Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-12 / 110. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 MÁJUS 12. Iskolai bemutatókertek... A Tolna megyei általános iskolák földet kapnak, hogy azon bemutató- kertet és gyakorló területet hozzanak létre a fiatalok részére. Sok pedagógus kerül tehát szép és érdekes feladat elé: jól kell „gazdálkodnia"! Mégpedig nem csupán a rábízott gyermekek szellemi kincseivel, hanem a földdel, a vetőmagvakkal, stb. néhány, még előtte talán ismeretlen tényezővel is, hogy tanulói az iskola első éveitől kezdve megszeressék a mezőgazdasági munkát és megbarátkozzanak a belterjes gazdálkodással. Mi. a Palánki Mezőgazdasági Technikum tanárai, segíteni szeretnénk ebben a munkában. Rengeteg előnye van a szépen vezetett, jól gondozott bemutatókertnek: a tanulók természettudományi ismeretei bővülnek, megszilárdulnak, elmélyülnek. A közösségi nevelés hatásosabbá válik. A szépérzék talán sehol úgy nem fejleszthető, mint egy gondozott, tiszta, arányosan rendezett, helyesen müveit kertben. Az életkornak megfelelő gazdasági munka, ha nem visszük túlzásba, egyben a legegészségesebb, szabadlevegőn történő testnevelés is. (Gyom- lálás. gereblyézés, stb.) Ha jól megszervezzük, nemcsak a fiatalok kedvelik meg az ott folyó munkát és büszkélkedhetnek eredményeikkel, hanem a szülők is felismerik a kert hasznosságát. Tapasztalatból mondom, hogy a gazdák szívesen tanulnak, ha olyat látnak, amivel eddig nem találkoztak, vagy nem ismerték termelését. Persze, ha kísérletezni is akarunk, például heterózis, tenyész- területet, rogy műtrágyázást kísérletet állítunk be, ezeknek megvannak a kötelező szabályai, melyek a kísérlet szavahihetőségét biztosítják. Ezeket is szívesen megismertetjük a kartársakkal. Megyénk igen változatos talajú és felszíná, ezért nem adhatunk szabványtanácsokat — de gyakorlati útbaigazítást a kísérleti parcellák felszerelésére, beosztására, a fajták és kezelések összeállítására, a talaj szerkezetének megjavítására, stb., személyesen, vagy levélben készséggel adunk. Pedagógusaink tehát nehéz, de felemelő munkát vállalnak, amikor nemcsak a tanulóifjúsággal szerettetik meg a szántóföldi kísérletezést, hanem a gazdák részére is értékes bemutatókerteket kívánnak létrehozni falvaikban. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! KISS LÁSZLÓ gazdasági tanár, a TTIT tagja AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA « Eseményekről röviden BÚCSÚI KÉPEK — Kisszékely — A bonyhádi járási fcultúrház tegnap este majálist rendezett a község fiataljai részére. A majálison munkás-, paraszt- és diák-fiatalok vettek részt. A fiatalok közös bálján este a községi EPOSZ-zenekar szolgáltatta a zenét. * A mőcsényi kultúrcsoport Moliere „A fösvény” című színművét tanulta be. Az együttes a községben nagy sikerrel mutatta be a darabot, s a helyi bemutató után vidéken is játszották már. A negyedik előadást Majoson tartotta az együttes. * A kaposvári Csíki Gergely színház eddig egyízben vendégszerepeit Bonyhá- don. A színház művészeinek játéka megtetszett a bonyhádiaknak, s kérték, hogy a már egyszer bemutatott színművet, a „Szent láng”-ot, ismét mutassák be. A színház ma ismét Bonyhádon vendégA siker árát, Mosolygó gyarapodásának egyik s talán a legfontosabb mozgatóját: a megfeszített, erőltetésig való munkát most ne vizsgáljuk, ne is részletezzük. Elégedjünk meg csupán azzal, hogy felesége, ez a gyengecsontú, aprótermetű asszony szemlátomást fonnyadt; ha esőre fordul az idő, titkon, éjszaka fölserkenve, szesszel dörzsölgette a tagjait, mert csaknem eszét vette a fájdalom, a szívéig ható szaggatás; a legényfiú, Bálint, akire a gazdaság gondja maradt, mert az apa most már örökké fuvarban volt távol, összeveszett a család parancsokat osztogató, zsan- dárkodó fejével és katonaideje letöltése után tisztnek jelentkezett; a nagyobbik lány, Terus pedig, aki óvónőnek szeretett volna kitanulni, mert élt-halt a gyermekekért, mivel nem mehetett, mivel Mosolygó vagy harminc lúd fölnevelését bízta rá egyéb dolga mellett, végül is így fakadt ki: — Meddig űz-hajt még bennünket, édesapám? Kulák maga, vagy dolgozó paraszt? — Kulák? Én? — utasította vissza nyersen a vádat Mosolygó. — Se cselédem, se földem annyi... Aztán jobb lesz, ha te meg a libáiddal törődsz. Ami pénzt a tollúkkal keresel, szerepel, s közkívánatra harmadszor is bemutatja a Szent lángot. * Az aparhanti általános iskolások színjátszócsoportja a János vitézt játssza nagy sikerrel. A helyi bemutató után Kétyre, Lengyelbe és Kisvejkére kapott meghívást az együttes. # A Pécsi Orvostudományi Egyetem kultúrcsoportja május 18-án Bonyhádon vendégszerepei. Az egyetemisták VTT- műsorukat mutatják be a bonyhádi közönségnek. A műsoron zene, tánc, szavalat és énekszámok szerepelnek, többek között. * A závodi kultúrcsoport jelenleg Gárdonyi Géza: Ida regénye című színművének bemutatására készül. A rövidesen sorrakerülő bemutató előadás iránt nemcsak a községben, hanem a környező falvakban is nagy az érdeklődés. az a tied. Abból veszitek meg anyáddal a menyasszonyi kelengyét. S azzal már ment is, szinte menekült az asszonyi sírás-rívás, sopánko- dás elől, mert épp egy hatlovas villanymotor miatt volt alkuban a vizi- molnár gépészfiával, aki költözni készült a faluból s ügyes kis motorja olcsó vételnek kínálkodott. Szecskavágó, kukoricamorzsoló, mind azzal megy majd, számította Mosolygó, ha meg valahol egy kisebbfajta darálót is lehet szerezni, hót akkor ist”n veled fuvarozás. Kibővül a nyári konyha, lecementezzük, a Terus lány elmegy a gépkezelői tanfolyamra, engedélyt váltunk s jövőre már kint lesz a kapun a tábla: Mosolygó Péter darálója. A fiú megszökött ugyan, tisztnek állt azzal a makacs, akaratos fejével, de majd csak férjhez adjuk Terust, majd csak jön a házhoz fiú helyett fiú. Mert hely az van, mért ne lenne, hol van már a régi, öregapám tapasztotta zsellérház? Cserepes, nagyablakos, üvegverandás, kis palota áll a régi viskó helyén. Igaz, hogy nincs még bevakolva, nem volt Tolna megye szelíd dombjai között fekszik egy „eldugott” falucska: Kisszékely. A tavasz virágba borította a kis falut. Illattól, fénytől dús a határ. A Nap is nyájasan süt le a falu örömteli lakóira. Mint régi ismerősök, mi is ellátogattunk ide egy vasárnap délután. Éppen jó alkalmat választottunk, mert most tartották a búcsút, amely minden magyar falunak hagyományos ünnepe. A gazdasszony már hetekkel előbb nagy izgalommal készül erre az alkalomra, a gazda is felhozza legjobb borát a pince rejtekéből. Az egész község új színt ölt magára, a házak falai is fehérebben ragyognak a tavaszi fényben. Már a hegyekben hallottuk a kiszűrődő zene zsongító dallamát. Lassan ereszkedünk le a domboldalon. A távolból a sátrak színeshátú bogaraknak tűnnek. A tömeg már hullámzik a sátrak között. * Az első ember, akivel találkozunk, János bácsi, már évek óta alig mozdult ki a házból, de ezt a búcsút ő is megtekintette, már megy is hazafelé. Szerinte nem sokat ér az egész, mert, hogy a szavaival éljünk, — milyen búcsú az, ahol még egy Miska-pipát sem lehet venni? Tényleg, nagy könnyelműség volt egy ilyen faluba búcsút tartani pipa nélkül. Többek szerint rég nem volt már itt ekkora búcsú. Nem is emlékeznek, hogy mikor lett volna ennyi sátor. A tömeggel mi is sodródunk a központ felé. * A kis Julcsa? akinek már maszatos az arca a sok édességtől, húzza az anyja hozzá mész, de majd csak lesz az is, most ígért vagy három mázsát egy illető, aki pallérkodik a Magasépítő Vállalatnál. Ha pedig meglesz az esküvő, ha a fiatal vő megáravette a munka nagyját, nyugdíjba megy, csak messziről nézi, egy-egy jótanács- csal kormányozza az élet folyását Mosolygó Péter. Tesz-vesz, matat majd a szőlőben, s ha jön a tél, a tollfosztás, a kukoricapattogtatás, a kisebbik lánynak, meg az unokáknak arrój mesél, hogy hogy’ volt, mint volt, mikor ő az uraságnál szolgált, mikor az asszony, a feleség, sírva- ríva csomagolta egész napi útravaló- nak a hagymát, meg a málé- kenyeret. Meglett a villanymotor, csak úgv surrogott, csak úgy nyelvelt a szijja, rmkor a szecskavágót hajtotta, jól hozott a fuvar is. Mosolygó állandóra szerződött az útjavításhoz, mikor egy szombat este — ötven ősze volt szántani jött haza — azzal fogadta a felesége, hogy ottjárt a párttitkár Deli Mihály, okvetlen szeretne vele szólni. — Mit akar? Nem mondta? szoknyáját, szeretne mindent megvenni. Itt egy ifjú pár szíves mézeskalácsot vesz, ott pedig gyűrűt próbálnak a kedves ujjúra. * A sógor és a koma, akik már emelkedett hangulatban vannak, azon vitatkoznak, hogy milyen színű a körhintás kutyája. A koma azt állítja, hogy fekete, fehér foltokkal, a sógor pedig esküszik rá, hogy fehér, fekete foltokkal. * Gyönyörű kis hely ez itt, szinte mesébe illő. A kis házakat fákborította hegyek fogják körül. A tér mögött többszáz méter hosszú tó húzódik. Kis kacsa úszik rajta, akárcsak Andersen meséiben. Itt-ott egy béka fejese von rá rezgő gyűrűket. * Keresek, kutatok a tömegben, de csalódottan kell valamit megállapítanom. Néhány évvel ezelőtt még sok szép népviseleti ruhadarabokat láthatott az ember. Hová lettek a bő szoknyák, a gazdag gyöngyékességgel diszített lepkék? — úgy látszik, elrepültek! * Pár lépéssel feljebb megyünk, ahova az erdő egyik karja is benyúlik. Ilyenkor a fiatalok százai lepik el a gyöngy- virágos hegyoldalát. Tudjuk, hogy nem illendő dolog, de azért bepillantunk mi is néhány percre a bokrok mögé. Amint megzörren lábunk alatt a száraz gally, egy fiú és egy leány rebben szét, akik talán most ízlelték az első csók ízét. No, nem háborgatjuk őket. Búcsút intünk a kis falunak. Hamar Imre —■ Nem, csak azt, hogy fontos, hogy holnap megint idejön. Mosolygó elgondolkozott. Valaha, a felszabadulás első két esztendejében igazi barátja, derék küzdőtársa volt neki Deli Mihály, ez a sok földet bejárt, világlátott ember. Egy időben, amikor a franciaországi selyemgyárak magyar munkásokat toboroztak, hát oda is elvetődött. Talán három évig maradt el, addig ette a számkivetettek kenyerét s mikor visszajött, Kap- csándyhoz, a bazaltbányába állott be követ törni, az a hír kezdett verni róla, hogy kemény, rettenthetetlen ember lett, igazi szószóló, mert Franciaországban „kitanulta a komonista- ságot”. Hogy ez a komonistaság miben állt, miben se, azt Mosolygó nem tudta, de nem is tudhatta. Külön kis világ, testi-lelki kaloda volt a Kap- csándy-féle major, ahova a sebesen szálló hír is csak gyalog érkezett. Egy ízben azonban, éppen répahordás volt s az első fordulót tették az állomásról a szekerek, azt látta Mosolygó, hogy a csendőrlaktanya kapuján talpig vasban Deli Mihály fordul ki, nyomában az őrmester s Balog úr, a próbacsendőr. Deli nemcsak a mondás szerint, a valóságban is talpig vasban volt. (Folytatjuk.) KULTURÁLIS hírek A németkéri kultúrcsoport már tl- zenhatszor mutatta be Huszka Jenő Lili bárónő című operettjét. Az együttes előadásának otthon és vidéken igen nagy közönségsikere van. * A tamási kultúrház színjátszó csoportja május 25-én mutatja be Huszka Jenő Gülbaba című operettjét. Az együttessel egy hete a népművelési intézet egy munkatársa foglalkozik. Remélik, hogy Jól sikerül az előadás és nemcsak Tamásiban, hanem a környéken is szép sikert aratnak vele. * Az ellenforradalmárok a megyében körülbelül 3000 könyvet pusztítottak el. Az elpusztított könyvek értéke 50-60 000 forint. Uj műsorra készül a szekszárdi szimfónikus zenekar, * A nyáron népművészeti kiállítást rendez Szekszárdon a TTIT és a művelődésügyi osztály. A kiállításon a megye népművészei; fafaragók vesznek részt. * A németkéri kultúrcsoport megkezdte a Három szegény szabólegény című színdarab tanulását. Az együttes másik csoportja, amelyik most a Lili bárónőt játssza, legközelebb Strauss Denevér című operettjét tűzi műsorára. A zenekar az operett pró. báit már rövidesen meg is kezdi. * Tolna megyében három képzőművészkör működik rendszeresen, s a három kör tagjai jó munkát végeznek. Ezek; a szekszárdi, a bonyhádi és a tolnai képzőművészkör. A napokban Dombóvárott is alakítottak egy kópzőművészkört. * A Magyar Játékszín két csoportja szerepel a közeljövőben megyénkben. Az egyik csoport a „Holdfényes vőlegény”, a másik pedig „Ida regénye” című színművet adja elő. * A megyei művelődésügyi osztály által rendezett népművelési aktíva- értekezlet résztvevőinek egy része május 7-én, az értekezlet után megtekintették a múzeumban levő képzőművészkiállítást. Az értekezlet szünetében pedig a kultúrházban levő tolnai képzőművész szakkör kiállítását nézték meg. * A TTIT és a művelődésügyi osztály a jövőben ismét beindítja a nemzetiségi községekben, a lakók anyanyelvén való ismeretterjesztő előadásokat. # A hőgyészi földművesszövetkezet támogatásban részesíti a község tánc, csoportjáéi A szövetkezet táncruhákat vásárolt az együttes tagjai ré. szőre. * A szakcsi községi tanács a község- fejlesztési alapból és a vállalati nyereségből 350 000 forintot fordít a községi kultúrotthon újjáépítésére. « Ozorán az ozorai kultúrcsoport a Szabin nők elrablása című színdarabot tanulta meg és mutatta be a közelmúltban. * A Magyar Játékszín művészegyüttese május 13-án, hétfőn este fél 8 órai kezdettel Gárdonyi Géza Ida regénye című művéből irt zenés vígjátékot mutatja be a Városi Kultúrházban. Június 6-án fejeződik be az 1956-57 évi szekszárdi hangversenyidény Május 30-án Paálné Falus Edit ária- és dalestjére, június 6-án, csütörtökön pedig Husek Rezső zongora estjére kerül sor és ezzel a két hangversennyel zárul a megyeszékhely 1956—57. évi hangversenyidénye. — Mindkét hangversenyre csütörtökön este fél 8 óraj kezdettel a zeneiskola nagytermében kerül sor. Azok a bérlettulajdonosok, akik a bérlet negyedik részletét is kifizették, bérletüket bármelyik hangversenyre érvényesíthetik. A két hangverseny műsorának ismertetésére még majd visszatérünk. Ha a világon mindenki ilyen volna Megkapó francia film az emberi szolidaritásról Halljuk néha másoktól, van, hogy magunk is mondjuk: „Ha mindenki ilyen volna!” Rendszerint akkor teszünk ilyen megjegyzést, ha valakinek a részéről nem várt emberséget, becsületességet, segíteniakarást tapasztalunk. Bizony, a XX. század rohanó embere, a világháborúk generációi szinte hozzászoktak már a közömbösséghez, nemtörődömséghez. Es mennyire örvendetes az, ha arról hallunk, hogy különböző országok, sőt világrészek lakói, más-más foglalkozásúak, világnézetüek fognak össze bajbajutott embertársaik megmentésére. Ilyen esetei dolgoz fel a Ha a világon mindenki ilyen volna című francia film. A nyílt tengeren egy francia halászhajó legénységét titokzatos betegség támadja meg. Hosszas próbálkozások után a kapitánynak sikerül amatőr-rádió segítségével összeköttetést teremteni egy afrikai helységgel, amelynek orvosa a rádión közölt adatok alapján húsmérgezést állapít meg. A betegeket csak az idejében beadott szérumoltás mentheti meg. Es megkezdődik az izgalmas mentési akció, melyet az amatőr-rádiósok indítanak a fél világon át, hogy a Párizsban megszerzett szérumot a leggyorsabban eljuttassák a halálveszedelemben forgó halászokhoz. Mindenki segít, a bánatos fiatal párizsi özvegy, a szinte még gyermek technikus, a müncheni háborús vak, a trópusi orvos, az amerikai pilóta és a szovjet hadsereg tisztié. Egyidejűleg folyik a küzdelem a hajón is, a kilenc matróz rádión kapja az orvosi utasításokat, mit tegyenek, hogy állapotuk ne rosszabbodjon. Rengeteg az akadály, a nehézség és mégis sikerül, ami szinte lehetetlennek látszott: tizenkét óra telt el és az életmentő gyógyszer a párizsi Pasteur Intézetből eljut a francia halászhajóra, amely kétnapi hajózásra horgonyoz a norvég partoktól. A film forgatókönyvét Henri-Georges Clouzot — A félelem bére alkotója írta Christian-Jaque-val közösen. Urban Ernői Pörben a világgal
