Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-30 / 152. szám

Táinai N VOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM 152. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1957 JÜNIUS 30. Egyetemi Könyvtől* PÄ0S ^ ------™w mw^W~ uvseKKel s okkal többet kell foglalkozatok, mint most Az országos pártértekezlet vitája a beszámolókról Az MSZMP országos értekezlete csütörtök délutáni ülésén került sor a második napirendi pontra■ a szervezeti szabályzatra vonatkozó javaslat beterjesztésére. Előadó: Marosán György elvtárs volt. Az alábbiakban röviden ismertetjük a beszámolót: Hz MSZMP szervezeti szabályzatáról Marosán György elvtárs előadói beszéde — Szervezeti szabályzatunknak — kezdte beszédét Marosán elvtárs — úgy kell meghatároznia a párt műkő. désének szabályait, hogy megtartása biztosítsa a pártban az akarat és a cselekvés egységét, tükrözze a párt életében beállt változásokat. Az MSZMP örököse a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja forradalmi tet­teinek ,a kommunista párt meg­alakulása előtti munkásmozga­lom hagyományainak örököse a munkásegységnek amely az MDP megalakulásával az egysé­ges pártban öltött testet. Nagy gondot kell tehát fordítanunk arra, hogy bizalomteljes viszonyt te­remtsünk a párt sorain kívül maradt, összes becsületes, volt MDP-tagok- kal, beleértve a volt szociáldemokra­ta elvtánsakat is. A pártaktíva-értekezleten több ja-, vaslat hangzott el a párt nevének megváltoztatására. A Központi Bizott­ság javasolja, hogy pártunkat Ma­gyar Szocialista Munkáspártnak ne­vezzük, mert ez az elnevezés alkal­mas annak kifejezésére, hogy az MSZMP ugyanazt a munkásegységet testesíti meg, amelyet az MDP meg­teremtett. A párt jellegének meghatá­rozásánál, persze, különben nem a név, hanem a párt célkitűzése és politikája döntő. Az MSZMP megvédi az MDP eredményeit Az MDP feloszlatása a párt erői­nek a legkritikusabb időpontban való dezorganizálását, végső fokon a mun. kásosztály forradalmi pártjának likvi­dálását jelentette. Sajnos, azok az erők, — mert voltak ilyenek, — ame­lyek a feloszlatás ellen küzdöttek, nem tudták azt megakadályozni. A Központi Bizottság világosan látja a régi vezetés által elkövetett szektás, dogmatikus hibákat, azok következményeit és harcol azok ellen, de elismeri az MDP 12 esztendős munkájának nagy eredményeit, meg­védi azt a szocializmus ellenségeivel, rágalmazóival szemben. A Központi Bizottság messzemenően figyelembe vette az MDP szervezeti szabályza­tát és érvényesítette annak alapvető pontjait. Az elkövetett hibák okai nem a szervezeti szabályzatban kere­sendők, hanem abban, hogy a min­dennapi munkában nem érvényesül­tek a lenini elvek, jóllehet az MDP szervezeti szabályzata a pártépítés és a pártvezetés lenini elveire épült. / tervezet azonban az MDP szervezeti szabályzatához képest bizonyos mó­dosításokat is tartalmaz olyanokat, melyek a jelen körülmények között szükségesek. Marosán elvtárs ezután a párt ve­zető szerepéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a párt vezető szerepét sok­helyütt rosszul értelmezték, a gya­korlatban eltorzították. Háttérbe szorult — mondotta — az a helyes elv, hogy a párt vezető szerepét, eszmei­politikai irányítását az állami­gazdasági és társadalmi szervek­ben dolgozó kommunisták útján kell érvényesíteni. Háttérbe szorult az a helyes gya­korlat, hogy a különböző területeken dolgozó kommunisták felvilágosító szóval és tettekkel győzzék meg a pártonkívüli dolgozókat. Sokszor le­szűkítették ezt utasítgatásokra, pa­rancsolgatásokra, s ez sokat ártott a párt tekintélyének, gyengítette a tö­megek bizalmát a párt iránt. A szervezeti szabályzattervezet a párt meghatározásáról szólva, ki­mondja: a Magyar Szocialista Mun­káspárt kommunista párt, a munkás- osztály élcsapata, a dolgozó nép párt­ja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A kommunista párt és az MDP is a munkásosztály élcsapatának szere­pét töltötte be. Ha az MDP október­ben mégis válságba került ,ennek egyik oka az volt, hogy ingadozó, bi­zonytalan, véletlen elemek, sőt, kar­rieristák és ellenséges elemek is be­juthattak a párt tagjai sorába. Az MSZMP tanult ezekből a hibákból. Taglétszámunk nem lesz olyan nagy, mint az MDP-é volt. De csak számszerűségében lesz ki­sebb a párt, osztályjellegében világosabb és egységesebb lesz. A pártépítésben fő feladatunknak a minőségi javítást tekintjük. Ezen a vonalon történtek bizonyos kezdeti hibák. Nem egyforma ütemben fej­lődtek az üzemi és a hivatali párt- szervezetek. Ennek egyik oka, hogy az üzemekben szigorúbb mércét állí­tottak fel, mint a hivatalokban, ho­lott éppen fordítva kellett volna el­járni. A párttagság száma 1957. jú­nius 1-én 345.733. Ez a volt MDP- tagságnak 40.2 százaléka. A párttag­ság számának növekedése áprilisban volt a legmagasabb: 118.313. A párt­ban a munkások aránya 57.9 százalék, a parasztoké 16.7, az értelmiségieké 6.9, az eredetileg alkalmazottaké 10.4 százalék. Marosán elvtárs ezután a pártegy­ség megteremtésének és megszilárdí­tásának fontosságáról beszélt. A párt — mondotta — csak úgy vívhatja sikeresen harcát ha sorait elvi-politikai és szervezeti egység ko­vácsolja egybe. Az egység azonban semmiképpen sem lehet elvtelen. Na­gyon drága árat fizettünk azért, mert eltűrtük, hogy a párton belül revizio­nisták szállást csinálhassanak az el­lenforradalomnak, a polgári restaurá­ciónak, a fasizmusnak. Az októberi események minden párttagtól meg­követelik nemcsak a kötelező ébersé­get, hanem harcos, aktív tevékenysé­get az ellenség leleplezésére. A párt csak akkor teljesítheti feladatát, őriz­heti meg egységét és szilárdságát — mondja a szervezeti szabályzatterve­zet, — ha engesztelhetetlen harcot folytat mindenféle elhajlás ellen, a revizionizmussal és a dogmatizmus- sal, a szektás, „baloldali” elhajlással szemben.’’ A pártban nincs helye semmiféle külön csoportosulásnak, vagyis frakciónak. Aki ilyet szervez, vagy abban részt vesz, azt a pártból el kell távolítani. A pártegység egyik legfontosabb követelménye a pártve­zetés egysége, szilárdsága. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az ellen­ség nem a párt teKintélyének lejára­tásával kezdi romboló munkáját, ha­nem először a pártvezetés, a pártve­zetők tekintélyét igyekszik lejáratni. Legfőbb fegyver ezellen a felső és alsó vezetők, valamiül a tagság har­cos egysége, kölcsönös bizalma. Ez ma megvan. Gazdasági és politikai eredményeink bizonyítják ezt. A ve­szély azonban nem múlt el mindent meg kell tennünk a pártvezetés te­kintélyének megszilárdítására. Marosán elvtárs ezután a vezetők kötelességeiről szólt. Az intrikusokkal szemben szigorúan el kell járni A párt egységének kérdése szoro­san összefügg a demokratikus centra­lizmus érvényesítésével. Saját tapasz­talataink bizonyítják, hogy meg lehet sérteni a demokráciát, de meg lehet sérteni a centralizmust is. Különösen romboló hatással volt a demokratikus centralizmus re­vizionista értelmezése, mert alá­ásta az öntudatos proletárfegye- met, aláásta a Központi Vezető­ség és a párt határozatainak te­kintélyét. A pártszervezetekben eluralkodott a fecsegés, általánossá vált a pártfe­gyelem és határozatok megsértése. Ma is vannak karrierista elemek, akik az ellenforradalom után kivár­ták a hatalom megvédésének és meg­szilárdításának idejét és most „író­asztal-harcokat’’ folytatnak. Szégye­nükre legyen mondva, hogy intriká­juknak olyan elvtársak estek áldoza­tul, akik november 4-e óta ingadozás nélkül harcoltak az ellenforradalom ellen. Bizony szép számmal vannak olyanok, akik saját ingadozásukat a derekasan kiállt elvtársak elleni in­trikával akarják „jóvátenni’’. Határo­zottan fel kell lépni ezekkel szem­ben. Véget kell vetnünk annak a tűr­hetetlen magatartásnak, hogy bárki is következmények nélkül vádaskod- hassék. Az intrikálókkal szemben szi­gorúan és keményen fogunk eljárni. Pártunk szervezeti alapelve: a demokratikus centralizmus A demokratikus centralizmus pár­tunk lenini szervezeti alapelve. Két lényeges részből áll. Az egyik a tag­ság jogainak teljes tiszteletben tar­tása. A másik, hogy a felsőbb szervek döntéseit az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Jelenleg — a demokra­tikus vonások megőrzése mellett — a centralizmust kell erősíteni. A párt­egység védelmében a legszigorúbb rendszabályokat is alkalmazni kell. A Központi Bizottság inkább oszlas­son fel egyes pártszervezeteket, mint­sem még egyszer megismétlődhessék, hogy belülről bomlasszák szét a párt egységét. A Központi Bizottság így járt el az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem jogj karának pártszerveze­tével. Az MDP szervezeti szabályzatával szemben a párttag jogait bővítettük azzal, hogyha a határozattal nem ért egyet, fenntarthatja különvéle­ményét és azzal felsőbb párt­szervhez fordulhat. A döntésig azonban legjobb képes­ségei szerint végre kell hajtania a ki­fogásolt határozatokat is. A demokratizmussal összefügg, hogy kollektív módszerrel kell dol­gozni. Következetesen érvényesíteni kell a lenini elvet: együttesen meg­vitatni, személyesen felelni. Koráb­ban sok esetben megelégedtünk a kol lektív vezetés formális érvényesülé­sével. Leszűkítettük ezt a választott szervek üléseire, a taggyűlések rend­szeres megtartására, a határozatok hozatalára. A párttagság többségét azonban nem aktivizáltuk. Ennek következtében a pártvezetés egyes esetekben nemcsak a tömegektől, ha­nem a párttagság jelentős részétől is elszakadt. Marosán elvtárs ezután a párton- kívüliek között végzett munka fontos­ságával foglalkozott, majd a szakszer­vezetekben és a KISZ-ben, valamint a dolgozó nők között végzendő kom­munista meggyőzés jelentőségéről szólt. Azután rátért a párt ideológiai feladataira. A párttagság önkéntességéről A szervezeti szabályzat-tervezetben kimondjuk, hogy a párt önkéntes harci szövetség. A jövőben ennek az elvnek nemcsak úgy akarunk ér­vényt szerezni, hogy a pártba csak önként jelentkezés alapján veszünk fel tagjelölteket, hanem úgy is, hogy megadjuk a párttagnak, a tagjelölt­nek azt jogát, hogy önként kiléphet a pártból. Az MDP-ből nem lehetett kilépni. Azt a párttagot, aki kijelen­tette, hogy nem akar párttag lenni, kizárták. Ez akarva-akaratlanul sok esetben egyébként becsületes embe­rek megbélyegzését jelentette. Egye­sek ettől félve, inkább a pártban maradtak. Ezzel nőtt a passzívak, kö­zömbös elemek száma. A szervezeti szabályzat-tervezet ki­mondja azt is, hogy a Központi Bi­zottság, valamint a pártbizottságok egyes határozatainak kidolgozásába és megvitatásába pártonkívüli szak­értőket is bevonhatnak Ez nagyobb biztosítékot nyújt a pártnak arra, hogy politikája híven fejezze ki a dől gozó tömegek érdekeit. Előadói beszéde befejező részében Marosán elvtárs a revizionizmus elle­ni következetes eszmei harc szüksé­gességét hangsúlyozta. A párt elméleti és politikai te­vékenységének egyik alapvető feladata a mai helyzetben, hogy megsemmisítse a pártba benyo­mult revizionista nézeteket és a nyomukban lábrakapott megal­kuvás és osztályárulás marad­ványait. Szervezeti szabályzatunk a prole­tár internacionalizmus szellemét su­gározza. Úgy véljük, megfelel a je­lenlegi körülményeknek és jelentős mértékben hozzájárul az előttünk álló nagy feladatok sikeres végrehaj­tásához olyan időszakban, amikor a párt tevékenységét, az ellenforrada­lom megvert, de még meg nem sem­misített erői elleni következetes harc szükségessége határozza meg. Vita a beszámolók felett A csütörtök délutáni ülésen a két referátum feletti együttes vitában el­sőnek Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei intéző bizottság el­nöke szólalt fel, Majd Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ vezetője a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség munkájának néhány kérdéséről szólott. Elmon­dotta, hogy a KISZ fejlődése kielé­gítő. Alig negyedév után minden je­lentős üzemben van szervezete, s a 4000 KISZ-szervezetben 120 000 tag tömörül. A KISZ céljait ezzel a jelszóval lehet kifejezni: „Egység, munka, ta­nulás! '■ Az egység döntő kérdés. Már jóval október 23-a előtt megkezdő­dött a támadás a magyar ifjúság egysége ellen. A Nagy Imre—Lc- sonczi-csoport tagjai a DISZ Köz­ponti Vezetőségében, a Petőfi Kör­ben felléptek az ifjúsági egység és az egységes ifjúsági szervezet ellen, valamint az ifjúsági szövetség párt­vezetése ellen is. Pártunk Központi Bizottsága a KISZ létrehozásával abból indult ki, hogy a szocializmus építése, az elért eredmények lehetővé és szükségessé teszik uz ifjúság teljes eszmei, szer­vezeti és politikai egységét. Kizsák­mányoló társadalomban az uralkodó osztályok érdeke, hogy az ifjúság ereje meg legyen osztva. Szocializ­must építő társadalomban a mun­kásosztály érdeke, hogy az ifjúság egységes legyen. Végezetül a VI. Világifjúsági Ta­lálkozó jelentőségéről szólott, s hang súlyozta: a magyar fiatalok delegá­ciója mindent el fog követni, hogy becsülettel megállja a helyét azon a politikai vizsgán, amelyet a világ ifjúsági találkozó a magyar küldött­ség számára jelent. A következő felszólaló Klaukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei kül­döttség nevében teljes egyetértését nyilvánította a Központi Bizottság beszámolójával. Kreszán Lajos elvtárs, a Ganz Vagongyár intéző bizottságának el­nöke arról beszélt, hogy rendkívüli súlyos kezdeti nehézségek után ho­(Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents