Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-05 / 130. szám

í TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1957 JÜNIUS 5. „Nem hiszek az atomháborúban44 Tito beszéde a szkoplyei katonai terület tisztikarának ebédjén Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) költségcsökkentés érdekében is. A tervet és a költségvetést jónak tartom, a ma- Gácsi Miklós országgyűlési képviselő, gam részéről elfogadom, a kohó- és gépipari minisztérium tervé- Ezután Balogh Lajos országgyűlési hez, illetve költségvetéséhez szólt hozzá, képviselő szólalt fel a vitában, aki a Bevezetőben a belső tartalékok feltárása- bérezés kérdéséről és a szocialista mun- val foglalkozott, majd javasolta például kaversenyről beszélt többek között, az ércbányászat tervének emelését húsz- Czéh József, a külkereskedelmi mi­ezer tonnával. Foglalkozott a külkeres- nisztérium költségvetéséhez szólt hozzá, kedelmi szerveink munkájában meg- Megállapította, hogy az ellenforradalom mutatkozó hiányosságokkal. okozta súlyos gazdasági károk elsősorban — Engedje meg a tisztelt országgyűlés a külkereskedelem helyzetében tükröződ- — fejezte be szavait —, hogy erről a nek, majd az ipari termelés export- helyről is sürgessem a munkaverseny import kérdésével foglalkozott. A kül- visszaállítását. Az egészséges munkaver- kereskedelmi tárca költségvetését el- senymozgalom igen fontos az anyagtaka- fogadta és az országgyűlésnek elfoga- rékosság, a selejtcsökkentés és az ön- dásra ajánlotta. Incze Jenő felszólalása Belgrad (MTI). Mint a belgrádi rádió jelenti, a szkoplyei katonai te­rület tisztikara hétfőn ebéden látta vendégül Joszip Broz Tito marsallt, a jugoszláv fegyveres erők főparancs nokát. Az ebéden Veljko Kovacíjevics vezérezredes a szkoplyei katonai te­rület parancsnoka pohárköszöntőjé­ben a maga és a jelenlévő tisztek ne­vében üdvözölte a hadsereg fő- parancsnokát. Tito marsall a pohárköszöntőre adott válaszában a többi között a következőket mondotta: — Önök, elvtársak, figyelemmel kísérik mindazt, ami ma a világban történik. Figyelemmel kísérik a fegy verkezési hajszát. Ebben a hajszában részt veslznek egyes nagyhatalmak, amelyeknek ehhez megvannak az anyagi, műszaki és tudományos le­hetőségei. Ne zavarja meg önöket, Június 1-én, szombaton délelőtt 10 órakor Szekszárdon a megyei ta­nács épületében ünnepélyes keretek között adták át a megye kiváló pe­dagógusainak a kitüntetéseket és ju­talmakat. Tuska Pál, a megyei ta­nács elnöke üdvözlése és megnyi­tója után 16 nevelőnek nyújtották át eddigi munkájuk elismerésének jelképét. Az Oktatásügy Kiváló Dol­gozója kitüntetést tízen kapták, négy pedagógust tüntettek ki a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel, míg ket­ten pedig pénzjutalmat kaptak. Kellemes meglepetés volt, hogy a kis ünnepség résztvevői és egyben ünnepeltjei közül 11-en kéthetes len­gyelországi nyaralás boldog bizo-. nyosságát is kapták, a hozzávaló úti­költséggel együtt. A Vág-völgyén •keresztül Varsóba és Krakkóba, hogy mi nem kelhetünk versenyre velük, hogy nem tarthatunk lépést az atomháború előkészületeivel és hogy nincs atombombánk. Nem vagyok fanatikus pacifista, mert elég tapasztalattal rendel­kezem, de az atomháborúban nem hiszek, tekintet nélkül azokra az előkészületekre, ame­lyek ma folynak. A józan ész késztet bennünket arra, hogy így tekintsünk az atomháború lehetőségére. — Nem hiszem ugyanis, hogy azok az emberek, akik ma saját népük és az egész emberiség előtt felelősek, annyira rövidlátóak lennének, hogy ilyen lépésre szánnák magukat. Más­részt pedig most nem akarok itt ar­ról beszélni, hogy a pusztítás helyett mi mindenre lehetne felhasználni az atomerőt, hogy e tekintetben mily nagy lehetőségeket látok. — Mi nem sietjük el a dolgot és majd két híres üdülőhelyre utazni, mindez egy kis tengeri levegővel fű­szerezve bizony irigylésre méltó do­log. Még egy valaki részesül ebben a kitüntetésben, aki nem vett részt ezen az ünnepélyen: Kaszás Imre, a szekszárdi általános gimnázium ta­nára. Ugyanebben az időpontban Budapesten volt az Országházban megtartott pedagógusnapi ünnepé­lyen, hegy — egyedül a megyében — átvegye a ..Kiváló tanár“ kitüntetést és 3000 forint pénzjutalmat. A jutalmak kiosztása után a Nő­tanács, az általános iskolások és az óvodások küldöttsége köszöntötte a pedagógusokat, majd beszélgetve együtt töltötték az időt fél 12-ig, amikor a Pedagógus Szakszervezet ebédre hívta meg a kitüntetett peda­gógusokat. nem szervezzük át hadseregünket az atomháború eshetőségére. Mi tökéle­tesítjük hagyományos fegyverzetün­ket és arra törekszünk, hogy had­seregünket megjavítsuk a rendelke­zésünkre álló hazai erőkkel és kül­földi fegyvervásárlásokkal. — Népeink szeretik hazájukat, sze rétik a békét s ha kell minden pilla­natban készen állnak arra, hogy éle­tüket adják szocialista rendszerünk­ért. Másrészt, népeink a békéért har­colnak, a béke tekintetében hadse­regünk egységes népeinkkal. Nincsen közöttük különbség, mert hadsere­günk tagjai a népből jöttek. Ezért van szükség arra, hogy hadseregünk tö­kéletesítésével párhuzamosan harco­saink az elméleti katonai problé­mákkal is foglalkozzanak, tanulmá­nyozzák az esetleges háborúban al­kalmazandó új taktikát és stratégiát. Ezt kell tanulmányozniok, atombom­bára pedig nincs szükségünk. külföldi hírek Belgrad (MTI). Az Energia Világ- konferencia 11. részkonferenciájára, amely június 5-én kezdődik Belgrád- ban, eddig több mint 300 küldött ér­kezett a világ különböző országaiból. Közöttük sok világhírű tudós és ener getikai szakember van. A magyar küldöttség kedden dél­előtt 11 órakor megérkezett Belgrád- ba. A küldöttséget a konferencia szervezőbizottságának tagjai fogad­ták. * Párizs (MTI), A sajtóban egyre szapo­rodnak a hírek, hogy Washington rövi­desen kezdeményező lépéseket akar és fog tenni az algériai kérdésben. A Libération írja: Washingtoni diplo­máciai körök szerint Dulles a közel­jövőben maga tesz kezdeményező lépé­seket az algériai tárgyalások megindítása érdekében. * Jeruzsálem (TASZSZ). Ben Gurion miniszterelnök a parlamentben nyi­latkozott a kormány nevében, hogy Izrael csatlakozik az Eisenhower- doktrinához. Világosan értésére ad­ta, hogy az izraeli kormány szem­pontjából igen fontos az Eisenhower- doktrina katonai oldala. A vita után a parlament megsza­vazta az Eisenhower-doktrinát el­fogadó kormányhatározatot. • Belgrad (MTI). A jugoszláv fővá­ros egyetemi tanárai és tudományos dolgozói tiltakozó nagygyűlést tar­tottak amelynek határozatában kö­vetelik az atombomba-kísérletek megszüntetését. • Mexikó (AFP). A Cinemondial kö­zölte, hogy Marlene Dietrich hama­rosan Erich Maria Remarque híres német író felesége lesz. Az esküvőt — a híres filmcsillagnak immár ötö­dik esküvőjét — két hónap múlva tartják egy mexikói kis határmenti városkában. Marlene Dietrich a lap közlése szerint 56 éves, a ,,Nyugaton a helyzet változatlan’1 szerzője pedig állítólag 58 éves. Ugyancsak a mexi­kói lap közli, hogy a nagy művésznő és az író már évek óta szerelmesek egymásba, de eddig nem tudtak meg esküdni, mert Remarque csak né­hány hónappal ezelőtt tudott elválni feleségétől. * Az amerikai külügyminisztérium 32 oldalról 20 oldalra akarja csökkenteni az útlevelek' oldalszámát. A külügyminisz­térium becslései szerint ezzel évi 48 000 dollárt takarítanak meg. • Belgrád (MTI). Jugoszláviából út­nak indult Brüsszelbe a magyar disz szidensek harmadik, körülbelül 450 főből álló csoportja, amelynek tagjai végérvényesen Belgiumban akarnak letelepedni. Velük együtt a Jugoszlá­viából Belgiumba távozott magyar disszidensek száma mintegy másfél­ezerre emelkedett. A következő felszólaló Incze Jenő kül­kereskedelmi miniszter volt. Megállapította, hogy külkereskedelmi politikánk —úgy, mint a múltban — továbbra is a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokon nyugszik. Az a hatalmas segítség azonban, amelyet a szocialista országok kormányaitól kap­tunk, kötelességünkké teszi, hogy a tő­lük kapott árut és devizát valóban gazdasági megerősödésünk érdekében használjuk fel. Számos példával illusztrálta, hogy egy sor alapvető fontosságú nyersanyagból, félkész áruból és közellátási cikkből már túlteljesítettük az év első öt hónapjára vonatkozó importtervünket. Ebből követ­kezik, jiogy az ipar anyagellátása rela­tive jobb, mint a korábbi években. Ez azonban arra kötelez, hogy az importalt anyagokkal rendkívül gondosan gazdál­kodjunk, s ahol csak lehet, tartalékokat ké­pezzünk. Exportszállításaink üteme az elmúlt hó­napokban ugyancsak jobb volt, mint a korábbi években. Incze Jenő ezután beszámolt a kül­földi államokkal folytatott kereskedelmi államközi tárgyalásokról. A baráti álla­mok közül a Szovjetunióval, Csehszlová­kiával, a Német Demokratikus Köztársa­sággal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Jugoszláviával, Albániával, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal már aláírtuk az 1957. évi árucsere-for­galmi megállapodást: a Kínai Népköz- társaság és a Román Népköztársaság képviselőivel most folynak Budapesten az ilyenirányú tárgyalások. Külkereske­delmi feladataink megvalósításában — folytatta — nagy része van az európai és tengerentúh tőkés országoknak is. E kapcsolatok január elejétől ezekkel az országokkal is egvro erősödnek. A továbbiakban a külkereskedelem és az ipar kapcsolatáról beszélt. Befejezésül az 1958-as év külkereske­delmi előkészítésének kérdésével foglal­kozott. Az elmúlt hetekben már nagy­jából előkészítettük a szocialista orszá­gokkal a következő három évre kötendő hosszúlejáratú kereskedelmi megállapo­dásokat. A legnagyobb forgalmat, úgy, mint az idén és az elmúlt években is, a Szovjetunióval bonyolítjuk majd le. Ugyanakkor előkészítés alatt áll a hosz- szúlejáratú megállapodások megkötése néhány tőkés országgal, valamint a kü­lönböző államközi és bankközi egyezmé­nyek meghosszabbítása. Bevonulási emlékek 1948 április 15-én kezdődött életem nagy eseménye: a katonaélet. Jobban mondva az a nap, mely minden ifjú bevonulóban ilyenkor egy kis félelmet idéz elő. Ez részben abból adódik, hogy a szabad, független életet a beöltözés után bizony felváltja a napirend szigorú betartása, részben pedig abból, hogy apáink, nagyapáink hajmeresztő emléke­ket idéznek a katonaéletükből. Hiába, „nagy dolgokra” voltak képesek „vitéz” nagybányai Horthy Miklós tisztjei. Mód­szereik annyira jók voltak, hogy akik kezeik között voltak, egész életükben sem képesek elfelejteni a „hős tisztek és tiszthelyettesek nagy tetteit”, amit az emberek, helyesebben amit a katonák nevelésében elértek, az „igazi úri gesz­tus” állandó szem előtt tartása mellett. így bizony nekem is voltak abban az időben mellékgondolataim, amikor meg­kaptam a behívómat Piliscsabára. Mint ahogyan már fent említettem, akkor 1948-at írtunk, akkor mi már a néphad­seregbe vonultunk be. Persze más volt akkor a helyzet, és más ma. A néphad­sereg kialakítása még csak akkor kez­dődött, akkor volt kialakulóban, így bi­zony akkor még más volt a fogadta­tás is. Bizony minket még nem várt az ál­lomáson, vagy a busz-megállónál senki. A laktanyába beérve, hamarosan meg­ismerkedtünk az akkor még a „világ leg­nagyobb urával”, az őrvezető és a tize­des (most már nem úrral) bajtárssal és már az első félórában harsogott a ve­zényszó: — Egy! Kettő! Egy! Kettő! — azt sem tudtuk, hogy mi fán terem, de a tizedes bajtárs elől, az őrvezető baj­társ hátul még hangosabban harsogták ám, hogy — lépést nyújtsd! — Nem tudja kinyújtani? majd megtanítom ma­gát, kiskatona! — Szóval így kezdődött. 1957 május 21-én történt Bonyhád községben. Nem mint bevonuló vettem részt, ezt szeretném előrebocsátani, de mégis úgy érzem, hogy az ott látottak­nak és tapasztaltaknak hangot kell ad­nom, mert ezt nem látta mindenki és nem is hallotta. Dunaszentgyörgy község bevonuló fia­taljaival érkeztem a bonyhádi autóbusz- megállóhoz. mint kísérő. Elsőnek száll­tam le a buszról — mindjárt Misetics százados elvtárs mosolygós tekintetével találkoztam, aki jónéhány tiszt elvtárssal várta a bevonulókat. Az egész környéket hangulatossá tette az ott levő tűzoltó­zenekar vidám, ütemes indulója. A fia­talok, amint leszálltak, a tiszt elvtársak barátságosan közeledtek feléjük. Mind­járt bekísérték a fiatalokat a kiegészítő parancsnokság udvarára, ahol Misetics elvtárs rövid, de határozott utasításait hajtották végre a tiszt elvtársak — egyeztetés, az érkezők rendezése, stb. Mindenhol, az ember amerre nézett, a legnagyobb rend és fegyelem. Megérkezik egy Belsped-kocsi, az egyeztetés alatt leszámozott csomagokat gyorsan és rendben felrakják a kocsira, viszik a járási kultúrházba, ne kelljen a fiataloknak kézben cipelni (bár igazán nincs messze, de mégis). Közben még egy zenekar érkezik. Kész az egyeztetés, sorbaállnak a fiatalok, s a zenekar az élre áll, egy nemzeti színű és egy vörös zászló az első két bevonuló kezében, s a zenekar rázendítve, mintha csak min­dig ezt csinálták volna, rendben elindul a menet a járási kultúrházhoz, a vidám indulók hangjai mellett. A kultúrházhoz megérkezik az első egység. Amint odaértek, rövid, határo­zott intézkedések és a fiatalok máris vo­nulnak be a nagyterembe. Ez így megy, de gyorsan, amíg az utoljára jövő egy­ség emberei is be nem érnek a nagy­terembe. Itt a bevonulókat üdvözölte egy őrnagy elvtárs (nevét nem tudom), és bejelentette, hogy a szokásos tenni­valók mellett, például adategyeztetés, be­osztás, stb. kultúrműsor következik. Idő­közben megérkeznek a szereplők, rögtön kezdődik az előadás. Több fiatal szájá­ból hallottam: — Kíváncsi vagyok, ér-e valamit. — És ami ezután következett, azt hiszem, minden bevonuló emlékeze­tében mint szép emlék, megmarad. Senki sem fogja elfelejteni a bonyhádi gimná­zium leánykarának kedves számait, a -közgazdasági technikum műsorát, vagy a bonyhádi kultúrcsoport műsorszámait. Azt hiszem, hogy ezt kell csinálnunk a jövőben mindenhol és akkor egyre in­kább kevesebb lesz azoknak a száma, akik apáink és nagyapáink katonaemlé­keinek elbeszélése, visszaemlékezésük után kissé zavaros gondolatokkal köze­lednek a bevonulás színhelyére. Szabó István Dunaszentgyörgy A külügyminisztérium sajtóosztályának közleménye A külügyminisztérium sajtóosztálya közli: A Szír Köztársaság külügyminisz­tériuma memorandumot intézett a Da- maszkuszban székelő diplomáciai misz- szióhoz. Damaszkuszi követségünk e memorandumra válaszként küldött jegy­zékében hangsúlyozza, hogy a magyar kormány annakidején elítélte a Szuez elleni angol, francia, izraeli agressziót és jelenleg is elítél minden olyan, a nyugati imperialista államok és Izrael által kezdeményezett agressziós tervet és cselekedetet, amely az arab országok el­len irányul. A Magyar Népköztársaság kormánya ENSZ-tagságából folyó kötele­zettségének tartja, hogy álláspontjának az Egyesült Nemzetek Szervezetében is hangot adjon. ! A jegyzék a továbbiakban megállapít­ja, hogy a magyar kormányt nagy nyug­talansággal töltik el a legutóbbi közel- keleti események, amelyek arról tanús­kodnak, hogy egyes imperialista törek­vésektől áthatott kormányok a feszült­ség további fokozására törekednek. A magyar kormány megelégedéssel tapasz­talja, hogy a nemzeti függetlenség ki­vívásáért és biztosításáért harcoló arab országok népei mind erőteljesebben szállnak szembe az imperialista beavat­kozási kísérletekkel. Ezt a küzdelmet a magyar kormány, híven eddigi politiká­jához, a jövőben is támogatja. (MTI) Elnökségi ülést tartott a TTIT Az októberi események után elő­ször jött össze a TTIT elnöksége, hogy megbeszélje a szervezet eddig végzett munkáját és megszabja a további feladatokat. Horvay Árpád elnök rövid bevezetőjében javasla­tot tett az elnökség és az ellenőrző bizottság kiegészítésére, amelyet az tett szükségessé, hogy dr. Erdélyi János, Németh Béla, Szultos János, Srabiár Béla és Bíró János dr. el­nökségi tagságáról lemondott. He­lyükig dr. Pelikán Erzsébetet, Kiss Lászlót, Prantner Józsefet, Kőrössy Károlyt és Gyalog Bélát választot­ták meg az elnökség tagjaivá. Az el­lenőrző bizottságot pedig Létay Menyhérttel és Tucsni Lászlóval egé­szítették ki. Horvay Árpád rövid megnyitója után Szállásy Ernő, a TTIT titkára tartotta meg beszámo­lóját. A titkári jelentés beveze­tőül az októberi eseményeket elő­idéző belső és külső okokkal foglal­kozott. A jelentésből megtudtuk, hogy közvetlenül az októberi esemé­nyek utón is folyt a munka, ha csők kenteit mértékben is. Míg október­ben 76 előadás zajlott le 6190 hallga­tóval, addig novemberben 30, decem­berben pedig 11 előadásra került sor 1847. illetve 507 hallgatóval. Az év első negyede már fejlődést mu­tat decemberhez viszonyítva, meri 41 előadásra került sor 1852 hallga­tóval és a második negyed első két hónapja pedig további egészséges fejlődésre mutat, hiszen már 78 elő­adásra került sor 5220 hallgatóval. A továbbiakban részletesen foglal­kozott a beszámoló az értelmiségi klub problémájával, a TTIT-nek más szervekkel kialakult kapcsolatairól, a tagság alakulásáról, valamint a költségvetés lecsökkentésével előál­lott helyzetről. A titkári beszámoló után Horvay Árpád elnök ismertette a határozati javaslatot, amely után megindult a vita. Bárd Flórián, dr. Imre László, dr. Pataki József, Miszlai István, dr. Bársony Róbert, dr. Kolta László, dr. Merő László, dr. Pelikán Erzsé­bet és a központ részéről Önodi Mik­lós szólalt fel, több értékes javasla­tot vetettek fel. Az ülés második ré­szében az egyes szakosztályok munka tervét vitatták meg. Pedagógusnapi ajándék: két hét Lengyelországban

Next

/
Thumbnails
Contents