Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-12 / 110. szám

1937 MÁJUS 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 j(levél Jltog Hágvjelentőség ü újítás a Bonyhádi Cipőgyárban Gallér Tibor 17 éves bonyhádi fia­tal egyike azoknak a kiskorúaknak, akik az ellenforradalmi események és a Szabad Európa rádió hazug pro­pagandájának hatása alatt Nyugatra disszidált. A fiatal fiú mélységes csa­lódással a szívében, könyörgő levelet írt szüleinek. A levélben, amelyet közreadunk ,arra kéri szüleit, küldje­nek pénzt útiköltségre, mert feltét­lenül haza szeretne jönni, miután meg elégelte a „szabad világ’’ nyomorúsá­gát. „1957. IV. 28. Drága Anyukám! Most először egy olyan kéréssel fordulok hozzátok, ami, gondolom, nagyon meglep benneteket. Tudni­illik arról van szó, hogy nagyon megelégeltem a nyugati paradicso­mot. Sajnos, hogy itt vagyok majd­nem féléve és nem vagyok képes annyi pénzt gyűjteni, hogy hazame­hessek. A sok ígéret, amit Ausztriá­ban kaptunk, nagyrészt elmaradt, s csak annyi pénzt kapunk, ép hogy szórakozásra elég. Rájöttem, hogy annak a sok propagandának, amit nyugatról, erről az állítólagos mese világról hallani lehetett, csupa ha­zugság. Annak ellenére, hogy a bá­nyászok jó fizetést kapnak, a fizetés itt nagyon alacsony színvonalon áll. Érdeklődjétek meg hivatalosan, hogyan lehetne__ minél előbb haza­jutni. Igaz, hogy engedelmetek nél­kül jöttem ki és éppen ezért nem jogos a kérésem. Mégis arra kérlek benneteket, ha tehetitek, küldjétek jegyet, amellyel hazautazhatok. Kü­lönben is nagyon megbántam, hogy kijöttem és amíg élek, örökké há­lás leszek, ha hazasegítetek. Ha módotokban van ezt a segítséget ne­kem megadni, szíveskedjetek a leg­sürgősebben megírni. Eddig nem írtam meg az igazat, mert arra gondoltam, nem tarthat sokáig az, hogy nem dolgozok. De most már nem bízom az ígérgeté­sekben, hisz olyan sokat csalódtam. Gondoljátok csak el, milyen érzés volt az, amikor le akartunk menni a bányába és az angol bányászok miattunk sztrájkba léptek. így tel­jesen kilátástalan az, hogy belát­ható időn belül munkához jutha­tunk. Áprilisban újítási hónapot rendez­tek a Bonyhádi Cipőgyárban. Az újítómozgalom fellendülését mutat­ja, hogy ez alkalommal 12 újítási javaslatot nyújtottak be a gyár dol­gozói. Ezek közül a legjelentősebb a mikroporózus gumitalp-hulladék felhasználá­sára vonatkozó javaslat, illetve az ehhez szükséges gépek elké­szítése. Legyetek szívesek és a barátaim­nak ne mondjátok meg, hogy itt mi­lyen a sorsom. Mindaddig jgen ke­vés pénzem volt ,amíg a kártyához nem nyúltam, azért nem is tudtam még Anyunak semmit sem küldeni. Most, amióta kártyázom és elég jól nyerek — hetenként egy pár cipőre valót — mindig vásárolok valamit, s most már van egy ruhám is. Ha továbbra is ilyen jól szolgál a sze­rencse a kártyában, veszek egy-egy pár cipőt és nylon ingeket, s talán Egy sajtgyár „boszorkánykonyháján A lig szűrődik át a falon a szűk helyiségbe a tejfeldolgozó gépek sur­rog ása. Itt bent is csend volna, de időközönként felbúg a centri­fuga villanymotorja. Laboratórium! Általában úgy él az emberek el­képzelésében, hogy csend, tisztaság, fortyogó lombikok jelzik vagy jelen­tik a laboratórium jelenlétét. Itt csak a tisztaság, ami emlékeztet arra, hogy laboratóriumban vagyunk. Csend pedig nincs. Mert mindig akad probléma, amin el lehet félórákig vitatkozni és ez nem csendben történik, így telnek-múlnak a napok. Vitáznak tejszakemberek, hogyan lehetne töb­bet, jobbat és olcsóbban termelni. Egy semmitmondó hétköznapon cseppentem be néhány órára én is ide a laboratóriumba, ahol tanúja lehettem, hogy s mint vitatkoznak a mun­káról. Öt mester, öt fehérköpenyes, gumicsizmás ember volt jelen ezen a beszélgetésen. S szavaik nyomán úgy érzem, könnyen meg is lehet tanulni ezt a* ezeT fortélyt, titkot magában rejtő tejfeldolgozó szakmát. Most már a nehezén ők is túl vannak. Most már a jövőről, arról vi­tatkoznak, hogyan lesz tovább. S egyik legfontosabb probléma, amit Rozmer művezető mond: „Nézzétek, nekünk be kell indítani a munkaver­senyt. Nem is tudom miért hagytuk abba. Jó és kell is a jó munkaver­seny. Ha ezelőtt rossz volt, hát most legyünk azon, hogy ne legyen rossz.’’ Ebben egyetértenek. Siklósi főművezető még hozzáteszi: Majd olyan pon­tokat dolgozunk ki, hogy könnyen értékelhető és érthető is legyen a ver­senyünk. Bakó művezető hozzáfűzi: „Mi lenne akkor, ha versenyre kel­nénk a kölesdi, meg a szákályi üzemmel? Megegyeznek abban, hogy még a héten megcsinálják ezt a versenyfelhívást. Azután a tejbeszállításról beszélgetnek. Az utóbbi napokban emelke­dett a tej beszállítás. Már 17 ezer liter tejet is feldolgozunk naponta. S ez mindig több lesz. Hegedűs művezető a kannamosásról vitatkozik, s azt mondja, ha megjönnek a meleg nyári napok, még tökéletesebben kell ezt a munkát is elvégezni. Nagy gond lesz majd a légyirtás is. S még az a szerencséjük, hogy jó a szállítás. Csak nagyon ritka az olyan eset, ami­kor félórát késik egy gépkocsi a szállítmánnyal. Mint sajtfogyasztó megtudom azt is, hogy az olyan sajt, amelyik na­gyon lyukacsos, nem jó. Annak a minősége nagyon gyenge. És az sem használ a sajtnak, ha nagyon zsíros, vagy ha éppen kevés a zsírtartalma. Sokan azt hiszik, — mondják a, művezetők, — jó a tejiparnak ez a hűvös idő. Pedig nem így van. A hűvös idő jó, mert nem kell a feldolgo­zással annyira sietni. Rossz, mert a sajt nem érik rendesen és hűvös idő­ben kevesebb tej is érkezik be. És az állatok etetéséhez szükséges takar­mány sem tud fejlődni. Jól esik végighallgatni ezeket a fehérköpenyes embereket, amint szakmájukról olyan szenvedélyesen vitatkoznak, ahogy egy nehéz prob­léma megoldására a lehetőséget keresik. S talán ez a szakmai szeretet az alapja annak, hogy mind jobb eredményeket érnek el munkájuk során. S ez bíztató a jövőre nézve is. ! P. J. az útiköltséget meg is tudom térí­teni. Ha módotok van rá, küldjétek az útiköltséget. Ezzel zárom soraimat, csókolok mindenkit: Tibi.” * Néhány hónap múlt el azóta, hogy Gallér Tibor elhagyta a szülői házat. Leveleiben eddig mindig azt írta, ne aggódjanak érte, jó sora van. A fiatal fiú eddig titkolta csalódottságát, tit­kolta nyomorúságát, tragédiáját, — amely most már olyan nagymérvű, hogy a munkanélküli fiú kezében a szerszám helyett a könnyű pénzszer­zés lehetőségét, a kártyát adta. A két­ségbeesett szülők most azon gondol­kodnak, hogy gyűjtsék össze a pénzt az útiköltségre, hogy fiúkat, akit ezernyi gondok között ne­veltek, minél előbb haza­hozathassák mielőtt teljesen elme­rülne az erkölcsi fertőben. Úgy hisz- szük érdemes a levél tartalmán el­gondolkodni, s további kommentárt fűzni nem szükséges. A mikroporózus cipőtalpakat nagy táblákból szabják ki a gyárban. Havonta több tonnát tesz ki a sza­básnál leeső hulladék, amit eddig a MÉH-nél értékesítettek. Dobler István csoportvezető még a múlt évben javasolta, hogy a hulladékot válogassák ki, a nagyobb darabokból sarokgumit, szabjanak, helyettesítve ezzel a női cipőknél a bőrsarkat. A kisebb darabokból pedig — ragasz­tással — készítsenek férfi cipőkhöz való sarok-ékeket. E javaslatot nem lehetett kivitelezni, mert a kismé­retű gumidarabokat az eddig hasz­nált csiszológépeken nem lehetett csiszolni. Már pedig a csiszolás el­engedhetetlenül fontos, a ragasztó- anyag csak frissen csiszolt felülete­ket ragaszt össze tökéletesen és csak csiszolással lehet biztosítani a megfelelő vastagság-méretet. Ilyen csiszológépet készítettek el Felszegi Ferenc karbantartó művezető és Schrempf János karbantartó lakatos, mindketten többszörös újítók. Az első, kisebb géppel is meg lehetett oldani a csiszolást, azonban e gép nem volt elég termelékeny. A má­sodik géppel már tökéletesen meg lehet oldani a feladatot. A kezelőnek nem kell mást tenni, mint berakni a gumidarabokat, azokat a gép egy­forma vastagságúra csiszolja és egyben biztonságosan, balesetmente­sen lehet dolgozni vele. A gyárban már egy hét óta hulladékból készült, ragasztott gumisarokkal látják el a női ci­pőket, eredménnyel biztatnak a kísérletek a mikroporózus talpú férfi goyser cipőnél a hulladékgumiból készült sarok-ékek alkalmazására is. Kalkulációt még nem készítettek az újítás gazdaságosságáról, de bi­zonyára jelentős összegeket takarít meg vele a gyár. Az újítás jelentő­ségét növeli az is, hogy a martfűi Tisza Cipőgyár mikroporózus gumi­talpat gyártó részlege nemrég le­égett, így a hulladékgumi felhasz­nálása enyhíteni fog az átmeneti gumitalp-hiányon. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAí Bíróság elé kerül Dr. Gyöngyös Béla ügyvéd A Szekszárdi Megyei Bíróság jú­nius hó 4-én délelőtt 9 órai kezdet­tel tárgyalja dr. Gyöngyös Béla tolnai ügyvéd ellen társadalmi rend megvál­toztatására való lázítás bűn­tette miatt indított bűnügyet. Dr. Gyöngyös Béla ügyvéd régebb idő óta olyan személyekkel tartott fenn kapcsolatot, akik az elmúlt horthysta-rend^zerben vezető egyé­niségek voltak, s 1956 október 23-át megelőzően mind gyakrabban talál­koztak. Október végén Gyöngyös „A var­sói szerződés“ címmel egy cikket írt és ezt — később disszidált fiával — a győri „Szabad Rádió’-nak küldte meg azzal, hogy azt olvassák be, ami meg is történt. Ezt a cikket a „Győr-Soprón megyei Hírlap“ november 1. számában le­közölte. Az említett cikk erős lázításként hatott népköztársaságunk ellen és ugyanakkor ’ annak megdöntésére; segítette az ellenforradalmi törekvé­seket. Csütörtök óta próbaüzemeltetik a kenderturbinát a dunaföldvári kendergyárban Közel egy éve, hogy a kendergyá­rat elkezdték átszerelni úgy nagytel­jesítményű gépekre. A régi, elavult gépi berendezés nagyrészét, már az év elején leszerelték és akkor kezdték meg az új, csehszlovák gyártmányú kenderturbina felszerelését. Először egy kócnemesítő gépsort áhítottak üzembe. Majd az elmúlj hét csütör­tökjén a kenderturbina próbaüzemel­tetését is megkezdték. A gép üzembe­állításával sok munkaerőt takaríta­nak meg, úgy tervezik, hogy a gép bejáratása után már a kézi tilolást csak a legszükségesebb esetben fog­ják alkalmazni. 'íiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 111 III' rí GYÓGYÍTSUK a GYÖKÉRFEKÉ- LYES CUKORRÉPÁT A bekövetkezett hűvös, sőt hideg és esős időjárás mellett cukorrépá­ink — különösen a fiatalabb veté­sek — gyökérfekély fertőzést kap­nak. Egy erős fertőzés a répa el­pusztulásához vezethet, ezért ismer­nünk kell a betegséget és az ellene való védekezést, illetve a beteg nö­vény gyógyítási lehetőségét. Tekintve, hogy a betegség előidé­zője a nedves, levegőtlen talaj — a talaj szellőztetésével, vagyis több­szöri kapálással, sarabolással segí­tünk beteg növényünkön. Legfogéko­nyabb a betegséggel szemben a két sziklevelű fiatal répa, ezért, ha a répa sora látszik, azonnal sarabol- junk. A betegség nem gyógyul azon nal, magával viheti a répa az egye- lési — négy leveles — korig. Ebben az esetben az egyelést különös gond­dal hajtsuk végre. A meghagyott répa köré ne húzzunk friss földet, hanem hagyjuk döntve, hogy a le­vegő és napsugár gyógyító hatása érvényesülhessen. Pétisó fejtrágya elősegíti a növekedést, gyorsítja a gyógyulást. HUSZONÖT PERONOSZPÓRA Állomás Ma már ott tartunk a technika fejlődésében; hogy előre {jelezhetik a peronoszpóra veszélyt. Az állam Tolna megyében 25 peronoszpóra ál­lomást működtet. A peronoszpóra jelzőállomások vezetői, a tanácsok­kal karöltve, dobszó, vagy hangos­híradó útján jelzik a peronoszpóra veszélyt. Ilyenkor a gazdának az a teendője, hogy szőlőtermését megvéd­je. A peronoszpóra elleni védekezés­re nagyon hatásos a bordóilé, amely általában egy százalékos legyen. Komoly csapadékos peronoszpóra esetén 1.5 százalékos, igen indokolt esetben 2 százalékos. A (magasabb töménymennyiségű bordóilé használata nem csökkent- heti a peronoszpóra veszélyt, a per­metezések számát. ISMÉT GYÁRTANAK LÓVAKARÓT. Az utóbbi időben a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy az üz­letekben nem árusítottak ló_ és te- hénvakarót. Ezen a gondon segít most a Kőszegi Mezőgazdasági Mű­szaki és Villamossági KTSZ. Heten­ként 2000 ló- és tehénvakarót készí­tenek itt, s remélhető, hogy a közel­jövőben már a Tolna megyei üzle­tekben is lesz. CSIBEKELTETÉSRE NE HASZ­NÁLJUNK ÁLLOTT TOJÁST A német kutatók hosszantartó ku­tatómunkával megállapították, hogy a tojás kelési aránya csak akkor eredményes, ha a tojások frissek. A tárolt tojások „öregedésével“ egye­nes arányban lassúbbodik a tojás­ban az embriók fejlődése, mert foko­zatosan romlik a csírakorong és a fehérje. Hogy ezt meggátolják, a keltető nagyüzemekben kívánatos a tojás „beszáradása“ ellen olyan ned­vességgel telített levegőjű tároló­helyiségben tartani a tojásokat, amelyben nem párolog a tojáshéj finom likacsain át a tojás nedvesség tartalma. HOL LESZNEK VÄSÄROK? Május 12, vasárnap: Dunavecse, Kiskunfélegyháza. Május 13, hétfő: Sárbogárd, Szekszárd. Május 14, kedd: Báta, Felsőmocsolád, Re- göly. Május 15, szerda: Veszprém- varsány.

Next

/
Thumbnails
Contents