Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-05 / 130. szám

1957. JÚNIUS 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A gazdaságosabb gazdálkodás útján... SZÖVETKEZETI JÖVEDELEM HELYETT, NÖVEKVŐ ADÓSSÁG Rossz munkafegyelem, rossz munkaszervezés, természeti csapás, egészségtelen irányítás és még jó- néhány negatív tényező közre játszá­sa mellett a bonyhádi Dózsa Népe Tsz, ahogy múltak az évek, egyre ki nosabb, egyre nagyobb összegre rúgó adósságba keveredett. 1956 nya­rán már több mint 3 millió forint adósság terhelte a szövetkezetei. Az ellenforradalom szennyes áradata nem tudta elsöpörni mégsem a sú­lyos anyagi gondokkal küzdő tsz-t. A tagság túlnyomó többsége ragasz­kodott a szövetkezeti gazdálkodós­hoz. A tsz új nevén — István-majori Mező- és Tógazdasági Termelőszö­vetkezet működik. A tagság eltö­kélt szándéka, hogy közös erővel nekifog a tartozások kiegyenlítésé­hez, és ésszerűbb, gazdaságosabb, a szövetkezeti jövedelmet és ezzel pár­huzamosan természetesen a tagság jövedelmét is emelő gazdálkodásba kezd. APRÓMAGTERMESZTÉS 285 HOLDON Tavaly csak 37 holdon termeltek aprómagvakat, mégis jelentős bevé­telt biztosított ez a szövetkezetnek. Az idei 285 kataszteri holdas lu­cerna és vöröshere vetés sokkal na­gyobb jövedelem elérésére biztat. Már az idei elsőéves új vetés „szűz magjából" is több lesz a bevétel, mint a tavalyi 37 kataszteri hold terméséből volt. Jövőre pedig ha min den jól megy, az aprómagvakból va­gonszámra adhat el a szövetkezet. Ahogy a szövetkezet tagjaival szá­molgattuk, közepes termés esetén is, ha jövőre 150 kg aprómagvat bizto­sít kataszteri holdja a lucerna és vöröshere vetésnek, akkor is több mint 5 vagonnal tud eladni belőle a szövetkezet. És ez a mennyiség pénz ben „testvérek között is" meghaladó­ja a másfél millió forintot. Ezenkí­vül az első kaszálás után 60 vagon értékes pillangószénára is lehet szá­mítani. Ebből a tsz állatállományá­nak bőséges takarmányozás mellett sincs szüksége 36 vagont kitevő széna mennyiségnél többre. így aztán a megmaradt 24 vagonnyi lucerna és vöröshere szénát, szintén eladásra szánják a tagok. Ebből a nagymeny- nyiségű pillangós termesztéséből a szövetkezet földjeinek is haszna lesz. mivel a pillangós növények elősegí­tik a talajerő növekedését. Az apró­magvak bevételéből nemcsak a tsz- nek, hanem az országnak is jó haszna van, mivel külföldön, külö­nösen a skandináv államokban kere­sett árucikk; OLCSÖ HIZLALÁS — JÖVEDELMEZŐBB ÉRTÉKESÍTÉS ték. És a gyárból csövön keresztül folyik az értékes és a hizlalás szem­pontjából rendkívül fontos szesz­moslék majd át a hízómarhák istál­lójába. És a legérdekesebb a dolog­ban az, hogy ez az értékes takar­mány semmibe sem kerül a szövet­kezetnek. A tsz vezetősége ugyanis olyan megállapodást kötött a gyár vezetőivel, akik egyébként az élelmi­szeriparügyi minisztériumhoz tartoz­nak, hogy ha a tsz biztosítja a nyers­anyag egyharmad részét a gyár ré­szére (természetesen pénzért),. akkor a szeszgyártás melléktermékét a szeszmoslékot ingyen kapja a gyár­tól. Tavaly már 12-re gyarapodott az olyan tehenek száma a tehénistálló­ban, amelyek napi 1—4 liter körül ingadoztak a tejtermelésben. Korcs tejelésre és továbbtenyésztésre egy­aránt alkalmatlan tehenek voltak ezek. Alapos küllemű bírálat folytán már üsző korában selejtezni kellett volna legtöbbjét az állomány minő­ségi megjavítása érdekében. A kö­töttségek, a szakmai bizonytalanko­dás folytán azonban nem így történt. És ahogy a tsz tehenészeivel ezekről a tehenekről beszélgettünk, kiderült, hogy a takarmányozási, őrzési, gon­dozási költsége több mint 14 forint­jába került naponként egy tehén­nek és ugyanakkor ha három liter tejet adott, csak 10.80 forint értéket termelt cserébe naponként. A 12 te­hén esetében ez napi 38—40 forint ráfizetést jelentett. De hát hol volt akkor a haszon... ? A kiöregedés folytán már rosszul tejelő, vagy korcs teheneket, ame­lyeket az állatorvos selejtezett, most hízóba állították. Ezáltal mégis csak hasznot csinált belőlük a szövetkezet kollektívája. És mivel a hízott árut a tsz tehergépkocsija közvetlenül a budapesti Nagyvásártelepre szállítja és az eladás ott történik, állatonként 4—500 forinttal nagyobb jövedelme van így a szövetkezetnek, mint ha helyben az Adatforgalminak adná át élősúlyban. ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCS ÜZLET A 10 holdas jól berendezett kerté­szet, valamint a gyümölcsös termé­keit saját üzletében árusítja a szövet kezet. Bonyhád ipari munkásai szí­vesen vásárolnak ebben az üzletben, mert mindig korai zöldségre buk­kannak itt a bevásárlásra induló munkásasszonyok. Uj burgonyát péi dául megyei viszonylatban is első­nek árusított az üzlet. A forgalom egyre nagyobb. S ezt a bevételből le­het legjobban megállapítani. A ta­valyi heti 7—8000 forintos forgalom­mal szemben az idén 9—10 000 forin­tos heti forgalmat bonyolít le az üz­let. TERMELŐSZÖVETKEZETI HALÁSZCSÁRDA Mivel a Mező- és Tógazdasági Termelőszövetkezetről van szói ne csodálkozzunk a halászcsárdán se. Nagyon ésszerű és főleg jövedel­mező ez a szövetkezeti tagság szá­mára. A vasútállomás közelében or­szágút mellett nyílt meg, két hét­tel ezelőtt. A forgalom az első nap­tól kezdve nagy. Nem is csoda, az ízletes halászlé mellé a termelőszö­vetkezet sajáttermésű borából árusít. Két hét alatt 5 mázsa halat fogyasz­tottak itt a vendégek és ezidő alatt az öt mázsa hal mellé 15 hektoliter bor is elfogyott. NAGYOBB A MUNKAKEDV IS Bizony az elmúlt évek laza munka fegyelme és a különféle okok foly­tán megromlott munkakedv miatt, ahogy beszélik, még a nyáridőben is volt úgy, hogy fél 8 órakor indultak munkába a szövetkezet udvarából az emberek és este fél hat órakor gyakran hagyták abba a munkát. Most más a helyzet. Nem kell any- nyira biztatgatni az embereket. Men­nek maguktól is. Már versenyre kel­hetnek a munkakezdésben nyugodtan az egyéni gazdákkal, mert már reg­gel negyed 6-kor munkába állnak a szövetkezet földjein és van úgy, hogy este 7 óra is elmúlik, mikor bejön­nek a munkából. A tagság egyre összeforrottabb kollektívája jól tud­ja, hogy amit dolgozik, azt magának teszi. Uj' lendületet vett az egész termelőszövetkezet, a gazdálkodásban több ésszerűség van és a szövetke­zeti jövedelem emelése jobban biz­tosítva van, mint az elmúlt évek so­rán. Már az idei év első negyedében kifizetett a tsz, saját erejéből, 120 000 forint tartozást, s ha továbbra is a megkezdett úton, a gazdaságo­sabb gazdálkodás útján halad, akkor ki tudja fizetni az egyelőre még fennálló nagy összegű tartozását is. H. T. SZAKSZERVEZETI ÉLET A szakszervezetek termelést segítő munkájáról tárgyaltak megyénk üzemeinek igazgatói és szakszervezeti vezetői Pezseg, vagy nem pezseg De kérdezhetnénk úgy is, hogy mikor pezseg már? Egy-két hónappal ezelőtt ugyanis írtunk a Simontornya utcáin csendesen, kihasználatlanul csörgedező ás­ványvízről, amelynek elterjedt híre volt a környéken és a Balaton mellett. A köz­ségben még ma is lehet hallani olyan történeteket, amelyek az ásvány­víz gyógyító hatásáról, vagy arról szólnak, hogyan jöttek Simontornyára vala­mikor régen a környékbeli asszonyok fejükön, vagy kezükben nagy kancsókkal — vízért. Persze azelőtt volt aki gondoskodjon — nem egészen önzetlenül — az ásványvíz jó híréről. Ma is lenne ilyen, a jöldművesszövetkezet, de az ásvány­víz még sincs. Első cikkünk megjelenésekor az volt a baj, hogy csodálatos módon sehonnan sem sikerült üveget keríteni. Most megint más a hiba: a simontornyai földművesszövetkezet vezetői azóta jártak fenn Pesten és számos helyre elzarán­dokoltak. Feltehetően mindenhol illedelmesen köszöntek, még sem volt szerencsé­jük, mert ők csak 200—300 üveget akartak (beruházások leállítása miatt, és indulókészletnek elég ennyi is), ami túl kevés. Ezres tételekben elvállalták volna a gyártást. Jó tanácsot viszont kaptak. Elmentek a Göngyöleg Felújító Vállalat­hoz, de ott túlságosan szedett-vedett üvegek voltak, amik mégsem méltóak a simontornyai ásványvízhez. Végre! A Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat megígérte az üvegeket, habár szabadkozott, hogy a szűk keresztmetszet miatt csak a II. negyedév végén telje­sítheti ígéretét. Úgy látszik azonban, ez is korai volt. Nemrég érkezett a levél hogy üveg nincs, csak a III. negyedévben. Ezek szerint tehát nem pezseg. Hiába, a laikusok el sem tudják képzelni, milyen gigantikus feladat 200—300 másfél­literes üveg előteremtése. De kétségbeesni, vagy elkedvetlenedni azért nem kell, hiszen a víz, szénsav, sőt a csatok is megvannak az üvegekhez és ez a fontos. A víz és szénsav \adja az italt, a csat pedig vigyáz arra, hogy a szénsav el ne illanjon. Teljesen érthetetlen, hogy ilyen körülmények között a simontornyai földművesszövetkezet miért nem tölt rendszeresen ásványvizet? fl „kínai fehér“ selyemhernyétenyésztés érdekében... A magyar selyemhernyó gubója nagy szericintartalma miatt messze elmarad a világ legjobb, legkiválóbb selymet bizto­sító gubófajtáitól. A legértékesebb sely­met a kínai selyemhernyók fehér gubója biztosítja. Azért a legkeresettebbek, a leg­drágábbak a világpiacon a kínai selyem­áruk. A Szovjetunió tudósainak sikerült meghonosítani hosszú, türelmes kutatói munka után ezt az értékes „kínai fehér’ fajtát hazájukban. Nálunk is egyre nagyobb tért hódít a „kínai fehér” selyemhernyófajta. Ta­valy csak kisebb mennyiségű peteszállít­mány érkezett a messzi Kínából a szek­szárdi kísérleti központba. De az idén már három kilogramm „kínai fehér” fajta petét küldtek. S ez azt jelenti, hogy ma már többmillió kínai hernyó van kint a tenyésztőknél. Jövőre, ha minden jól megy, megtöbbszöröződik ez a szám. A kínai hernyó fehér gubójában keve­sebb a szericintartalom, mint a magyar narancssárga gubóban, a selyemtartalma is lényegesen magasabb. Nagy előnye to­vábbá az is, hogy a belőle nyert fehér selyem festése is könnyebb. Csak egyet­len egy probléma van az új selyemher­nyófajtával kapcsolatban. Mégpedig az, hogy a tenyésztők idegenkednek a „fehér gubót adó” selyemhernyófajtától. Nem azért, mintha ennél a fajtánál a tenyész­tés körülményesebb lenne, mint a hazai fajtánál. Nem. Semmivel sem körülmé­nyesebbek. Csupán a nagy, látszatra súlyos „fehér gubó” súlya könnyebb a „narancssárga” gubókénál. Az ára pedig mindkét fajtának ugyanaz. Ha azt akar­juk, hogy a „fehér kínai” fajta meg­honosodjon nálunk és azt akarjuk, hogy a tenyésztők tömegei megkedveljék és szívesen tenyésszék ezt a fajtát, akkor a hazai fajtával szemben mutatkozó súlykülönbséget is meg kellene fizetni. Nagy uránérc telepeket fedeatek fel Indiában Űj-Delliiből érkezett jelentés szerint az északindiai Radzsasztanban felfedezték Ázsia legnagyobb uránérctelepeit. Ezek a telepek Jaipurtól mintegy 210 kilométerre, délnyugati irányban feküsz- nek. Az urántartalom itt oly magas, hogy alkalmasnak látszik atomenergia terme­lésére. Kiváló eredményeket hozott a gyermekbénulás elleni oltás Basil O’Connor, a gyermekparalizis le­küzdésére alakult angliai alapítvány el­nöke beszámolt arról, hogy az elemi is­kolás gyermekek beoltása következtében jelentősen csökkent a gyermekbénulásos ban több megbetegedés fordult elő azok­ban a korosztályokban, amelyek nem kaptak védőoltást. Az öt éven aluli — j tehát be nem oltott — gyermekek bénu- lásos megbetegedése az 1952. évi 29 szá- 1 zalékról 1956-ban 89 százalékra szökött megbetegedések száma, ugyanakkor azon- fel; TUDJA-E HOGY... A hízottsertés és hízottmarha el­adás csak akkor jövedelmező, ha olcsó takarmánnyal hizlalhatunk. A hizlaláshoz főleg a marhahizlaláshoz szükséges olcsó takarmányt hosszas utánjárás folytán végre sikerül ki­harcolni a szövetkezetnek. Pedig ha jól megnézzük a dolgot, már előbb is szert tehetett volna erre a „heverő kincsre“, ha nem akadályozzák a gazdálkodáshoz mitsem értő bürok­rata elemek. Ugyanis a tsz marha­hizlalójától alig 50 lépésnyire taka­ros kis szeszgyár áll. Idestova három éve is elmúlt már annak, hogy a gyár nem működik. Miért? Nem volt mit feldolgoznia? Vagy a ter­melőszövetkezetnek nem volt szük­sége szeszmoslékra a hizlaláshoz? Vagy talán a szesztermékek gyártá­sa idejét múlta? Nem! Lett volna mit feldolgozni, szeszmoslékra is nagy szükség volt és egyelőre a szesz termékek gyártása is szükséges. Más volt a hiba. A gyár csupán csak azért állt mert egyes „illetékes" szemé­lyeknek az volt a véleménye akkori­ban, „hogy a kicsiny kapacitás miatt nem jövedelmező az üzemeltetése.“ Na, de hagyjuk a „régmúlt időket“. Ez a vélemény azóta, szerencsére, h,megdőlt“. A gyár rövid időn be­lül működni fog. Az elmúlt hetek­ben még a berendezését is kibővítet­Csütörtökön délelőtt megyénk jelentő­sebb üzemeinek igazgatói, szakszerve­zeti bizottságok elnökei ülést tartottak. Az ülésen megbeszélték az első negyed­éves termelési terv teljesítése sorún szer­zett hasznos tapasztalatok szélesítésének módját. A beszámolót Schrottner Ká­roly elvtárs. az SZMT megyei elnöke tartotta. A beszámoló a szakszervezetek mun­káját ismertette az üzemekben. Elmondta Schrottner elvtárs, hogy több üzem szak- szervezeti bizottsága a termelést jól se­gíti, jól mozgósítják a dolgozókat a napi feladatok megoldására, de a mos­tani eredmény még nem kielégítő, ugyanis a megye iparának termelése még nem érte el az október előtti szintet. Beszámolójában megszabta a szakszer­vezetek előtt álló feladatokat. A bérezés helyes kialakítását és a termelés gazda­ságossá tételét szabta meg fő feladatként. A munkaversenyről is szó volt. Elmondta Schrottner elvtárs, hogy az elmúlt évek­ben a munkaversenyt hogyan járatták le, hogyan vették el a dolgozók kedvét a versenyzéstől, majd szólt a most kiala­kulóban levő, újrendszerű munkaverseny folytatásáról, szervezéséről. Több hozzászóló elmondta, hogy üze­mükben az első negyedévben milyen eredményeket értek el. Várni Gyula, a Téglagyári ES igazgatója elmondta, hogy a dolgozóknak megfelelő bérezést alakí­tottak ki, amely a termelés emelkedését is elősegíti. Molnár István, a Tolnai Tex­tilgyár igazgatója elmondta, hogy a gyár KISZ fiataljai munkaversenyt indítottak, s már csaknem minden szövőbrigád résztvesz a munkaversenyben. Molnár elvtárs elmondotta, hogy az anyagtakaré­kossággal milyen jelentős megtakarítást értek el azzal, hogy a hulladékfonalat kisipari feldolgozásra adják át. Lux Sán­dor a megye helyi iparának negyedéves' munkájáról, Csatári Miklós, a Bonyhádi Zománcművek igazgatója a termelési ér­tekezletek megtartásáról és az anyagtaka­rékosságról szólt, majd elmondotta, hogy a bérezést jól oldották meg, de még további javításra vár. Az értekezlet megtartása szükséges volt, és az elmondott tapasztalatok bizo­nyára segítik a második negyedéves terv teljesítését. Az értekezletre, mint hiányosságra, rányomta bélyegét az, hogy a munkaverseny szervezéséről tár­gyaltak, s azokat nem hívtak meg erre a tanácskozásra, akik a munkaverseny tényleges folytatói, az üzemek dolgozói. Azt kellett volna tenni, hogy egyes üze­mekből a munkagépek mellől hívják meg erre a tanácskozásra a dolgozókat, ahol maguk mondják el azt, hogyan szeret­nének versenyezni, milyen módszerrel. ... a vegytiszta víz ízetlen. A víz­nek erről a tulajdonságáról Zotter- man svéd tudós azt állítja, hogy az állatoknak olyan idegük is van, amellyel ugyanúgy érzékelik a vegy­tiszta víz ízét, mint a só ízét. . . . Angliában sokhelyütt aszbeszl- betonból készült víztartályokat hasz­nálnak. Az aszbesztbeton tartósabb a vasnál. ... a fogaskerekű mechanikus inga­órát nem 1300-ban találták fel és nem Európában. Bebizonyosodott, hogy ennek az órának Kína a hazája és feltalásának időpontja 1088-ra, de le­het, hogy 725-re tehető. Az 1030— 1102 között élt Szu-Szung kínai csil­lagász ilyen óráról tesz említést köny­vében. ... az Egyesült Államokban mozgó alkatrész nélküli szivattyúkat gyárta­nak. Ezekkel a szivattyúkkal dielekt- romos folyadékot szivattyúznak. A fo­lyadékot mozgó elektromos tér hajtja. ... az élesztőgombák nagyon falán­kak. ötvenhat kiló élesztőgomba 12 óm nXatt ,mJJfái tonna tápanyagot, mintegy 27 ezer liter vizet és 765 köb­méter levegőt nyel el. A gombák súlya ezalatt 450 kilóval gyarapszik. .. .az első papírgyártó gépet a XIX. század elején találták fel Fran­ciaországban. ... a Nap három perc alatt annyi energiát sugároz, amennyit az egész világ egy egész év alatt fogyaszt el. .. .ha a Nap kihunyna, Földünket hó és jég, s ezenfelül 12 méter vastag fagyott levegőréteg borítaná. Könyvismertetés !Kép Passuth László ’ v. *•' »Néqy szél Erdélyben” című új történelmi regényéből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents