzemben minden tevékenységével. Mostanában legfontosabb gondjuk a gazdaságos üzemeltetésben minél nagyobb segítséget adni. Kétoldalú dolog ez, hisz egyrészt a kommunistákon keresztül ennek jelentőségét kell megmagyarázni és az ő példamutatásukkal a pártonkívü- lieket is csatasorba állítani, másrészt segíteni, hogy a műszakiak és a dolgozók közt éppen a minél gazdaságosabb termelés érdekében az összhang megfelelő legyen. Az egyik, már mint a mozgósítás, még csak a könnyebbik helyzet. Sok függ például a kocsikísérőktől is, milyen felelősséget éreznek a tej gyors, időbeni beszállításáért. Ha itt késnek, különösen a mostani forró napokon 50—60 kiló sajt termelése maradhat el. Ez többször előfordulva komoly ráfizetést eredményezhet. Ennek megakadályozására, felelősségük tudatában dolgoznak itt a kommunisták, mint Kus- tyán István, Krizsán Károly, Szentgyörgyi György. Nehezebb probléma a műszakiak és a dolgozók közötti helyes összhang erősítése. Nehezebb, de nem megoldhatatlan, s ez sikerül is a pártszervezetnek, mert szinte személyhez szóló érvekkel igyekeznek meggyőzni mindkét félt, miután alaposan megvizsgálják a problémát, meghallgatva mindkét felet. Az egyik taggyűlésen például az a panasz hangzott el, hogy a műszakiak illetve egyes mesterek nem személyesen oltják be a sajttejet, hanem rá bízzák a dolgozókra. És még egy, hogy a műszakiak nem nagyon akar nak túlórákat beírni a dolgozóknak. A pártszervezet vezetősége összehívta a műszakiakat s mindezeket elébük tárta. Itt derült aztán ki, hogy jóformán fele-fele arányban van igazuk az érdekelteknek. Valóban igazuk volt a munkásoknak a tejbeoltás terén, de a hibánál sokkal többet ér a műszakiak új módszere. Ugyanis azelőtt egy-egy sajtmester elbújt, nehogy valaki elleshesse a titkát, s nem tudtak a dolgozók szakmailag fejlődni. Nagy baj volt ez, s a műszakiak éppen ezen akartak segíteni. A szaktudás növekedése pedig érinti a minőség javulását, segiti végsősoron a gazdaságosabb termelést. Közvetlenül érinti a gazdaságosságot a béralappal való törődés is. Márpedig a sok túlóra a béralapfelhasználást növeli. És a műszakiak, mint Rozner Ádám és a többiek is^ igen helyesen erre gondolnak, ami-1 kor az indokolatlan túlórák beírását f megtagadják, vitatkoznak, védik a { közvagyont, végeredményben minden egyes munkás érdeke. Csak egy példát, mit jelent a béralapnál a sorozatos túllépés. Az üzemeltetés sokkal többe kerül a tervezettnél, s ha ^ gazdaságosságról nem lehet beszélni, J év végén minden egyes dolgozó meg- ^ érzi a nyereségrészesedés elmaradó- f sában. Közérdek tehát mindenki számára: minél kevesebb költséggel, minél többet termelni. Így igyekszik a pártszervezet a problémák megbeszélésével, s utána a felvilágosító szóval, igazában a dolgozók és az ország érdekeiért harcolni. Természetesen ez csak egy kis rész a pártszervezet munkájából. , Nem beszéltünk az üzem vezetőivel, J a szakszervezettel való kapcsolatuk-^ ról, de a fentiekben tükröződik, itt sincs baj. További sikereket érhetnek el ilyen módszerekkel, melyhez jó egészséget kívánunk. A LEVELEZŐKÉ A SZÓ Községfejlesztés — társadalmi munkával Kedves Népújság! Röviden szeretnénk ismertetni Regőly község tanácsának és végrehajtó bizottságának munkáját. Községünkben 1957. május hó 4-én megtartott tanácsülésünkön értékeltük a község fejlődését, s az utóbbi időben végzett munkát. A tanácsülés megállapította, hogy a község |i fejlődésében vannak eredmények, melyeket a község dolgozóinak hozzájárulásával értünk el. Ez a hozzájárulás az elmúlt évek során megmutatkozott a községfejlesztési tervek teljesítésében. A község lakói az elmúlt^ években az általános jövedelemadó 5 százalékát fizették be községfejlesztési alapra, s ugyanakkor nagyösszegű társadalmi munka végzését is vállalták. Az így befolyt pénzből az óvoda részére bútort, az iskola részére padokat vásároltunk. Ezenkívül körülbelül 30.000 forint értékben járdá-|| kát építettünk, utakat javítottunk. Miután a község lakój látták, hogy a községfejlesztési hozzájárulást megfelelő módon használtuk fel, nem vártak felsőbb utasításra, hanem a május 4-i tanácsülésen erre az évre is megszavazták a községfejlesztési járulékot, mégpedig az általános jövedelemadó 3 százalékában^. Ugyan-1! ezen a tanácsülésen több, mint 100.000 Ft értékű társadalmi munka végné-', sére tettek vállalást. A megyei tanács hozzájárulásával hozzákezdtünk £ egy vízmű építéséhez, a kút fúrási mélysége már elérte a 100 métert. To-J vább folytatjuk az utak és járdák javítását. A kultúrmunka fejlesztésére^ bővítjük könyvtárunkat, az iskola részére pedig egy vetítőgépberendezést é vásároltunk. Nem hanyagoljuk el a kültelkeket sem, így Majsa-Bogara- r son megjavítjuk a vízvezetéket. Ugyan csak tervbevettük a község közepén végighúzódó árok zsiliprendszerrel történő levezetését és lecsövezé- sét s az itt nyert teret pedig parkosítani fogjuk. Hz eredményes gazdálkodás érdekében... Versenyt kezdeményezett a bátasséki Búzakalász Tsz A hát ászé ki Itúzakalász Termelőszövetkezet tagsága abból kiindulva, hogy a szocialista mezőgazdaság fejlődését és jövedelmezőségét előnyösen segíti a mezőgazdasági szocialista munkaverseny, ha annak bürokratikus és mechanikus hibáit kiküszöböljük, ezért elhatároztuk, hogy gazdaságunk fejlesztése érdekében szocialista munkaversenyt indítunk. Egyben felhívjuk járásunk termelőszövetkezeteit, csatlakozzanak a munkaversenyhez. A munkaverseny alapjául a mezőgazdasági tervünket tekintjük. Célunk az, hogy a tervben feltüntetett hozamoknál magasabb eredményeket érjünk cl. A verseny alapjának a növénytermelést és az állattenyésztést tekintjük. A munkaverseny végső értékelését 1957 november 7-én tartjuk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. éves évfordulóján. Termelőszövetkezetünk összes területe 1.435 kát. hold, ebből szántó terület 1.127 kát. hold. 1. Termelőszövetkezetünk ezidáig vetésforgót nem alkalmazott. Ebben az évben területünkről pontos műszaki térképet készítettünk és elkészítjük a vetésforgó tervünket. Célunk az, hogy kalászos után kalászost csak elkerülhetetlen esetben vessünk. Az eredményesebb gazdálkodás érdekében fokozzuk a saját és gépállomási gépek használatát, hogy minél kevesebb kézierőt vegyünk igénybe s elérjük, hogy ebben az évbe,n kapásnövényeink legalább háromszor meg tegyenek kapálva. Fokozzuk a szerves és műtrágya használatát éspedig ügy, hogy szántóterületünk 20 százalékán kateszteri holdanként 200 métermázsa szervestrágyát és az 1127 kát. liold szántóra átlagosan 140 kg műtrágyát használunk fel. 2. Növénytermelés: 100 kateszteri holdra eső kukoricatermésünk csöves állapotban 400.— q 1 kateszteri holdra eső kukoricatermésünk csöves állapotban 19.— q 100 kateszteri holdra eső pillangós (lucerna) termés szénában 170.— p 100 kateszteri holdra eső pillangós (lucerna) termés zölden 173.— q 100 kateszteri holdra eső lucernamaghozam 0.6 q 100 kateszteri holdra eső kenyérgabona-termés (búza, rozs) 252.— q 1 kateszteri holdra eső kenyérgabona-termés (búza, rozs) 10.— q 100 kateszteri holdra eső kalászos takarmány-gabona (árpa, zab) 248.— q 1 kateszteri holdra eső kalászos takarmány-gabona (árpa, zab) 11.— q 100 kateszteri holdra eső cukorrépa termés 133.— q 100 kateszteri holdra eső borsótermés 37.— q 100 kateszteri holdra eső burgonya termés 190.t— q 3. Állattenyésztés: Állattenyésztésben elérjük, hogy ebben az évben a tenyészállataink 50 százaléka törzskönyves állomány legyen. Ebben az évben bevezetjük az itatásos borjúnevelést. A szarvasmarhaállományunk részére számosállatonként 7 köbméter silót készítünk, melynek 60 százaléka zöldsiló lesz. 100 kateszteri holdra eső tehénállományunk 6.4 db az év végére lesz 7- db 100 kateszteri holdra eső tejtermelés 15.300.— 1 1 tehénre eső átlagos évi tejtermelés 2.500. V 100 kateszteri holdra eső hízósertés 26.— q 100 kateszteri holdra eső gyapjúhozam 101.— kg 4. Pénzgazdálkodás: Termelőszövetkezetünk jelenleg kettős-könyvvitelt folytat, könyvelésünket igyekszünk naprakész állapotban tartani. Elérjük hogy' ebben az évben sorbanállásunk nem lesz. Minden hónap 10-ig rendszeresen saját erőnkből munkaegység elő* leget folyósítunk tagjainknak. Munkaegységenként 10—15 forintot. Az állami hiteleket az anyagbeszerzéstől függően igyekszünk határ* időre felhasználni. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, a munkaegységek felhasználását, pénztár kezelését. Bátaszék, 1957 június 20, BÁLI ZOLTÁN elnök. SZABÓ FERENC MSZMP pártsz. elnöke. IfiPÉCSI ANDRÁS KISZ elnök. ID. PÉCSI ANDRÁS ellen. biz. elnöke. IMREH FERENC mezőgazdász. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tanácsülésen megszavazott 3 százalék nem sok, de tisztában vagyunk azzal is, hogy községünk dolgozói miután a községfejlesztése elsősorban az ő érdeküket szolgálja minden téren eleget tesznek vállalásuknak s így bízunk abban, hogy községfejlesztési tervünket maradéktalanul végrehajtjuk. NOÉ IMRE i VB elnök. Megkezdte munkáját a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Bonyhádon, a járásban elsőnek, kezdte meg munkáját a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. Az alakuló ülésen resztvettek a Magyar—Szovjet Társaság régi, fáradhatatlan harcosai, dolgozó parasztok, az üzemek, intézmények és hivatalok dolgozói. A jelenlévők hitet tettek a szocializmus építésének ügye mellett. Hálájukat fejezték ki a Szovjetuniónak a szocializmus megvédésében és az ellenforradalom leverésében nyújtott segítségért. Ugyanakkor mélységesen elítélték az ellenforradalmat, mely a dolgozó nép hatalmának megdöntésére a szocializmus építésében eddig elért eredményeink megsemmisítésére irányultak. Elítélték továbbá az egyes kapitalista országok újabb háború kirobbantására irányuló törekvéseit, egyhangúan tiltakoztak az atom- és hidrogénbombakísérletek ellen. A baráti kör célul tűzte ki a Szovjetunió iparának, mezőgazdaságának, kulturális életének széles körben történő ismertetését. A cél elérésének érdekében ismeretterjesztő előadásokat, diafilm vetítéseket és orosz nyelvtanfolyamokat rendeznek. Ugyanakkor faliújságot szerkesztenek ,ahol cikkekben és képekben illusztrálják a szovjet nép életét, és kultúráját. A baráti kör megszünteti az eddigi kötöttségeket és mint mozgalom, széles alapokra helyezi munkáját. MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG, BONYHÁD. HÍREK — A Tolnai Haltenyésztő Állomás az ívás befejezése után megkezdi a Holt-Dunaág tisztogatását. A tisztogatásra, a hínár és más vízi növények eltávolítására azért lesz szükség, hogy a közeljövőben meginduló halászatot ne akadályozza. * — Nagy érdeklődés mellett adta elő Felsőnyéken a „Gül Baba“ című Huszka-operettet a Tamási Általános Gimnázium színjátszógárdája. Az előadás nagy sikert aratott. * — Stockholmi jelentés szerint a svéd tudósokat erősen foglalkoztatja egy különös jelenség: megállapították ugyanis, hogy egy Mansbo nevű kis svéd városkában 10 esztendő óta nem születnek leánygyermekek. Az eddigi kutatások még nem tudták megállapítani e furcsa jelenség okát. * — Van kelete Tengelicen a baromfinak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy eddig nem kevesebb, mint 600 ezer naposcsibét szállított eladásra a tolnai keltetőállomás és valamennyi elkelt. Azért is vásárolják szívesen a naposcsibéket, mert a jól tojó sárga-magyar fajtából valók. * — Manillából jelentik, hogy Luzon szigetének északkeleti hegyvidékén megtalálták a vadászok egy több mint öt méter magas „óriás“ csontvázának maradványait. A maradványok között van néhány hatalmas méretű csont, valamint az óriás több metszőfoga, amelyeknek hosszúsága hét és fél centiméter, szélességük pedig öt centiméter. * — Tokió mellett június 6-án felavatták az ogocsai gátat, amelynek építése 19 esztendeig tartott és 60 millió dollárba került. Az építési munkák során 82 munkás vesztette életét. A hatalmas gát, amely naponta 1 200 000 ember számára biztosítja a vízellátást, Tokio közelében a Tamagava folyón épült. * — A Kaposvári Állami Bábszínház a közelmúltban a dombóvári járás több községében tartott előadást. Az előadásokat különösen a gyermekek látogatták nagy számban, de érdeklődéssel nézték végig a felnőttek is. * — Elkészültek a Bonyhádi Zománc gyárban a Brit Ny ugat-Afrikai exportra gyártandó 50 centiméteres mosdótálak mintapéldányai. A gyár ezzel sokévi szünet után ismét megkezdi a III. negyedévben az export munkát.
