Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-14 / 138. szám
rr^~ TOLNA MEGYEI NÉPÜJF 'U^ jL 1957 JÚNIUS 14. Felgördül a függöny és a szálloda halijában cseng a telefon, berohan egy szakállas ember, akiről kiderül, hogy portásruhába bújtatott detektív, s tőle megtudjuk, hogy a nagyhercegnőt várják a szállodába. Majd Sybill lép a színpadra és búcsúlevelet ír Petrov testőrtisztnek, aki közben utánaszökik, mert szereti a művésznőt. A férfi családja nem egyezik bele házasságukba, mert kettőjüket a társadalom korlátjai választják el egymástól. Petrovot, mint szökött katonát körözik, szökniük kellene, de hogyan, amikor a félreértések úgy gördítik az eseményeket, hogy Sybillt a nagyhercegnőnek nézik és a kormányzó bejelenti az ünnepséget, melyen részt kell vennie. Sybill vállalja a szerepet, remélve, hogy így sikerül megszökniük, de megérkezik a nagyherceg, keresi a feleségét, s amikor meglátja Sybillt, minden kiderül, azonban neki is tetszik a játék és úgy tesz, mintha valóban a felesége állna előtte. . . Bonyodalmak keletkeznek, melyek végén a szerelmesek, természetesen egymásra találnak és készülődnek az esküvőre ... A Sybill bemutatóját eddig alig tapasztalt érdeklődés előzte meg: napokkal az előadás előtt már alig lehetett jegyeket kapni. A telt ház közönsége nem is csalódott az előadásban, s a szünetekben ellesett beszélgetésekből arra lehet következtetni, (természetes, hogy a tapsból is), hogy jól szórakoztak és kellemesen érezték magukat az előadáson. Örömmel kell megemlítenünk azt is, hogy a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadását állandó fejlődés jellemzi. Szekszárdi vendégszerepléseiket grafikusan ábrázolva, felfelé ívelő vonal jellemezné. Úgy látszik, hogy a színház különösebb megrázkódtatás nélkül heveri ki az ellenforradalom okozta sebeket, amikoris több színész és énekes elhagyta a sz,nházat, külföldre szökött. Utólag megvallhatjuk, hogy a színház első vendégszereplései alkalmával érződött is ez az előadásokon. Különösen a zenés daraboknál. A Sybill előadásának első része vontatottan indult, s csak a második felvonástól volt simán gördülő a darab. To- manek Nándor nagyhercege tökéletes volt. A művésztől a tőle ismert, magabiztos játékot láttuk. Javára írható, hogy nem félt a kettősségtől, melyet szerepéAhol már jelentősen csökkent a bürokrácia... Kevés területen volt olyan sok túlzott megkötöttség, központosítottság, mint éppen a kereskedelem területén. A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya volt még a legapróbb ügyeknek is a megmondhatója, ha nem éppen a minisztérium, és az alsóbb szervek szinte alig tudtak valami kereskedelemmel kapcsolatos dolgot elintézni. Szerencsére itt is egyre nagyobb a változás és egyre több hatáskör kerül le a minisztériumból és a megyétől az alsóbb szervekhez. Az alapvető élelmiszerekkel való gazdálkodás terén nagyobb az önállósága a megyének, mint eddig volt, mert a minisztérium a negyedévi gazdálkodás jogkörét teljes egészében a megyei kereskedelmi osztály jogkörébe utalta át. A kenyérellátással (keretekkel) való gazdálkodás már nem megyei, hanem járási jogkör. Már nem a kereskedelmi osztály, hanem a kereskedelmi vállalatok végzik az alapvető élelmiszercikkek járási, községi és bolti elosztását. A nyitvatartási rendet már nem központilag, hanem a helyi szervek állapítják meg. Tervbe vették azt is, hogy a társadalmi ellenőrök igazolványokkal való ellátását és az igazolványok érvényesítését nem a megyénél, hanem a járásoknál végzik. Azelőtt az üzemi konyháknak a Megyei Tanács kereskedelmi osztályán kellett igényelniük a szükséges anyagot. A megyénél állapították meg a konyhák részére az úgyneveztt étkezési anyag- normát is. Az üzemi konyhák tulajdonképpeni „főszakácsa” tehát nem volt a konyhában, a fazék mellett, hanem a Megyei Tanács irodájában, valamelyik vezető személyében. Ezt az állapotot is megszüntették, teljes önállóságot adtak az üzemi konyháknak. Mód van tehát arra, hogy a gyakorlott szakácsok, üzemi konyha-vezetők kifejtsék képességeiket — a dolgozók hasznára és a helyi „rejtett” tartalékok felhasználásával kiadó- sabb, jobb és gyakran olcsóbb ételeket tudnak előállítani, mint amikor nem volt önállóságuk. A gázátírásokat először egy pesti vállalat intézte. Ezt ugyan „átruházták” később a megyének, de ez sem vált be, mert csak a levelezést szaporította és felesleges gondot jelentett a kereskedelmi osztálynak, az érdekelteknek pedig bosí- szúságot. Ezt a jogkört is átadták a járásoknak, amelyek közvetlenebbül, egyszerűbben tudnak intézkedni. A kereskedelem területén csökkent tehát a bürokrácia és nem kétséges, hogy ennek a hasznát a fogyasztók élvezik majd a jövőben. ben meg kellett oldania. Mátray Mária (Nagyhercegnö) a darab szépsége volt, s a siker nem utolsó sorban az ő érdeme is. Érezzük, hogy ott van a színpadon akkor is, amikor szótlanul figyeli a cselekményt, s készíti elő szerepét. Egy- személyben volt kedves, rokonszenves és mégis fenséges. Közel ilyen elismeréssel nyilatkozhatunk Takács Mária (Sybill) alakításáról, akit most láttunk először primadonnaszerepben. Játékáról csak jót, hangjáról jót és rosszat egyaránt mondhatunk. Kár, hogy egy-egv pillanatra elrekedt. Wagner József (Petrov) játéka halvány, foltszerű. Nem használta ki maradéktalanul azt a lehetőséget, amit a darab biztosított. Bázsa Éva (Sarah) nagy színészi tapasztalatából adott értékes cseppet az előadáshoz. Szalma Lajos (Poire) játékosabb, mókásabb lehetett volna, bár belyenkint ötletes megoldásaival elérte a kívánt hatást a közönségnél .. . Széplaky Endre (kormányzó) és Faludi László (Borcsakov) játéka körülbelül egyszinten mozgott, ötletes, jól eltalált, egyéni ízű volt. Feltétlenül dicséretet érdemelnek a darab díszletei. Egyben jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy a Pécsi Nemzeti Színház vendégszereplései is mindinkább szép díszletekkel kerülnek bemutatásra. / A darab zenei kíséretén észrevehető volt, hogy nem teljes. Az előadásnak csak egy kellemetlen része volt: a meleg, amit kénytelenek voltak elszenvedni úgy a színészek, mint a nézőközönség. Érdemes lenne gondoskodni egy szabadtéri színpadról, ahol nyáron meg lehetne tartani az előadásokat Szinte minden járási székhelyen van már, csupán Szekszárdon nincs ... B. O. BLÉNESI ZSUZSIKA Bonyhád. CSELLE JÓZSEF Kajdacs. JANKÓ LACIKA Dunaföldvár. PLEIDELL GABIKA Hőgyész. VASÁRNAPI ebéd ZÖLDBORSÓLEVES Hozzávalók: 60—80 dkg csöves zöldborsó, 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 dl tej. Ha a zöldborsónak gyenge a héja, azt is felhasználhatjuk. Vízben puhára főzzük és a leszűrt levét a levesre öntjük. A kifejtett zöldborsót a zsíron puhára pároljuk, liszttel lehintjük, azzal is egy kicsit pirítjuk, felöntjük vízzel, felfőzzük és hozzáöntjük a tejet. Apróra vágott zöldpetrezselyemmel Ízesítjük. Cukrot is adhatunk hozzá. Betétnek vajgaluskát, vagy csurgatott tésztát főzünk bele. SERPENYÖSROSTÉLYOS Hozzávalók: 4 szelet rostélyos 8 dkg zsír, 1 fej hagyma, két db zöldpaprika, 2 paradicsom, 80 dkg burgonya, piros- paprika, köménymag. A szeleteket gyengén kiverjük, hártyás széleit bevagdossuk, besózzuk és kevés forró zsírban mindkét oldalát átsütjük. A húsokat egy tányérra kiszedjük és a többi zsírt a lábasba tesszük, amelyben az apróra vágott hagymát megpároljuk. Paprikával lehintjük, vízzel felengedjük, a húsokat újra belehelyezzük és fedő alatt tovább pároljuk. Mikor már majdnem puha, a húsokat kiszedjük és a levébe tesszük a hasábokba vágott nyers burgonyát, tetejére rakjuk a húsokat, hozzáadjuk a szeletekre vágott zöldpaprikát, paradicsomot, kevés finomra tört köménymagot, vízzel felöntjük és befedve, lassan főzzük, hogy a paprikás zsír feljöjjön a tetejére. Sütőben is süthetjük tovább. Tálalásnál alul rakjuk a húst, tetejére a burgonyát, vékony karikára vágott csöivespapi^ikóival díszítjük és levét aláöntjük. MÁKLEPÉNY Hozzávalók: 3 egész tojás, 25 dkg cukor, negyed liter tej, 20 dkg darált mák, 20 dkg liszt, 1 sütőport és citromhéj. A tojásokat a cukorral és a tej felével jól elkeverjük, hozzáadjuk a mákot, a sütőporral elvegyített lisztet, felhígítjuk a maradék tejjel, jól megkavarjuk, zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük és lassan sütjük. Ha kihűlt, tetszés szerint szeleteljük, vaniliáscukorral meghintjük. Néhány gondolat as Irodalmi Ssinpaúiroi Június 17-én, hétfőn este Szállj költemény ... .című irodalmi eslttel kezdi meg működését a Babits Mihály Irodalmi Társaság Irodalmi színpada. Ez alkalomból kerestük fel Krassay Gyulát, az Irodalmi Színpad vezetőjét, hogy rövid tájékoztatást kapjunk a Színpad működéséről és programjáról. — Valóban még csak rövid tájékoztatást tudok adni — mondja Krassay elvtárs — mert még a munka kezdetén vagyunk. Nemrégen született meg az az elhatározás, hogy má^ megyeszékhelyhez hasonlóan Szekszárdon is létesítünk Irodalmi Színpadot, hogy ezzel is hozzájáruljunk Szekszárd, de azonkívül a megye kulturális életének fejlesztéséhez. Ez nem kis feladat megoldását jelenti, nem megy máról holnapra, de remélhetőleg ez a nemes vállalkozás sikerrel végződik majd. Azt hiszem törekvésünk megértő támogatásra talál nemcsak az irodalmat kedvelő közönség részéről, hanem a hivatalos szervek is segítenek majd a Színpad létrehozásában. MI A CÉLJA AZ IRODALMI SZÍNPADNAK? Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy évek óta komoly gondja a népművelési szerveknek, hogyan lehetne az irodalmat hatékonyabban népszerűsítem és kedveltté tenni. A költészet, a versmondás és a színjátszás az irodalmi ismeretterjesztés legszínesebb, leghatásosabb formája. Az Irodalmi Színpad létrehozásával lehetőség nyílik arra,, hogy az irodalmi műveket megértessük az emberekkel. Éppen ezért elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy a műsorok kedveltek és népszerűek legyenek. Az Irodalmi Színpad műsorával nemcsak Szeksizárdon kívánunk jó szolgálatokat tenni, hanem szeretnénk minél többször a megye falvaiban is ellátogatni és ott is megismertetni az embereket a magyar és világirodalom halhatatlan remekműveivel és bemutatni a haladó irodalom legszebb alkotásait. MIT LATHATUNK MAJD A SZÍNPAD MŰSORAIBAN? Az Irodalmi Színpad műsortervén is tulajdonképpen csak most dolgozunk. Tudjuk, hogy az eredményes munka első feltétele annak a környezetnek tökéletes ismerete, amelyben a népművelők, ez esetben a Színpad szereplői élnek és működnek. Ezért nem sietjük el a Színpad műsorának összeállítását. Elöljáróban csak annyit, hogy műsortevünkben mindenki megtalálja majd azt a szépet, amelyik neki tetszik és legkedvesebb. Elárulom, hogy verseken kívül balladák, novellák, szatírák és csak egyfelvonásos darabok kerülnek műsorra. (Háromfelvonásos színjátékokat majd a Központi Művészeti Együttes játszik), természetes, ha ilyen lesz.) Műsortervünkhöz még csak any- nyit, hogy a 17-i műsorunk és ezenkívül a július és augusztusi műsoraink —, hogy úgy mondjam, kísérleti előadások. A színpad tulajdonképpeni „nagy” műsorait majd szeptem. bér hónaptól kezdve visszük színre. gyermek szépségversenye XSTVÄNKA BANÁSZ PITYURA Kalaznó. KIK LESZNEK A SZÍNPAD SZEREP Sajnos, erre a kérdésre sem tudok még kelégítő választ adni. Egyelőre a zeneiskola nagytermében tartjuk előadásainkat (köszönet ezért a zeneiskola igazgatójának, Husek Rezsőnek), de szeretnénk majd később egy állandó színpaddal rendelkezni. Erre vonatkozóan is vannak terveink, remélhetőleg, hogy ilyenirányú kérésünk is majd megértésre és támogatásra talál. i. a. Amilyen könnyű a kérd*s, olyan nehéz a felelet (mondja lKrassay elvtárs). Természetes, hogy 1 elsősorban helyi szereplőkkel kfívánunk dolgozni, olyanokkal, akik rr|aguk is szeretik és élvezik egy-egy rAűnek betanulását és természetes eladását is. Szekszárdon sokan vann .j. iye_ nek és éppen ezért arra töreksz(jnit) hogy a legjobb együttest hoz^uk re. Itt ragadom meg az ajkaimat, hogy felkérjem mindazok^ akik úgy érzik, hogy közreműködésükkel elősegítenék az IrodalrU1 Színpad mind jobb működéséi, azok lépjenek érintkezésbe a Babits Miháüy Irodalmi Társasággal, őket ilyeipiranyi munkában szívesen látjuk. tem még, hogy egyes minden esetben egy élvonalbeli tásos művészt is kívánunk tetni. I LESZ-E AZ IRODALMI SZÍNPADNAK Állandó helyisége?
