Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-07 / 132. szám

TOLNA MEGYEI 9 VILÁG PROLETÁKJAI, EGYESÜLJETEK! > ÉS vA TAN ÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 132. SZÄM. ARA: jtíLLÉR. PÉNTEK, 1957 JÚNIUS 7. ( Befejeződött a költségvetés és a népgazdasági terv vitája A Bolgár Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége az országgyűlés ülésén Az országgyűlés csütörtökön íoly- tatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Antos Ist­ván, Apró Antal, Biszku Béla, Czottner Sándor, dr. Doleschall Fri­gyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kál­lai Gyula, dr. Nezvál Ferenc Ré­vész Géza, Tausz János. Trautman Rezső a kormány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhiva­tal elnöke. Jelen volt az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. A csütörtöki ülésen részt vett a Bolgár Népköztársaság kormány, és pártküldöttsége. Az Országház épü­letébe érkező delegációt a Kupola- csarnokban Kádár János, a kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizott­ságának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke, az MSZMP intéző bizottságá­nak tagja, Kiss Károly, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Horváth Imre külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Antos István pénzügyminiszter, Némethi Béla, a Magyar Népköztársaság bul­gáriai nagykövete és Kádas István, az országgyűlés jegyzője fogadta. Az ülésterembe érkező bolgár vendége­ket a képviselők meleg tapssal üd­vözölték, majd Rónai Sándor meg­nyitotta az ülést. Az országgyűlés és a magyar dolgozó nép nevében kö­szöntötte a megjelent bolgár kor­mány. és pártküldöttséget, a baráti bolgár nép képviselőit. két ország közötti barátság és együttműködés kérdései arról, ho­gyan járulhatunk hozzá minden békeszerető ország és ember erőfe­szítéséhez a nemzetközi helyzet fel- élénküléséért, a teljes vagy részle­ges lefegyverzésért, a nukleáris fegy_ verek betiltásáért és a világbéke megerősítéséért. — A Magyar Népköztársasággal mi, bolgárok életre-halálra össze vagyunk kötve. Országaink a bolgár és a magyar nép sorsa, a két szocialista ország, két szo­cialista nemzet sorsa — egy sors. Szilárdan elhatároztuk, hogy örökre együtt, kéz a kézben haladunk mind az öröm, mind a nehézségek napjai­ban. A magyar nép bolgár testvé­reinek személyében mindenkor hű barátokkal és szövetségesekkel bír. Nincs olyan erő, amely szétvá­laszthat, amely elszakíthat min­ket őszinte barátunktól és szö­vetségesünktől, a nagy Szovjet­uniótól és a szocializmus hatal­mas táborától. — Mi büszkén kijelentjük, hogy a népi forrradalom győzelme, a szo­cialista átalakítások, amelyeket a népi demokratikus országokban vég­zünk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom folytatását jelentik. A Szovjetuniónak a szocialista tábor­beli vezető szerepe nem egyeseknek a kívánságaiból vagy nem kívánsá­gából ladódik, hanem a történelmi események alakulásával bizonyoso­dott be. A Szovjetunió az első szo­cialista ország a világon. A maga gazdag világtörténelmi jelentőségű tapasztalatával mintakép számunkra a szocialista építésben. — A testvéri magyar népnek mi teljes szívből új sikereket kívánunk a népi demokratikus rendszer to­vábbi megerősítéséért, a Magyar Népköztársaság gazdasági és kultu­rális felvirágoztatásáért, a magyar hép boldogságáért vívott harcában — mondotta befejezésül. » r Anton Jugov elvtárs felszólalása Ezután Anton Jugov elvtárs, a bolgár minisztertanács elnöke üd­vözölte az országgyűlést. — Ma a bolgár és a magyar nép szabad, marxista—leninista pártjaik vezetése alatt, ideiglenes nehézsé­geink ellenére magabiztosan halad­nak előre a szocializmus és a szó-» cialista tábor országaival való ba­rátság útján, élükön a mi közös, hű barátunkkal és szövetségesünkkel, a nagy Szovjetunióval. Átalakítják or­szágaikat, együtt építik a boldog, szocialista jelent és jövőt. Adva vannak mindazok a felté­telek, amelyek a bolgár—magyar barátság további virágzásához, az országaink közötti, a bolgár és a magyar nép érdekét és bol­dogságát szolgáló minden irányú együttműködéshez szükségesek — mondotta többek között. A bolgár kormány és pártküldött­ség nagy örömmel fogadta a meghí­vást az országgyűlés jelen üléssza­kára, amely azután ült össze, hogy a magyar nép a Szovjetunió segítsé­gével megsemmisítette az 'ellenfor­radalmat és megőrizte szocialista vívmányait, megmentette a Magyar Népköztársaságot. Őszintén örülünk annak, hogy az állami és pártveze­tés helyes és következetes politikája következtében, az ellenforradalom elleni határozott fellépés eredménye­ként gyorsan szertefoszlott az a nagy zavar, amit az ellenség oly ügyesen ültetett el a dolgozók egyes körei­ben, hogy a munkások és a dolgozó parasztok egyre szorosabban tö­mörülnek a Magyar Szocialista Mun­káspárt és vezetősége körül. Gyor­san áthidalják az ellenforradalom által okozott nehézségeket, biztosít­ják szocialista országukban az új gazdasági és kulturális felemelke­dést és fejlődést. Mi, bolgárok, már az ellenforra­dalom első napján világosan meg­határoztuk álláspontunkat, s ha­tározottan és fenntartás nélkül a magyar nép egészséges, hazafias erőinek oldalára, a Kádár János elv- társ által vezetett forradalmi mun­kás-paraszt kormány oldalára áll­tunk. A Szovjetunió által nyújtott testvéri segítséget mi_ a magyar nép iránti internacionalista ; kötelesség méltó teljesítéseként értékeltük, ami kor a szocialista Magyarország léte forgott halálos veszedelemben. Az októberi események nemcsak az Önök számára jelentettek tanú­ságot, hanem valamennyiünk szá­mára. Férhet-e kétség ahhoz mondotta a továbbiakban, hogy népeink leg­nagyobb vívmánya, amit a marxista- leninista pártjaik vezetésével a Szov jetunió felbecsülhetetlen testvéri és önzetlen segítségével valósítottak meg: a népi demokratikus rendszer, a szocializmus útján elért hatalmas sikerek. Kétségtelen, hogy népeink számára nincs drágább ezeknél a vívmányoknál, s e népi vívmányok elleni merényletek­kel minden erővel és eszközzel szembe fognak szállni a dolgo­zók. Mi nem egyszer aláhúztuk és is­mételten hangosan ki akarjuk jelen­teni az Önök országgyűlésének szó­székéről is, hogy a mi országaink békeszerető országok, hogy népeink drága kívánsága, hogy békében éljenek minden közeli és távoli országgal. Országaink senkit sem fenyegettek és senkit sem fenyegetnek. Jelenlegi találkozóinkon és megbeszélésein­ken is az első helyen szerepelnek a Apró Antal elvtárs felszólalása Az országgyűlés ezután folytatta az 1957. évi költségvetés és az 1957. évi népgazdasági terv tárgyalását. Apró Antal, a minisztertanács elnök helyettese kért szót. Bevezetőben méltatta a bizottsági tárgyalásokon és vitában elhangzott véleményeket és javaslatokat, majd hangsúlyozta: — A kormányt az a szándék vezette a népgazdasági terv kidolgozásánál, hogy olyan tervet készítsünk, amely szűkös anyagi viszonyaink között is reális, tel­jesíthető és elsősorban abból indul ki, hogy az iparban és a mezőgazdaságban növelni kell a termelést, hogy elhárítsuk a nagyobbarányú munkanélküliséget, megvédjük a forint vásárlóértékét, meg­akadályozzuk az ellátási zavarokat és helyreállítsuk — mindenekelőtt Buda­pesten — lehetőleg már ebben az évben az ellenforradalom által okozott károk jelentős részét, ugyanakkor eleget te­gyünk külkereskedelmi kötelezettségeink­nek is. Emlékeztetett a kormány január 5-i nyilatkozatára, az országgyűlés el­múlt ülésszakára, szólott a testvéri or­szágok — mindenekelőtt a Szovjetunió — által nyújtott támogatásról. Először a dolgozók életszínvonaláról és egyes iparcikkek árának a kormány által végzett felemeléséről beszélt. — Közismert — mondotta, — hogy a párt és a kormány nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is igen nehéz helyzetben vette át az ország ve­zetését. Számolt a nehézségekkel, az el­lenforradalom által okozott hatalmas népgazdasági károkkal, ami mintegy 22 milliárd forint. — A kormány számolt azzal is, hogy a gazdaságpolitikában elkövetett régi hi­bákat kijavítsa, s mindezeket figyelembe véve ,szilárd elhatározása: a szocializmus építését a jövőben úgy kell folytatni, hogy a ma élő munkásnemzedék, az egész dolgozó nép munkáján keresztül, élvezze a szocialista rendszer előnyeit, politikailag és gazdaságilag egyaránt. — A kormány, az ország gazdasági talpraállítása mellett, a nagy' népgazda­sági károk ellenére különös gondot for­dított a dolgozók életszínvonalának javí­tására, csaknem másfélmillió dolgozóra kiterjedő béremelést hajtottunk végre. (Folytatás a 2. oldalon.) Uj gépek érkeztek as épülő dunaföldvári posdorjalemes üzemhez A Dunaföldvári Kendergyárnál épülő pozdorjalemez üzemben befejezéshez kö­zelednek az építkezési munkák. A poz­dorjalemez gyártásához szükséges gépek nagtj része már ott van az üzemben, fel­szerelésre vár. Az elmúlt napokban ér­kezett meg a keverőgép, amellyel majd a hulladéktól megtisztított pozdorját ke­verik össze a műgyanta kötőanyaggal. Rövidesen megkapja az üzem a hő­prést is. A tervek szerint egy hónapon belül megkezdik a pozdorjalemez gyártást az üzemben és úgy számítják, hogy az üzem építésére, berendezésére fordított 350 ezer forint — amelyet a Magyar Nemzeti Bank rövidlejáratú hitelként folyósított — még ebben az évben megtérül. A tűzifából kiválogatott exportképes papírfát vizsgálják a Duna ártéri erdőiben. Török Pál erdész. Juharos László erdőmérnök, Világos László, a Furnir és Lemezművek faátv^vője és Pintér István, az erdőgazdaság előadója. Az így előkészitett papírfábél 1200 köbmétert szállítanak a megye erdeiből Ausztriának. A mi gyáraink ezt a fát nem tudják fel­használni, nem tudnak papírfát készíteni belőle, az osztrák gyáraknak viszont megfelelő, és ezért kötöttünk velük nemrégiben ilyen irányú külkereskedelmi egyezményt. Munkaverseny a Tolnai Pamutszövőipari Vállalatnál Május elsején a szövőüzemrészek fiataljai elhatározták, hogy fel­élénkítik a munkaversenyt és újból beindítják a brigádok közötti ver­senyt. A munka verseny május 1-től, augusztus 20-ig tart. A versenyben különösen a sajátos szövőgyári problémák megoldására törekednek. A mennyiségi tervtúlteljesítéssel, a szombat éjszakai műszak meg­szüntetése miatt kieső 4.7 százalékos termelési veszteségből 2.7 százalé­kot akarnak pótolni az 1956. év azonos időszakának termeléséhez viszo­nyítva. A munkaverseny ideje alatt emelni akarják a termékek minőségét is, különösen az export árukét. Alapul az elmúlt év második negyed­évi termelését veszik s azt két százalékkal akarják túlszárnyalni. A mennyiségi és minőségi munka javítása mellett, még további ön­költség csökkentést akarnak elérni. Az önköltség csökkentésében jelen­tős szerep jut az alapanyag felhasználásának is. Úgy tervezik, hogy a munkaverseny keretén belül az alapanyag felhasználást 0.15 százalékkal csökkentik. A szövőbrigádok eddigi munkája nyomán is már jelentősen emelke­dett a gyár termelése és ezenkívül javult a minőség is. A mostani je­lije szerint a gyár szövői augusztus 20-ig vállalásaikat teljesíteni/ tud­ják. POOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOf Naponta egy vagon export-zSIdborsákonzerv megy Csehszlovákiába A Paksi Konzervgyárban az elmúlt úgy' tervezik, bogy szombaton (útnak napokban újabb exportszállítmány elő- indítják már az utolsó, tehát az ötödik készítését és elszállítását kezdték meg. vagon zöldborsót is. így keddtől szom- Ezúttal öt vagon üveges zöldborsókon- hatig naponta egy vagon borsókonzervet zervet küldenek Csehszlovákiába. szállítanak a baráti Csehszlovák Köz­A szállítást kedden kezdték meg és társaságba. .aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa 276 gazda, 1164 hold fold — Ennyit érintett a földrendesés Tamásiban — A tamási községi tanácsnak nagy gondot jelentett a földekkel kapcsolatos ügyek elintézése. A kormány intézkedést hozott arra vonatkozólag, hogy kártala­nítani kell, illetve vissza kell juttatni a földet azoknak a dolgozó parasztoknak, akiknek földjét kisajátították, vagy akik földjükről valamilyen okból kifolyólag lemondtak. Tamásiban 38 személy kért kártalaní­tást, 119 személy igényelte vissza a földiét, azonfelül 80 termelőszövetkezet­ből kilépett egyénnek kellett visszaadni az oda bevitt földet. A községi tanács igyekezett méltányos megoldást keresni, a hivatalos rendelke­zéseknek megfelelően elbírálni a jogos földigényeket, illetve a kártérítés mér­tékét. Nyolcvannyolchól 77 személy ré­szesült kártérítésben, akiknek földjét a gépállomás, az állami gazdaság sajátí­totta ki házépítési és egyéb célokra, ezek összesen 143 hold földet kaptak vissza. A 80 volt tsz-tagnak mintegy 500 hold földet juttattak vissza, a bevitt föld­területnek megfelelően. A legnehezebb volt a döntés a föld- visszaigénylésckhen. Itt figyelembe kel­lett venni a jelenlegi anyagi, családi és szociális körülményeket, azonfelül azt, hogv ne adjanak módot a kizsákmányo­lásra. Aki jelenleg is 20 hold földön gazdálkodik, nem eshetett olyan elbírá­lás alá. mint akinek 3—4 hold földje van. összesen 119-en igényeltek vissza 715 hold földet, a községi tanács viszont 321 hold 824 négyszögöl földet ítélt vissza az eredeti tulajdonosoknak. A földrendezéssel kapcsolatos ügyek 276 gazdát és 1164 hold földet érintettek. Jelenleg a rendezés során érintett földek műszaki felmérése folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents