Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-23 / 146. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1957 JÚNIUS 23. Vita a termelőszövetkezeti elnökök megyei tanácskozásán (Folytatás az 1. oldalról.) Volt a tanácskozáson olyan is, aki az előbbit, meg olyan is, aki az utóbbit látja jónak. Lázár István az alsónyéki Világszabadság Tsz elnöke például kereken kimondta, hogy a termelőszövetkezetnek nem éri meg a gépállomással dolgoztatni, mert a gépállomás drágán dolgozik, .elviszi a termelőszövetkezetből az összes hasznot. 0 azt látja jónak, ha a termelő- szövetkezet berendezi gazdaságát, a gazdálkodáshoz szükséges kis- és .nagygépekkel, így gazdálkodik belterjesen. Ezt azonban a tsz elnökök túlnyomó többsége nem helyesli. És ez az utóbbi a jó, a termelőszövetkezetek számára a gazdaságosabb. Mégpedig azért, mert a termelőszövetkezetek a gépesítés tekintetében nem tudnak lépést tartani a technika fejlődésével, nem tudják biztosítani, hogy minden évben saját erőből új gépeket vásároljanak, nem tudják biztosítani a gépek javítását, folyamatos karbantartását. Igaz az, hogy a gépállomások az utóbbi években nem minöpn esetben adták meg a tsz-ek- nek azt a segítséget, amit igényeltek, illetve jogosan elvártak. De e tekintetben ebben az évben már javult a helyzet. A tsz-ck számára kedvezően megváltoztatták a gépállomási díjakat, érthetőbbé, egyszerűbbé tették a szerződéskötéseket és a gépállomás kimondta, hogy ezután a tsz-ben dolgozó traktoros munkáját elsősorban a tsz-tagok értékelik. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy pénzjutalmat, kitüntetést, vagy prémiumot csak abban az esetben kap a traktoros, ha a tsz ezt javasolja, illetve ehhez hozzájárul. A további távlatokat illetően pedig a gépállomások megyei igazgatója, Papp Lajos elvtárs a tanácskozáson ígéretet tett a tsz elnököknek arra, hogy Tolna megye gépállomásai ebben az évben úgy kívánnak dolgozni, hogy a jövőben még jobban leszállítsák a termelőszövetkezetekben végzett gépi munka díjait. Mindent összevetve: a tsz elnökök megyei tanácskozásán elhangzott vita jó és tanulságos volt. Amit hiba ként kell felvetni, az a következő: Kevés szó esett a termelőszövetkezetek és az egyéni para,sztok kapcsolatáról. Erről pedig kell, minden tsz tagnak kell beszélni. Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP megyei intéző bizottságának titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány nem mond le a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Ebben a munkában támaszkodik a jelenlegi termelőszövetkezetekre, elsősorban azok kommunista vezetőire. Javasolta, hogy a közeljövőben, ahogy a munkák ezt megengedik, szervezzenek a tsz-ek egymás közt és állami gazdaságok közt tapasztalatcseréket és ide hívjanak meg jól gazdálkodó egyéni parasztokat. És minden módot használjanak fel arra, hogy a termelőszövetkezetet, illetve a nagyüzemi gazdálkodást népszerűsítsék a parasztok körében. A vita. illetve a vita-összefoglaló után a termelőszövetkezetek megyei tanácskozásán határozatot fogadtak el. A határozat a többi között kimondja, hogy a tertnelőszövetkeze- tek a gazdasági év végéig visszatérnek az alapszabály szerinti gazdálkodáshoz. Szakítanak a részes művelés elvével és gondoskodnak arról, hogy egyetlen tsz tagnak se legyen nagyobb háztáji földje, több háztáji állata, mint amit az alapszabály előír:. 6000 forintos megtakarítás kombájn-aratással II forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésére, vaiaminta gabona értékesítésére és felvásárlására A zomba; Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben is készülnek az aratás, cséplés nagy munkájára. Ebben a nagy munkában a pártszervezet is igyekszik a lehető legtöbb segítséget adni. Éppen ezért a legutóbbi taggyűlésen éppen e nagy munkák előkészítéséről folyt a vita. A vita tulajdonképpen azon volt, hogy saját erejükből vagy külső segítséggel végezzék az aratást. — A kommunisták megtárgyalva, alaposan elemezve a helyzetet, azt javasolták, hogy vegyék igénybe a kombájnt. E javaslatukat arra alapítják, hogy például mintegy 30 holdon az aratógép és a kombájn által végzett munka közti különbözet több mint 6000 forintos megtakarítást jelent a termelőszövetkezetnek a kombájnhasználat javára. Ehhez pedig még nem is vették hozzá a szemveszteség csökkentése által jelentkező megtakarítást. Nem vették hozzá az aratógép használata után származó kéveösszera- kási stb. munkák díját. Természetesen emellett kidolgozták, hogy miként menjen a munka, ha esetleg olyan időjárás lesz, hogy a kombájn nem tud dolgozni. Azt is megtárgyalták, hogy a kombájn aratással egyidőben kazalozzák a szalmát és végzik a tarlóhántást. A taggyűlésen a kommunisták az erőket felmérték és nagy vonalakban az erőelosztást is meghatározták, — amelyet a termelőszövetkezeti taggyűlés elé terjesztenek. Ebben az évben dolgozó parasztságunk szorgalmas munkájának és a kormány segítségének eredményeként a kalászos gabonák jó termést Ígérnek. Az aratás és a cséplés eredményes elvégzése, a gabonaértékesítés, illetve az állami felvásárlás jó megszervezése, az ország összes dolgozóinak egyetemes érdeke. A betakarításhoz az állami gazdaságokban és a gépállomásokon elegendő kombájn, aratógép és cséplőgép áll rendelkezésre. A gépállomások gépparkja lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek mellett az egyéni termelőknek is jelentős meny- nyiségű gépi betakarítást végezzenek. A munkák jó elvégzéséhez a forradalmi munkás-paraszt kormány megfelelő mennyiségű üzemanyagot, gép- alkatrészt és szerárut (kaszát, sarlót, stb.) bocsátott a mezőgazdaság dolgozóinak rendelkezésére. A forradalmi munkás-paraszt kormány a kötelező beadás rendszerének megszüntetése ellenére biztosítja a dolgozók kenyérellátását és előnyös felvásárlási feltételekkel biztosítja a parasztság gabonafeleslegének szabad értékesítését. Ennek a nagy feladatnak sikeres elvégzése érdekében a kormány felhívással fordul a dolgozó parasztsághoz, a termelőszövetkezetek tagjaihoz, az állami gazdaságok dolgozóihoz, valamint a tanácsokhoz és a felvásárló szervekhez. 1. Az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg termelők még az aratási munkák megindulása előtt vizsgálják meg a felkészülést, a nyár; munkákhoz szükséges gépek üzemképességét, a magtárak, tárolóhelyek kitakarítását, fertőtlenítését és a szüksége® egyéb eszközök megjavítását. Az állami gazdaságok, a gépállomások és a föltműves- szövetkezetek vezetői gondoskodjanak a betakarítás nehéz munkáját végző dolgozóknak elegendő mennyiségű élelemmel, hűsítő italokkal stb. való ellátásáról, a tanácsok végrehajtó bizottságai pedig ellenőrizzék a végrehajtást. A tapasztalt hiányosságokat a munkák megkezdéséig mindenhol szüntessék meg, hogy rövid idő alatt zavartalanul, minél kisebb szemveszteséggel végezhessék el a betakarítást. 2. A termés betakarításánál az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek minél nagyobb mértékben használják fel a gépeket és kifogástalan munkával, különösen a kombájnok használatának előnyét bizonyítsák be. Ezért különösen nagy gonddal szervezzék meg a kombájnnal végzett betakarítás összes munkáit (magtisztítást, szal- malelhúzást). 3. Az aratást kövesse azonnal tarlóhántás, mert az már a jövő évi termés igen fontos agrotechnikai munkája. A gépállomások a termelőszövetkezeteknek a tarlóhántást tárcsával díjmentesen végzik, ha a termelőszövetkezet a tarlóhántott terület őszi-, vető- vagy mélyszántásra a gépállomással szerződést köt. — Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok, az időjárástól függően, az aratás után azonnal, minél több tarlót vessenek be elsősorban zöldtrágya céljára másodnövénnyel. A nyári betakarítási munkák mellett fordítsanak gondot az esedékes növényápolási és takarmánybetakarítási munkák végrehajtására is. 4. A gabonabehordást gyorsan és folyamatosan a rendelkezésre álló szállítóeszközök teljes kihasználásával végezzék. A parasztság körében ennél a munkánál széles körben érvényesüljön az összefogás elvén alapuló hasznos gyakorlat: a kölcsönös megsegítés. A behcrdást követő asztagolás gondos munkával történjék, mert cséplésig a beázott aszta- gokban igen nagymennyiségű és minőségi veszteségek állhatnak elő. A szérüskerteket a tűzrendészeti előírások betartásával mindenhol időben készítsék elő. A cséplés folyamatossága és jó minősége érdekében a gépállomások az üzembiztos, jól dolgozó gépek mellé hozzáértő, a feladatát jól ellátó műszaki személyzetet állítsanak. Különös gonddal járjanak el a nagy értéket képviselő aprómag cséplésénél. 5. A tanácsok végrehajtóbizottságai. az állami gazdaságok, a gépállomások vezetői, a termelőszövetkezetek elnökei és a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek az aratásnál, a cséplésnél gondosan ellenőrizzék a gépek munkáját, hogy ezzel elősegítsék a munkák jó minőségű elvégzését és a betakarítás minél kisebb szemveszteséggel történő végrehajtását. 6. A kormány messzemenő segítséget nyújt p parasztságnak gabona- féleségei értékesítéséhez. Ugyanakkor elvárja, hogy a parasztság gabonafeleslegeit ajánlja fel az állami felvásárló szerveknek, hogy ezzel alá támassza a kormánynak a begvűjtés eltörlésére hozott nagyjelentőségű intézkedését és biztosítsa az ország kenvérell átását. Elvárja továbbá a kormány, hogy a termelők hiánytalanul eleget tegyenek állampolgári kötelességüknek: — A természetbeni fizetésre kötelezett termelők földadójukat a megállapított határidőn belül terme-: szeíhen, elsősorban -búzában, annak hiányában sorrendben rozzsal, vagy árpával teljesítsék. A gabonacséplés díját a termelők abból a terményből, amelyből a cséplés történt, adják át a felvásárló szerveknek. — A termelők az államtól megsegítésként kapott gabonakölcsönöket természetben fizessék vissza. 7. Az ország kenyérellátása és a parasztság érdeke egyaránt szüksé gessé teszi az üzérkedés és spekulációs tevékenység minden eszközzé) való megakadályozását. A kormány határozatot hozott, amely szerint ke- nyér- és takarmánygabonát, tovább- eladásra csak az állami és szövetkezeti felvásárló szervek, valamint a kijelölt malmok vásárolhatnak. Ezért az üzérkedést, spekulációs tevékenységet folytató elemekre kemény kézzel kell lesújtani és velük szemben a törvény teljes szigorával kell eljárni. 8. Az állami és szövetkezeti felvásárló szervek a felajánlott gabonaté- teleket a megállapított árakon és feltételek mellett kötelesek átvenni. A termelőszövetkezetekkel a betakarítást (megelőzően kössenek szállítási szerződést legalább 350 mázsás egyöntetű minőségű tételekre, mázsánként száz forintos előleggel és húsz forintos felárral. A felvásárló szervek gondosan készüljenek fel a gabonaátvétel zökkenőmentes lebonyolítására. Ennek megfelelően: Gondosan tisztítsák és fertőtlenítsék raktáraikat. Gondoskodjanak a szükséghez képest ideiglenes raktárakról. A beszállított terményeket folyamatosan vegyék át, gondosan mérlegellek, az előírásoknak megfelelően minősítsék és a megállapított ellenértékét — az esetleges minőségi felárral együtt — azonnal, hiánytalanul fizessék ki. 9. Az állami gazdaságok és a célgazdaságok kenyérgabona ár’uterme- lésüket a cséplést követően hiánytalanul adják át a felvásárló szerveknek. 10. A tanácsok ellenőrizzék a felvásárló szervek munkáját, mind az állam, mind a parasztság érdekeinek szemelőtt tartásával és lépjenek fel a felvásárlást gátló vagy zavaró minden jelenséggel szemben. Budapest, 1957. Június 21. DR. MÜNNICH FERENC magyar forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese. As út kezdetén... Érettségi, gond, jövő meg is kellett volna csinálni. Az már nem ment egyedül. Először elrontotta a szerszámot és végülis kény télén volt odamenni valamelyik öreg szakmunkáshoz. De szerencsére hamar beismerte, hogy az ő tudománya csak akkor ér majd valamit, ha előbb tanul az öregektől és így aztán hamar lett belőle jó szakmunkás. De amikor egy kicsit kezdett jobban keresni, belevette a fejébe, hogy ő motort vesz. össze is rakta a pénzét, mi. meg már előre nevettük, hogy most vajon milyen balszerencséje lesz Verte a mellét, hogy milyen nagyszerűen sikerült a jogosítvány megszerzése. Jobban ismerte a KRESZ-t mint mi öten együttvéve és mindig azt mondta, hogy nem is fognak elvenni tőle betétlapot. Alig ült néhányszor a motoron, a város szélén eléje ugbott egy csibe és elcsúszott rajta. Mindjárt csontrepedése meg zúzódása lett szegénynek. Én már 20 éve vezetek motort, nem tudnám megmondani, hogy hány csibét vágtam el, de olyan szerencsétlenül még egy sem jött, hogy elbuktam volna. Ez meg az első esetnél. Összetörte a motorját is. Elmesélik, hogy mire kijön a kórházból, rendbe hozzák a motorját. had legyen a szerencsétlensége mellett egy kis öröme is. Úgyis jobban sajnálja azt, mint talán saját magát, mert még szórakozni sem igen járt, hogy minél előbb motorozhasson. Körülbelül egy fél éve az igazgató magához hívatta, hogy volna-e kedve bemenni az irodába dolgozni, mert egy hely most megüresedett és mivel ő már több éve az üzemben dolgozik, előnyben részesítenék. Kis gondolkodás után ezt felelte: — Hát, ha nincs más megoldás és azt akarják, hogy ne legyen motorom, akkor-esetleg, de ha már választhatnék, inkább csak ott maradnék, ahol vagyok. Az igazgató sokáig töprengett magában és a másik két érettségizett irodistája után nem akarta hinni, hogy őszintén beszél. P.eleegyezett kérésébe, de azért „titokban“ igyekezett kikutatni az okokat. Szerelmi ügyre és miegymásra gondolt, csak akkor lepődött meg, amikor elmesélték neki, hogy ez a Varga újabban már nem csak szakmunkás, hanem valami bizalmi-féle is, minden különösebb megválasztás nélkül. Ha valakinek valami ügyes-bajos dolga akad az irodán, valami vitás dolgot kell elintézni, akkor vagy magával hívja, vagy egyszerűen megkéri, hogy intézze el az ügyét, nézzen utána, mert ott annyi a paragrafus, meg a papír, hogy a fészkes fene se ismeri ki magát benne és elvégre ő mégiscsak „írástudó’1 ember. Ha újságot olvasnak, egész biztos, hegy őt is bekapcsolják, mert ő csak többet ért a politikához, mint ők. Szóval most már nemcsak elismert szakmunkás, bárium elismert „művelt embei\‘‘ is. A bizalomnak e jelei nem valami nag'7 dolgok, nem választották meg például a munkástanács elnökének, de ezer szállal odakötötték ehhez a munkás-kollektívához. Megtalálta a helvét a munkapad mellett anyagilag is, és mint tanult ember is, hasznosítani tudja műveltségét s ezért szintén megbecsülik. Vele nem sikerült beszélni, terveit nem ismerjük, de társai, vezetői a tanúk, hogy hogyan találta meg számítását kétkezi munkával és igyekezettel, még akkor is, ha minden kez- de tnél balszerencse éri ... (Folytatjuk.) Boda Ferenc öuűcm 0z.uis.uLL is.aruiius.uum. ivii vi- gasztaltuk, hogy ne búsuljon, itt van az állása, ha dolgozik, még valaki itt is lehet belőle. Megszereztük ezt a gyereket, mert tudott dolgozni, volt benne erő és ezért aztán azért is sajnáltuk, hogy nem vették fel az egyetemre, meg azért is sajnáltuk volna, ha elmegy közülünk. Itt maradt, jó dolgos lett, már motort is tudott venni. — Pedig mondtuk neki — kontráz bele a másik, hogy ne vegyél, mert neked úgy sincs szerencséd, még kitöröd a kezed-lábad. Mert nemcsak, hogy az egyetemre nem vették fel, az itteni munkájával is „balszerencsés" volt eleinte. Mindent elvállalt volna, egy két hét után azt gondolta, hogy ő már mindent tud, mert hát ő tanult fizikát is. kémiát is, meg számolni is. Jobban dobálózott a különböző képletekkel, törvényszerűségekkel, mint más az egyszereggyel és mindenütt valami újat akart csinálni, az ő logikája szerint. Csak ak- tor került mindig bajba, amikor Az üzemben mindjárt kiderült, hogy az igazgató rosszul informált bennünket, mert a keresett érettségizett ember, Varga Géza nincs bent. Társai bizonyos részvéttel mondják, hogy a kórházban fekszik, mert elérte a legújabb balszerencse. — Miaguk újságírók, de biztos nem láttak még ilyen balszerencsés embert, mint ez a Varga — újságolják, mint valami „szenzációt“. — Ez nem tud az életben olyan dologhoz hozzáfogni. hogy ne leselkedne rá és ne érné a balszerencse. Néhány éve leérettségizett, utána jelentkezett az egyetemre, jól szerepelt a felvételin is és már biztosra vette, hogy felveszik. Már megkezdte a búcsúzkodást is az üzemben — mert a nyári szünidőben ide jött dolgozni segédmunkásnak — és egyszer csak kapja az értesítést, hogy nem vették fel az egyetemre. A gyerek napokig alig evett valamit, hangját nem lehetett hallani, csak néha, amikor kitört belőle egy káromkodás, pedig azelőtt k
