Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-12 / 110. szám
TOLN/ Egystami KönyvU PÄCS ii. Évfolyam, no. szám. ara: 50 fillér vasárnap, 1957 május 12. A MAI SZAMBÁN: Megfelelő mércét a tagfelvételnél (3. oldal.) — Egy zászló beszélni kezd (3. oldal.) — Iskolai bemutató kertek (4. oldal.) — Őseink nyomában „Regőczén“ (5. oldal.) — Rádiómelléklet (6. oldal.) — Levél Angliából (7. oldal.) — Nagyjelentőségű újítás a Bonyhádi Cipőgyárban (7. oldal.) Az országgyűlés helyesli a forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozását és azt a fű vonalat, amelyet eddig követett Befejezte tanácskozásait az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta a vitát Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének beszámolója felett. Antos István pénzügyminiszter ismer tette az ellenforradalmi események következtében kialakult súlyos gazdasági helyzetet .hangoztatta, hogy a mi szocialista gazdasági rendszerünk kiállta a nehéz próbát, melyet bármely más kapitalista országban elkerülhetetlenül infláció követett volna. Elmondotta, hogy már az első negyedévben gyors ütemben haladt a normalizálódás és sikerült a korábbi termelési színvonalat az élelmiszer- iparban 89, a könnyűiparban 86, a nehéziparban 72 százalékra megközelíteni. Hangsúlyozta, hogy a munkabéreknek és a parasztság jövedelmének emelkedése miatt az árukereslet növekedése komoly erőpróba elé állítja a népgazdaságot. Az alacsonyabb termelés nem fedezhette a tavalyinál lényegesen magasabb vásárlóerőt. Ezért importra, s külkereskedelmi raktár- készletek belföldi átadására volt szükség ,am; megterhelte külkereskedelmi mérlegünket. A passzív egyenleget csak barátaink, elsősorban a Szovjetunió kölcsöneinek segítségével fedezhettük. Áprilisban folytatódott a normalizálási folyamat. Beszélt a tavaszi mezőgazdasági munkák jó elvégzéséről, majd elmondotta, hogy a szocialista kiskereskedelem a tavaly áprilisinál 29 százalékkal több árut adott el. A bankjegy- forgalom januárhoz képest 290 millió forinttal csökkent. Javult az adófizetés, a takarékbetétállomány hetven millió forinttal nőtt. Az 1957. évi tervről elmondotta, hogy az csökkenti a beruházásokat ,'s a közületek fogyasztását. A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányát fedezik a baráti országok által rendelkezésre bocsátott hitelek. Hangoztatta, hogy a terv —• mely az előző évinéi kisebb nemzeti jövedelem1 ől jelentősen magasabb életszínvonalat irányoz elő — megvalósítható, de sorsa az üzemekben, a földeken dől el a dolgozók mindennapos, céltudatos, áldozatos munkájával. Szólott arról, hogy a soronkövetke- ző időszakban meg kell teremtenünk külkereskedelmünk egyensúlyát s ebben nagy feladat hárul az exportra termelő üzemekre. Beszélt az önköltségcsökkentésről s a vásárlóerő és az árualapok szilárd egyensúlyának biztosításáról. Kiemelte, hogy fel kell számolni a ter- mészetbeni juttatásoknál mutatkozó szabálytalanságokat. A mezőgazdasági felvásárlási árakról elmondotta, hogy — tekintettel a kötelező begyűjtés eltörlésére is — méltányos, hogy azok ne emelkedjenek. Ezután foglalkozott a napokban végrehajtott szűkebbkörű árkorrekcióval. A kormánynak az volt a törekvése, hogy ez a korrekció ne vonatkozzék a széles tömegek mindennapi szükségleteire, különösen ne érintse az átlagos jövedelmű dolgozók szokásos beszerzéseit. Az áremelés olyan cikkeket érint, amelyeknél a kereslet és kínálat egyensúlya is indokolttá teszi az árkorrekciót. Az árkorrekciók hozzásegítenek .hogy inflációs veszély ne zavarja előrehaladásunkat. Befejezésül aláhúzta a legszigorúbb takarékosság szükségességét s hangsúlyozta: meg vagygyok győződve ,hogy a dolgozó magyar nép az 1957. évi terv teljesítésével leküzdi a még meglévő gazdasági nehézségeket. Ezután Nagy Antal, majd Fodor Imre képviselő szólalt fel, utánuk Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára beszélt. Hangoztatta, hogy a munkások nemcsak, hogy nem támo gatták az ellenforradalmat, hanem cselekvésre, beavatkozásra készen várták a hívó szót és jó osztályösztönnel érezve a veszélyt, az üzemek többségében öntevékenyen megszervezték a fegyveres ősségeket. „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsától — a Magyar Népköztársaság országgyűlésének, Budapest Drága elvtársak és barátaink! A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa szívből jövő köszönetét fejezi ki a Magyar Népköztársaság országgyűlésének baráti üdvözletéért. A Legfelsőbb Tanács küldöttei forró baráti üdvözletüket küldik Önöknek, országgyűlési képviselő elvtársak, s az Önök személyén keresztül az egész magyar népnek. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének ülésszaka felelősség- teljes időben ült össze, amikor a magyar nép — miután meghiúsította a nemzetközi és belső reakciónak a földesúri, kapitalista rendszer visz- szaállítására irányuló törekvéseit —, mind szorosabban tömörül a forraA továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt félév azt mutatja, sikerült kivédeni az ellenforráda- lom támadásait, megőrizni a munkásosztály és a szakszervezet egységét. Ezután Horváth Ede szólalt fel, majd Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa válaszolt a magyar ország- gyűlés üdvözlő táviratára. A távirat szövege a következő: dalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt köré és egész erejét latbaveti az ország népgazdaságának helyrejállítá- sáért, további szocialista építéséért. Baráti üdvözletünket küldjük a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Magyar Népköztársaság kormányának. A szovjet emberek mindig testvéri szeretettel kísérték figyelem mel a tehetséges, szabadságszerető magyar nép életét, harcát, és most teljes szívből örülnek sikereinek. A magyar nép győzelme a hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott harcában, és eredményei a szocialista rendszer megerősítésében', jelentősen hozzájárulnak a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának szilárd meggyőződése, hogy a magyar nép a reakció táborának minden mesterkedése ellenére, szoros egységben együttműködve a szocialista tábor népeivel, rövid időn beiül új, hatalmas sikereket fog gl- érni hazája gazdasági és kulturális fejlesztésében, a nép jólétének emelésében. Mi tudjuk, hogy hatalmas feladatok állnak Önök előtt, a nép képviselői előtt, akik a dolgozók mélységes bizalmát élvezik. Hisszük, hogy méltó módon betöltik megtisztelő küldetésüket. Drága Elvtársak! Sok sikert kívánunk nemes munkájukhoz! Moszkva, 1957. május 10. A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASAGOK SZÖVETSÉGÉNEK LEGFELSŐ TANÄCSA“ Az elnök bejelentette azt is, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése táviratban üdvözölte a magyar országgyűlést. A távirat felolvasása után ismertették az országgyűlés választáviratát is. Ezután Z . Nagy Ferenc, majd Csikesz József né szólalt fel, majd Beresztóczy Miklós protonotárius kanonok, általános érseki helynök után Klujber László bányász beszélt. Parragi György, a pénteki ülés utolsó felszólalója bevezetőben a népfront-mozgalom fontosságáról szólt, majd arról a rombolásról beszélt, amit az ellenforradalom a lelkekben okozott. Parragi György felszólalásával a pénteki ülés befejeződött. Ä Szovjetunió Legfelső Tanácsának választávirata Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés szombati ülését néhány perccel 10 óra után nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, aki bejelentette, hogy a Mik. lós Árpád képviselői mandátumától történt megfosztásával megüresedett helyre a budapesti választókerületből Vida Gyula képviselőt hívták be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette, majd folytatták a minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát. Az első felszólaló Berki Mihályné, Borsod megyei képviselő volt, majd Katona Sándor Csongrád megyei képviselő szólalt fel. Az országgyűlés elnöke ezután lezárta a minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát. A vitában elhangzottakra Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke válaszolt. Kádár János elvtárs válasza a felszólalásokra Gondolom, az országgyűlés tárgyalását figyelő minden ember egyetért velem abban, hogy az országgyűlés jelenlegi ülése magánviseli közéletünk néhány új, igen egészséges vonását — mondotta, majd így folytatta: — Ha mai közéletünkre jellemző valami, akkor jellemző az is, hogy a szavak újra visszanyerték az értelmüket. Közülünk nagyon sokan hosz szú éveken keresztül aktívan részt- vettek a társadalmi életben. Hányszor előfordult, hogy összejöveteleken, gyűléseken, a tanulás valamilyen formájában beszéltünk a proletárdiktatúráról. Beszéltünk a burzsoázia vad gyűlöletéről amiatt, hogy elvesztette a hatalmat, de ezek a szavak azokban az években elszakadtak a tartalomtól, elszakadtak a lényegtől, sokszor mondtuk, hogy proletárdiktatúra, de nem gondoltunk rá, hegy mi az. Október viharos, véres napjaiban azonban megtanulta az egész nép, mi az, hogy néphatalom, s megtanulta azt is, hogy mit jelent a revansért lihegő volt kizsákmányoló osztályok bosz- szúja. Úgy vagyunk a többi szavakkal is. Erre a tanácskozásra jellemző még az emberi közelség. Azt hiszem, hogy itt az országgyűlésben nincs olyan ember, aki valamilyen lényeges ok miatt többre tarthatná magát a másiknál. Nincs közöttünk olyan, akire csodálattal nézhetnénk. Lehet, hogy ez a baj, de azt hiszem, hasznos is, mert emberi közelségbe kerültünk, meglátjuk azt, amiben a másiknak igaza van meglátjuk a hibáját is és azt hiszem, rendszerünk szerencséjére meg is merjük most már mondani. (Nagy taps.) És így csak ezen az úton érvényesülhet, bizonyos mértékig már érvényesül is, az a kollektív bölcsesség, amit mi kommunisták a pártunkban úgy értelme zünk, hogy a párt tagjainak százezrei együttesen (képezik a munkásosztály bölcsességét. így érvényesül az a népi bölcsesség, amit — állítom — ez az.országgyűlés joggal képvisel. Ezen a tanácskozáson nagyon sok értelmes célszerű észrevétel hangzott el, ha nem is éles szavakban, szinte kritikaként. Szóbakerült olyan kérdés is, hogy helyes volna, ha a termelőszövetkezeti mozgalom nem teljesen külön vonalat jelentene és nem teljesen külön, egymástól függetlenül fejlődne. Ez az észrevétel nem először merült fel és eljön az alkalom, amikor sokat fogunk ezzel foglalkozni. A mi általános földművesszövetkezeteink fő baja az volt, hogy a szó igazi értelmében nem a szövetkezet funkcióját töltötték be. Ezek az általános szövetkezetek nevezhetők másodlagos állami boltoknak, mert a szövetkezeti mozgalom lelke elveszett belőlük, hogy kinek a hibájából, ezt most már ne firtassuk, de hogy ezen változtatni kell, az szent igaz. Sok számos hasonló konkrét kérdéssel kapcsolatban hangzott el értelmes észrevétel, amelyekkel kapcsolatban az a feladat, hogy az egyes szakminiszterek jól megjegyezzék maguknak és foglalkozzanak velük. A vitában mégis az a legfontosabb, hogy egyetértés van a fő kérdésekben. Az országgyűlés — félreérthetetlenül — abszolút többségében élesen elítéli az októberi ellenforradalmi felkelést, mint a kapitalista földesúri rendszer és a fasiszta állam visszaállítására tett kísérletet. Ez teljesen kiderült a felszólalásokból és a visszhangból, amit a felszólalások keltettek. Kiderült az is, hogy az országgyűlés tagjainak túlnyomó többsége a népi demokratikus hatalom, a népi demokratikus állam híve, azzal a belső tartalommal, hogy ennek az államnak biztosítania kell a szocialista társadalom építését, végső fokon teljes felépítését. Egyetértés van külpolitikánkat illetően is. A mi külpolitikánk — helyesen — imperialistaellenes, a szocializmus és a béke nemzetközi erőire támaszkodik. Arra törekszik, hogy erősítse a szocialista tábor országainak egység®*- és ezen belül a mi népünk és orsz;.. .k szempontjából különleges fonto'sá'" '> szovjet-magyar barátságot Az országgyűlés többsége — megállapítható — ezzel is egyetért. Egyetértés van atekintetben is, hogy bár mi nem a katonai blokkpolitika hívei vagyunk, de a szocializmus és a béke erői jogos önvédelmi szervezetének tekintjük a varsói szerződést. Hívei vagyunk a varsój szerződésnek, következésképpen hívei vagyunk annak is, hogy a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodjanak addig, amíg imperialista agresz- szív törekvésekkel állunk szemben. Egyetértés van a külpolitika oly^n vonását illetően is,, hogy mi a békés egymás mellett élés hívei vagyunk Ez a mi részünkről ugyancsak nem frázis. Számunkra az a megfelelő, ha normális államközi viszonyt teremtünk vagy tartunk fenn bármi lyen társadalmi berendezkedésű állammal. Egyetértés az alapvető kérdésekben Népünk nyugalma és élete szempontjából további fejlődésünk szempontjából nagyon fontos és jó dolog, hogy ezekben az alapvető fő kérdésekben. — Az orszárvyűlés — legfőbb törvényhozó szervében. Meg vagyok győződve arról js, hogy ez a teljes egység nemcsak az itt jelenlévő 298 képviselő véleményét, szándékét és akaratát fejezi ki, hanem a magyar nép óriási többsége is egyetért ezekben az alapvető kérdésekben. (Helyeslés.) Ebből az egyetértésből, — ami ezekben a fő kérdésekben megnyilvánult, logikusan és értelemszerűen következik, hogy az országgyűlés abszolút többsége élesen elítélj a Nagy Imre- kormány politikáját, amely mindezekben a fő kérdésekben — végső következtetésben — elárulta a munkás- osztály hatalmát, a szocializmust, elárulta a népet és a nemzet független ségének ügyét. Nagyon sok éles, kritikus megállapítást hallottunk itt a vitában a Nagy Imre-kormány politikájáról. s megmondom őszintén, az itt elhangzott kritikák, vélemények ,már egy kicsit a parlamenti légkör áltaj kifinomodott változatai annak az éles és szigorú megítélésnek, amellyel ezzel kapcsolatban ott találkozunk, ahol a dolgozó nép ereje — a tömegekben — összejön! És teljesen igazuk van. (Úgy van!) A fő kérdésekben megnyilvánult egyetértésből értelemszerűen következik — s ezt a képviselők kifejtették felszólalásaikban — annak felismerése és helyeslése is, hogy az akkori adott helyzetben elkerülhetetlen és törvényszerű volt egy olyan vezetőszervet teremtenünk, amelyik síkraszáll a nép ügyé ért és megvédi a nép alapvető érdekeit. Tehát, ha jól értettem a vitát, és azt hiszem azt nehéz félreérteni, az országgyűlés helyesli a forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozását és azt a fő vonalat, amelyet eddig követett. (Úgy van! Hosszantartó taps.) És rögtön megmondom azt is, hogy az országgyűlés megadta nekünk azt az erkölcsi és politikai támogatást, ami a munka további sikeres viteléhez a kormány számára elengedhetetlenül szükséges. —1 És ezt köszönöm a tisztelt országgyűlésnek. A vita visszatükrözi, hogy a fő kérdésekben egyetértés van, de bizonyos kérdésekben más nézetek is (Folytatás a 2. oldalon.)
