Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-14 / 138. szám

1957. JÚNIUS 14. v A TOLNIA MEGYEI NÉPÚJSÁG Az utóbbi időben sok országban rendkívül szélsőséges időjárási jelen­ségeket figyeltek meg. 1951-ben Olaszországban, Angliában és Hol­landiában nagy árvizek voltak. 1952- ben Ausztráliában, Indiában és Ar­gentínában aszály, Algériában és az Egyesült Államokban sok vihar és árvíz pusztított. Málta-szigetén és más helyeken pedig igen forró volt a nyár. 1953ismét árvíz pusz­tított Hollandiában 6« a Haway-szi- geteken, Csehországban pedig bor­zalmas szárazság volt. 1954 télén Jugoszláviában, Franciaországban és más európai országokban erős hava­zással párosuló kemény fagyok jár­tak, 'nyáron viszont Nyugat- és Kö- zép-Európában pusztító árvizeket okoztak az esőzések. Az ilyen erős eltérések egyesekben azt a benyomást keltik, hogy az ég­hajlat többé-kevésbé változik. Ez a vélemény azonban alaptalan. Nem szabad összetéveszteni az idő­járás és az éghajlat fogalmát. Az idő­járás a légkör állandóan változó ál­lapota, az éghajlat pedig az illető vidékre jellemző időjárás hosszú esz­tendőkre kialakult rendszere. Míg az időjárás napról napra, vagy hónapról hónapra változik, az éghajlat hosszú időszak folyamán is alapjában véve ugyanaz marad. így például a Szov­jetunió sztyeppe-vidékén az 1946. évi nagy aszály ellenére sem lett szára­zabb az éghajlat, az 1955. évi bősé­ges csapadék után pedig nem lett esősebb. Felmerül a kérdés: változik-e egyál talán az éghajlat? A tudomány erre a kérdésre igen- lőleg felel. Az éghajlat — ugyanúgy, mint a természetben minden — vál­tozik. Az éghajlat bolygónk meg­határozott történelmi időszakának terméke, s következésképpen válto­zásoknak van kitéve. A tudósok a kihalt, illetve kive­szett állatok és növények maradvá­nyait, az ásatások során feltárt anya-*' gokat elemezve megállapították, hogy földünkön az éghajlat már többi zbe/n erősen megváltozott. A geológiai kor. szakok változásával megváltoznak /az éghajlati viszonyok is, de ehhez többszáz, sőt többmillió esztendő szükséges. A változások okai bonyo­lultak: a naptevékenység, a légkör tisztasága, a hegyek képződésé és pusztulása, a tengerek és a kontinen­sek közötti viszonyok, például a ten­geráramlatok, stb. mind befolyásol­ják az éghajlatot. Mindezideig azonban nincs olyan elmélet, amely megmagyarázná az éghajlattani vál­tozás törvényszerűségeit,’ A több- százezer, esetleg millió évig tartó nagy éghajlatváltozásokon kívül az időjárásban 1000—10 000 éves kor­szakos ingadozások is megfigyelhe­tők. Ám a korszakos éghajlatválto­zásokon belül is elég gyakran mu­tatkoznak rendellenességek. A kró­nikák elemzése alapján például ki­derült, hogy az orosz síkságon a XV. A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Tanfolyam háziasszonyoknak — villamos háztartási gépek kezeléséről és javításáról Újvidéken tanfolyamot rendeztek házi­asszonyoknak villamos háztartási gépek kezeléséről és javításáról. A tanfolyamon a háziasszonyok elsajátították az említett gépek kisebb üzemzavarainak javítását is. A tanfolyamot 12 háziasszony végezte eredménnyel. Júniusban a háziasszonyok újabb csoportját képezik ki villanyvasa­lók, főzőlapok és egyéb háztartási gé­pek helyes kezelésére. A bizottság elhatározta, hogy állandó műhelyt is létesít, amelyben a tanfolya­mokat végzett háziasszonyok maguk ja­víthatják meg elromlott kis-gépeiket. Á gyermekbetegségek születés előtti okai D. H. Stott, a „Laneet” című angol orvosi szaklap májusi számában meg­jelent cikkében beszámolt arról, hogy megvizsgáltak 102 fejlődésben vissza­maradt gyermeket és megállapították, hogy szoros kapcsolat áll fenn az anya terhességi betegségei, vagy lelki válsága és a három éven aluli gyermek nem jár­ványos természetű megbetegedései kö­zött. A cikkíró hangsúlyozta, hogy azok­nak a gyermekeknek a 76 százaléka, akiknek anyja a terhesség ideje alatt be­teg volt, ugyanabban a betegségben szen­vedett. A megvizsgált gyermekeknek csak 28,6 százaléka esett át ilyen beteg­ségeken abban az esetben, ha az anya a terhesség ideje alatt nem volt beteg. Lengyel orvosok kiváló teljesítménye A varsói idegsebészeti klinika orvosai eltávolíteották egy 16 éves leány agyá­nak egyi kfelét. Ezt a műtétet olyan gyerekeknél alkalmazzák, akiknek velük születetet agybajuk van. A lány szelle­mileg visszamaradt volt és tartós epilep­sziás rohamoktól szenvedett. Állapota a műtét óta lényegesen javult. Az eset azért rendkívül figyelemre méltó, mert eddig csak kisebb gyerekeken végeztek ilyen műtétet. Tizenötezer albán gyerek üdül az idén Az Albán Népköztársaság üdülőiben az idén 15 000 munkás- és iskolásgyerek élvezi majd a nyár örömeit. Ezenkívül az albán szakszervezetek az „Alhtouriste” Az utolsó tanítási napon • • • A nagy tormási üzemegység egy tantermes iskolá­jában négy VIII-ik osztályos tanuló van. Négy kis­lány. A fiúk idő előtt, még a VI.. VII. osztályban lemorzsolódtak. A négy lány kitartott végig. Ma van az utolsó tanítási nap az iskolában és a nyolc év alatt a négy kislány már nagyon megszokta az iskolát, az agyonfaragott, régi, kopott padokat, de most, hogy bú­csút mondanak az általános iskolai tanulásnak, már kész tervekkel indulnak életük újabb szakasza felé. Hauzer Katalin magasnövésű, szőke lány. Többnek nézi az ember 14 évesnél. Fodrász szeretne lenni. Már érdeklődött a szekszárdi hölgy fodrász KTSZ-nél felvétel végett, de egyelőbe nincs szükségük tanulóra. Most majd Hőgyészen próbál szeren céét. Ha ott sem sikerül, akkor még tovább megy... Lehet, hogy Buda­pestre. Már kicsiny leánykorában is mindig fodrász szeretett volna lenni és nem is mond le erről a szép szakmáról, addig kutat, amíg nem talál egy olyan helyet, ahol szükség van fodrász tanulóba. Reméljük siker koronázza fáradozását... Mayer Máriának más tervei vannak. Már tíz éves kora óta tud főzni, és nem is akárhogyan. Palacsintát az egész környéken nem tudnak olyan gyors ütemben sütni, mint ő. Tíz—tizenöt perc sem telik el és a fi­nom, ízletes palacsinták tucatjai tornyosulnak a tálban előtte. Ha végez az iskolával, az üzemegység konyhá­jára megy szakácsnőnek. Ott aztán majd bebizonyít­hatja, hogyan tud főzni. Erlich Ilonának sok kis testvérkéje van. Mivel a szülei nyár idején kint dolgoztak a határban, korán megtanulta a gyermeknevelést. Nagyon szereti a kis­gyermekeket. Két—három évig, amíg a „stafirungja ‘ készen nem lesz, itt dolgozik a gazdaságban, aztán amikor majd „eladó korba“ kerül, nyomban férjhez megy. Szép, egészséges, mosolygós arcú gyermekeket akar nevelni a háztartási munka elvégzése mellett. Bognár Máriát utoljára említjük, pedig a tanu­lásban első. Jeles volt mindig a bizonyítványa. Sokat olvas. A tanító bácsi a múltkoriban is azon kapta rajta, hogy újságot olvasott a pad alatt. Az iskola könyvtárának könyveit már mind kiolvasta. Tovább szeretne tanulni, tanító akar lenni. Az apja traktoros. Jelenleg családi problémák tornyosulnak Marika to­vábbtanulásának útjába. De reméljük, a tanító bácsi segítségével megoldódnak a problémák; Négy kislány, négy különböző terv, Szülőnek, taní­tónak és az egyes közületek vezetőinek egyaránt segí­teni kell őket abban, hogy életük új szakaszát kedvük szerint és képességeikhez mérten kezdhessék meg. H. T. idegenforgalmi és turisztikai vállalattal karöltve turistaházakat és nyaralótábo- rokat létesítenek az ország különböző vi­dékein. így pl. nyaralótáborok nyílnak meg az Adriai és az Ioni-tenger partján, a Lura tengerszem mellett és az észak­albániai havasok közt, az Ohrid-tó part­vidékén, a lezsai szigeten, stb. Ezekben a turistaházakban és nyaralótáborokban kh. 27 000 dolgozó és tanuló töltheti nyári szabadságát. Előkészületek az ür-utazásra J. W. Kittinger amerikai repülőszáza­dos június első napjaiban megkísérli, hogy 27 500 méter magasságba emelked­jék. A kísérlet célja: megállapítani, ho­gyan viseli el az emberi szervezet az űr­utazást. A kapitányt két méter hosszú és egy méter széles hengerbe zárják. A hengert egy műanyagból készült, 84 méter hosz- szú, héliummal töltött léghajó viszi fel a magasba. A kísérleti út előreláthatólag tizen­három órát vesz igénybe. Nagy kérdés ez. Már voltam maszek „üdülőben”, szabadon használhattam egy kü­lön előszobában egy szalmazsákot, voltam „beutalásos” egy né­pes üdülőpavilonban, le most mégsem tudok dönteni, hogy lova menjek üdülni, vagyis milyen ala­I bon, maszek, vagy beutalás alapon? ' Tévedésből nem Füreden, hanem Aszó­főn szálltunk le a vonatról, Tihanyba igyekezvén, és mivel onnan akitoriban legfeljebb gyalog, vagy valami egyéb al­kalmatossággal lehetett csak megközelí­teni Tihanyt, mi a gyaloglást és a cso- magcipelést választottuk. Gondoltuk, en­nek is lehet haszna, mert útközben rá­érünk azon töprengeni, hogy hogyan is fog lezajlani ez a maszek-üdülés és ki lesz vajon a szállásadónk, mert még ezt sem tudtuk. Elért bennünket egy lovaskocsi. Cso­magokat szállított. Rajta ült két hölgy is. Akkor már megizzadtunk a csomagok terhe alatt és hirtelen mindent megígér­tünk, csak hogy a csomagokat engedjék feltenni. Feltettük a csomagot és — fel­ülhettünk mi is. De egy kilométer után ez sem volt elég. Kértük, mondják meg, hol lehet itt maszek-alapon üdülni. A kocsin ülő két hölgy erre hirtelen barát­ságos lett velünk szemben és isteníteni kezdtek bennünket, hogy micsoda nagy­HO¥) szerű ízlésünk van, hogy pont Tihanyt választottuk, mert itt a legjobb a víz, a tihanyi hajmosás pedig valósággal cso­dálatos, mert itt különös sajátossága van a víznek. Azelőtt, amikor még lehetett, minden valamirevaló ember idejött az egész országból — hajat mosni. Sőt, még a külországok híres emberei is megmosták Tihanyban legalább egyszer évente a ha­jukat. Szóval a tihanyi visszhang és a tihanyi hajmosás — Európa-hírű. Egy ügyes fordulattal közölték azt is velünk, hogy látják, előkelő (!) emberek­kel van dolguk, mert maszek-alapon mennek üdülni, nem akarjuk elrontani a szabadságunkat azoknak a hogyishívják üdülőknek a kötöttségével, amikor még reggelizni sem akkor reggelizik az em­ber, amikor akar. — Teljesen igazuk van — mondottam. — Csak azt tudnánk, hol kapunk a pén­zünkért szállást és ellátást. .. A hölgyek még kedvesebbek lettek hoz­zánk, és végül kijelentették, hogy mivel látják, hogy nem akárkivel van dolguk, esetleg megosztanák velünk a saját kis pavilonjukat, amelyet még abban a má­sik világban építettek. Mert hát ugye, mostanában nekik sem úgy megy, mint azelőtt, kell a pénz, nekünk meg kell HOVA MENÜK UDUINIt az üdülés és így megegyezhetünk. Meg is egyeztünk. Megmondták azt is, hogy mennyit kérnek naponta a szállásért. Te­kintélyes összeget mondtak, dehát ugye egy „előkelő” embernek nem illik alku­dozni — elfogadtam az ajánlatot. Amikor megérkeztünk az „üdülőbe”, lepakoltunk és — közölték velünk, hogy szeretnék, ha minél kevesebbet tartóz­kodnánk a lakásban és a portán, mert ők is üdülni jöttek és zavarhatjuk egymást (előre kifizettették velünk a lakásdíjat Udvarias ember nem ellenkezik — gon­doltam —, hanem figyelmes, különösen a hölgyekkel szemben és nem is men­tünk a kis pavilon tájára egész nap. Este, lefekvés előtt közölték, hogy az egyezség­kor elfelejtették megmondani, hogy éj­szakára ágyat ugyan nem tudnak adni, mert csak annyi van, amennyi nekik kell, de van egy felesleges szalmazsákjuk, azt beállíthatják az előszobába, mert a szo­bában már hely sincs és különben is, az igazi üdülők nem ágyba kívánkoznak, abban otthon is alhatnak, hanem mindig valami romantikus alvási lehetőséget ke­resnek. Nyeltem egyet és nagy előzékenység­gel elfogadtam az utólagos módosítást. Este lefekvéskor közöltek velünk egy újabb „örömhírt”. — Bizonyára nem hallottak még — mondották — a világhírű tihanyi nap­keltéről. Az északi-fény kismiska ehhez. Hajnali háromkor kezdődik. Nagyon sze­retnénk, ha megnéznék, mert hajnalban érkeznek a vendégeink. Férfiak érkeznek és hát beláthatják maguk is, hogy kelle­metlen lenne a jelenlétük, meg különben is szükség van az előszobára is, a nap­kelte meg olyan csodálatos .. . Erre már majdnem kitörtem magam­ból, hogy azistenit neki, miért fizetjük a sok pénzt, de csak nyeltem egyet. Az udvarias ember türtőztetni tudja indula­tait és előzékeny! — Ez csak természetes, nagysága .. . Főként azért jöttünk ide, hogy csodál­hassuk hajnali háromkor a napkeltét... Meg is csodáltuk minden reggel, mert hát mégsem téríthettem ki őket abbéli hi­tükből ,hogy előzékeny ember vagyok, de eltökéltem, ha fene fenét eszik, akkor sem megyek többet maszek-alapon üdülni. A következő nyáron szakszervezeti üdülőbe mentem. Nem is volt semmi baj az első nap. Áldottam én is, a feleségem is azt a gondolatot, hogy egyszersmin- denkorra szakítsunk a maszek-üdüléssel a tihanyi tapasztalatok alapján, mert az ráfizetés, kényelmetlen és egy szakszer­vezeti tagnak, öntudatos embernek mégis csak a szakszervezeti üdülőbe illik menni. Szórakoztunk, ismerkedtünk. Meg­ismerkedtünk egy házaspárral. Először is „vallattuk” egymást, hogy ki hol lakik, hol dolgozik, stb. Nekem természetesen el kellett átülnöm, hogy újságíró vagyok. Az őszinte nyilatkozás még csak rendjén lenne, de aztán híre ment az üdülőben. Délben, ebédnél odaült asztalunkhoz egy különös megjelenésű, különös külsejű, mondhatnám úgy is, hogy gyanús külsejű ember és nagy előzékenységgel megkért bennünket, engedjük meg, hogy meg­kínálhasson egy cigarettával, mert sike­rült egy különleges keveréket öszeállíta- nia és töltenie. Nem tudtam minek tu­lajdonítani a nagy előzékenységet, de azért elfogadtam és — beszélgetni kezd­tünk. Először a gyönyörű időről, a virá­gokról, vadászélményekről, halpaprikás­ról és egy váratlan fordulattal így szólt hozzám: — Mondja meg nekem őszintén, mi a véleménye az ikes-igékről? Szent ég, hát ez meg mi. Beugratás? Láttam, hogy komolyan kérdezi, ezért aztán én is „őszintén” válaszoltam: — Hát, hát. . . azok nagyon jó dol­gok, Okos volt, aki kitalálta az ikes- igéket. Boda Ferenc (Folytatjuk) Változik-'- a> éghajl at ? lességek“ voltak, amélyek as zályo- ;at, árvizeket, viharokat, \£«r-d ás tévés teleket idéztek elő, 4 XVI. zázadtól kezdve azonban javyit az ghajlat. A sokesztendős megfigjwié. ek azt bizonyítják, hogy mifLj a CX. században, mind a múlt század­ján egyaránt voltak igen hideg % c gén meleg telek, rendkívül aszályV ■s csapadékban gazdag esztendők, tb. Az időjárásban rendkívül ritkán! ordul elő olyasmi, amit 30, 70 valff egfeljebb 100 évvel azelőtt ne tapaí altak volna. Az a lényeges, hogvß, íormális éghajlattól való ilyepít^rő; átérések még nem bizonyítják a; ighajlat gyors váltaaéSÍt EÍlg^ző eg, ezek az eltépek az iileföég- rajlat elválaszthatatlan sajátossá- ;ai. A meteorológiai megfigyelései gondos feldolgozása is azt bizonyítja rogy az egyes vidékek éghajlata í néSg olyan erős kilengések ellenére s ugyanaz marad. Ezek az ingadozáy íok rövid ideig, néhány évtize^Öii tartanait;. Ilyen kilengésnek sjeámí íz Északi-sarkvidék felmelíégedési s, amely a huszas évekbgm kezdő lőtt. f Felmerül a kérdés: >ni az ilyei rendellenességek oka? /a szovjet tu lósok arra a következtetésre jutót ;ak, hogy ezeket áringadozásokat i légkeringésben előidézett változáso! révén a naptevékenység okozza. / naptevékenységnek olyan ingadozá iáiról vam.i'ázó, amelyeket a napfol tok szájújának fokozott növekedési vagy Csökkentése kísér. A fokozot rtapttjfvékenység időszakában erősö­lik d légköri cirkuláció-, a föld ma ías les alacsony szélességi fokai kő zött) meggyorsul a légcsere. Enne! =irw?lrnpnvplrÁrit vólt/vzilr a aö . uupussi viutriA nu­vösebbé, a sarkvidék melegebbé vá lik. A | hőmérséklet emelkedéséve. viszont Szárazabb lesz az éghajlat. Egyesi külföldi tudósok szerint t jelenlegi megfigyelhető fokozott lég­köri cirlfeuláció az atomrobbantások- kal kapifeolatos. E vélemény azonbar í tényékké nem igazolható. Először i£ I éghajlat/nga^oz^sok régebben is többször' előfordultak, amikor atom- és hidr °Sénbombák még nem voltak Ezenkívül az atmoszférában végbe­menő jfplyaniatokhoz Imérhetetlenül több eneXSiára^yan szükség, mint amennyi ?z aítomrobbantásoknál fel­szabadul. JJ- Fjodorov szovjet tu­dós adatai szerint egy közönséges déli viha«- idején annyi energia sza­badul fel, mint 15 hidrogénbomba- robbawtás alkalmával. A/' kutatások megállapítottak egy 80 , 'éves éghajlatingadozási ciklust, aji/iely a naptevékenység időszakos változásaival kapcsolatos és egy 250 éves ciklust, amely a föld focgásse- bességében periodikusan beálló in­gadozásokon alapul. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a jelenlegi melege­dés a két ok egyidejű párhuzamos hatásának eredménye. Eszerint a kö­zeljövőben Európában az éghajlat kontinentális jellegének erősödése várható. Mindez azonban csupán ég­hajlati ingadozás, nem pedig az ég­hajlat egyirányú, tartós változása. Meg kell jegyeznünk, hogy az ég­hajlat változásában egyre nagyobb szerepet tölt be az ember tevékeny­sége. így például a meggondolatlan erdőírtás rendszerint rontja, a mo­csarak lecsapolása, a folyók rendsze­rének megváltoztatása, öntözőrend­szerek létesítése, az erdősítés, stb. pedig fokozatosan javítja az éghaj­latot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents