Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-22 / 118. szám

1957 MÁJUS 22. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG S Mégiscsak jó ez a népi demokrácia — „Tizenkét éven keresztül szenvedtünk“ — kiabálták az ellen­forradalom napjaiban Gerjen köz­ségben azok a félrevezetett volt eselédemberek is, akik — szeren­csére nem nagy számmal — bele­kerültek a volt földesurak, község­ben élő fullajtárainak hangadó ku- lákjainak befolyása alá. Munkát, kenyeret követeltek a felvonuláson — csak éppen az nem derült ki, hogy kinek a számára. Mert, mint kiderült, olyan ember kiabálta ezt, aki mint traktoros havi 3000—4000 forintot keresett az állami gazdaságban és így nehéz elképzelni azt, hogy családjának nem volt betevő falatja. Az igaz, hogy az elmúlt 12 év alatt voltak hibák Gerjenben is — másutt is, és az ellenforradalom hevében — ezt most már ők ma­guk is egyre világosabban látják — erősen eltúloztak, sutba dobva és megfeledkezve az elmúlt 12 év eredményeiről. Rövidlátásukban olyan szabadságot követeltek, amelyből bőven volt részük a fel- szabadulás előtt. Egyesek elfeled­keztek arról, ezekben a napokban, hogyan éltek a múltban — cseléd- sorban — ahova valamennyiöket a legkegyetlenebb módszerekkel ta­szították volna vissza a föld haj­dani „urai’1, ha a szovjet csapatok nem nyújtanak segítséget az ellen- forradalom leverésében. Éppen ezért nem árt, ha egy ki­csit visszaforgatjuk a történelem kerekét és felidézzük a múltat, il­letve összevetjük a jelennel. Vázol juk úgy a múltat, ahogyan azokra a megalázó módszerekre és meg­szégyenítő bánásmódra visszagon­dolnak az idősebbek. Emlékezzünk a 15—20 év előtti eseményekre, mert csak úgy tudjuk értékelni a jelent, ha visszapillantunk a múltba. A felszabadulás előtt 13 nagy és középbirtok vette körül Gerjen községet. Ezeken a birtokokon nagyszámú cseléd, béres, sommás és napszámos dolgozott éhbérért. Emlékezzenek csak vissza a gerje- niek az 1944-es évre, amikor a kurtára szabott kendervágási díj­ért megtagadták a kender levágá­sát, Szuprics, az uraság, csendőrök kel kényszerítette őket a munkára. Még ma is élénken él sok ember­nek az emlékezetében, amikor a cséplés alkalmával a ponyvát ke­reste a munkásokon az uraság, és amikor az öreg Kajári és Szabó gépész kivételével már mindenkit kipofoztak a csendőrök, eszébe ju­tott az uraságnak az, hogy a kere­sett ponyvát valahova a padlás fel­járóba tették, ahonnét elő is ke­rült. Ez volt a „szabadság“, az urak demokráciája. Sokan ismerték és még ma is emlegetik Gerjenben a Nyiri Gyuri bácsi esetét, aki egy válasz­tás alkalmával a községházán járt, és éppen abban az időben a fő­szolgabíró úr is ott volt. A főszolga bíró úr jól ápolt kezeivel úgy vágta le az öreg fejéről a zsíros ka­lapot, hogy csak úgy kalabált, csak azért, mert az öreg megfeled­kezett az illendőségről és mielőtt kiért volna a szobából, a nagysá­gos úr jelenlétében, a fejére merte tenni a kalapját. Ennyi becsület járt akkor a szegényembernek, ilyen volt az urak szabadsága, akiknek mindent szabad volt és ha a Dénes nagyságos úr úgy kí­vánta, a csőszkunyhóba rendelhette a csinos cselédlányt, vagy asz- szonyt, ha az kedvére való volt. Ezt a szabadságot akarta vissza­hozni az ellenforradalom és a ger- jeni parasztok azok, akik a felsza­badulás után kaptak földet, csak akkor döbbentek arra, hogy mi ké­szül ellenük, amikor a tanácsháza előtti gyülekezetben elvegyülő ku- lákok azt kiabálták, hogy „ki kell cövekelni az állami gazdaság föld jeit.“ — Ne féljetek, ha nem is lesz földetek, vigasztalták másnap a szegénységet. — Adunk ám ara­tást — úgy, mint annak előtte ... 11-én. Most már úgy gondoljuk, hogy visszavesszük a földeket, a vetéseket is, mert annak idején tő­lünk is úgy vették el. Ekkor már teljesen kinyílott a földhözjuttatottak szeme, látták, hogy ősi jussuk, a föld van veszély­ben, de látták azt is, hogy szá­mukra vajmi keveset hoz az úgy­nevezett szabadság, amelyet az el­lenforradalmárok ígértek. Lassan, de fokozatosan kezdtek rájönni arra a gerjeniek, hogy nem is volt olyan rossz a 12 év, a de­mokrácia, hisz ezalatt az idő alatt épült fel az új falurész is szép há­zaival. És igen; egyébként is erő­södtek a falusiak. Ma 22 motor- kerékpáros szaladgál a községben, Horváth Márkus az állami gazda­ság dolgozója még el sem adta a régit, a Csepelt, és máris egy szép piros Pannóniát vásárolt magának, volt pénze ... Megkereste a rá- valót. Sokan vásároltak maguknak új bútort, berendezést, a lányok pe­dig egy-egy ünnep alkalmával olyan szépen fel tudnak öltözköd­ni, mintha divatbemutatóra ké­szülnének. És a falu kulturális fej­lődése ... Tizenkét évvel ezelőtt néhány detektoros rádió volt a fa­luban, jelenleg pedig már három­száz rádiót tartanak nyilván, s ez is többnyire világvevő készülék. A nagyvendéglőt mozinak alakították át, a másik kocsmaépületben a bölcsödét helyezték el, amelynek fenntartására évi 67 000 forintot for dít a tanács. Az is felvetődött és egyre többen beszélnek arról, hogy vajon elnézte volna-e például Muraközy százados úr, hogy a volt cselédek gyerekei ösztöndíjjal gim­náziumba, vagy egyetemen tanul­janak. Két gerjeni fiatal orvosnak készül. Volt-e arra példa a múlt­ban, hogy a gerjeni parasztgyere­kekből is lehetett valaki. Az idő­sebbek a Szűcs Béni fiát emlege­tik, aki ugyan továbbtanult, de mire végzett a tanítóképzőn, apja és nagyapja 15 hold földjéből mind össze 5 hold maradt, a többit el­vitte a fiuk iskoláztatása. Folytassuk-e tovább az összeve­tést? Úgy gondoljuk, nem szüksé­ges, mert a józanul gondolkodó, becsületes emberek előtt most már világosan áll és ezt ki is mondják: „Mégiscsak jó ez a népi demo­krácia.“ A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL--------- I —wniiCTinm va—m'nm-cHtniiBM—imwii — ■■■ — -----------­Á Szovjetunió segít Kína iparosításában A Szovjetunió nagy segítséget nyújt Kínának az ország iparosításában. E segítséget legfőképpen a kínai autó, traktor- és rádiógyárak felépítésénél használják fel. A tervek szerint 156 gyárat építenek szovjet támogatással, s ezek közül 43-at már teljesen vagy részleteiben üzembehelyeztek. Az év végére a szovjet segítséggel épülő gyáraknak több, mint egyharmadát — köztük számos bánya-, elektromos- ipari és gépgyártási iparvállalatot — adják át rendeltetésének. A leningrádi politechnikai intézet­ben kutatásokat végeznek egy kínai nagyteljesítményű vizierőmű felépí­tése érdekében. Az intézetben külön modelleken próbálják ki az építkezés legjobb módszereit. Hőálló kondenzátor Az „American Aviation” című folyó­irat jelentése szerint, a Balco Research Laboratories cég speciális kondenzátor- típust gyárt, amelyben különösen kezelt tephlont használ szigetelőként. Az ilyen kondenzátorok jól beválnak 200 fokos hőmérsékleten is. A kondenzátor vesz­teség együtthatója nem több, mint 0.0005,. A tephlonos szigetelés tovább tartja a töltetet, mint bármely eddig is­mert anyag. A kondenzátorokat tekercs-alakúra ké­szítik és légmentesen fémcsövekbe zár­ják. A kondenzátorok kapacitása 0.001— 2 mikrofarad, feszültsége 150—4.000 volt. Milyen mélyek az olajkutak szerte a világon? Klasszikus estre készül a szekszárdi gimnázium Évekkel ezelőtt a szekszárdi általános gimnáziumban rendszeres és mozgalmas kultúráiét zajlott, amely az utóbbi idő­ben elsorvadt. Földrengés, árvíz, ellen- forradalom szakították meg az iskola egyenletesen folyó életét és elvonták, másfelé terelték a diákok figyelmét, ér­deklődését. Május 18—19-én, szombaton és vasár­nap azonban egész kis kultúrforradalom tette mozgalmassá a gimnáziumot. A kultúrteremben kiállítást nyílt meg, ahol a gimnázium legügyesebb kezű ifjú mű­vészjelöltjeinek rajzai, festményei látha­tók. A kiállításon szereplő képek közül leginkább Finta Erzsébet, Nagy Endre, Dobrovits Mária és Cseh Gábor munkái nyerték meg a látogatók tetszését. Ugyanebben az időpontban zenei és énekversenyek is voltak, ahol Falussy Mária, illetve Orbai Katalin érték el a legjobb helyezést. Nagy érdeklődés közepette zajlott le a szavalók és felolvasók versenye is. A próza kedvelői Móricz, Mikszáth, Móra, Leecock stb. műveiből adtak elő részle­teket, a költészet hódolói pedig Vörös­marty, Puskin, Tóth Árpád, Csokonai, Goethe, Juhász Gyula és más költők verseit szavalták sikerrel. A felolvasók közül Csuka Júlia és Kalmár József került az első helyekre, a szavalóknál Bakos Mária és Rácz Erzsébet (külön- külön csoport) lett az első. A versenyek számos résztvevője meg­lepően jól szerepelt, s néhány tanuló komoly művészi teljesítményt nyújtott. Éppen ezért a gimnáziumban úgy terve­zik, hogy a jövő hónapban nagy klasz- szikus estet rendeznek, amelyen a most lezajlott versenyek legjobbjai is szerepet kapnak. Ennek az estnek a műsorát természetesen még kibővítik, s már most készülnek a nagy eseményre. A World Oil című folyóirat ismerteti a világ különböző részein fúrt olajkutak mélységét. A kutak felének mélysége 2740—3350 méter között váltakozik. A legmélyebb olajkút az Egyesült Államok­ban van, amely 6879 méteres. A máso­dik helyen Venezuela áll 5345 méterrel, ezután a Szovjetunió következik 5200 méterrel. Trinidadban, Columbiában, Ausztráliában, Szaud-Arábiában és Ar­gentínában 4500—5000 méteres kutakat fúrtak. Kanadában, Algériában, Fran­ciaországban, Marokkóban, Kuveitban, Equadorban és Romániában a kutak mélysége 4000 és 4500 méter között vál­takozik. A. világon 38 olyan ország van, ahol az olajkutak mélysége több mint 3000 méter. Ide tartozik Irak, Irán, Egyiptom és néhány középkeleti ország. Kétezer és háromezer méter közötti mélységű ku­tak vannak Ausztriában, Burmában, Ju­goszláviában és más országokban. Ja­maika szigetén a legmélyebb kút 1924,5 méter, Szumatrán 1689 méter, Bolíviában 1624 méter, Ciprus szigetén pedig 1372 méter. Növekszik Amerikában az alkoholisták száma Az iszákosság széleskörű elterjedése az Egyesült Államokban megijesztette a hivatalos szerveket is. Az iszákosok szá­mának emelkedése erősen érezteti hatá­sát az iparban. Az egyik amerikai orvos becslése szerint az Egyesült Államokban közel ötmillió ember az alkoholizmus rabja. t Dr. William C. Menniger lélektan­professzor 7000 orvos bostoni érdekezle­tén kijelentette: „Az iparnak egymilliárd dollárjába kerülnek a dáridózások”. Vé­leménye szerint az ital minden öt dol­gozó közül egyet levesz a lábáról, ugyan­akkor az iszákos munkásokat könnyeb­ben éri baleset és egyre többen marad­nak távol munkahelyüktől. Dr.Menniger rámutatott, hogy e hely­zeten csak úgy lehetne segíteni, ha az alkoholistákat megfelelő kórházi keze­lésben részesítik. 1960-ig 65000 új lakást építenek Szlovákiában A felszabadulás óta Szlovákia soha nem látott fejlődésen ment keresztül. Szlovákia területén soha nem építettek annyi üzemet és lakást, mint az elmúlt 12 év folyamán. Elegendő megemlíteni, hogy 1945-től napjainkig 145 új gyárat helyeztek üzembe, ezenkívül 170 gyá­rat kiszélesítettek, illetve korszerű be­rendezéssel elláttak. De jelenleg is szá­mos nagyüzem építése van folyamatban és gyors ütemben halad egy hatalmas alumíniumgyár építésének befejezése. Szlovákia iparosításával egyidőben gyors ütemben fejlődik a lakásépítkezés is. A második ötéves terv során, vagyis 1954- től 1960-ig állami beruházásokból 65 ezer új lakást építenek. Ezenkívül jelen­leg körülbelül 35 ezer családi ház építése van folyamatban. A családi házak épí­tését nagyban előmozdítja a 15—20 éves állami kölcsön. A kölcsön részletei egyenlőek a szokásos lakbérek összegé­vel. £mdek Hpugaécát Egy barcelonai hallgatónk írja: „Meg­hallgattam műsorukat Mező Imre életé­ről. Nagyon nagy volt a fájdalmam, mert nagy veszteség az, ha ilyen kvali­tású embert megölnek ilyen áruló mó­don. Nagyon mélyen átéltem életrajzát. Általában nagyon szeretem a szombati műsorokat, mert nagyon érdekesek. Bélyeggyűjtő is vagyok és hadd mond­jam el, hogy három országra' koncentrá­lom gyűjtésemet. Ezek: a Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia. Magyar- országról és Csehszlovákiából már van elég szép gyűjteményem, sajnos a Szov­jetunióból nagyon kevés, pedig ezt az országot nagyrabecsülöm. Nagyon szé­leskörű a levelezésem a világ nagyon sok országában élő fila telistáival és min­den egyes levelemben felhívom barátaim figyelmét az Önök adásaira. Ugyanezt teszem itt is, saját országomban, környe­zetemben.” Levelében verset is küld Rádió Buda­pestnek, melyet a „Békének és a népek közötti testvériségnek’- ajánl. INNEN — ONNAN EGY HÉTIG FUT MAGYAR- ORSZÁGON A VIT VÁLTÓ Az idei moszkvai fesztivál e’őtt is sor kerül a nemzetközi ifjúsági talál­kozók előtt immár hagyományossá váló VIT stafétára. A váltóbotot hat különböző országból indítják a fiata­lok. A staféta egyik ága Olaszország­ból indul, s Ausztrián át érkezik ha­zánkba. Az osztrák fiatalok ötven- tagú küldöttsége előreláthatólag jú­lius 6-án ér a határmenti Ágfalvára. Itt veszik át ünnepélyesen a magyar fiatalok a stafétabotot, amelyet az­után egy hétig — július 12-ig — ma­gyar városokon, falvakon keresztül visznek a szovjet és a román határ felé. NYOMOZÓKUTYA SEGÍTSÉGÉ­VEL RABLÓGYILKOSOKAT FOGTAK EL OROSHÄZÄN Az orosházi rendőrség nyomozó­kutya segítségével rövid idő alatt el­fogott két fiatalkorú rablógyilkos cigányt, akik május 15-én megölték és kirabolták özv. Sin Józsefné 71 éves asszonyt. A két rablógyilkost statá- riális bíróság vonja felelősségre. Ügy olasz hallgatónk írja: „Az okto-j béri események után kezdtem hallgatni, irhásaikat és nagyon örülök annak, hogy Magyarországon az élet mindjobban nor-, nalizálódik. Kérem, küldjék el a Fehérl könyvet, mert nagy segítségemre vannak! :zek az adatok abban, hogy bebizonyít-! iám, mire képesek a fasiszták. Még em-j ékszem azokra a napokra, amikor hall--! -attain a magyar és külföldi rádió a elad ait a testvérháborúról, milyen nagy -olt a fájdalmam, amikor láttam, hogyi i nép ellenségeit ezek az események irömmel töltötték el és gyűlöletet akar-| ak szítani az olasz népben is. Nincs1 zándékomban vitatkozni a megtörtént^ iseményekről, az a véleményem, hogyl i hibákat mindig ki lebet javítani, de' i gyáva lelkeket nem lehet megváltozz atni: ilyenek pedig a fasiszták, akik or-tj zágotokban gyilkoltak, öldököltek és kí-( [óztak. Nem vagyok kommunista, csak így őszinte antifasiszta, aki barátságot! xez a nép minden barátja iránt s aki( >arátja minden olyan embernek, aki a* ékéért, a szabadságért küzd.” i A Moszkvai Nemzetközi Divatkongresszusra készü a Ruhaipari Tervező Vállalat •n. juvo nőnap eiso leieDen nat oi szág részvételével rendezik me Moszkvában a nemzetközi divatkor »resszust. A szakmai tanácskozás ermészetesen divatbemutatóval kő ;ik egybe, szovjet, német, csehszlc vák, lengyel, román, magyar divat- tervezők legszebb modelljeit sorakoz­tatják fel, s a legsikerültebbeket dí­jazzák. A magyar ruházati ipart Moszkvában a Ruhaipari Tervező Vállalat képviseli. IDDIG MAR 280.000 FÉLÁRU VASÚTI IGAZOLVÁNYT ADTAK KI A közalkalmazottak nagy örömmé Dgadták a kormánynak ezt a ha' 'ro atát, hogy ismét részesülnek félári asuti kedvezményben. A rendele megjelenése után a MÁV igazgatósé goicnoz nagyszaoasu igenyres erne- zett. Április elejétől eddig 280 ezren kapták meg a féláru vasúti igazol­ványt. MINTEGY NYOLCEZER UTTÖR ÖVEZETŐT KÉPEZNEK KI A NYÁRON és kiváló úttörőt képeznek ki csapat­őrs- és rajvezetőnek. A kiképzés idej' tiz-tizennégy nap. A tanfolyamoka 1 Országszerte tízezer és tízezer fia tál áll a megujhodott úttörőszerveze (tek zászlaja alá. A nyári hónapokba , ezért összesen mintegy nyolcezer fia ital pedagógust, ifjúmunkást, kiszistá ESZPERANTÓ BÉLYEG ÉS LEVELEZŐLAP JELENT MEG A Magyar Eszperantó Intézet a get, valamint békegalambot ábrázoló Lemzetközi nyelv fennállásának év- eszperantó nyelvű levelezőlapot ordulója alkalmából levélzáró bélye- adott kij

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents