Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-12 / 136. szám
1957 JÚNIUS 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ahol a szekszárdi „bikavér“ terem Látogatás Baktán, az állami gazdaság szőlészetében A júniusi nap sugarai játékosan cirógatják a Bakta-hegy buja, jó termést ígérő szőlőtőkéit. A meredek domboldalon, amely a szekszárdi hegyvidék legkiemelkedőbb pontja, emberek dolgoznak. Rengeteg munka van ilyenkor. A 113 holdas szőlőter melő gazdaságot, amely a Bakta hegyet uralja, permetező és kapásbrigádok népesítik be. A város végénél csörgedező „Csurgó" forrástól a szekér hordja a vizet a permetezéshez. Egy permetezéshez 600 hektó liter vízre van itt szükség. A szőlősgazdák vezetői sokat gondolkodtak már azon, hogyan lehetne megoldani, hogy ne kelljen egy kilométerről szekérrel szállítani a permetezéshez a vizet. A természet segített megoldani ezt a problémát. A hegycsúcshoz közel lévő egyik pincében forrás tört fel. A gazdaság vízgyűjtő ciszterna építését tervezi, s a hegy csúcsára egy' szivattyú segítségével , a pincében lévő forrás vizét felnyomatja a ciszternába. Ha ez sikerül, akkor a permetezéshez nyolc emberrel kevesebbre lesz szükség és az öt fo gat 3—4 napi munkája is szükségtelenné válik. A jövő évben 15 kataszteri hold új szőlő telepítését is megkezdik. A Bakta hegyi szőlőgazdaság kadarka tőkéi, ha jégkár nem éri őket, már az idén is jóval több szekszárdi bikavért teremnek, mint az előbbi években. * Nagy fakádban keverik a perme Revet, innen „tankolnak“ a permetezők. Itt tevékenykedik az öreg Schatz Mihály, már évtizedek óta szőlőmunkával foglalkozik. Nehéz lenne megállapítani róla, a pipával, vagy a szőlővel foglalkozik-e a legszívesebben — egyiktől sem tud megválni. Most éppen az egyik permetezőnek, Rupler Ádámnak segít megtölteni a permetezőgépet. A háttérben Melder József és Steib János „tankol". Gébért József és Rumpler Adám a fiatalabb nemzedéket képviselik a szőlőmunkások között. Fáradhatatlanul járják a hegyoldalakat, hátukon a magasnyomású permetezőgéppel, amelyet nem kell kézzel hajtani. Mire elérik azt a kort, mint Schatz bácsi, bizonyára belőlük is jó szakértő szőlőtermelő lesz. * A leány brigád tagjai már öt éve együtt dolgoznak. Míg a férfiak permeteznek, addig ők az idej második kapálást, vagy ahogy szekszárdiasan mondják: „vakarást“ végzik a szőlőben. A leány brigádnak már négy év óta Fritsi Katalin (a képen az első) a vezetője. * Gcisz József 13 éves kora óta foglalkozik szőlővel. Nagy szakértelemmel rendelkezik, alapos munkát végez a permetezésnél is. „A szőlőmunka a legszebb a világon“ — mondja és a munkáján meg is látszik, hogy „érzéssel“ bánik a szőlővel. Székely János üzemegységvezető új oltási eljárást mutat be. Ezután nem fonallal kötözik át a beoltott zöldvesszőt, mint eddig, hanem PVC csövet húznak rá. Ezzel a módszerrel biztosabban megered a szőlőoltvány. (Hajpál Tibor— Bognár István) Miért mondott le Felsőnyéken a tanács végrehajtóbizottsága ? — Az indítóok: a molnár és a pék ügye — Ritkán történt meg, hogy egy községben benyújtják lemondásukat a végrehajtó bizottság tagjai. Ez a ritka eset most éppen Felsőnyéken történt meg, a községi tanács végrehajtó bizottságának tagjai a VB-elnök és a titkár kivételével lemondtak tisztségükről. Hárincs Lajos így okolja meg a lemondást: — Nem dolgozhatunk tovább, amikor azt látjuk, minden másképpen történik, mint ahogyan a jalu lakossága akarja. Márpedig minket a falu lakossága azért választott meg, hogy képviseljük és valósítsuk meg az akaratát. Ezért mondtunk le, de ha nem lesz változás a dologban, akkor lemond a tanácstagok nagyrésze is. — Ha úgy látjuk, hogy minden hiába, akkor itthagyjuk, mi sem bírjuk a végletekig — mondja Németh Tibor tanácselnök. — Nincs szükségünk arra, hogy összehordjanak ránk mindenféle rágalmat . . . Mi lehetett az indítóoka annak, hogy a többi VB-tagok, Kiss János, Kiss József, Sári Ferenc is •hasonló véleményen vannak? Milyen események játszottak közre, hogy most'hirtelenében a fejetete- jére fordult minden? Két okról beszél a tanácselnök, a végrehajtóbizottsági tagok úgyszintén. — Az egyik a Berta-ügy. Még tavaly kezdődött és nem múlik el tanácsülés, meg pártnap sem, hogy szóba ne kerülne és ne alakulna belőle hosszú vita. Berta Józsefet ki kellene lakoltatni a malomnál levő lakásból, de a felsőbb szervek mindig keresztülhúzzák ... Már körülbelül egy év óta húzódik ez az ügy. Berta József a községben levő malomban volt molnár, és hogy a lakosság mennyire volt megelégedve a munkájával, elárulja az a tény, hogy a falu lakosságának nagyrésze a szomszéd községbe, Mezőkomáromba vitte el az őrölni- valóját. Berta Józsefről kiderült az is, hogy a malomból szíjat, csapágyakat tulajdonított el, a rendőrség meg is tette ellene a feljelentést, ítélet azonban nem született meg . . . A közvélemény ezek után annyira Berta József ellen fordult, hogy nem maradhatott a malomban, oda a régi molnár, Kiss József került vissza. Jelenleg mindketten ott laknak a malomnál levő lakásban, amelyet Berta nem hajlandó otthagyni. Tai’aly ősszel pedig könyvéből utaltak ki részére helyette másik lakást, de nem volt hajlandó elköltözni. Azután február végén azt Ígérte, márciusban kiköltözik a lakásból, aztán mégsem ment ki. A községi tanács akkor elhatározta: kilakoltatja. (A végrehajtó bizottság tagjai három lakást is felsorolnak, amelyet fel- aj ú útiul tál; neki, de egyiket sem fogadta el.) A kilakoltatást a járási tanács nem engedélyezte, mondván, hogy törvényellenes. A járási rendőrkapitányság újból elrehdelte a kilakoltatást, a járási tanács megint keresztülhúzta. — Az ilyenformán támadt huzavona miatt, és mivel Berta — a maga igazát védve — levelet írt a járási tanácshoz, amelyben olyan hangon írt a tanácselnökről és a végrehajtó bizottsági tagokról, hogy megtelhetik ellene a feljelentést becsületsértés miatt, a múlt héten lemondtak a végreahjtó bizottság tagjai. Az indok: miért nem dönthet a községi tanács önállóan a községben megtörténi ügyben? Vidóczy Lászlónak, a járási tanács elnökének véleménye szerint — mivel ő maga iis meggyőződött arról, hogy a közhangulat mennyire Berta ellen van — a törvényes rendelkezések figyelembevételével, végre lehet hajtani a kilakoltatást —, viszont az első esetben ez nem történt meg, ráadásul helytelenül informálták a járási rendőrkapitányságot is. A másik oka a végrehajtó bizottság lemondásának az, hogy a végrehajtó bizottság meg'hallgatása nélkül, sőt annak véleménye ellenére •helyeztek péket a községbe. Ugyanis a pék személye ellen vdn kifogás (apósa éppen a péküzem szomszédságában lakik) és a Tamási Sütőipari Vállaltnak legalább figyelembe kellett volna venni a község vezetőinek a véleményét, akik — a híresztelések ellenére — nem azért vannak a most odahelyezett pék ellen, mert a régit pártolják. (Az egyébként is nemsokára elköltözik a községből.) Egészen kicsiségeknek látszó dolgok, mégis milyen nagy ügyek kerekednek belőlük. Felsőnyéken most olyan helyzet alakult ki, amelyben abból áll a tanács munkája, hogy a VB-elnök és a titkár ellátja hivatalát, a végrehajtó bizottság tagjai lemondásuk óta nem foglalkoznak semmivel. Mindenesetre nagyon elgondolkoztató az egész ügy. Sok szó esik a tanácsok önállóságáról, a végrehajtó bizottságok, a tanácstagok munkájáról. Ök ismerik legjobban a környezetükben kialakult helyzetet, az ott lakó embereket, miért nem veszik figyelembe véleményüket. Vagy például a Sütőipari Vállalat saját hatáskörének megcsorbítását látja abban, ha meghallgatja a községi tanács véleményét? A falu lakossága ugyanis nem csak azt kéri számon a tanácstagoktól, hogy hol javasolták az árkok kitisztítását, a járdák megjavítását, ‘hanem azt is, hogyan intézkedtek más egyéb ügyekben a lakosság véleményének, kívánságának megfelelően. És a járási tanács ilyen esetekben ne csak irányító szerv legyen, hanem adja meg a segítséget a községi tanácsnak, hogy — bárhogyan alakulnak is a körülmények — a falu népének kívánsága szerint intézkedhessen. Amennyiben ez a következőkben így történik, nem adódik olyan eset, hogy egy községi tanács végrehajtó bizottsága benyújtja lemondását. B. 1. Szekszárdi „idegenforgalom“ A megye székhelye pár évvel ezelőtt még több olyan szórakozóhellyel dicsekedhetett, ahol enyhe apacsromantikától kezdve mindent meg lehetett találni, csak azt nem, amit az ember éppen keresett, történetesen jó ételeket és kellemes szórakozást. A Pipa és a Bódai-féle vendéglő inkább hírhedtek voltak, mint híresek. Csodák csodája azonban, éppen erről a két helyről hallani az utóbbi időben érdekes dolgokat, például azt, hogy idegenforgalmat bonyolítanak le. A közelmúltban ugyanis a Bódai-féle vendéglő előtt álltak meg. Vagy tizen-huszan kászálódtak ki a kocsikból és bementek. Megkérdezték, ez a Bódai-vendéglő? aztán leültek, kijelentve ,hogy ők Pécsről ..direkt ide jöttek” halat enni. Mi ez hát, ha nem idegenforgalom? Persze nem külföldiek, de Szekszárdon idegenek. Egyik vasárnap meg a Kispipában korábban elfogyott az ebéd, csak egy fogást lehetett kapni. Itt is az idegenforgalom pusztított. Délben autóbusz állt meg a központban, s az utasai valósággal elárasztották a vendéglőt. Hasonló dolgokat lehetne elmondani a Kulacsról is, s mindez azóta van, amióta a Vendéglátó Vállalat erélyesen tisztogatva, kisvendéglőkké alakítja át szórakozóhelyeit. Flogy qp az egészséges folyamat ne szakadjon meg, a Vendéglátó Vállalat újabb négy egységét alakítja át. Szekszárdon a Szabadság, Dunaföldváron a Kék Duna, Dombóváron a Vörös Csillag, Pakson a Béke-étterem még ebben a hónapban kisvendéglő lesz. Ez olcsóbb árakat is jelent majd.
