Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-23 / 146. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TO 4 Tolnai N Elgyötörni Könyvtár PÍCS A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁ R' k i r ÉS A tanácsok lapja Ii. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM. ÁRA: 50 FILLER. VASÁRNAP, 1951 JŰNIUS 23. Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgatósága elnökének nyilatkozata a földművesszövetkezetek termelésszervezési tevékenység érői Vita a termelőszövetkezeti elnökök megyei tanácskozásán Kádár Jánosnak, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének emlékezetes parlamenti zárszava óta egyre gyakrabban vetődik fel annak szükségessége, hogy a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékeny ségük mellett kapcsolódjanak be fokozottabban a mezőgazdasági termelés irányításába, szervezésébe és nem utolsó sorban s. nagyobbmér- tékű segítésébe. Erről Nyers Rezső, a SZÖVOSZ Igazgatóságának elnöke az alábbi nyilatkozatot adta: —• A földművesszövetkezeti hálózat alkalmas arra, hogy a termelés területén is összefogja az egyéni parasztgazdaságokat — mondotta. — Ez ma egyébként is fontos, mert a begyűjtési rendszer megszűnésével a mezőgazdasági termelés befolyásolására, helyes összetételének kialakítására kevés eszközzel rendelkezünk. Ma termelési szerződéseket egy-egy községben 8—10 vállalat köt, s minden megbízott a saját érdekeit nézve legtöbbször figyelmen kívül hagyja a község egészének termelési érdekeit és lehetőségeit. Célszerű volna a földművesszö- vntkezeteket megbízni ezzel a tevékenységgel, s a gyárak és az egyéb állami szervek nem a termelőkkel, hanem a földműves- szövetkezetekkel kötnének nagybani áruszállítási szerződéseket. A földművesszövetkezetek maid saját tagjaikkal, az egyéni parasztokkal kötnék meg saját termelési szerződéseiket, s ugyanakkor közvetlenül ellátnák őket megfelelő hitelekkel. műtrágyával, termelési eszközökkel. stb. Természetesen — megállapodás szerint — a termeltető vállalatok menetközben ellenőrizhetik a földművesszövetkezeteknek ezt a tevékenységét. A földművesszövet- kezeteknek is hasznos volna, ha a termelési szerződésekkel járó kedvezmények rajtuk keresztül bonyolódnának le, mert a parasztság így közvetlenebbül erezné a szövetkezés előnyeit és ezúton lendületet kapna az egyszerű termelési társulások kialakulása is. Amennyiben a földművesszövetkezetek megkapnák a cukorrépa, a kender, a len, a dohány, a különböző magfélék, valamint a tenyésztési szerződés kötések feladatait, minden szövetkezetnél külön termelési iizemágat alakítanának, amelynek vezetésével szakképzett mezőgazdászokat bíznánk meg. Meggyőződésem, hogy ezekkel a termelési üzemágakkal — mivel a föld- miívesszövetkezetek bizonyos mértékig már így is bekapcsolódtak a termeltetésbe — felelősen tudnák vállalni a feladatokat. Ennek az üzemágnak természetesen egyéb feladatai is lennének, gondolok itt új növények meghonosítására, piackutatásra, műtrágyakísérletek beállítására, vetcmagfélék beszerzésére és szétosztására. Az elmúlt években a községi tana _ csők mellett működtek már termelési bizottságok, ezek azonban nem rendelkeztek olyan lehetőségekkel és eszközökkel, hogy a mezőgazda- sági termelést számottevően befolyásolhatták volna. Ha a földművesszövetkezetek működése, a termeltetés és a mezőgazdasági termékek értéke- sítés" irányában szélesedik, a termelési bizottságok a fö’dművesszövetke zeteken belül megtalálnák a lehetőségeket és. eszközöket, hogy a termelési üzemáshoz kapcsolódva, széles körben befolyást gyakoroljanak a mezőgazdasági termelés irányára, színvonalának emelésére. A földművesszövetkezetek a mezőgazda Sággal összefüggő tevékenység irányításán és ellenőrzésén túl, széles körben foglalkozhatnának mezőgazdasági szakpropagandával, elsősorban ankét ok, viták, előadások szervezésével. mintaparcellák beállításával stb. Ezt a céh reálissá teszi, hogy a föld- művosszövetkezetek anyagi eszközök kel is alá tudják támasztani e feladatok végrehajtását. A földművesszövetkezetek kétségkívül elmaradtak a mezőgazdasági termelés segítésében, de azért tettek „Ne adják el a termelőszövetkezetek a továbbtejiyésztésre alkalmas növendékmarhákat és süldőket, hanem neveljék fel mind, a kiselejtezett állatokat pedig hízcniarhaként, vagy ihízottser- téskémí értékesítsék.“ Ehhez persze szükséges az, hogy több takarmányt termeljenek a közösben és a megtermelt kukoricát, árpát és takarmányrépát ne osszák ki a tagok között, hanem tartsák meg a közösben, a közös állattenyésztés fejlesztésére. így kétszeres hozama lesz a szövetkezetnek. Ha állatokon keresztül értékesíti a megtermelt gabonát, több lesz a pénzbevétel, több lesz a trágya, amelyen említeni lehet a növénytermesztés hozamét. Ez eddig rendben is volna — mondották a tsz elnökök —, csak az a kérdés, hogy viszonylag kevés taglétszámmal, hogyan tudják biztosítani a fejlett állattenyésztést, a hozamok növelését. Ehhez kapcsolódik mindjárt, hogy a termelőszövetkezet a saját erőből vagy állami hitelből vásárolt gépekkel tegye olcsóbbá és gazdaságosabbá a termelést, vagy pedig a gépállomással javítsa meg kapcsolatát és ezen keresztül mentesítsen több tagot a növénytermesztésből. '' T (Folytatás a 2. oldalon.l A megye állami gazdaságainak kombájnesai, párttitkárai, főagronó- musai €s igazgatói megbeszélést tartottak a sárpilisi állami gazdaság kultúrtermében. A megbeszélésen elsősorban az aratás körüli teendőket vití.tták meg az egybegyűltek. A rendelkezésre álló kombájnok számát, valamint a. géppel való aratás lehetőségeit figyelembevéve úgy dön tőitek, hogy az állami gazdaságok gabonáinak 50 százalékát kombájnnal fogják learatni. Egy kombájnra 20 vagon gabona aratását és cséplését tervezték, a kombójnosok nagy része azonban itt az értekezleten 25 vagont kitevő gabonanemű aratását vállalta. Felszólalt Pilisi István, a Sárpilisi Állami Gazdaság kembájnesa is, áld taValy nyáron a Szovjetunióban a kazahsztáni szúzföldeken két hét alatt 500 kateszteri földterületről 35 vagon gabonát gyűjtött be kombájnéval az urnyeczki szovhoz terule én. Pilisi István, aki a megye egyik legrégibb kombájnosa, vállalta az előirányzott gabonamennyiség túlteljesítését 25 százalékkal. Az aratási munkák megbeszélés itán a terméshozamok emeléséne] ehetőségeiről és az önköltség csők intéséről indult vita. Az állam lazdaságok vezetőinek vitájához a /1SZMP megyei intéző bizottságánál levében Rapai Gyula elvtárs többe: :özött hangsúlyozta, hogy nem ér igvet azzal az állásponttal, amel; zerint a gabonaneműek terméshoza nának emelése érdekében az idén alajmüveléssel, trágyázással, vetés el már minden tőlünk telhetőt meg ettünk. Fontos az is még, hogy az aratásnál, a szemveszteség kiküszöbölésével, a betakarításnál és a tárolásnál veszendőbemenő gabonamennyiség minimálisra csökkenVerseny a tengelici Petőfi és a csehszlovák berencsi szövetkezet között Versenyszerződés jött létre a csehszlovákiai berencsi egységes földmüvesszövetkezet és a tengelici mezőgazdasági termelőszövetkezet között. A szerződés kiterjed az állat- tenyésztés terén az állatállomány növelésére, a tejtermelésre, a borjúnevelésre, az anyakoca-létszám növelésére, a hízottsertések súlyának és darabszámának növelésére,, valamint a növénytermesztés vonalán a külön bező növényféleségek terméshozamának emelésére. A szerződésben foglaltak végrehajtását mindkét szövetkezet kölcsönös helyszíni meggyőződés alapján legkésőbb 1958 január 30-ig ellenőrzi. GYERMEK SZEPSEGVERSENY 1957 POLÁNYI JÓZSIKA Dunakömlod. FERENCZI JULISKA Bogyiszló. DÖCHERT PÉTERRE Alsóhídvéig. . PÄLFI ANNUSRA Magyarkeszi. DEMKÓ JÓZSIKA V árdomb-U jbgrek. tesével is növeljük a gabona menyiségét. Az így nyert gabonamennyiség helyi viszonylatban kicsinek tűnik, de országos méretekben sokszáz varfrvrv cfoKonót tpc7 IH A% aratásról tanácshostah a mesve állami gazdaságainak veietői és kombájnosai XVJ.il! L J.J.J.O.J. JűtUCiCtCO, <X C LtTJ. — melőszövetkezeteinek elnökei pénteken megbeszélték a termelőszövetkezetek helyzetét és a tsz-mozgalom további feladatait. A vitabevezető előadásról lapunk tegnapi számában már írtunk. Most a vitáról és annak néhány tanulságáról szólunk. Az előadást követő vitában több tsz elnök, gépállomási igazgató vett részt. Az elhangzott felszólalások kö zül a legreálisabb és előremutatóbb Kiss Antalnak, a szekszárdi Béke Tsz elnökének és Varga Istvánnak, a sárszentlőrinci Táncsics Tsz elnökének a felszólalása volt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme csak akkor lesz magasabb, ha a tsz a belterjesség irányában fejleszti gazdaságát. Csak 'így lesz a tsz az egyéni parasztok számára vonzó, ha itt olcsób ban többet termelnek, mint az egyéni parasztgazdaságokban. Ezt pedig csak úgy érik el a termelőszövetkezetek, ha a gazdaságukon belül, elsősorban az állattenyésztést fejlesztik, sok takarmányt és árugabonát termelnek. Ennek kapcsán felvetődött, hogyan tegyék mindezt a termelőszövetkezetek. Az egyedüli helyes megoldásuk csak az lehet, amit Kiss Antal és Varga István hangsúlyozott: tereiében 270 szőlő-, gyümölcster- neló, 213 rizstermelő, 84 különféle illattenyésztő, 167 géphasználati társulás működik, nem beszélve a több- •záz méhészeti szakcsoportról és ■gyéb társulásokról. Ezek az ala- sonyabb típusú szövetkezeti formák zinte kivétel nélkül belterjes kultú- ák művelésére jöttek létre és nagy icgítséget jelentenek a termelés fotózásában. Nekünk arra kell törekednünk, hogy minél több egyéni )araszt tömörüljön ilyen társulásba, nert ezzel az árutermelés fokozása nellett kialakulnak a termelésre való ■zövetkezés fontos elemei. — fejezte ie nyilatkozatát Nyers Rezső, a JZÖVCSZ Igazgatóságának elnöke.
