Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-02 / 128. szám

TOLNA MEGYEI 9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT I iS A TANÁCSOK LAPJA | II. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1957 JÚNIUS 2. DC&LZ&nijiik a fLedag,ág,ui(%kat A felszabadulás előtt a pedagó- volna a kenyeret. Egy harmadik része A gépekkel általában nincs baj, de a munkasserrexés terén sok a kívánni való a gépállomási szemléken Három gépállomáson tartották meg eddig Tolna megyében a nyári gépszemléket s a többszáz megvizs­gált erő- és munkagépet általában megfelelőnek találta a szemlebizott­ság. ÍJ A traktorok, az aratógépek és a kombájnok is műszakilag jól elő vannak készítve, a munkaszerve­zés terén azonban sok a kifogá­solni való a szemlén megtartott dunaszentgyörgyi, a bölcskei és bonyhádi gépállomáson. Dunaszentgyörgyön például a négy kombájn tervéből mintegy 150 hold, a kévekötöző aratógépek tervéből is 125 holdnyi terület hiányzik. A munkaterület-hiány nagyrészt ab-. ból adódik, hogy a dunaszentgyörgyi gépállomás vezetői megfeledkeztek a körzetükhöz tartozó termelőszövet­kezeti csoportokról. A szemlebizott­ság felkeresett néhány egyes típusú termelőcsoportot és kiderült, hogy ezeket a gépállo­mások eléggé elhanyagolják. A Dunaszentgyörgyhöz tartozó Gyapa pusztai Búzakalász Tszcs igen szívesen kötne szerződést a gépállo­mással 30 hold aratásra Németkér községben is mind a hét tszcs-nek lenne arattatni valója, csupán a gép­állomást várják ezek a termelőcso­portok. A szemlebizottság igen eré­lyesen felhívta ezeknek a hiányos­ságoknak a kijavítására a gépállo­mások figyelmét. Érdekességek az üzemek életéből Az elmúlt negyedéves munka ér­tékelésekor a számok érdekes ké­pet adnak megyénk üzemeinek munkájáról. 1957 első negyedévé­ben a megyei üzemek 93,5 száza­lékra teljesítették a tervet 1956 első negyedévéhez viszonyítva. * Jelen időszakban megyénkben aZ elmúlt évi hasonló időszakhoz, mintegy 2.2 százalékkal több mun­kást foglalkoztatnak az üzemekben. * Nemcsak a termelés csökkent, hanem a gyártott cikkeket is sok­kal nagyobb költséggel állítottuk elő. A termelékenység 8 százalék­kal volt alacsonyabb, ezzel szem­ben mintegy 32 százalékkal több bért fizettek ki. * Érdekes képet mutat a különböző szervekhez tartozó iparágak termelé­sének és bérkifizetésének alakulása. A helyi iparban például 8.9 százalék­kal termeltek kevesebbet az első ne­UOCOCXXXXXXXXXXXlOOOOOOOCXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOOOOO n jövő mestereinek kiállítása fit nap óta már szinte egymásnak adják a látogatók a kilincset, a szekszárdi ipari tanulóiskol a kiállításán. Gyűl a látogatókönyv­ben az aláírás, a vélemény, s a látogatók gazdagabban távoznak. Sok ér­tékes tapasztalattal megrakodva hagyja el a kiállítás helyét az, aki nem sajnál néhány órát eltölteni az ízlésesen elrendezett ,szép mintadarabok között. A látogatókönyv lapjait forgatva, véleményeket, megjegyzéseket olvas­hatunk. Sokan dicsérik a jövő mestereit, s azt is bejegyzik, hogy jó ke­zekben van megyénk ipari tanulóinak képzése. Találomra két érdekessé­get vettünk ki a látogatók könyvéből. „A rózsaszínű, világos blúzt, ha ké­szítője eladja, megveszem. Varga Katalin, Szekszárd, Rákóczi-u. 2.”, a másik: „A sálas kis kosztümöt megveszem. Frei A kiállítás nagydíját Deér Mátyás és Inhoff István nyerték el. Másod­éves lakatostanulók, .s alacsonynyomású gázfejlesztővel nyerték el a nagy­díjat, mesterük Auvalszki András Bencze István és Szili György magas- nyomású gázfejlesztő készítésével a vasas tanulók közül az első díjat kapták meg. A kiállítás legszebb darabja Horváth Lívia másodéves női szabó mun­kája. Női pongyolája bizonyára sok látogató figyelmét felhívja arra, hogy jó szakember lesz belőle. A faipari szakmában a legszebb munkát Balogh István első éves asz­talos tanuló állította ki, eQV szekrény modelt. A kiállítás érdekessége még Paksi László sakkasztala is. A bőriparosok közül Gulyás Fe renc felsőrészkészítő munkáját első díjjal jutalmazták. Ma, pedig amíg a kiállítás látoga tói a termeket nézegetik, még ruha­bemutatót is láthatnak' ugyanis 10 órakor a női szabó tanulók sajátkészí­tésű ruháikat mutatják be. Hulladékból cipősarok Sok gondot okozott a Bonyhádi Cipő­gyár műszaki és fizikai dolgozóinak egy-; aránt a mikroporózus talpak szabásánál^ keletkező hulladék felhasználása. Az el-* múlt hetekben, hosszas kísérletek után,£ megoldották a hulladék fel'haszrálásának £ módját. Jelenleg a cipők sarokrészébe £ bedolgozzák a használható hulladékot,* s ezzel jelentős mennyiségű talpanyagot* takarítanak meg. A hulladék ilyen fel-£ használása semmiben sem rontja a cipő* alakját és értékét. gusokat, a nemzet napszámosainak nevezték találóan, mert munkájuk valóban a napszámos robotmun­kájához hasonlított, legtöbb esetben olyan irányban, olyan célért kellett dolgozniuk, amit maguk sem tartottak helyesnek, de ellene szót nem emelhettek, vagy ha mégis, senki sem adott rá. Nem ünnepron­tás talán, ha emlékezünk a felsza­badulás előtti időkre, amikor a pe­dagógus korántsem kapta meg azt a megbecsülést, am' fárasztó munkája után megillette volna nemcsak anya giakban, — de erkölcsi megbecsü­lést sem élvezett. Gondoljunk csak arra, hogy a lelkiismeretes pedagó­gusnak milyen lelki megrázkódta­tást jelentett az, hogy tehetséges gyermekek, akik továbbtanulás esetén hasznosabb tagjai lehettek volna a társadalomnak, a szeme lát­tára kallódtak el, nem volt módjuk­ban továbbtanulni, ő, mint tanító, hiába javasolta a taníttatást a szü­lőknek, már előre tudta, hogy feles, leges, mert azoknak úgy sem lesz módjukban a drága iskolai költ­ségek fedezése... A felszabadulás a pedagógusok életében is nagy változásokat ho­zott. Megbecsült tagjaivá váltak a társadalomnak, nincs ellentét köz­tük és az uralkodó osztály a mun­kásosztály között. Az ellenforradal­mi események alatt pedagógusaink nagyrésze megállta a helyét, kiállt a munkáshatalom mellett, ezért azokban a napokban sok támadás érte őket. Egy másik részük meg­torpant, ingadozott, csak későn is­merte fel, hegy mit akar az ellen- forradalom, hogy a harc ellenük is folyik hogy a régj iskolarendszer visszaállítása sokuk szájából kivette a pedagógusoknak, sajnos, az ellen­forradalom mellé állt, s még novem­ber negyediké után is, de különösen az ellenforradalom tombolára köze­pette helytelen irányba vezette az ifjúságot. S ezek a becsületes, nép­hez hű pedagógusok szerint is jog­gal nyerik el büntetésüket. A pedagógusok munkája termé­szeténél fogva a jövőbe irányul. — Olyan embereket kell nevelniük a gyermekekből, akik kezük alól ki­kerülve, az életben igaz hazafiak lesznek, olyan hazafiak, akik nem­csak hangoztatják hazafiságukat, hanem azt tetteikkel, a dolgozó nép melletti kiállásukkal be is bizo­nyítják ... Immár hatodszor ünnepeljük pe­dagógusainkat, ma az ország nagy városaiban és legkisebb településein a munkások, dolgozó parasztok kö­szöntik fel gyermekeik nevelőit megbecsülésük jeléül, bízva abban, hogy a pedagógusokra nyugodtan rábízhatják gyermekeik nevelését, azok legjobb tudásuk szerint neve­lik őket igazi hazafinak a proletár internacionalizmus szellemében. A bizalmat és fokozott megbe­csülést az egész magyar dolgozó nép, pártunk és kormányunk is elő­legezi a pedagógusoknak — példa erre a fizetésrendezés és egyéb ked­vezmények — remélve azt, hogy bcsületes ,igaz munkát végeznek. Az idei Pedagógus Nap más sok tekintetben, mint az eddigiek vol­tak. Megmutatkozik ez külsőségek­ben és belső tartalomban is, őszin­tébb, mint az eddigiek voltak. Ilyen őszinte szívvel és érzéssel kívánunk mi is pedagógusainknak munkájuk­hoz sok sikert. ▲ ▲▲▲▲▲▲▲▲▲▲A Kerékpár garázst ► építettek a Tolnai Selyemfonógyárban, £ az üzem dolgozói részére. Ezideig a gyárt dolgozói a kerékpárokat munkába érke-t zéskor a különböző épületek mellett, az £ eresz alatt tárolták. Az új garázs tervét- már elkészítették és rövidesen megkez dik hulladékvasból a szerelő munkálato­kat is. A 16,5 méter hosszú garázsba! hatvan kerékpárt tudnak majd tárolni Ezzel a létesítménnyel a gyár dolgozóinak régi kérését oldják meg. gyedévben 1956 hasonló időszakához viszonyítva és 51 százalékkal több bért fizettek ki. A különböző minisz­tériumokhoz tartozó iparüzemek 8.2 százalékos kevesebb termelés ellené­ben 31 százalékkal több bért fizettek ki. A szövetkezeti iparban a terme­lés és bérezés alakulása kielégítőnek mondható. Az időbérben foglalkoztatott munkások arányszáma is jelentő­sen megnőtt. 1956 hasonló idősza­kához viszonyítva egyes üzemek­ben a következő a helyzet: Az el­múlt évben a Bonyhádi Zománc- műveknél a fizikai dolgozók 9 szá­zaléka, a Simontornyai Bőrgyár­ban 16, a Paksi Konzervgyárban 24, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál 32, a tejiparban 28,8 százaléka volt időbérben, jelenleg a fenti üzemekben a munkások 74.4, 39, 94, 53.8, illetve 89.9 száza­léka dolgozik időbérben. Négyezer forint jutalom l a verseny győzteseinek t A Tolnai Pamutszövő Vállalatnál a* szövőbrigádok az elmúlt héten a£ KISZ fiatalok kezdeményezésére ► munkaversenyt indítottak, a munka- £ verseny szakasz augusztus 20-ig tart.* A szövőgyár igazgatója a verseny* győzteseinek a második negyedévben ► 4000 forint jutalmat ad. Kocsolai ellenforradalmárt ítélt el a megyei bíróság Zrínyi János 49 éves kocsolai lakost népi demokratikus állam­rend és annak alapintézménye el­leni gyűlöletre izgatás bűntette miatt a szekszárdi megyei bíróság 2 évi és 2 hónapi börtönre, mint főbüntetésre, továbbá a büntető- törvénykönyvbe meghatározott egyes jogainak gyakorlásától 5 évi eltiltásra és 500 forint értékű va­gyonának elkobzására, mint mellék büntetésre ítélte, mert múlt év ok­tóber 27-én és 28-án Kocsola köz­ségben az MDP-re és a párttagok­ra megszégyenítő kifejezéseket használt többek előtt — továbbá a ,.Vöröst Csillag Tsz“ feliratú táb­lát a tsz épületének faláról leverte. Később, mint a kocsolai „forra­dalmi munkástanács“ tagja, a „Vörös Csillag Tsz'* * * elnökének fe­leségét és leányát szidalmazta, azokat tettleg bántalmazni akarta, azonban ebben őt megakadályoz­ták. Az ítélet nem jogerős. üzemi hírek A Kölesdj Téglagyárban a tégla- készítési szezon beindulása óta még üzemközbtín gépállás nem fordult elő, a gép meghibásodásából. Üzem­zavart csupán szíjszakadás okozott. * A Tolna megyei Szakszervezetek Megyei Tanácsához az elmúlt héten 120 darab 4 kilogrammos élelmiszer­csomag érkezett a svájci szakszerve­zetek adományaként. A szeretetcso- magokat a megyei szakszervezetek­nek arányosan szétosztották. * A szekszárdi 25-ös AKÖV alkal­mazottai közül 165-en rendelkeznek saját motorkerékpárral. * A Tolnai Selyemfonógyárban a jövő héten üzemrészenként brigád- értekezleteket, tartanak, melyeken megbeszélik az elmúlt negyedéves munkát a művezetők pedig ismerte­tik a második negyedéves feladato­kat. Érdekes képet mutat a szekszárdi vízműnél az egy főre, egy órára eső bér és termelés alakulása. Az el­múlt évben egy órára az átlagbér 2.80 forint volt. a termelési érték 6 forintot tett ki. Az idén az első ne­gyedéves értékelés szerint az átlag­órabér 6 forint, míg a termelési ér­ték 7 forintot tesz ki. Az elmúlt héten a Bonyhádi Zo­máncművekben jólsikerült termelési értekezleteket tartottak. A megyében először a bonyhádi Sütőipari Vállalatnál alkalmazták a porszénbefúvásos tüzelést. Ezrei a módszerrel jelentős mennyiségű bri­kettet takarítanak meg és a kenyér minőségét is emelni tudják. Tízezer üveg zöldborsót konzerváltak az idény első napján Szerdán kezdték meg a Paksi Konzerv­gyár részéről a zöldborsó felvásárlását, 6 csütörtök déltájban már közel százötven mázsa készlettel megindult a cukorborsó feldolgozása. Pénteken újabb négy vagon borsót szállítottak a termelők a konzervgyárba a dunaföldvári, bölcskei és tengelici ha­tárból. A zöldborsó-szezon első napján, csü­törtök déltől péntek délig tízezer üveg príma minőségű cukorborsót küldtek a raktárakba a konzervüz.em dolgozói. Ingyenes KIÁLLÍTÁS LÁTOGATÁS A Bonyhádi Zománcművek termé­keivel is részt vesz a Budapesti Ipari Vásáron. A zománcművek pavilonját a Kossuth csarnokban állították fel. Kedden, reggel a gyár hatvan dolgo­zója indul el ,hogy megtekintsék a kiállítást. A kiállításra utazókat a gyár élenjáró dolgozóiból és a KISZ- szervezet munkában élenjáró fiatal­jaiból válogatták össze. A kiállításra felutazók költségét az igazgatói alap­ból fedezik. Napi 10000 darab téglával több mint 1956-ban Az elmúlt évben a megye tégla­gyáraiban a prések teljesítőképessége átlagosan a 25—30 ezer db között vál - takozott 8 órás műszakonként. Az idén a téglaprések kapacitását a jobb előkészítéssel, a gépek pontosabb, figyelmesebb kijavításával és a föld megfelelő előkészítésével, 40—50 ezer darab téglát készítenek 8 órás mű­szak alatt. A termelés érdekessége, hogy a termelékenység 5 százalékkal több. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
Thumbnails
Contents