Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-22 / 118. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! magyar szocia II. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM. ________ARA: 50 FILLER ___________ SZERDA, 1957 MÁJUS 22. A MAI SZÁMBAN: Mégiscsak jó ez a népi demokrá cia (3. oldal.) — Aki elment (4. oldal.) — Gyermekszépségverseny C4. oldal.) — Nagyjelentőségű újítás a Központi Sajtérlelő üzemben (5. oldal.) A marxista-leninista párt és a tömegek Még mindig drágán állítják elő a tejet az állami gazdaságok A megye pártszervezeteiben csaknem mindenütt megtartották már a májusi taggyűléseket. A kommunisták általában megtárgyalták az utolsó átigazolási kérelmeket is, s végsősoron tisztázódott: kik azok a volt MDP-tagok, akikre közvetlenül számíthat a párt az elkövetkezendő nehéz feladatok megoldása során. Megállapítható, hogy a volt MDP tagok jelentős része (mintegy 5C százaléka) kérte átigazolását az MSZMP-be. Elmondhatjuk azt is, hogy pártszervezeteink november óta megerősödtek mind számban, mind pedig tömegbefolyást illetően. A kommunisták nagy munkát végeztek az elmúlt időszakban: megértették, hogy mindenekelőtt az egyik legfontosabb feladat, a párt- szervezet sorainak rendezése, a kom munistákat harci egységekbe sorakoztatva vigyék a harcot az osztályellenség. a visszahúzódott ellenforradalmárok ellen. Ezt a hatalmas fel adatot rövid idő alatt jól oldották meg csaknem mindenütt. De a siker, amelynek minden haladó gondolkodású ember örül, nemcsak azért következett be, mert sikerült rendezni a párttagság sorait, hanem azért is, mert célkitűzéseink helyességéről meggyőződve támogattak minket a legszélesebb pártcnkívüli tömegek is, közülük is leginkább a pártba még be nem lépő volt MDP tasck. Május 1-én lejárt az átigazolás idő szaka. Ezért helyénvaló, ha néhány szót szólunk a pártszervezetek és a MSZMP-be be nem lépő volt MDP tagok viszonyáról. Néhány helyen ta pasztaiható az a rendkívüli káros nézet, ,.ha eddig nem jöttek, most már igazán maradjanak is. Jobb, ha elfeledjük őket, semhogy a sok tennivaló kellős közepén még velük foglalkozzunk.“ Valóban, sok tennivalónk van: az ellenforradalom eszmei szétzúzása, megmutatni helyünket a szocialista táborban, biztosítani a zavartalan termelést, elérni és túlszárnyalni az október előtti termelési szintet, meg kell teremteni a megfelelő árualapot, folyamatosán biztosítani az életszínvonal emelkedését, biztosítani a népgazdaság egyensúlyát —, hogy csak néhányat említsünk. Való igaz, hogy mindkét kezünk tele van munkával. És éppen ezért szükséges, hogy segítőtársakat keressünk. Nyilván azok között kell keresnünk a segítséget, akik érdekében a kommunisták munkálkodnak: a dolgozók köréből. A párttagság száma túlszárnyalta a 300 000-et. De vajon nálunk az ellen- forradalom után csak 300 000 pár kézre van szükség? Nem. Sokkal többre! A párt már eddig is sok-sok segítséget kapott a pártonkívüliek- től, köztük a volt MDP-tagoktól. És ez érthető is. Ök már tagjai voltak egy marxista—leninista pártinak, melyben önként vállalták a fegyelmet, van már tapasztalatuk a jó párthatározatok sikeres megvalósítása közben szerzett sok-sok örömről, ismerik a nehézségeket, de tudják azt is, ha őszinte szóval, nyílt, tiszta szívvel fordulnak az emberekhez, akkor sikeresen lehet előre haladni. A volt MDP-tagok még akkor is, ha nem kérték átigazolásukat az MSZMP-be, tudják mindezt és többségük kész segíteni a pártnak a nehéz munkában. Van tapasztalat arra, hogy a volt MDP-tagok közül kerülnek ki a párt legfőbb segítői, az aktívák, a szimpatizánsok többsége. Rájuk egyes feladatok megoldásában számíthatunk. Helytelen éppen az előbbiekből következtetve az a nézet, „ha eddig nem jött, most már maradjon.“’ Természetesen ez nem jelenti azt, hegy azokkal a pártonkívüliekkel. akik nem voltak tagjai az MDP-nek sem, elhanyagoljuk. Marxista—leninista párt a múltban is, jelenleg is és a jövőben is csak akkor tudta és tudja megoldani a helyesen felismert problémákat, ha helyes eszkö zckkel, módszerekkel dolgozik és emellett a dolgozó tömegek aktív részvételét igénylik. A pártszervezetek székházai ne megközelíthetetlen fellegvárak legyenek, ne legyen mesterséges válaszfal a párttag és a pártonkívüli között! Hívjuk meg a pártonkívüliek legjobbjait a párt különböző rendezvényeire kérjük ki véleményüket, vitázzunk velük és a vitában kialakult leghelyesebbet közösen oldjuk meg. Gazdag kultúrgrogrammal eleveníti fel munkáját az MSZT Az ellenforradalom elsősorban a magyar—szovjet barátság ellen indított támadást, melynek következtében egy időre sikerült megbénítani az MSZT központi szerveinek munkáját. Az alapszervezeteket azonban nem lehetett szétverni, s megyénkben is, mint az ország többi részén a dolgozók. részéről spontán mozgalom indult meg a Magyar—Szovjet Társaság munkájának további folytatásáért. Az MSZT Tolna megyei elnöksége hétfőn délelőtt szűkebbkörű megbeszélést tartott ,ahol a munkák további viteléről tárgyaltak. A megyei MSZT elnökség fő feladatának a magyar—szovjet barátság elmélyítését tartja, s tevékenységét ennek a feladatnak megoldására összpontosítja. Munkáját gazdag kultúrprogram- mal, magyar—szovjet kultúrműsorral, a régen bevált tudományos és kulturális szakkörök felelevenítésével kezdi meg a Békebizottsággal, a Hazafias Népfronttal és a Nőtanács- csal karöltve. Az MSZT a jövőben a korábbi munkára jellemző kötöttségek helyett, mint mozgalom folytatja tevékenységét, ami azt jelenti, hogy nem lesz tagdíj. A függetlenített funkcionáriusok helyett pedig társadalmi aktívákon keresztül mozgósít, ezért széles alapokra helyezi a munkát és népes elnökséget épít ki. A tiszta és virágos Szekszárdért! A városi tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy megváltoztatja Székszárd általános képét és köztisztaságát. Ennek a célnak érdekében máris intézkedtek, az egészségügyi dolgozók a társadalmi aktívákkal együtt működve, felkeresik a lakosokat és személyesen is előadják a városi tanács és az egészségügyi osztály kívánságát. El akarják érni, hogy a város szebb legyen, mint valaha volt. A házakat és környéküket állandóan tartsák rendben a tulajdonosok, és az épületek elé ültessenek virágokat. Az egészségügyi szerveknek ebben a ínunkában segítséget nyújt a rendőrhatóság is. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága a közelmúltban értékelte, hogy az első negyedévben a Tolna megyei állami gazdaságokban hogyan alakultak az önköltségi árak. Röviden ezzel kapcsolatban el lehet mondani, hogy körülbelül azonosak az elmúlt év hasonló időszakában kimutatott önköltségi árakkal. Ha az ellenforradalom nem jön közbe, akkor a Tolna megyei állami gazdaságokban sokkal kedvezőbben alakulnak a termelés önköltségi árai. A helyzet ugyanis az, hogy az ellenforradalom következtében sok takarmány tönkrement, sokat elloptak és meglazult a munkafegyelem, s takarmánykészletükkel az állami gazdaságok nehezen tudták állataikat átteleltetni. Ezzel magyarázható, hogy megyei viszonylatban az első negyedévben az állami gazdaságokban 3.88 forint volt egy liter tej önköltségi előállítása. Ez a szám önmagában azt mutatja, hogy drágán állítják elő az állami gazdaságokban a tejet. Ehhez azonban feltétlenül tudni kell, hogy a teheneket nemcsak azért tartják amiért tejet ad. hanem mert bojút is ad, pótolhatatlan trágyát biztosít, s emellett nagy hústömegű állat. Azt is feltétlenül fontos tudni, hogy az említett szám az év végére még alakul, úgy, hogy 1957-ben átlagban jóval kevesebbe kerül az állami gazdaságokban egy liter tej előállítása. Az első negyedévben ugyanis kizárólag csak téli takarmányon tartották a teheneket, míg a második és harmadik negyedévben lesz nyári takarmány, amely az előbbinél jóval olcsóbb. S ha a takarmány olcsóbb, nyilvánvaló, a tej is olcsóbba kerül. Önámítás volna azonban azt mondani, hogy az állami gazdaságokban a termelés önköltségi árát illetően minden rendben van. Szó sincs róla. Az önköltségi ár gazdaságonként változik, amelynek aligha lehet elfogadható magyarázata. A Biritói Állami Gazdaságban például 5.68 forintba került az I. negyedévben egy liter tej előállítása, ugyanakkor a Kaj- mádi Állami Gazdaságban 2.88 forintba. Azt nem vitatjuk, hogy nem lehet eltérés egyik, vagy másik gazdaságban az önköltség alakulásában, de ilyen nagy eltérésnek semmi más magyarázata nincs, mint az. hogy rosszul szervezik a munkát, herdálják a takarmányt és laza a munka- fegyelem, rosszul gondozzák, etetik az állatokat. Mindezt azért tettük szóvá, mert úgy gondoljuk, hogy az állami gazdasági vezetőknek még van idejük, hogy bebizonyítsák: az első negyedévben elkövetett hibákat az év végére jóváteszik. Erre a Tolna megyei állami gazdasági igazgatók ígéretet is tettek. Most már csak arra van szükség, hegy ígéretüket becsülettel teljesítsék. Ültetik a fűszerpaprikát szerte a megyében Tolnán, Bogyiszlór. és a többi dunamenti községekben hagyomány a fűszerpaprika nagy területen való termelése. Az ilyen irányú szerződési előírásokat az idén is. 210 holddal túlteljesítették Tolna megyében. így összesen a számított 1000 hold helyett 1210 holdon termelnek szerződéses fűszerpaprikát, főleg a dunamenti községekben. A fűszerpaprika palánta ebben az évben nem a legjobban fejlődik a melegágyakban, de ettől függetlenül megkezdték az ültetést. A jelentések szerint mintegy 265 holdat ültettek be eddig fűszerpaprika palántával a megyében. Befejezéshez közeledik a cukorrépa egyeiése A megye termelőszövetkezetei és egyéni parasztjai ebben a gazdaság; évben 2624 holdon termelnek cukorrépát. A répák általában jól fejlődtek megyeszerte, s a munkálatokat- idejében elvégzik a termelők. A cukorrépa első sarabolását általában a megyében befejezték s utána mindjárt megkezdték az egyelést. Ha az idő engedi, akkor rövidesen megyeszerte befejezik a cukorrépa egyelését és megkezdik a kapálást. Fokozódik a burgonyabogárral fertőzött terület a megyében Egy héttel ezelőtt Pariból és Alsónyékről jelentették, hogy minimális mennyiségű burgonyabogarat találtak a határban. Azóta, sajnos, szinte naponta jelentenek burgonyabogárral fertőzött területet. Hétfő reggel is 25 község határában találtak burgonyabogárra! fertőzött gócokat. Mint ismeretes, a burgonyabogár veszedelmes kártevő. Mégis szervezetlen, s mellőzött az ellene való védekezés. A helyzet ugyanis az, hogy minden burgonyatermelő gazdára nézve kötelező lenne 5 naponként burgonyatáblájának megvizsgálása, s a talált kártevő megsemmisítése. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a községekben a dolgozó parasztok tehernek és felesleges időpocsékolásnak veszik a burgonyabogár keresését és irtását. A burgonyabogár elleni védekezést teljes egészében a növényvédő gépállomástól várják. A növényvédő gépállomás nagy gépeivel minden további nélkül elvégzi a nagyobb gócokon a burgonyabogár elleni védekezést. Napjainkban azonban inkább csak kisebb területek vannak megfertőzve burgonya bogárral, amely azt a kötelezettséget rója a termelőre, hogy saját maga menjen a tanácsházhoz, teljesen díjmentesen igényeljen védekezősze rt és maga végezze el a porozást, illetve a permetezést, amelynek hatására a kártevő elpusztul. A növényvédő állomás csak abban az esetben végzi el a védekezést díjmentesen, ha három holdnál nagyobb összefüggő területen találtak kisebb-nagyobb burgonyabogárral megfertőzött góco kát. Májusban is túlteljesítik a sajtgyártási tervet Még nem fejezték be a havi előirányzat teljesítését a szakályi tejüzem dolgozói, de már a mostani eredményekről arra lehet következtetni, hogy a havi három vagonos sajtgyártási tervet meg tudják valósítani. A hónap eddigi szakaszának napi terveit rendszeresen teljesíteni tudták. Úgy tervezik a szakályi üzemben, hogy még a héten egy va- gonny; sajtot beszállítanak a szekszárdi sajtérlelő pincébe, további kezelésre, s a hónap végén még ezt a mennyiséget a minőségi bírálás után exportálni tudják. &iapn tzá sztÁ CLvahÍL a, izzkizázdi knj-hn talmi eqjjiÍQnli A Tolnai Selyemfonógyár dől gozói selyemből készült vörös csapa tzászlót adományoztak a szekszárdi karhatalmi egységnek. A csapatzászlót szombaton délelőtt ünnepélyes keretek közt adták át a karhatal- mistáknak. Baloldali képünkön Bolvári Jézsefné, a selyemgyáriak küldötte vörös szalagot köt a zászlóra, jobboldali képünkön a karhatalmi század díszlépésben vonul el a zászló előtt.
